Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

1970. november 38. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kevés a gyógyszerész A hivatás rangja — Tizenöt státusz betöltetlen Új-Delhiben mutatkozott be a Pécsi Balett Nagy titkok tudója volt a patikus. Félve tisztelt sze­rei, latin feliratos tégelyei között korlátlan úr, mérgek őrzője és ismerője. Munkájá­ban sokáig volt valami misz­tikus, mint ahogy mindig hajlandók vagyunk csodálni azt, amit nem ismerünk. Ez tisztéletet is ébresztett, — az emberek fedetlen fővel, ki­csit félszegen álltak a gyógy­szerek birodalmában, a pati­kában ... Kinek jutna ma eszébe a misztikum, amikor recepttel a kezében bemegy a gyógy­szertárba, s a patikus a polc­ról leemeli a gyárilag gon­dosan csomagolt, utasítások­kal ellátott kis dobozocskát, amelyen ráadásul ezredmilli- grammnyi pontossággal azt is feltüntették milyen vegyi anyagokat rejtenek az apró pirulák? A gyárban automa­ta gépek tömegével ontják a gyógyírt, a gépeket techni­kusok, szakmunkások keze­lik — nincs ebben már sem­mi csoda. Egyszerű, illetve nem is olyan egyszerű — ké­mia az egész... A gyógyszerész ma éppúgy tudósa a szereknek, mint az­előtt, manuális munkájára azonban már egyre ritkábban van szükség. Feladatköre ilyenformán leszűkült: kész­letéből kiadja azt, amit az orvos felírt, s ha tévéd az orvos, legfeljebb korrekciót tehet. Egy idő óta gyűrűzik a vita — szükség van-e arra, hogy a gyógyszerész egyete­men négy es fél év tanulás­sal szerezze meg ismereteit, hiszen nemigen tudja hol ka­matoztatni, tevékenysége már-már kereskedői? Ezt az érvet persze félkézböl lehet cáfolni, mert akárhogy is vesszük, mégsem szatócsbolt­ról van szó —, de a hivatás — éppen a vegyipar hatal­mas léptű fejlődésével — va­lahogy elvesztette nimbu­szát . .. * Kévés a gyógyszerész. A két egyetemen, a budapestih es a szegedin évente 200— 220 patikus szerez diplomát — tíznél alig több jut egy- egy megyére. Ez is csak el­méletben, hiszen éppen az elmúlt esztendőben csak a főváros „szivutt fel" félszáz­nál több frissen végzett gyógyszerészt. Baranyában pillanatnyilag tizenöt üres 6tatus varja gazdáját, néme­lyikhez — ez manapság igen nagy csáberő — lakas is jár. Mégsem akad vállalkozó, és a perspektívákat ismerve egyelőre nem is nagyon vár­ható. Pedig a helyzet akkor sem ideális, ha minden stá­tust betöltötték. Az utóbbi évtizedben ez a mesterség is erősen elnőiesedett, és a szü­lések miatt így is jelentős számú munkaerő esik ki év­ről évre ... Kézenfekvő megoldásnak látszana: ha kevés a gyógy­szerész, a két egyetem nem tudja biztosítani az utánpót­lást, valahol, mondjuk a pé­csi egyetemen, egy új gyógy­szerész kart indítani. Igen ám, de ennek sem lenne túl­ságosan sok ertelme. A gyógyszertári hálózat a fel- j szabadulás óta eltelt negyed­században olyan mértékben bővült, hogy nemsokára el­érjük a telítettséget. Bara­nyában jelenleg 54 gyógy­szertár vari, s a következő ötéves tervben felépítendő hat-hét gyógyszertárral opti­mális lesz a helyzet a me­gyében, további fejlesztés szükségtelen. Teljesen érthe­tő. hogy az indítandó új kar .már a következő esztendők­ben gyógyszerész „túlterme­lést” idézne elő — vagyis a megszűnő egyik gond helyé­be, egy másik, — súlyosabb — lépne . . — Több pezsgő az ünne­pekre. Az Állami Pincegaz­daság pezsgőüzemének dolgo­zói a kongresszus tiszteletére vállalt többletpezsgőt újabb harmincezer palackkal tol­dották meg. Evvel szeretnek az ünnepek alatti növekvő igényeket kielégíteni. Vállalá­sukat a kongresszus ideje alatti nyújtott műszakkal tel­jesítették. Valamit addig is tenni kell, hiszen nemcsak az új státu­sok várják a friss diplomáso­kat, gondolni kell az után­pótlásra is — a megyében nem egy hatvan-hetven év közötti patikus dolgozik — annak ellenére, hogy az utób­bi években érezhetően fiata­lodott a gárda. * Elsősorban fiúkat várnának — a fiúk nem jönnek. Az egyetemi felvételi vizsga tár­gya: fizika, biológia. Azok az érettségizett fiúk, akiknek mondjuk mindkét tárgy jól ! megy, azt mondják: „majd J bolond leszek gyógyszerész- j nek menni, inkább jobban fi- ( zető mesterséget választok ...” És számtalan jobban fizető mesterséget találnak, a vegy­ipar szakember felvevő ké­pessége szinte korlátlan, és a mezőgazdaságban is egyre több jól képzett vegyészre lesz szükség. A tapasztalatok szerint a lányoknak a fizika nem ép­pen erős oldaluk, és ha ott­hon vannak ebben a tárgy­ban is. inkább az orvosi pá­lya felé vonzódnak, ott ugyanezek a felvételi tár­gyak .., A Baranya megyei Gyógy­szertári Központ vezetői tö­rik a fejüket a megoldáson, évente szervező körútra in­dulnak a gimnáziumokba, hogy néhány Baranya me­gyei fiatalt szerezzenek a szakmának, akiket tanulmá­nyaik befejeztével vissza is várhatnak. Az itt gyakorló másod- és harmadéveseket megpróbálják „visszacsalo­gatni”, elbeszélgetnek velük, elviszik őket a megye leg­korszerűbb gyógyszertáraiba — elég sovány eredménnyel. Az egyetem gyógyszerészeti karán lehetőség van levelező oktatásra — talán ennek ki­használásával lehet megolda­ni az átmeneti időszak prob­lémáját. A gyógyszertárak­ban fiatal, általában jól kép­zett asszisztensek dolgoznak. Komoly szintű iskolát kell végezniök ahhoz, hogy asz- szisztensek l eg ven ek — s kö­zülük a legjobbakat javasol­ják egyetemi felvételre. Az elmúlt évben már volt ilyen próbálkozás Baranyában, ke­vés sikerrel, mert a két, há­rom évre kiesett gyerekek közül alig néhány felelt meg, az egyáltalán nem liberális felvételi bizottság előtt. Sza­Tizenöt hónapja fut a vá­rosban, éppen 50 ezer kilo­méter van benne, mégis új­donságnak számít Pécsett az emeletes autóbusz. Meglepő, mennyien nem utaztak még rajta. Sokan azért viszolyog- nak felszállni rá, hátha fel­dől. — Nekem is olyan érzé­sem van sokszor ott fent hogy mindjárt borul az egész — mondom Petrohán Mihálynak, aki ez idő szerint az egyetlen ember az ország­ban. aki emeletes autóbuszt vezethet. — Lehet, hogy van ilyen érzés — válaszolja —, de azért az a felborulás nem menne olyan könnyen. — Mire kell vigyázni? — A kedves utasok maga­tartására. — Így mondja, hangsúlyozottan: „kedves", még akkor is, amikor arról beszél, aki minap rányitották a vezetőfülke ajtaját, hogy a jóindulatú figyelmeztetést durva rendreutasítással vi­szonozzák: „nem vagyunk óvodások, hogy oktatgasson minket”. Pedig sokszor ráfér a kedves utasra a figyelmez­tetés, hiszen olyan nehéz megérteni, hogy az autóbusz eleje és a piros vonal között nem lehet állni, és hogy az emeleten is csak ülő utas tartózkodhat. — Másra? ... — A többi járművezetőre. Bizonyára én is nehezen ér­teném meg, ha szembejönne velem egy emeletes, hogy bó Pál, a Baranya megyei Gyógyszertári Központ igaz­gatója az idén már tanáro­kat szerződtet a felvételi vizsga előtt — a vállalat költségén —, akik felkészítik a gyerekeket. Kell a gyógy­szerész ... * Halálra ítélt, elszürkült hi­vatás? Szó sincs erről. A Fi­gyelőben nemrég megjelent cikk. amely a gyógyszerészek „kiszolgáló” voltára hivat­kozva azt javasolja, hogy egyetemi ■ végzettségű szak­emberek helyett emelt szin­tű képzésben részt vett asz- szisztensek lássák el ezt a munkát, valóságos „palota­forradalmat” robbantott ki a gyógyszerészek körében. Nem önmagukat, a hivatást féltik —, amelynek van jövője. Kor­szerűsödnie kell, alkalmaz­kodni a megváltozott körül­ményekhez — vagyis szako­sodni — egy-egy ag specia­listáit kiképezni. Ez új táv­latokat nyitna, visszaadná a gyógyszerészi hivatás kicsit megkopott. kétségbevont rangját. D. Kónya József aI indiai közönségnek Csütörtökön Üj-Delhiben új, nyolcezer személyes sza­badtéri színházban, az impo­záns Rabidndra Rangshala- ban lépett először az indiai közönség elé a Pécsi Balett. Az együttes szerdán érkezett az indiai fővárosba és már csütörtökön délelőtt színpad­ra léptek a táncosok, ugyan­is az indiai televízió filmre vette a programjukon szerep­lő „Francia szvitet” és a „Ha­lálba táncoltatott leány”-t. Az esti előadáson Vivaldi „Etűdök”, Kodály „Nyári es­te” és Vujicsics „Változatok egy találkozásra” című da­rabjait mutatták be a több mint hétezer főnyi közönség­nek nagy sikerrel. Az elő­adást sajtókonferencia követ­te, amelyen húsz indiai lap. illetve hírügynökség képvise­lői vettek részt és megismer- I kedtek a Pécsi Balett törté- I netével. SZOT-szálló a Rózsadombon A Középületépitö Vállalat befejetze Budapesten a Rózsa­dombon épülő új SZOT Szálló külső burkolási munkáit. üvegmoziakkal borították az épület homlokzatát. Megkezd­ték a belső szerelési munkákat, dolgoznak a festők és a mázolok, készülnek a hideg és meleg padlók. A gyógyszálló körpresszójának tetején mini-szinpadot és nézőteret létesíte­nek. A tervek szerint a jövő év első negyedében átadják a megrendelőnek az uj létesítményt és az 1971 nyarától már fogadhatja a vendégeket. onnan másként van minden. Nekem például egy maga­sabban lévő faág. ami alatt bármilyfen más jármű köny- nyedén elmegy, komoly aka­dályt jelent. Emlékszem, amikor jött az emeletes, szó volt róla, hogy a kijelölt útvonalon megfelelően fel­nyesik a fákat. Minap gyalog végigjártam az utat. Megle­pett, hogy mennyi alacsony ág van még mindig. Egyébként éppen a fák miatt nem mehet ez a busz például a 10-es vonalán. A József Attila utcai fák miatt csak az út közepén közleked­hetne, ez pedig sok furcsa­ságot eredményezne. — Miben különbözik en­nek a vezetése más autóbu­szokétól ? — Tulajdonképpen minden kocsival úgy kellene menni, ahogy a kocsi engedi. Ezzel különösen, nehogy erős dő­lést kapjon. A kanyarokat például lassabban kell ven- ni, dehát ez is szokás dolga. — És szélben? — A kormánnyal kell egyensúlyozni, huzatos he­lyen a szél meg-meglöki, ilyenkór jól rá kell' tartani' a szélnyomás miatt. — Fél ilyenkor? — Miért? Különben is mindig az út- és a látásvi­szonyokhoz mérten megyek. Bravúrokat azelőtt sem csi­náltam, az emeletessel pe­dig még óvatosabb vagyok. — Milyen a kocsi ennyi idő után? Egyedül van csak rajta? — Persze, egyedül. Ez a jó benne. Ismerem minden por- cikáját. — Nem csoda, hi­szen a kisebb javításokban is mindig benne van. — És természetesen jó is a kocsi. Komoly hibája nem volt még. — Ez az egyetlen emeletes busz még az országban, ugye? Ha magan múlna, a következők gyártásánál mit venne figyelembe? — Először is nem két ko­csiból csinálnám, mint ezt, bár a formája így is elég mutatós. Aztán az első hi­dat feltétlenül nagyobb te­herbírásra, mondjuk 15 ton­nára méretezném. Így ugyan­is megszűnne a piros vonal, az utasok végig állhatnának, tehát jobban ki lehetne használni az utasteret. — De az emeleten még akkor sem lehetne állni, me­net közben mozogni ? — Persze, hogy nem. Ezt egyébként sehol sem enge­dik meg emeletes autóbu­szon. Az emeleti mozgás mindenképpen befolyásolná a stabilitást. — Volna-e még javaslata? *— Negyven centivel széle­sebb nyomtávúra építeném. A forgalomban ez semmit sem jelentene, viszont na­gyon növelné a kocsi stabi­litását. — Hogyan került erre a buszra? — Tizennégy éve vagyok a vállalatnál, mindent kipró­báltam már, kezdve a pót­kocsi» buszokkal (emlékszik Országos első modell Tsz-méreg raktár f ej tibeti Alapelv: a megelőzés A kémia betört a mező- gazdaságba is. Azóta egyre gyakoribbak az alábbi pár­beszédek • — Doktor úr, nehezen ka­pok levegőt! — Pedig a szíve is jó, a röntgen sem mutatott ki semmit I — Mégis nehéz a légzés! — Nem szokott vegyszerrel permetezni ? — De igen! j — Hát akkor használjon ! gázálarcot! És majd meg- j vizsgáljuk! Másik tipuspárbeszéd: — Tessék mondani, mik ezek a kiütések itten? — Nem tudjuk, be kell feküdnie a bőrosztalyra, s majd kiderül. Addig írja össze, mivel szokott a tsz-ben permetezni, gyomot irtani. * Dr. Szmolenszky Imre, a siklósi járás közegészségügyi, járványügyi felügyelője: — A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben általá­ban elhanyagolják a vegy­szerek raktározását, gondat­lanul használják azokat fel, megoldásokat csak elvileg tudnak, korszerű terv mind­eddig nem állt rendelkezés­re. Pedig a szocialista egész­ségügy alappillére a megelő­zés. Vagyis: bizonyos felté­telek előírása meghatározott munkakörökben az ott dol­gozók egészségének megóvása céljából. Ezért dolgoztam ki egy tervet, s annak alapján a Mecsek és Dráva menti Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Szövetségének , építési csoportja kidolgozta a i tsz-méregraktár modelljét, tu- I domásunk szerint az ország- j ban elsőként. Építési költsége I — ha téglából készül — j tnintegy 300 ezer forint. Sa- i jat anyagból persze keve- ! sebb. De- felépíthető a Kecs- | keméti AGROKER vasvázas- í paneles elemeiből is, akkor ' csak 180 ezer forintba kerül. I A mi modellünk 14 és fél [ méter hosszú és 9 méter szé­les ház, és Vejtiben építet­ték fel. * I Az épület használata reg- I gél: A tiszta kocsi, vagy von­tató a raktár elé áll. A rak­tárvezető kizárja az irodát még rájuk?), talán ezért is gondoltak rám annakidején. — Milyen a szolgálat? — Osztott műszakban va­gyunk. Reggel 5-töl 7-ig, az­tán déltől este 7-ig. Viszont vasárnap nem megyünk. Ez a pozitívum a dologban. Nagyon sokáig a kalauznő figyelmeztette az emeleti utasokat, hogy üljenek le. Furcsa helyzet volt ez. A ve­zető az előtte lévő periszkó­pon látta a fenti mozgást és azr autóbusz „rángatásával” figyelmeztette a kalauznőt. Az utas meg azt hihette: valami ügyetlen vezető ül a volánnál. Hát ezért változ­tattak és újabban a sofőr szól az utasokhoz, a „kedves” utasokhoz is. Európa nagyon sok nagy­varosában meghonosodott már az emeletes autóbusz, a londoni közlekedést el sem lehet képzelni nélküle. Ná­lunk még ez az egyetlen van. Lesz-e társa? Nem tud­ni. Az Ikarus 550-esból ké­szült 86 személyes emeletes busz még kísérleti példány, s a vélemények megoszlanak a szükségességét illetően. — Jónak tartja a városi közlekedésben? — teszem fel az utolsó kérdést. — Feltétlenül. Gyorsaság­ban, mozgékonyságban egyenértékű a többi buszok­kal. A szükséges konstruk­ciós változtatásokkal gyár­tott emeletes autóbuszokkal sokat lehetne Pécs közleke­dését javítani. Tizenöt hónap és 50 ezer kilométer tapasztalata alap­ján sokatmondó vélemény ez. Hársfai István és a sofőr, vagy traktorista, továbbá a vegyszerrel dolgo­zó tagok az irodán át egy úgynevezett fehér öltözőbe mennek. utcai ruhájukat tiszta védőruhára cserélik ék' a védőszközökkel együtt, ’á fekete-fehér öltözőn át a me- regraktábba indulnak, ahon­nét az utcára, a kocsira hordják a vegyszert. A rak­tárvezető viszont visszamegy a fekete öltözőbe, védőruhá­ját leveti, beteszi a fertőt­lenítőbe. megmosakszik a fürdőben, a fehér öltözőben felölti utcai ruháját, az iro­dában elvégzi írásbeli mun­káját és elmegy. Munka után: A raktárvezető azon az úton, ahol reggel bement, elmegy a raktarba, belülről kinyitja, s a tagok a kocsi­ról behordják a maradék vegyszert, vagy a zsákokat, göngyöleget. Közben a sofőr a kocsimosóra hajt, lemossa járművet. Ez után valameny- nyien bemennek a raktárba, a fekete öltözőben levetkőz­nek, majd a fürdőben meg- fürödnek, a fehér öltözőben felöltík utcai ruhájukat és elmennek az irodán át. * Mit kell még tudni a tné- regraktár-modellről ? Azt, hogy a használt vé­dőruhát és védőeszközöket a raktárépületen belül külön szabályok szerint mossák és szárítják. Aztán a növény­védőszerek téli tárolása érde­kében fagy ellen bármikor beállítható villamos fűtés. És legfőképpen azt kell még - tudni, hogy nagyon sok szö­vetkezeti gazdaságban fel­építhetnék a vejti méreg­raktárt. Földessy Dénes rirJC* 8 Magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi jegyzőkönyv Belgrádban Tördai Jenő magyar és Alekszandar Drljacsa jugoszláv külkeres­kedelmi miniszterhelyettes pénteken aláírta a két ország 1971. évi árucsereforgalmát szabályozó jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv 121 millió dolláros forgalmat irányoz elő a jövő esztendőre, ami az idei évre érvényes meg­állapodáshoz képest 15 szá­zalékos növekedést tesz le­hetővé. A jövő évben jelentősen emelkedik a két ország kö­zött a kohászati termékek, vegyipari áruk és fogyasztási cikkek cseréje. A jegyző­könyv szabályozza a jövő évi ipari kooperációt is. Ez a tí­pusú együttműködés 1971-ben 14 millió dollár értékű szin­tet érhet el, ami azt jelenti, hogy a magyar es jugoszláv gazdaság közötti ipari koope­ráció fejlődésének üteme meghaladja az egesz áru­csereforgalom növekedésének ütemét. MINDEN DÉLUTÁN 14-től-18.30-ig. I k Az emeletes és sofőrje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom