Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

1970. november 21. DUNÁNTÚLI NAPIO 7 Milyen könyveket olvasnak a fiatalok? A könyvtár szerepe a családban A z utóbbi évtizedben szaporodnak azok a vizsgálatok, amelyek az olvasás és a nem olvasás okait elemzik. Ezeknek a ku­tatásoknak köszönhető az is, hogy néhány éve megszületett az Ol­vasó népért mozgalom. A felmérések kiderítették ugyanis, hogy nem is vagyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind a mennyiséget, mind a milyenséget tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpedig az újabb adatgyűjtések szerint nem csupán a felnőttek, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság körében is. A fiatalok ol­vasási fogyatékosságai pedig néhány vonatkozásban a szülői ház magatartásával, a családi neveléssel függenek össze, s ezért nem érdektelen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. A tanulmányi előrehaladás és olvasás A szülők körében az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pontosabban: meny­nyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogy rová­sára menne a tanulásnak. Nos, erre eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizs­gálatok, hiszen egybehang­zóan azt állapítják meg, hogy a rendszeresen sokat olvasók között van a legtöbb jó ta­nuló. Érdemes megemlíteni például az egyik budapesti statisztikát, amely azt mutat- * 2 3 Divat a kötött és horgolt VCAér ée leket« alapon, borgoit mintával ' « * Veljtttfl cárt gtiMi megoldás, horgolt sapkával ja. hogy a jelesek körülbe­lül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválók között is keveset olvasók, s a gyen­gék között is könyvet falók, de ezek oly kicsi százalékot képviselnek, hogy ezek in­kább csak a adatgyűjtés hi­telességét bizonyítják. Okosan teszik tehát a szü­lők, ha a tanulásra hivat­kozva nem tiltják el gyere­keiket az olvasástól. Beavat­kozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesen olva­sással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széleskörben kell megvizsgálni a hanyat­lás okait, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak az ol­vasás vonja el a gyerek fi­gyelmét az iskolai köteles­ségektől. Sőt, az esetek többségé­ben éppenséggel ösztönözni kell a szülőknek az olvasást, mert a könyvek jelentősen hozzájárulnak a gyerekek ér­zelmi életének, szépérzéké­nek, értelmi ' képességeinek fejlesztéséhez. S miként kész­tethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy, hogy kezük ügyébe adják a könyveket. A szülői könyvtár szerepe A statisztikák azt is ki­mutatják, hogy nem csupán a tanulás és az olvasás kö­zött van szaros kapcsolat, ha­nem az olvasás és a családi könyvtárak, könyvespolcok, valamint az ifjúsági könyv­tárlátogatások között is. A magasfokú irodalmi érdeklő­dők ugyanis elsősorban azok közül kerülnek ki, akiknek a szülei viszonylag sok könyvvel rendelkeznek, te­hát ha a szülők maguk is szeretnek olvasni. Ez pedig a példamutatás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Érde­kes, hogy azok, a dolgozók középiskolájába járó buda­pesti diákok (többségükben 15—20 évesek) akiknek szü­lei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 62 százalékban magas irodalmi érdeklődésű­ek. De az 50—100 könyves szülök gyerekeinek is csak­nem 60 százaléka magas és közepes szintű irodalmi ér­deklődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel bíró szülők gyerekei teszik ki a gyenge irodalmi érdeklődésű, keveset olvasó fiatalok 65 százalékát A gyerekek érdeke tehát, hogy a szülők áldozzanak könyvre, mert az olvasást könyvekkel lehet megszeret­tetni, * ahol ez hiányzik, Tegyük otthonossá otthonunkat Lakberendezés -hosszútávra ahol nincs a diák közelében olvasnivaló, ott általában ki sem alakul az olvasási igény. Mit olvasnak? Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fiatalok: olyan körf^veket-e, amelyek egész személyiségüket fejlesz­tik, avagy olyanokat, amelyek csak idejüket kötik le, ka­landvágyukat, izgaloméhsé­güket elégítik ki. Mindenek előtt szembetűnő, hogy a fiatalok többsége egy­oldalúan csak a szépirodal­mat szereti. Viszonylag ke­vés tudományos és műszaki ismeretterjesztő könyvet ol­vasnak. A szépirodalmon be­lül pedig mintegy egyharmad részében a könnyű műfaj — a bestesellert, a lektűrt — ked­velik. Ez pedig azt bizonyít­ja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a ta­nári befolyásolás egyáltalán nem felesleges még a közép- iskolás korban sem. Érdekes képet kapunk ak­kor ‘ is, ha azt vizsgáljuk, hogy kiket olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő helyét, mintegy jelezve az ifjúság romanti­ka irányti. igényének tovább­élését Az első sorokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — álltak még, ám mostaná­ban beékelődött közéjük a könnyű műfaj (Berkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. Az iskoláknak és a szülők­nek szorosabban együtt kelle­ne működniük a fiatalok ol­vasásának jobb irányításáért Helyes lenne, ha ezt a té­mát mind az általános, mind pedig a középiskolákban a szülői értekezletek napirend­jére tűznék. Mert az Olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és érzelmi gazdago­dása — nem csupán az ol­vasott könyvek számától, ha­nem milyenségétől függ. Mint minden szocialista or­szágban, az NDK-ban is so­rozatban épülnek az új la­kóházak, s — akárcsak pél­dául nálunk — ott is gond az új lakások berendezése. A bútor, a lakástextil, a beren­dezési és használati tárgyak összhangja fontos kérdés. Megoldásán mérnökök, ipar­művészek, kereskedelmi és ipari szakemberek törik a fe­jüket. Hogy munkájukat ösz- szehangolják, három évvel ezelőtt megalakult „Intecta” néven egy olyan társulás, amelyben kilenc iparág kép­viselői vesznek részt, s egy­séges terv alapján korszerű otthont képesek létrehozni. A kilenc iparág között sze­repelnek a bútor és lakás­textil gyárak, elektromos ké­szülékeket, rádiót, tévét elő­állító üzemek, kerámia, por­celán és műanyaggyártó vál­lalatok. Az „Intecta” programjával a lipcsei őszi vásár minden látogatója megismerkedhetett egészében és részleteiben is. A nagy lakberendezési pavi­lonban szereplő kiállításuk híven tükrözte, hogy a lakást komplex egységként fogják fel, nem feledkeznek meg legkisebb részletéről sem. Érdekes és tanulságos volt a sokoldalú bútorprogram. (Annál is inkább, mert az NDK-ból származó bútorok ma már nálunk is megtalál­hatók és kedveltek.) A bú­torgyárak a lakberendezés sokrétű feladatát alapul vé­ve fejlesztik gyártmányaikat. A tervezők fő feladatuknak tekintik, hogy a tipizált ele­mekből összeállított bútor­darabok minden egyéni igényt képesek legyenek ki­elégíteni, egyazon bútorcsa­lád különböző elemeiként a lakó, a dolgozó, vagy a háló­szobában is. Az AKA Electric egyik mintakonyhája a sok lehető válto­zat közül. A mosogató-munkalap-tűzhely-munkalap soroza­tot a bútorba épített fénycső világítja meg kitűnően. A tá­rolószekrények közé valósággal beépített grillsütő és hűtő- szekrény használatát kényelmessé teszi, hogy szem-mggas- ságba kerültek. lehajló íróasztalok, sőt egyes bútortípusoknál az ágy is a szekrényből nyílik. A részek összeállításával magasságban és szélességben is variálha­tók a beépítések. A „Temaset" elnevezésű bútortípusnál például az egyes darabokat nemcsak egymás mellé helyezve le­het variálni, de a bútorok furatokkal ellátott oldallap­jai lehetővé teszik, az egyes darabok teljes átalakítását is. (E bútortípus 38 építőelemé­ből több mint 200 kombiná­ció állítható össze.) Nagy súlyt helyeznek a konyhákra, a konyhabútor­elemek olyan megformálásá­ra, amely nagyfokú variál­hatóságukat teszi lehetővé. De helyet adnak a bútorok között mindennek, ami egy konyhában kell: a szagelszí­vónak, a grillsütőnek, a hű­tőszekrénynek, a robotgépnek, stb. Az elrendezés elvi alap­ja pedig az, hogy a házi­asszonynak minél keveseb­bet kelljen fáradoznia, jár­■ A Werdaui Bútorgyár új gyártmánya a 'ompliment'1. Ti­zenkét féle eleméből tetszés szerinti szék yfalat lehet ösz­szeállítani. Felületét műanyag dekorfólia borítja. Ez meg­könnyíti a később hozzá vásárolt részek azonos felületének kiválasztását. A telje» szekrényfalakat úgy tervezik, hogy azok ele­meiben mindennek legyen hely: van akasztós és polcos része, nyitott és zárt eleme, Olyan részek, amelyeken a tévé, rádió, lemezjátszó he­lyezhető el, könyvespolcok, „Süssünk, főzzünk otthon!' A wttyM Ormánság Étterem konyhAvezet«)«, Mauer Lászlón» az alábbi ételeket ajánlja: Ebéd: L Húsleves hosszúmetélt­tel. 2. Korhelymirtás sósburgonyá- ▼al, ecetes paprikával. 3. Püspökkenyér vagy darázs­fészek. Vacsora: t. Sertéscsülök pékné módra céklasalátával. L Húsleves hosszúmetélttel. A levest a már leírtak alapján ké­szítjük el. 2. Korhely mártás: hozzávalók: 30 deka tüdő, szív, vegyesen, 20 deka máj, 30 deka tarja, 15 deka hagyma, 2 deka pirospaprika, 1 deka bors, 1 deci tefjel, 2 deka só, kis fokhagyma, majoránna, 2 darab cseresznyepaprika. A hagymát apró kockára vág­juk, ha üveges lesz, pirospapri­kát szórunk rá és beletesszük az egyforma apróra vágott tüdót, szívet, májat, tarját és fedő alatt pároljuk. Közben kevés finomra vágott fokhagymát, babérlevelet, borsot, majoránnát, cseresznye­paprikát, sót teszünk bele és ke­Korhelymórtás ▼és Tízzel felengedjük« majd to­vább főzzük« Ha megfőtt, tejfel­lel és kevés liszttel behabarjuk. Ha szükséges, utána sózzuk, bor- sozzuk és kevés ecettel ízesítjük. Pár percig forraljuk, majd sós- burgonyával« ecetes paprikával tálaljuk. 3. Püspökkenyér: hozzávalók: 6 tojás, 16 deka cukor, 20 deka liszt, 4. deka vaj, 10 deka ma­zsola, 5 deka csokoládé, 5 deka dióbél, vagy mogyoró, citrom- héj. A hat tojássárgát a cukor egy- harmadával, 1 deci vízzel gőz fölött habosra keverjük, és négy tojás fehérjéből a többi cukorral kemény habot verünk. A vajat megolvasztjuk és a tojássárgához keverjük lassú csurgatással, majd a citrom reszelt héját is hozzá­adjuk. Ezt alaposan, jó habosra keverjük, a kemény tojáshabot óvatosai) a sárgához Bntjük, az­tán lassú keveréssel belehintjük a lisztet, majd a csokoládé da­rabokat, mazsolát, (amit előzőleg rumba áztatunk) és a hosszúkás­ra vágott diót is hozzáadjuk. Vé­gül kivajazott, morzsával jól meghintett hosszúkás, keskeny, mély formában (gerincsütőben) közepes tűznél sütjük és hidegen szeleteljük. Darázsfészek: hozzávalók: fél kiló liszt, 6 tojás, 3 déka élesztő, kevés só, 22 deka porcukor, 4 deci tej, 20 deka vaj, 20 deka dió.’ Ao lisztből, tojássárgával, kis sóval, kevés cukros tejben fel­futtatott élesztővel, 2 deci tejjel rétestészta keménységű tésztát gyúrunk, jól kidolgozzuk, és pi­hentetjük. Majd vékonyra ki­nyújtjuk és megkenjük 20 deka habosra vert vajból, 20 deka po*­énkor bői, 20 deka dióból készült töltelékkel. Összesodorjuk, két- njjnyi széles szeleteket vágunk belőle. Ezeket lefektetve, kilisz­tezett tepsibe rakjuk és meg­kelesztjük. Ha megkelt, jő forró sütőben, egyenletes, erős tűznél megsütjük. Ha félig megsült, meglocsoljuk 2 deci nyers, édes tejjel, és készre sütjük. 4. Sertéscsülök pékné módra: hozzávalók: i nagyobb vagy két kisebb csülök, 3 deka só, 15 deka zsír, 20 deka hagyma, 3 deka liszt, kevés paradicsompüré, bors. A sertéscsülköt jól megmossuk, besózzuk és kevés zsírral a sütő­ben gyenge tűznél sütjük. Ha majdnem zsírjára sült, kevés vi­zet, kis paradicsomot öntünk rá, tovább sütjük, közben megfor­gatjuk és saját levével öntözzük. Mielőtt a hús teljesen megpuhul, hosszúkásra vágott burgonyát és kis szeletekre vágott hagymát teszünk a hús mellé, majd meg­sózzuk, kis borssal Ízesítjük és az egészet fedő nélkül készre sütjük, hogy piros legyen. A megsült csülköt kicsontozhatjuk, i^gyázva, hogy szét ne essen és visszatesszük a tálra. Céklával tálaljuk. kálnia (ezért, — ahol lehet — étkezősarkok elhelyezését is javasolják). A szerkezetek korszerűsíté­se mellett foglalkoznak az újszerű és újfajta felületi megoldássokkal is. Nemes furnérok mellett egyre több a szép műfumér, a „dekor­fólia”, amelyet dörzsölt hatá­sú vagy magas fényű lakko­zott kivitelben is készítenek. Legújabb a puha tapintású műbőr, „habszivacs-fólia”, melyet dekoratív felületi dí­szítésekkel is ellátnak. Az őszi vásárral egyidőben, nemzetközi tanácskozást is tartottak Lipcsében, amely­nek címe: „A közeljövő lak­berendezési problémái” volt. Kereskedelmi, ipari szakem­berek és mérnökök, iparmű­vészek mellett tudósok is részt vettek a tanácskozáson, hiszen a társadalomtudo­mánynak is fontos kérdése az otthon kialakulása, az ott­hon berendezése. A tanácskozás eredményei nyilván hatnak majd az NDK bútor- és lakberendezési iparára, s a hatás bizonnyal mutatkozik majd nálunk is. Pataki Mária Szobanövényeink „felkészítése’ télre A rövidebbé váló nappalok, a csökkenő fény és hőmérséklet szobanövénnyeink fejlődésére ha­tással vannak, növekedésük lé­nyegesen lelassul. Növényeink részére az ősz, — a szeptember, október, november — felkészülés a részükre legkedvezőtlenebb időszak, a tél átvészelésére. Gon­dozási munkánkban erre külö­nös figyelemmel kell lennünk. Nem szabad most már növé­nyeink növekedését tápoldatok­kal, vagy meleg zárt helyen tartással siettetnünk, mert a ke­vés fény miatt laza szövetű, megnyúlt hajtások fejlődnek. Arra törekedjünk, hogy egész­séges, edzett növényeink legye­nek, amelyek majd a téli idő­szakot is jól elviselik. Lényegesen fontos része az őszi gondozási munkáknak a kárte­vők elleni védekezés és megelő­zés is, mert ha ezt elhanyagol­juk, később a fűtéstől száraz szobalevegő nagyon kedvező a tömeges elszaporodásukra. Kü­lönösen a takácsatkák .és a pajzstetvek veszélyesek, mert szívásukkal a növényeken, leve­leiken foltokat, elszíntelenedést, végül a növény pusztulását okoz­hatják. Elszaporodásukat meggá­tolhatjuk, ha a növényeinket 8—10 naponként gondosan lemos­suk, különösen a levelek fonák­ját, alsó oldalát. Szobanövényeink fény- és hö- igénye nem egyforma. Most ősz­szel különösen ajánlatos ezt fi­gyelembe venni és a lakásban úgy elhelyezni őket, hogy ez a telelés! időszakban is a legked­vezőbb legyen. Tehát elsősorban ne a díszítő hatású elhelyezé­sük legyen a célunk, hanem a lakás legvilágosabb részén, az ablakok mellett vagy ezek köze­lében kapjanak helyet növé­nyeink. Ügylejünk arra is, hogy a kisebbek előtt ne fogják el a fényt a nagyobbak és a sok fényt igénylő fajok közel kerül­jenek az ablakhoz. Mindig na­gyon lényeges kérdés a lakás szellőztetése az ablakok mellett elhelyezett növények miatt. Nö­vényeinket lehetőleg úgy helyez­zük el, hogy a hűvös vagy hi­deg időben történő szellőztetés ne érje őket közvetlenül, mert a kényesebb, melegégövi növé­nyeknek — pl. Dieffenbachia, Ficus stb. — már a fagymentes, de nagyon hűvös időben történő néhány perces szellőztetés is ká­ros, és a levelek foltosodását, hullását vagy a növény pusztulá­sát is okozhatja. Újabb szobanövények vásárlá­sára az őszi időszak nagyon al­kalmas, mert a kertészetek a nyáron nevelt szobanövényeiket ekkor kezdik árusítani. A Ficus elastica vásárlásánál azonban ar­ra ügyeljünk, hogy ne frissen a cserépbe ültetett növényt vásá­roljunk, mert ez néhány hét múlva elpusztul a lakásban. Csak olyan Ficust vásároljunk meg, amelyiknek a gyökérzete a cse­rép fala mellett a földet már kissé beszőtte. Sok szobanövény-kedvelőnek van kisebb-nagyobb páraszekré­nye, szobai üvegháza. Ezekben a használt akváriumokból átalakí­tott, vagy nagyobb szobai üveg­házakban a kényesebb, páraigé­nyes trópusi növényeket tartjuk a lakásban. Ezek a szobaüveghá- zak a legtöbb esetben nincsenek külön fűtéssel ellátva. Az őszi időszakban itt is csak mérsékel­ten, gondos figyelemmel szabad öntöznünk. A nem fűtött szobák ugyanis hűvösebbek s ez termé­szetesen a szobai üvegházakra is hatással van. A hűvösebb, párás levegőben a növények csak na­gyon kevés öntözést igényelnek, a szokásos öntözés ilyenkor túl- Öntözést jelent és a gyökerek pusztulását okozhatja. A túlzott páratartalom a leveleket állan­dóan nedvesen tartja, s ez a hű­vös levegőben rothadási foltokat okoz, a talajon, a növényeket tartó faágakon pedig penészgom­bák jelennek meg. Ezek a tüne­tek megszüntethetek, ha a szo- baOveirháziinkat jobban szellőz­tethetjük. Ha a növények levelei az öntözéstől, vagy a belső le­csapódástól vizesek, akkor bő­ségesebb szellőztetéssel szárítsuk le, és különösen arra vigyáz­zunk, hogy a levelekről a víz estig felszáradhasson. GYÖRY MIKLÓS i t ft I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom