Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-30 / 304. szám
1973. december 30. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Szigetvári tapasztalatok Megszűnnek a cigánytelepek A tanítási módszerről a Szovjetunióból is érdeklődnek Az erdők széléről a községekbe költöznek • A, szigetvári járás mintegy 20 eze't ’ lakosának (Szigetvár néniül) körülbelül 10 százaléka- cigány, a néhány hónappal ezelőtti felmérés szerint 2041 fő. Néhány évvel ezelőtt, amikor a cigányok helyzete; életkörülményeinek alakulása felől érdeklődtem a .látásban, már akkor ta- pátótaütam: a járás vezetőinek . éíhatározott törekvése, hpgy különböző intézkedésekkel- elősegítik a cigány- lakosság asszimilálódását. „Először- helyhez kell őket kötni, aztán a felnőtteknek rendszeres munkaalkalmat teremteni, a gyerekeket pedig beiskolázni” — mondták. „Néhány év múlva eredményt akarunk elérni” — tették hozzá. Az első jelek Őszintén szólva hittem is nem is, — néhány év alatt inég az első lépést, a hely- hezkötést sem lehet megvalósítani. Pedig az első jelek már mutattak bizonyos eredményt. Ezt az első „je- ]fet” akkor a bánfai cigánytelepen találtam. Bánfa mellett a község szélén volt egy — ők tónak nevezték — pocsolya. Az egyik cigány — akit valamennyi bánfai cigány tisztelt és parancsoló- jának tekintett — elvezetett éhhez á pocsolyához. „Mi is itt laktunk — vagy - harminc család — a tó körüli putrikban — mondta. — Most nézzen körül, — egy kivételével megszűntek a putrik. Házat vettünk Bánfán, Rózsafán, beköltöztünk a községbe. Van munkánk is ...” Az egyetlen megmaradt putri előtt egy negyven év körüli cigány guggolt,1 melegedéit' a tavaszi napfényben. „Te részeges csavargó, te még mindig itt henteregsz?” — mondta hangosan kísérőm a guggoló cigánynak, aki ugyancsak meghunyászkodva egyenesedett ki. „Veszek én is házat, már nem iszok, majd meglátod” — válaszolta halkan. Ez a jelenet Jutott eszembe, sünikor beszélgettem Piriit Jánossal, a Szigetvári Járási Tanács VB elnökhelyettesével a járás cigánylakos- rágának helyzetéről. „A negyedik ötéves tervben elérjük, hogy a járásban teljesen megszüntetjük a cigánytelepeket, kultúrált körülményeket teremtünk részükre, beilleszkedhetnek a falvak közösségébe” — mondja. Szavai és a kapott statisztika számai bizonyítékainak alapján nem lehet kétséges: a szigetvári járásban öt éven belül megoldják a cigánykérdést, utána nem szerepel „különös napirendi pontként” a különböző testületek tárgyalásain. Új szemlélet Nézzük a tényeket. Míg néhány évvel ezelőtt még a községi tanácselnökök is vi- szolyogtak attól, hogy az erdőszéli cigányokat beengedjék falujukba lakni, „Először a tanácselnököknek kellett megmagyarázni: az ilyen .hozzáállással’ célt elérni nem lehet” — mondja az elnökhelyettes. Évek során sikerült ezt a szemléletet megváltoztatniuk. A cigánylakosság számára üresen álló lakásokat juttattak, felújították, átalakították a lakásokat, ingyen házhelyeket juttattak részükre; építési kölcsönöket folyósítottak. Sokat segített a megyei tanács is. Énnek eredménye, hogy felszámolták az almamellék!, a bötykapeterdi, az endrőci, a nagydöbszai, nemeskei, pata- poklósi, a pettendi és a somogyhatvani cigánytelepeket. Ma már mindössze csak a dencshazai Bankó-telepi és a gyöngy ösmelléki akácligéti cigánytelepeket tartják nyilván. De itt is az 1966-os több mint 290 cigány helyett jelenleg már csak 81 cigány él. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek is sok lakást juttattak a cigányoknak. „Először helyhez kell őket kötni, aztán rendszeres munkaalkalmat teremteni...” Az ez évi statisztika a munká- baállításról is jelentős eredményeket mutat. Az 52$ munkaképes férfiból 478 dolgozik. „Az év végére az ösz- szes munkaképes cigány férfinek munkahelyet teremtünk é3 dolgozni fognak” — mondja a tanácselnökhelyettes. Tanulási lehetőségek Néhány évvel ezelőtt sok cigánygyerek nem járt iskolába. Az okot jórészt a körülményekben kellett keresni. Az akkori — a falutól 3—5 kilométerre lévő — cigánytelepekről nem is volt könnyű iskolába járásra szoktatni a szabadjára engedett cigánygyerekeket. A faluba- költözés, a szülők rendszeres munkaalkalma ezt a körülményt is megváltoztatta. Idézet abból a jelentésből, amely a Járási Tanács VB elé került: „A jelen tanévben már elértük, hogy minden tanköteles korú cigány- tanulót beiskoláztak iskola- vezetőink. Néhány esetben (5—6 fő) azonban nem sikerült biztosítani a rendszeres iskolába járásukat... Az első osztályos cigánytanulók jelentős része még nem iskolaérett 6 éves korban..." Ebben a járásban országos kezdeményezés született az iskolaköteles cigánygyermekek előkészítő tanfolyamára. Pirisi Jánosné szakfelügyelő kidolgozta az előkészítő tanfolyamok módszerét. Állami díjjal tüntették ki! A pedagógusok áldozatkész munkája nem maradt eredménytelen. Az elmúlt évben az előkészítésben részesült 132 elsős tanulóból mindösz- sze öt bukott meg! Ebben az évben 18 Iskolában 186 gyerek számára biztosították az előkészítő tanfolyamokon a részvételt Az előkészítő tanfolyamok módszerének nemcsak a megye, hanem az ország határain kívül is híre ment. Nemrég levél érkezett Rosztovból, Vera Mihajlovna pedagógusnőtől, aki érdeklődik a módszer felől, hogy iskolájában is eredményesen foglalkozhasson a hátrányos helyzetből kezdő tanulókkal. A helyhezkötés, a rendszeres munkaalkajom és a. tanulási lehetőség... A dolgok összefüggnek: „Csökkent járásunkban a cigánybűnözők száma” — állapította meg dr. Fülöv István a járási ügyészség vezetője. Vannak még bűnöző cigányok? Igen. De míg néhány évvel ezelőtt — úgyszólván napirenden volt a bíróság előtt a Patapoklos közelében lévő femai cigánytelep „Nagypej” és „Sötétpej” gúnynevű banda tettei, — ma már nem hallani róluk. A cigánytelep megszűnt... A járás vezetői most — mint ezt a VB hatarozatban is kimondták — további eredményeket kívánnak elérni. Keresik a munkaképes cigány nők munkábaállításá- nak újabb lehetőségeit. A VB utasította a községi tanácsok vezetőit, hogy szorgalmazzák: minél több cigány találjon munkaalkalmat a tsz-ekben. Valóban: talán nincs is túlságosan távol az az idő. amikor ebben a járásban nem lesz „különös” napirendi pont a cigánykérdés. Garay Ferenc Lemle Géza posztumusz könyve. A Magyar Írók Könyvesboltja Kossuth Lajos utcai kirakatában nemrégiben feltűnt egy szerény kis könyvecske: Március a címe. Írója Lemle. Géza, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának néhány évvel ezelőtt elfiűnyt vezetője. Á kötet szociografikus írásokat tartalmaz, amelyek nagyrésze a .telepkor régebbi évfolyamaiban jelent meg először nyomtatásban. A kiadás a Megyei Tanács művelődés- ügyi osztályát dicséri, amely lehetővé tette, hogy 1060 példányban napvilágot láthassanak a baranyai községek változásait felmérő, ma is izgalmas írások. Gondolatok a filmszemléről Az illetékesek nemrégiben elhatározták, hogy a pécsi magyar játékfilmszemlék programját célszerű megváltoztatni. Az eddigi filmszemlék hozzájárultak a közönség és a film, a közönség és az alkotók kapcsolatának közvetlenebb megteremtéséhez, de a jelenlegi formák meg- | értek a felfrissítésre, a bevált ; programok mellé újakat kell í találni. Ehhez a „felfrissítés- 1 hez” kívánnak hozzájárulni az alabbi gondolatok is. 1. A filmszemlék sikerének egyik kulcsa a színészek megjelenése. Az utolsó évek- | ben tapasztalt távolmaradó- | sok oka (a filmszemlével egybeeső ' fellépésekén illetve j szerződésben foglalt szerep- ; léseken kívül) véleményem szerint az, hogy a színészek kevés változatosságot tapasztaltak a korábbi filmszemlékhez képest, avagy kevés volt a publicitás, a nyilvánosság előtt szereplés. Mert igaz. hogy utóbbit szolgálják a színész—közönség találkozók. de gyakran két filmszemle között egy-egy színész számlára annyi volt a különbség, hogy nem az egyik, hanem á másik intézménybe ment ilyen találkozóra. A közönség—művész találkozók elengedhetetlenek, ugyanakkor érdemes lenne fontolóra venni a nézők és a színészek olyan találkozásának lehetőségét is, ahol például a filmszemlére érkező színészek nyilvános műsor keretében lépnének fel, ki-ki olyan produkcióval, amelyre szívesen vállalkozna. A szemlének mindig megvolt a külföldi sajtóvisszhangja. Érdemes lenne a külföldi újságírókat is szavaztatni pl a legjobb színészi alakításról. Az eltérő nézőpontnak, a nemzetközi összehasonlításnak bizonyára megvolna a szakmai haszna. Ez utóbbi szavazásnak nem kellene feltétlenül külön díjazással is együttjárnia, inkább az erkölcsi siker dominálhatna. 2. A közönség igényének felmérésére már a következő filmszemléig is érdemes volna közvéieménykutatást végezni azokban az üzemekben, intézményekben, iskolákban, ahova évről-évre ellátogatnak egy-egy film alkotói. A fesztiválok alkalmával, pedig nemcsak a közönség-díj odaítélésről" kellene: szavaztatni a mozinézőt,. hanem arról ,is, kit és mii látna szívesen ‘a legközelebbi szemlén. 3. Eddig is arra törekedtek a rendező szervek, hogy a filmszemle ideje alatt egyéb, I változatosságot biztosító program is legyen a vendégek ré- ; szére. Többek között a Ids- plasztikai illetve kerámia biennálék megnyitása is ezt szolgálta. Emellett van lehetőség arra, hogy más, Pécsett rendezett vitát, találkozót is a filmszemlére időzítsünk, mégpedig úgy, hogy szerversen kapcsolódjon a filmszemle jellegéhez. Ismeretes, »hogy évenként Pécsett találkoznak az ifjúsági írók. Maguk a résztvevők is elismerik, hogy vitáik évek óta már csak ismételni , tudják a korábban kimondott igazságokat, véleményeket. Szerencsés lenne az ifjúsági írók találkozóját úgy megszervezni a filn>- szemle alatt, hogy az _ irodalom, a film és az ifjúság kapcsolatáról essék szó. Az ifjúsági irodalom modernségéről nemrégiben lezajlott vitához logikusan kapcsolható lenne pl. olyan résztéma, mint az ifjúsági irodalom és a filmszerű ábrázolás, S nem kizárt, hogy a résztvevő írók közül többen kedvet kapnának film írására is. S azt mindannyian tudjuk, jó gyermek- és ifjúsági filmekben nem bővelkedünk éppen. Mindez a filmszemle belső, szakmai vitáinak megújításához járulna hozzá, im M arafkó László Budapest legújabb szállodája — a Volga Szálló — cölöpözését szeptember 6-án kezdte el a Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Az építéssel megbízott ÉVM 43. sz. Állami Építőipari Vállalat pedig november 26-án kezdte meg a munkáját. A panelek szerelésével rekordidő alatt végeztek, december 24-re elkészültek á zárófödémek szerelésével Is; és bokréta- ünnepséget tartottak az építők és a szálloda üzemeltetője, a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat Tanácstalanok a gólyák Ahol mindenki elsős... „Kutyát és közgazdászt behozni tilos!” — állítólag egyszer ősszel ez a felirat várta a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatának hallgatóit a menzám A tettesek a jogászok voltait. Azóta tisztázódott az incidens, viszont valamit jelzett a tény: a „közgázosoknak” el kell ismertetniük magukat, nemcsak a „társbérlőkkel”, a joghallgatókkal, hanem a város közvéleményével is. Jobban a köztudatba kell kerülnie annak a „történelmi lépésnek”, hogy 1970 őszén Pécsett — vidéken először — közgazdászképzés kezdődött két Tehát külkereskedelmi szak például nincs. Az első évfolyam egységes képzése után — ami már reformtan- terv szerint folyik — másodévtől két szak közül választhatnak a hallgatók- Az egyik a vállalati tervező-elemző szak, a másik a piacszervezési, marketing szak. Itt, az első emeleten hiányzik az egyetemeken megszokott nyüzsgés. A nagy, régi épület felszippantja a hallgatókat. Az orvosi egyetem tanulmányi hivatalainak helyén van a négy bázistariszék: a módszertani, a közgazda- sági, a vállalat-gazdasági és a marketing. Az uj tagozat „nagyobb gyerek”, az Orvostudományi Egyetem „kinőtt ruháját” kapta meg: a régi Rákóczi úti épületben a tanulmányi hivatalok, valamint a biofizikai, biokémiai és élettani intézet helyére költözött a közgazdasági tagozat Az élettanon meglehetősen különc „társbérlők” maradtak: az elektródákkal megtűzdelt fejű macskák. A tanulmányi hivatal vezetője dr. Dieszler László. Tőle érdeklődtem, honnan jöttek az első évesek. — A 101 első éves között 14 pécsi és baranyai van. Érdekes, hogy a dunántúli megyéken kívül az Ország távoli vidékeiről is vannak hallgatóink, Hevesből, Sza- bqlcs-Szatmárból, Szolnok megyéből, Békésből, Csongrádiból, összesen 13-an. — Mire képez a pécsi tagozat? — Nálunk a vállalati közgazdász szükséglet kielégítésére képeznek szakembereA matematika előadás végét várom a hideg előtérben. Szőke lány kukkant be: — Szia — mondja. — Kijöttek már? — Szia, még nem. — Elkéstél? — kérdezd.. — Nem. Vendég vagyok. Gyanúsan végigmér és sürgősen eltűnik. Trombitás Árpád, a „közgázosok” KISZ-titicára vagy nyolc fiút és lányt tart visz- sza a kiözönlő évfolyamból, hogy beszélgethessünk. Az évfolyam elsősorban az előadásokon találkozik, ugyanis a közel 60 lány Vasas Il-n, a részükre átadott bányász legényszálláson lakik. A fiúk egy részét a Műszaki Főiskola új kollégiuma fogadta be, de néhányan a Bányaipari Kollégiumban is laknak. — 5—6 ágyas szobákban lakunk, van lemezjátszó, televízió, csak hát nagyon messze van Vasas — mondja az egyik kollégista lány. — A bányászok kérték, hogy segítsük fellendíteni ott kint a kulturális életet — Az a baj, hogy vasárnap is be kell járnunk ebédelni. Talán a vizsgaidőszakban sikerül megoldani, hogy kihozzák Vasasra az ebédet. — Meg aztán sok függ Jánostól, a fűtőnktől- Hogy éppen milyen kedvében van. Igaz a közhely: „Minden kezdet nehéz”. S ezen az egyetemen ráadásul mindenki elsős. Nem fordulhatnak tanácsért a felsőbb évesekhez. Persze, van valami izgalmas abban, hogy úttörők. Hogy nekik kell hagyományt teremteni. Amikor viszont kiejtem ezt a szót elszabadulnak a kedélyek. —- Nincs nálunk közgazdász tudatosság — mondja az egyik fiú. — Sokan úgy jöttek ide, hogy azt sem tudták, hogy mire jelentkeztek. 1— Vagy azt mondták, én ebből a tárgyból tudok csak felvételizni, máshova nem vennének fel, hát ide jelentkezem. — De ez azért nagy luxus, nem gondoljátok? — vág közbe egy lány. — Meg azt is mondták az elején, hogy ez ám a politikusabb pálya mint a többi. És ha kiderül valakiről, hogy nem elég aktív, vagy nem tud az emberekkel bánni? — Ugyan ne okoskodj már. Hiszen a közgazdászképzés biztosítja a legnagyobb választási lehetőséget. — Azért próbáljunk egy kicsit rendet teremteni — mondja egy megfontolt barna fiú. — Én például beval, lom, nem ide, hanem Pestre jelentkeztem, nem tudtam Pécsről, de ide helyeztek. Ennek ellenére tudtam mire jelentkezem, mi az a közgazdász. S nagyon csodálkoznék, ha egy 18—19 éves- fiatalember nem tudná, hogy körülbelül mit várhat a választott pályán. Persze, vannak olyanok, akiket a számítás hozott ide. az. a félelem, hogy máshol nem veszik fel őket, mert itt már 15 pont is elég Meg vannak, akik nem tudták, hogy mi ez. De azért többségében azok jöttek ide, akik a választott hivatásukért dolgozni tudnak. December 20. után kezdődtek a nagy erőpróbák, a vizsgák: matematikából, politikai gazdaságtanból, gaz- I dasági földrajzból, gazdaság j történetből és filozófiából j Egyik sem könnyű. Tanácstalanok a közgazdász gólyák, I de az első akadályokon majd I megedződnek. imó—ló) * Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat női segéd- és szakmunkás időszaki dolgozókat alkalmaz a Pécsi Keltető tízemében Jelentkezés: 1971. január 4-én de. 8 és 12 óra között a vállalat munkaügyi osztályán Pécs, Xavér u. 19. '
