Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

2 1970 november 1. DUNÄNTOLI NA^LÖ Pécsi, siklósi és mohácsi küldöttek beszélgetése az értekezlet szünetében. (Folytatás az 1. oldalról) adatokat, amelyeket Baranya kommunistáinak, dolgozóinak el kell végezniük az elkövet­kezendő években, hogy itt is még gyorsabban vigyék előbbre a párt politikáját, a szocializmus ügyét. Érdemes ebben a megyében is még további erőfeszítéseket tenni a gyarapodás, a fejlődés ér­dekében, hiszen ez az ország egyik nagyon fontos, igen gazdag területe, ahol hagyo­mányosan szorgalmas mun­kásság, nép lakik és dolgo­zik. Ehhez a munkához kívá­nok én személyesen is sok sikert a megye minden kom­munistájának, dolgozójának, lakójának — fejezte be fel­szólalását Aczél György elv­társ. Á tanácskozás második napja A szombati napon elsőnek dr. Nyéki Károly, a mandá­tumvizsgáló bizottság jelen­tését ismertette. Megállapí­totta, hogy 343 küldött vesz részt a pártértekezlet mun­kájában, minden küldött 66 párttagot képvisel. A küldöt­tek közül 264 férfi, 79 nő. Életkor szerint: 30 éven aluli 44 fő, 31—40 év közötti 105 fő, 41—50 év közötti 141 fő, 50 év feletti 53 fő. A kül­döttek között tehát mind a három nemzedék képviselve van. Jellemző a fejlődésre, hogy a 343 küldött közül 107 egye­temet, főiskolát végzett, li­en tudományos fokozatot szereztek. Ami a párttagság keltét illeti: 9 fő a felszaba­dulás előtt, 195 fő 1944—1956, 119 fő 1957—1966 között, 20 fő pedig 1967 óta lépett be a pártba. Pártfőiskolát vég­zett 49, egyéves pártiskolát végzett 54, marxizmus—leni- nizmus esti egyetemet vég­zett 69 fő, a küldöttek 70 százalékának 5 hónapos, vagy annál magasabb párt- iskolai végzettsége van. A 343 küldött közül 112 fő ipari és mezőgazdasági üze­mekben dolgozó fizikai mun­kás, 30 fő a termelés köz­vetlen irányításában részt vevő műszaki dolgozó. A párt- és társadalmi szervek vezető testületéiben dolgozik 86 fő, az állami vezetésben 15 fő, gazdasági vezető 44 fő, hivatali, intézményi vezető 20 fő. A küldötteken kívül részt vesz a pártértekezlet munkájában 68 meghívott is. A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke összehasonlí­tást tett az 1966-os megyei pártértekezlet és a jelen pártértekezlet adatai között is. Az összehasonlításból az derül ki, hogy talán még egyetlen pártértekezleten sem voltak olyan arányban kép­viselve a fizikai munkások, nők és fiatalok, mint most. Az 1966-ban megtartott me­gyei pártértekezleten például 50 fizikai munkás és a ter­melés közvetlen irányításá­ban részt vevő műszaki dol­gozó volt a küldöttek között, ma 142j tehát 42 százalék. Négy évvel ezelőtt 24 nő vett részt a pártértekezlet munkájában, ma 79, ami pe­dig a 30 éven aluliakat ille­ti: 1966-ban. 16 küldött volt 30 éven aluli, most pedig 44. Öt év alatt tizenkétezer új munkahely Baranyában A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését követően dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a Me­cseki Szénbányák küldötte lépett az előadói emelvény­re. Dr. Nagy József beveze­tő mondataiban utalt arra, hogy a gazdaságirányítás re­formjának bevezetése volt az utóbbi évek egyik legna­gyobb gazdasági, politikai eseménye. A reform új ér­tékrendszere folytán gazda­sági helyzetünk valóságos reflektorfénybe került. A dolgozó tömegek helyeslik, támogatják az új intézkedé­seket, sokkal kevesebb ag­gályt hangoztatnak evvel kapcsolatban, mint néhány évvel ezelőtt. De még. így is elég gyakran találkozni szub­jektív, vagy borúlátó meg­ítélésekkel — Van-e okunk a borúlá­tásra? — tette fel a kérdést dr. Nagy József. — A tények egész sorozatával bizonyít­hatjuk. hogy nincs. Gazdasá­gi életünk fejlődése, a fejlő­dés ritmusa alapjában ki­egyensúlyozott, a növekedés üteme megfelel a tervezett­nek. Ü.i gazdaságirányítási rendszerünk eszközei alkal­masnak bizonyultak arra, hogy a gazdasági folyamato­kat szabályozzák. A közpon­ti akarat érvényesülése mel­lett lehetővé tették az ön­álló vállalati cselekvést, a terv és a szocialista piac- jobb kapcsolatát. De lássuk csak a tényeket, amelyek a fejlődést igazol­ják. Az elmúlt öt évben mintegy 12 ezer új munka­hely létesült megyénkben, szinte szászázalékos a fog­lalkoztatottság. Elhelyezkedé­si gondok helyett munkaerő- hiány lépett fel, különösen egyes szakmákban. A jelen­legi munkaerőhiány persze más gondokat is felvet, azt például, hogy az üzemek belső munkaszervezése még sok kívánnivalót hagy maga utón. — A gyors fejlődést mu­tatja az is, hogy az egy főre jutó reáljövedelem gyorsab­ban emelkedett a tervezett­nél, s meghaladta a III. öt­éves tervben kitűzött célt. A lakosság pénzbevételei 12, az ipari munkabérek pedig 6 százalékkal emelkedtek 1970 eddig eltelt' időszakában, a | múlt évhez képest. Hasonló volt az emelkedés mértéke az ötéves terv korábbi évei­ben is. A megyében dolgozó munkások átlagkeresete je­lenleg 2446 forint, amely mintegy 450 forinttal maga­sabb az 1994 forintos orszá­gos átlagnál. A pécs—bara­nyai üzemek 311 millió fo­rint nyereségrészesedést fi­zettek ki ebben az évben. 40 százalékkal többet, mint a múlt esztendőben. Erőtelje­sen nőtt a tsz-tagok, mező­gazdasági dolgozók jövedel­me is, a különböző szociális intézkedések — az új tsz- nyugdíjtörvény, táppénz, csa­ládi pótlék stb. — tovább ja­vították a falusi lakosság j életkörülményeit. Természetesen, a 2446 fo­rintos átlagkereset sem rejt­heti el a szemünk elöl azt a tényt, hogy vannak olyan ré­tegek is, ahol az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb az átlagnál. Mégis, ha min­dent egybevetünk, elmond­hatjuk : eredményeink még nemzetközi összehasonlítás­ban is kiállják a próbát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a lakosság egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a tartós fogyasztási cikkek vásárlása iránt. A főváros után Bara­nya megyében a legmaga­sabb az autótulajdonosok, tv-előfizetők száma. — A pártértekezlet vitája során gyakran szóba került a közgondolkodás témája. Való igaz, hajlamosak va­gyunk arra. hogy a sok munkát magukban foglaló eredményeket magától érte­tődőnek, természetesnek tart­suk, a hibákat viszont fel­nagyítsuk. Ezért nem min­dig reális az a kép, amelyet gazdasági életünkről szok­tunk festeni. Dr. Nagy József megálla­pította, hogy az ünneprontás szándéka nélkül is beszélni kell néhány gondunkról. Ilyen például a termelékeny­ség, az élőmunka hatékony­ságának nem kielégítő ala­kulása. Az üzemek egy ré­szében szinte kezdetleges a termelés és munkaszervezés, s ezzel együtt jár a munka­erő pazarlása. Amikor a munkaerőhiányról szólunk, erre is gondolnunk kell. Igaz, hogy e gondokat üze­men kívüli okok (hitelsze­génység, a kellő szabályozók hiánya) is szaporítják, a hi­bák fő eredőjét mégis az üzemekben kell keresnünk. Már azért is, mert a gazda­sági reform sok esetben meg­rekedt a vállalatok kapujá­ban. Eddig főként a vállala­tok egymás közötti kapcso­lataiban történtek változá­sok, a belső mechanizmus vonatkozásában még kevés­bé beszélhetünk erről. Már­pedig e mechanizmus to­vábbfejlesztése nélkül nem beszélhetünk a reform kö­vetkezetes megvalósításáról. Vannak emberek, akik azt tartják: azért is jár fize­tés, hogy megjelenjenek a munkahelyen. Ha azt kíván­ják tőlük, hogy dolgozzanak, akkor prémiumot, jutalmat várnak. Nyilván fontos, hasznos a prémium, de le kell szögezni: azért még nem lehet fizetést adni, hogy megjelenjünk. Azok az üzemek cselekednek he­lyesen. amelyek minden ki­fizetett forint fejéüen meg­határozott teljesítményt kö­vetelnek meg. Dr. Nagy József részle­tesen beszélt az árszínvo­nalról, árrendszerünkről, hangsúlyozva: az árszínvo­nalról alkotott vélemé­nyekben jelentkezik legin­kább a szubjektivizmus. Utalt arra a fonákságra, hogy sok olyan embert ta­lálni, aki panaszkodik az árak emelkedése miatt, de amikor az a vállalat, ahol dolgozik, magasabb áron bocsát ki egy terméket, azt természetesnek tartja, ab- j ban a reményben, hogy így i magasabb lesz a nyeresége. ] Ez is a sokat emlegetett közgondolkodás problémái közé tartozik. A Megyei Pártbizottság titkára meg­állapította, hogy ebben az évben 1,4 százalékkal emel­kedtek a fogyasztói árak, s ez az emelkedés nem ment túl a „tűrési” határon, nem beszélve arról, hogy a jö­vedelmek növekedése jóval meghaladta az áremelkedés mértékét. A nyugati orszá­gokban lényegesen nagyobb mérvű az árindex változása. A vezetésről szólva el­mondotta, hogy a gazdasá­gi vezetők tevékenységében még nem kapott kellő hang- ' súlyt a távlati gondolkodás, túlzott operativitás jellem­zi a munkájukat. Ebből fa­kad a túlterheltségük is. A Központi Bizottság is fel­hívta a figyelmet a vezetés színvonalának javítására, amikor a kongresszusi irányelvekben megállapítot­ta: „További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és veze­tési módszerek hasznosítása, a termelés egészére kiható, modern technika bevezeté­se”. — Van egy alapigazság, amelyet nem lehet eleget hangsúlyozni: úgy élünk, ahogy dolgozunk. Az igé­nyek kielégítése gazdasá­gunk hatékonyságától, a nemzeti jövedelem növeke­désétől függ. Ha azt akar­juk, hogy életszínvonalunk tovább emelkedjen, terme­lékenyebben, fegyelmezet­tebben és jobban kell dol­goznunk! — mondotta befe­jezésül dr. Nagy József elv­társ. Á párt utánpótlásának legfőbb bázisa a KISZ Babus Ferenc, a zádori Petőfi Tsz tagja, a szigetvá­ri járás küldötte egyetértő­én szólott a Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elveiről, a szervezeti sza­bályzat tervezetéről, majd | részletesen foglalkozott az ifjúság nevelésével, a párt­élettel Felhívta a figyelmet: a gazdasági irányító, elem­ző tevékenység nem vezet­het arra, hogy a politikai munka egyéb területeit, köztük a párttagfelvételt el­hanyagoljuk. Utalt arra, hogy egy időben a sziget­vári járásban elég kedve­zőtlenül alakult a fizikai munkások, nők és fiatalok aránya. Azóta jelentős vál­tozások történtek ezen a té­ren, s ez annak köszönhető, hogy intenziven foglalkoz­nak evvel a témával. Hangsúlyozta, hogy a párt utánpótlásának legfőbb bá­zisa a KISZ, ebből pedig az következik, hogy több gondot és figyelmet kell for­dítani a párt ifjúsági szer­vezetére. Különösen a fiatal párttagok tehetnek sokat, hiszen ők állnak a legköze­lebb az ifjúsághoz életkori sajátosságokban. Elmondot­ta, hogy Zádorban újabban nemcsak a KISZ-titkárt hívják meg egyes fontos pártrendezvényekre, hanem példamutató KlSZ-fiatalo- kat is. Az élet azt bizonyí­totta, hogy ennek jó hatása van, a fiatalok örömmel fo­gadták a meghívásokat. Petöházi Szilveszter, Szi­getvár város küldötte, a megyei KISZ-bizottság első titkára elmondotta, hogy nemzeti értékeink gyarapo­dása, anyagi és szellemi erőink növekedése lelkese­déssel tölti el a fiatalokat A megye 30 ezer KISZ-fia- talja számos munkaakció­ban vett részt és tettekkel bizonyította, hogy minden­kor számítani lehet a támo­gatásukra. Eredményes munka, nevelési tevékeny­ség folyik az úttörők köré­ben is. Csak örömmel lehet szól­ni arról, hogy a legutóbbi párthatározat óta annyira előtérbe került közvélemé­nyünkben az ifjúság élete és problémája. A párthatá­rozat megvalósítása persze kitartó munkát követel meg, s azt is megkívánja, hogy minden fórum egysé­gesen értelmezze a határo­zatot. — A legfőbbek egyike, amelyet a fiatalokkal meg kell értetnünk, abban fog­lalható össze: a mi viszo­nyaink között is van lehe­tőség forradalmi tettekre — mondotta Petőhózi Szilvesz­ter. — Forradalmi tettnek számít például a kitartó, szívós tanulás, az alkotó munka, a vele járó nehéz­ségek, áldozatok, az évekig tartó apró erőfeszítések tu­datos vállalása. Befejezésül kérte a párt­szerveket s minden illeté­kest, hogy támogassák az ifjúság jogos igényeit, azt például, hogy a tervbe vett ifjúsági ház mielőbb fel­épülhessen Pécsett. Tegyük lehetővé, hogy a fiatalok nagyobb tömegei sportol­hassanak, illetve vegyenek részt nyári táborozáson. Mint eddig is. a jövőben Is, számítani lehet arra, hogy az Ifjúság örömmel fogad min­den ilyen intézkedést, tettek­kel viszonozza azokat. Hozzunk létre Pécsett tudományos centrur ot Dr. Tigyi József, egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem párt VB. tagja, Pécs küldötte, felszólalásának bevezetőjében az öröm hang­ján szólt arról, hogy Pécsett immár hat felsőoktatási in­tézmény működik. Az orvos- egyetem domináló helyet fog­lal el a városban s mindezt jelentős eredménynek köny­velhetjük el. Feltette azon­ban a kérdést: míg Pécset valóban kulturális centrum­ként ismerjük, de tudomá­nyos központ-e? Mint mon­dotta, — erről már kevésbé beszélhetünk. Pedig me­gyénkben mintegy 800 tudo­mányos kutató tevékenyke­dik. — azonban döntő több­ségük nem a város és a me­gye termelési bázisának meg­felelő területen dolgozik. A szénbányászatnál 21, a mező- gazdaságban 33 tudományos kutató dolgozik — ez az arány nem kedvező. Felve­tette a vidéki tudományos centrumok kialakításának szükségességét. De ezt a vi­déken élő tudományos kuta­tóknak kellene megvizsgálni és létrejöttét sürgetni, is­mételten hangsúlyozta, hogy Pécsett illetve a megyében a termelési bázisnak megfele­lő tudományos centrumot kellene létrehozni. Balogh Kálmán alezredes, a helyőrség parancsnoka, meghívott, — a megyénkben állomásozó alakulatok ifjú kommunistái, kommunistái és állománya nevében kö­szöntötte a tanácskozást Utalt azokra az eredmények­re, szocialista munkaverse­nyekre, amelyekkel a kato­nák készültek a párt X. kengresszusára. Megvitatták az irányelveket és állást fog­laltak az azokban foglaltak mellett, helyeselték a célki­tűzéseket. Hangsúlyozta: az eredmények elérésének alap­ját a párt helyes határozatai képezték. Felszólalásának to­vábbi részében visszapillan­tást tett az elmúlt időszak­ban végzett tevékenységre. A baranyai alakulatok például a díszszemlén elnyerték a KISZ KB emlékzászlaját, — legutóbb az NDK-ban meg­tartott hadgyakorlaton és a magdeburgi díszszemlén is kitűnően helytálltak, elnyer­ték az NDK honvédelmi mi­niszterének Len in-emlékzász­laját. Kemény és áldozatos munka van a sikerek mö­gött, — igyekeztek méltóak lenni a megye kommunistái­nak eredményes munkájához. Hangsúlyozta, hogy a szemé­lyi állomány minden időben helytállt — ehhez nagy se­gítséget nyújtott a Megyei Pártbizottság Is. Utalt arra, hogy a pártszervezetek nagy gonddal készítették elő a ju­bileumi évfordulók megün­neplését, — szeretettel hív­ták maguk közé a veteráno­kat is, akik élményeik el­mondásával segítették a fia­talok nevelését. Hangsúlyoz­ta: a tisztikar ma egysége­sebb és szilárdabb, mint áz elmúlt 25 év alatt bármikor. Ezután is becsülettel helyt­állnak népünk békéjének megvédésében, biztosítják a szocializmus további építé­sének nyugodt körülményeit. Dr. Csiky Ottó, a Megyéi Bíróság elnöke, meghívott, felszólalásának elején han­goztatta: országunkban törvé­nyes rend és nyugalom van, biztosított az alkotó légkör. Utalt arra, hogy a szocialista törvényesség megteremtése az egész társadalom sikere. Elismerő hangon szólt a rendőrség, ügyészség, ügyvé­dek, a büntetés végrehajtási intézet dolgozóinak munká­járól, a társadalmi munká­sokról, önkéntes rendőrökről, népi ülnökökről, majd a bí­róság tevékenységével foglal­kozott. Kifejezést adott an­nak, hogy az ítélkezéseknél nincs szükség általános szigo­rításra, a bíróság ítélkezéseit megfelelőnek tartja. Foglal­kozott a szervezett utógondo­zás fokozottabb megvalósítá­sának szükségességével is. Felszólalásának további ré­szében elmondotta: nem az emberölések, a súlyos testi­sértés bűntettei jelentik ma­napság a problémát, hanem a közlekedéssel kapcsolato­sak, a szabálysértések töm­kelegé, amelyek a mennyiség­ből minőségbe, súlyos követ­kezményekbe csapnak ál. Szólt a válásokról, — ennek nyomán kialakul a gyerrtie- kek elhanyagolása. Csökkent a vagyon elleni bűntettele száma, — igaz, hogy vannak sikkasztás, csalás bűntettei, de ez a kár viszonylag cse­kély, ha összehasonlítjuk a gondatlansággal, a hanyag munkával okozott kár érté­kével. Megemlítette: élni kell (Folytatás a 3. oldalon) Pécsi és sásdi járási küldöttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom