Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

1970. november 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Központi Bizottság beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) A pártnak, a kommunis­táknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munká­ban elöl járjanak, példát mu­tassanak. Ez nagyfokú fegyel­met, önzetlenséget, elvhűsé­get, határozottságot és önte­vékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozot­tabb mértékben igényli, és meg is követeli minden tag­jától, hogy a párt politiká­jáért, a párt határoza­tainak képviseletében nyíl­tan, és minden ingadozás nél­kül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért. A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Sza­bályzat előírásainak. A Köz­ponti Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most a kongresszus elé terjeszti dön­tésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó ja­vaslatát. A Szervezeti Szabályzat megfelelően tükrözi, hogy pártunk kommunista párt, a munkásosztály forradalmi él­csapata, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom része, amelyet tevékenységé­ben a marxizmus—leniniz- mus elmélete, a proletár in­ternacionalizmus eszméje ve­zérel. Felépítése, munkamód­szere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasz­tott követelménynek. Ezért a párt Szervezeti Szabályza­tának alapelvei nem szorul­nak változtatásra. A kong­resszusnak ezért csak olyan, az alapelveket nem érintő, módosításokat javasolunk, amelyeket a változó körül­mények tesznek szükségessé, amelyek növelik a pártmun­ka hatékonyságát A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó rész­letes javaslatot és indoklását a küldött elvtársak kezébe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást amelynek benyújtását a Köz­ponti Bizottság a párttagság véleményének figyelembe vé­telével legutóbbi — novem­ber 12-i — ülésén határozta e1. A beszámolóban a módosítá­soknak csak néhány kérdését érintjük: — A tagfelvétel alsó kor­határát 21 évről 18 évre ja­vasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért; azok is, akik vitatták a kor­határ leszállításának szüksé­gességét, a párt féltéséből in­dultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában résztvevő ifjak, a honvédel­mi kötelezettségeiket teljesí­tő fiatalok, a főiskolások, ál­talában a politikailag érett, egyébként teljesjogú fiatal állampolgárok számára meg legyen a lehetőség a pártba való belépésre is. — A párttagság helyeslés­sel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kér­désben szótöbbséggel dönt­sünk. A pártban meglévő egészséges, szabad légkör nem teszi szükségessé, hogy sze­mélyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét — Helyeslik az alapszerveze­tek vezetőségének az eddiginél nagyobb időszakra szóló, négy- évenkénti választását mert lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetőségi tagok gyakorlat­ra tegyenek szert elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések éven­kénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket és a tagság jogait is bővíti. — A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be a Szervezeti Szabályzatba a következő szöveg: „a bí­rálat elfojtói ellen az ille­tékes pártszerv köteles el­járást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél hatá­rozottabban és teljes mérték­ben megvédj ük pártunkban, IV. és a közéletben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben — A tagdíjak mérséklését javasoljuk az alacsonyabb keresetű, és emelését a na­gyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével, a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tag­díjat fizetnek. Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Köz­ponti Bizottság saját hatás­körében úgy intézkedett, hogy a tagdíjak megállapítá­sánál a jövőben csak a tör­vényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe. A Szervezeti Szabályzattal belső pártéletünk legfonto­sabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik ab­ban, hogy a küldöttek meg­értik indítékait és a kong­resszus elfogadja a Szerve­zeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat. Pártunk küldetése a mun­kásosztály törekvéseinek, for­radalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint tár­sadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szerve­zője, pártunk a IX. kongrész- szus óta is betöltötte a hiva­tását és munkájával kiérde­melte munkásosztályunk, né­pünk, nemzetközi osztálytest­véreink bizalmát és támoga­tását. Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikai és szervezeti egysége, a tömegekkel való összeforrottsága tovább erő­södjék. Így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pár­tunk azt a bizalmat, amelyet több mint öt évtized forra­dalmi küzdelmében, a kom­munista mozgalom nemzedé­keinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdemelt ki, amelyet ma nagyobb mérték­ben élvez, mint bármikor ko­rábban és erejének most és a jövőben is fő, kiapadhatat­lan forrása. Pártunk szövetségi politikája A tőmegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tiszteit Kongresszus! Hazánkban a munkáshata­lom erős, megingathatatlan, a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy év­ben is számos tanújelét adta politikai érettségének, haza­szeretetének és eredményesen végzi szocialista építőmunká­ját A nyugodt, kiegyensú­lyozott belpolitikai helyzet a párt harcának egyik legna­gyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehéz­ségek leküzdése árán jutot­tunk hozzá. Ezt az eredményt a határainkon túl barátaink is ismerik és értékelik, sőt a maguk módján még a ve­lünk szembenállók is kény­telenek tudomásul venni. Hogy mindezt elmondhat­juk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusának, tömegkapcsolatainak és szö­vetségi politikájának. Pár­tunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszé­lesebb tömegekre támaszko­dik. Pártunk meghatározott kö­rülmények között tölti be hi­vatását. A Magyar Népköz- társaságban a történelmi harc megmásíthatatlan ered­ményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenykedik. Tudományos elméletünk, a marxizmus—leninizmus, a szocializmus megvalósulásá­nál a formák sokféleségét té­telezi fel, ennek megfelelően politikai rendszerében, a kü­lönböző országok történelmi fejlődésétől függően és sajá­tosságai szerint, tevékeny­kedhet egy vagy több politi­kai párt. A politikai vezetés szempontjából ez fontos kö­rülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia kell. A ná­lunk kialakult egypártrend- szer sok tekintetben meg­könnyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes al­kotó erőinek politikai tömö­rítését. Fontos azonban tud­nunk, hogy az összes alkotó erők tömörítése nem megy végbe automatikusan; meg­valósítása a párttól fokozott figyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt belpolitikai tevé­kenységében egyrészről köz­vetlenül a tömegekre, más­részről a tömegszervezetekre és mozgalmakra, továbbá né­pi demokratikus államunk intézményes szerveire, a he­lyi munkában a tanácsokra támaszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és politikai vezető szerepe érvényesül. A párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző területeken dol­gozó kommunistákon keresz­tül, a rájuk kötelező határo­zatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intéz­ményeinek önállóságát, ha­táskörét a párt tiszteletben tartja, és a maga részéről tö­rekszik rendeltetésszerű mű­ködésüket elősegíteni. A párt elvi, politikai állásfoglalásai alapján az ügyekben a szük­séges, konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazdasági irányító szervek, a társadalmi szerve­zetek vezető testületéi önál­lóan dolgozzák ki, maguk ha­tároznak, és határozataikért, azok végrehajtásáért a tör­vényes kötelmek, saját sza­bályzataik szerint felelősek megbízóiknak, illetve tagsá­guknak. A Központi Bizottság és a párt más irányító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módozatainak ki­dolgozásába bevonják a tár­sadalmi szervezeteket, a vizs­gált kérdések legjobb isme­rőit, az állami, gazdasági, kulturális szervek embereit, tudósokat, szakembereket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles körét. Az így előkészí­tett döntések tudományosan megalapozottabbak, számí­tásba veszik országunk adott­ságait és viszonyait, az em­berek véleményét. Ez az eljárási mód a párt ve­zetésének, irányításának, ez a stílus szocialista rend­szerünk demokratizmusának fontos eleme; így biz­tosítható, hogy a párt ál­lásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt maguké­nak vallják. A párt arra törekszik, hogy a társadalom minden alkotó ereje bekapcsolódhasson az építőmunkába, és a közös fel­adatból minden intézmé­nyünk, minden kollektíva, minden dolgozó a maga he­lyén vegye ki részét, és vé­gezze el feladatát. A célra irányuló milliónyi gondolat­nak és tettnek kell eggyé vállnia a szocializmus építé­sének hatalmas folyamatá­ban. Pártunk tevékenységében az ország valamennyi társa­dalmi és tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszko­dik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkás­ság legszélesebb osztályszer­vezete, a szakszervezet A magyar szakszervezetek- | nek jelenleg több mint 3 ; millió 400 ezer tagjuk van; a ' munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka [ szervezett dolgozó. A szak- szervezeteknek fontos szere- | pük van a párt tömegkapcso- j lataiban, az ország életében, a szocializmus építésében, és ! jelentős nemzetközi tévé- j kenységük is. A munkásosztály hatalmá­nak kivívása, a szocialista társadalom győzelme új kö­rülményeket és feladatokat teremtett a szakszervezetek számára. Alapvető feladatuk­ká vált, s ennek eleget is tesznek, a munkásosztály po­litikai hatalmának, a nép kö­zös érdekeinek védelme, a szocialista társadalom építé­sének támogatása. Ez rend­szerünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysé­ge azonban ebben nem me­rülhet és nem is merül ki. A szocialista állam szavatolja, törvények, kollektív szerző­dések biztosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvényeket, a dolgozók mun­ka- és életkörülményeit meg­határozó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre, ezért eseten­ként jogsérelmek, érdekütkö­zések is lehetségesek. A szo­cialista társadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, kép­viseljék napi érdekeiket. A hatalomra jutott mun­kásosztály szakszervezeteire ily módon kettős feladat há­rul. Egyrészt az össztársadal­mi érdekek védelme, más­részt a szakszervezet tagjai­nak, az egyes dolgozók érde­keinek védelme. Az elmúlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre. A gazdaság- irányítás reformjával, az ál­lami szervek hatáskörének decentralizálásával növeke­dett az üzemi, vállalati, in­tézményi szakszervezeti bi­zottságok munkájának jelen­tősége, szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszerveze­tek betöltik érdekvédelmi szerepüket, ugyanakkor állás- foglalásaik megfelelnek tár­sadalmi fejlődésünk jelenle­gi követelményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok jó megoldása érde­kében minden szinten megfe­lelő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetekkel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakul­tak és fejlődnek munkakap­csolataik. Az utóbbi időben rend­szeressé váltak a kormány és a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának vezetői közötti tárgyalások Ezek ke­retében központilag egyeztet­hetők a gazdaságpolitikai, életszínvonalpolitikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszerveze­tek jogkörének növelése he­lyileg erősítette a törvények és szabályok pontosabb be­tartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi eszközöket — bér, szociális és kulturális alapokat — ész­szerűbben használják fel, és a dolgozók szélesebb körét vonják be ezen ügyek eldön­tésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelessé­gek szoros összefüggéseinek jobb megértésére neveL A kollektív szerződések kidol­gozása, megkötése és megtar­tásuk ellenőrzése nagy mun­kát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgo­zók elismerése, de sok figyel­met érdemlő kritikai meg­jegyzése is kíséri. Bírálják, hogy a helyi jövedelem- elosztásban a kollektív szer­ződések nem segítik eléggé a végzett munka szerinti dif­ferenciálást, nem védik elég­gé a munkásság annyira fon­tos rétegét, az üzemi törzs­gárda tagjait. A szakszervezetek sokat tesznek a dolgozók gazdálko­dással összefüggő észrevéte­leinek és javaslatainak érvé­nyesítéséért. Sokat és ered­ményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésé­vel. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szakszerveze­teknek biztosított jogok minéi teljesebben érvényesüljenek a szocializmus építésének álta­lános érdekei és a dolgozók személyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a mun­kásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrész­ről dolgoznak további meg­erősítésükért. Gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be társadalmunkbar a szö­vetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jel­legű szocialista tulajdonnak ismeri el. A társadalmi és. gazdasági rendszerünk szer­ves részét alkotó termelő, ér­tékesítő és fogyasztási szövet­kezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkeze­tekben dolgozik az aktív ke­resők egyharmada. A szövetkezetek eredmé­nyesen tevékeny keinek a me­zőgazdaság, az ipar, a szol­gáltatások és a kereskedelem területén. A mezőgazdaság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kis­kereskedelmi forgalomnak több mint 30 százalékát bo­nyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülöz­hetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk fontos társadalmi tömörülése is. A szövetkezetek működése lehetővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni ér­dek mind teljesebb összehan­golását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelemelosz­tásban, az állammal szembeni kötelezettségek teljesítésében a szocialista elvek érvényesü­lését. A szövetkezetek működési területükön érvényre juttat­ják a szocialista demokratiz­must, elősegítik az egyén politikai és kulturális fejlő­dését, szocialista emberi kö­zösségek kialakítását Növe­lik a kollektív felelősségér­zetet a szocialista tulajdon erősítésében, az oszthatatlan szövetkezeti vagyon, a szo­cialista tulajdon gyarapításá­ban. A szövetkezeti mozgalomba tömörült állampolgárok élet- és munkakörülményeinek, életszínvonalának, politikai fejlődésének alakulása társa­dalmi fejlődésünk jelentős té­nyezője, előmozdítása társa­dalmunk egészének érdeke. Ezért foglalt úgy állást pár­tunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek hozzanak létre területi és országos szövetségeket és cél­jaikat előmozdító társuláso­kat. Ezek kialakultak, s mind jobban kibontakoztatják hasz­nos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékeny­ségében, a szocializmus építé­sében számol a szövetkezeti mozgalommal és támaszkodik rá. Szövetkezetpolitikája arra irányul, hogy erősödjenek, fejlődjenek szocialista voná­saik. Gazdálkodásukban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jel­leg még nagyobb mértékben jusson kifejezésre a társadal­mi, a csoport és az egyéni érdek összhangja Társadalmunkban számot­tevő politikai erő a nőmozga­lom. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fon­tossága és a szocialista fej­lődés általános menetére való hatása miatt különös figyel­met fordít a nők helyzetére. Jelenthetjük, hogy a IX. kongresszus idevonatkozó ha­tározatait végrehajtottuk. A Központi Bizottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a leg­közelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős sze­repet töltenek be társadal­munk életében, és hazánk aktív keresőinek 41 száza­lékát teszik ki, eredménye­sen dolgoznak az élet min­den területén. Nyilvánvaló a családban betöltött szerepük nagy jelentősege. A nőmoz­galom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gaz­dasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa a közéletből korábban kirekesz­tett nőket. A legöntudatosabb nők az első sorban har­coltak a szocialista forrada­lom győzelméért,, ma pedig munkájukkal segítik a szo­cialista társadalom építését. Mindezzel a haladás általá­nos ügyét, egyben a nők tár­sadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmoz­galom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a népfront bizottságok mellett, a szak- szervezetekben, a szövetke­zetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszer- annyi elvtársnő végez rend­szeres munkát a nőmozga­lomban mint korábban. Mind­ez hozzájárul, hogy egész társadalmunk, amely a szo­cializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elő­segítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gond­jaival a párt, államunk, tár­sadalmi szervezeteink rend­szeresen és sokoldalúan fog­lalkoznak. A magyar ifjúság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy több­sége ismeri'és követi a szo­cialista célokat, támogatja a párt politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, hazafihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezettségét. Az ifjúság­nak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemze­dékénél nagyobb műveltsé­ge rendszerünk fontos ered­ménye. A Magyar Kommunista if­júsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az if­júság egységes, politikai tö­megszervezete, a párt irányí­tásával teljesítette és telje­síti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alap­jainak lerakásával és teljes felépítésének megkezdésével kapcsolatos feladatok végre­hajtására. A KISZ csaknem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fiataloknak mintegy 40 szá­zaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, de egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető felétele, hogy job­ban kidomborodjék politikai, kommunista jellegének elsőd­legessége. Akkor képes hiva­tását mind magasabb színvo­nalon betölteni, ha jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igé­nyeit; különösen azt a körül­ményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más ré­sze pedig már a termelő- munka és a társadalmi élet cselekvő részese. A KISZ törekedjék arra, hogy szocialista hazánk hú polgáraivá, hazafias és inter­nacionalista szellemben ne­velje ifjúságunkat. A szo­cializmus építésére mozgó­sítsa a fiatalokat, kezdemé­nyező szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelő­désének, kulturális és sport­életének szervezésében, anya­gi, szociális helyzetének ja­vításában. A párt vezető szerepe meg­felelően érvényesül a KfSZ irányításában. A pártszerve­zeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordíta­niuk, segíteniük kell az if­júsági szövetséget problémái­nak megoldásában. A párt­vezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ törekvéseit, és aktí­van részt vegyen az ifjúság egészének eszmei-politikai . nevelésében. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom