Dunántúli Napló, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

1970. november 1. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Áz MSZMP Baranya megyei pártértekezletének határozata Néhányan a küldőtteK nő tagjai közül a szünetben. (Folytatás a 2. oldalról) a jogtalan nyereség elvoná­sának lehetőségével, a gazda­sági bírsággal, ott, ahol erre szükség van. Befejezésül ígé­retet tett a további lelkiis­meretes, a szocialista törvé­nyességet betartó munkára. Világos célok Barcsa Zsigmond vájár, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat Il-es üzemének alap­szervi titkára, pécsi küldött elmondotta: a MÉV párt- alapszervezeteiben lelkiisme­retesen megvitatták a Köz­ponti Bizottság irányelveit, és azzal teljes mértékben egyetértettek. Szinte minden alapszervi felszólaló kihang­súlyozta: a párt által kitű­zött világos célokért készek minden áldozatra. A Il-es üzem munkájáról szólva Barcsa Zsigmond el­mondotta, hogy 24 szocialis­ta brigád dolgozik a terme­lő körletekben. A kongresz- szus tiszteletére 21 brigád tett pótvállalást. Az eredmé­nyek — a létszámhiány el­lenére —, kimagaslóak. Több brigád ért el ezekben a hó­napokban 150 százalékos tel­jesítményt. A bányászok anyagi, er­kölcsi megbecsülésével kap­csolatban a felszólaló beszá­molt azokról a gondokról, amelyek a gyakori foglal­kozási megbetegedések kö­vetkezményei. Az évek mú­lásával fokozatosan csökken­nek a keresetek, mert az emberek fáradnak, egészsé­gük megkopik, teljesítmé­nyeik visszaesnek. Éppen ezért igazságtalan a nyugdíj - megállapítás mostani rend­szere, amely szerint a leg­utolsó évek átlaga alapján határozzák meg a nyugdíjak összegét. A pártértekezlet második s napjának utolsó felszólalója Seszták Gyuláné, Pécs város siklósi körzete területi alap­szervezetének tagja, pécsi küldött volt. Beszámolt a la­kótelepi pártalapszervezetek kongresszus-előkészítő tag­gyűlésének tapasztalatairól. Elmondotta: ezen alapszer­vezetek tagjainak túlnyomó többsége idős, nyugdíjas em­ber, éppen ezért mindenek­előtt az irányelvek életszín­vonallal kapcsolatos célkitű- I zéseit, megállapításait tanul- I mányozták figyelemmel. Az 1 idős kommunisták nagy örömmel fogadnak minden olyan intézkedést, me^y élet- színvonaluk emelését céloz­za, ugyanakkor elítélnek minden olyan törekvést, ma­nipulációt, mely az árak, a megélhetési költségek emel­kedéséhez , vezet. Foglalko­zott a felszólaló a Szerveze­ti Szabályzat módosításával kapcsolatos elképzelésekkel is. Az alapszervezetükben ezzel kapcsolatban lefolyt vita tapasztalatai alapján ki­jelentette: az idős kommu­nisták bíznak a fiatalokban, éppen ezért helyeslik a fel- 1 vételi korhatár 18 évre való leszállítását. Seszták Gyuláné felszóla- ! lása után szünet következett. Ezt követően az elnöklő dr. Csendes Lajos bejelentette, hogy újabb két távirat érke­zett a megyei pártértekezlet címére. A véméndi termelő- szövetkezet vezetősége és párttagsága, valamint a pé­csi 9. számú bölcsőde dolgo­zói kívántak a tanácskozás­nak sikeres munkát. A táviratok tartalmának ismertetése után a pártérte­kezlet Egri Gyula vitazáró felszólalásával folytatta mun­káját. gok feladata, egy azonban biztos: fokozottabb anyagi tá­mogatásban és egyértelműbb társadalmi közmegbecsülés­ben kell részesülniük a sok- gyermekes családoknak. Fontos helyet kaptak az értekezlet munkájában a közneveléssel, továbbtanulás­sal kapcsolatos kérdések. Ez egyik legjelentősebb társa­dalmi ügyünk. A szülőktől a pedagógusokon át a párt­ós KISZ-szervezetekig, illet­ve munkahelyi vezetőkig ter­jed az ifjúságért való fele­lősség. A pedagógusok szere­pe természetesen kiemelkedő jelentőségű e vonatkozásban. Éppen ezért közérdek a pe­dagógus munka és a gyere­kek tanulási feltételeinek to­vábbi javítása. A megyében dolgozó közel 200 képesítés nélküli pedagógus munkájá­ról szólva Egri Gyula, kije­lentette: hasznos munkát vé­geznek, nagy szükség van rájuk. Ennek ellenére napi­renden kell tartani a kérdés vizsgálatát: miért nem tu­dunk megfelelő számban, jól képzett pedagógusokat bizto­sítani iskoláinkba? A vitában elhangzott va­lamennyi kérdésre nem tért ki zárszavában a Megyei Pártbizottság első titkára, az elhangzott véleményeket azonban figyelembe veszik majd a kongresszusi küldöt­tek, s figyelembe veszik munkaterveik elkészítéseinél a különböző szintű pártszer­vezetek vezetői, munkatár­sai is. * összegezésül Egri Gyula elvtárs megállapította: gond­jaink ellenére is optimisták lehetünk. Felemelő és nagy­szerű volt az az út, melyet az elmúlt négy év alatt meg­tettünk. Egri Gyula elvtárs zársza­va után dr. Csendes Lajos elnök javaslatot tett a párt­értekezlet határozatára, me­lyet a küldöttek egyhangú­lag elfogadtak. Eredményes munkát végzett a megyei pártértekezlet hogy a párt továbbra is erő­síti vezető szerepét — a párt­tagok, a dolgozó rétegek szé­les tömegeinek véleményére, tanácsaira támaszkodva. Min­denki érezheti ebben az or­szágban: erősödik a demok­ratizmus. Vannak ezzel kap­csolatban aggódó hangok is: nem vagyunk-e túl liberáli­sak? Nem. Demokratizmu­sunk nem liberalizmus, nem is lesz az soha. Gazdaságpolitikai kérdé­sekről szólva a Megyei Párt- bizottság első titkára kiemel­ten foglalkozott a munkaerő­gazdálkodás és munkaerő­vándorlás visszásságaival. A dolgozók túlnyomó többsége hűséges munkahelyéhez, s 10 —15 százalék körül van a A bányaüzemek több kül­dötte tájékoztatta az értekez­letet a Mecseki Szénbányák, illetve a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat gondjairól. Egri Gyula elvtárs e felve­tésekkel kapcsolatban ismé­telten megerősítette a Megyei Pártbizottság azon vélemé­nyét, mely szerint a bányá­szattal kapcsolatos koncep­ció további pontosítására, il­letve a bányászok fokozot­tabb erkölcsi-, anyagi meg­becsülésére van szükség. Ja­vasolta: a megyei küldöttek tolmácsolják ezzel kapcsola­tos kérésüket a kongresszu­son. Hozzátette: a bányászat jö­vője, problémái megoldása szempontjából a gépesítés kulcskérdés. A munkaerő­gondokat nem lehet kizáró­lag bérrendezéssel megolda­ni. . Műszaki fejlesztésre, a munka további könnyítésére van szükség. . A felszólalások másik nagy Csoportja az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Ez­zel kapcsolatban Egri Gyula zárszavában a nagycsaládo­sok segítésének fontosságát vándorlók aránya. Rendet kell teremteni az üzemek­ben, éppen a hűséges, becsüle­tes dolgozók érdekében. Ér­telmesen és következetesen kell gazdálkodnunk ember­rel, géppel. A vita felszólalói közül többen érintették a beruházási piacon tapasztal­ható' aggasztó feszültséget. Ezzel kapcsolatban az a Me­gyei Pártbizottság vélemé­nye, hogy fokozni kell az építőipar fejlesztési ütemét. Ez a népgazdaság egészének érdeke. Fejleszteni kell az építőipar ipari hátterét és a mélyépítési .vállalatokat. Mindez előfeltétele — egye­bek mellett —, nagyszabású lakásépítési programunk megvalósításának is. hangsúlyozta. Ennek útja- módja sokféle lehet. Lehet, hogy a családi pótlékot kell tovább emelni, lehet, hogy a szociális ellátás színvonalát kell fejleszteni. A részletek kimunkálása a szakbizottsá­1. A Baranya megyei kommu­nisták pártértekezlete meg­erősíti és elfogadja a Megyei Pártbizottság írásbeli jelen­tését, a Központi Bizottság két dokumentumával kap­csolatos állásfoglalását, a szó­beli előterjesztéseket, és az összefoglalót. 2. Megbízza az újjáválasztott Megyei Pártbizottságot, hogy a Központi Bizottság két do­kumentumával kapcsolatos összegező jelentést, melyet a vita minden vonatkozásában megerősített, küldje meg a Központi Bizottság X. kong­resszust előkészítő bizottsá­gához. Baranya megye közel huszonnégyezer kommunistá­ja és a pártértekezlet az ed­digi politika jóváhagyását ké­ri a X. kongresszustól és ígéri, hogy a következő esz­tendőkben jobb és lelkes mun­kával, fegyelmezetten és ha­tározott kiállással kívánja elősegíteni a szocializmus tel­jes felépítésének magasabb szinten való folytatását. 3. Az újjáválasztott Megyei Pártbizottság a X. kongresz- szus határozatait, a megyei tapasztalatok és a pártérte­kezlet vitája alapján dolgoz­za ki a megyei pártmunka tervét, a következő időszak feladatait. Külön összegezze a pártértekezleten elhangzott konkrét javaslatokat és vizs­gálja meg megválasztásuk le­hetőségeit. Szorgalmazza és ellenőrizze az alapszerveze­tekben és a járási-városi pártértekezleteken elhangzott javaslatok figyelembevételét és végrehajtását. 4. A pártértekezlet megbízza a küldötteket, hogy vigyék tovább munkahelyükre, alap­szervezeteikbe, az élet min­den területére a pártértekez­let határozatait és szellemét, tájékoztassák a kommunistá­kat, a lakosságot munkánk­ról a következő időszak fel­adatairól. 5. A pártértekezlet megbízza a megválasztandó kongresz- szusi küldötteket azzal, hogy a kongresszuson méltó módon Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának tagjai: Ambrus Jenő, a Pécsi Városi Pártbizottság első titkára, Antal Sándomé, a Szigetvári Cipőgyár dolgozója, Barcsa Zsigmond. a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat Il-es üzemé­nek vájára. Baranyai Antal- né, a Pécsváradi Községi Pártbizottság titkára, Bedő Pálné dr., a Megyei NEB elnöke, Bezensek Antalné, a Pécsi Kesztyűgyár Pártbizott­ságának titkára, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanszékvezető taná­ra, Bódis Irén, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze, Bocz József, a Dunántúli Napló főszerkesztője, Bogár József, az SZMT vezető titkára. Bors Ferenc, a Szalántai Termelő- szövetkezet párttitkára, Bor­sos János, a Mohácsi Városi Pártbizottság titkára. Czégény József, a Megyei Pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezetője, dr. Csen- j des Lajos, a Megyei Pártbi­zottság titkára. Duga József, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Egri Gyula, a Me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Farsang János, a Mecseki Szénbánya Vállalat vájára. Fajta Károly, nyugdíjas. Föl­des Andrásné. a Megyei Párt- bizottság PTO vezetője, dr, i Földvári János, a'Megyei Ta- 1 nács V. B. elnökhelyettese, | Garamvölgyi János, a Me­cseki Szénbánya Vállalat igazgatója, Havas József nyugdíjas. Horváth Lajos, a Pécsi vá­ró« Tanács VB-elnöke. Jó­képvieeljék Baranya megye kommunistáinak véleményét, javaslatait és állásfoglalásait. Nagy Sándor elnökletével kezdődött a partértekezlet harmadik napirendjének tár­gyalása. Dr. Szabó József, a jelölőbizottság elnöke tér*- j esztette a küldöttértekezlet elé a 61 tagú pártbizottság és a 25 tagú kongresszusi küldött névsorát. A javas­latot a pártértekezlet megvi­tatta, majd titkos szavazás során megválasztotta a Me­gyei Pártbizottságot és a X. kongresszus baranyai küldöt­teit. zsa István, a Mohácsi Űjba- rázda Tsz elnöke, Kászonyi István, a Határőrség Pártbi­zottságának titkára, Kóczián Erzsébet, a Pécsi Üttörőház igazgatója, Kovácsovics György, a Szederkényi Ter­melőszövetkezet párttitkára. Laki Istvánná dr., a Pécsi II. kér. Tanács VB-elnöke, Lő- rincz Tibor, a Bm. Állami Építőipari Vállalat dolgozója, Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság Közigazgatási és Adminisztratív osztály ve­zetője, Nagy Dezső, a Mecse­ki Szénbánya Vállalat vájá­ra, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Nagy Sánckor, a MÉSZÖV elnöke, dr. Nemes Alajos, a Megyei Rendőrfőkapitányság vezető­je, Nemeskéri László, a Bm. Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Németh István, a DÉDÁSZ igazgatója. Novics János, a Megye' Pártbizott­ság titkára, Palkó Sándor, a Megyei Tanács VB-élnöke, Papp Zol­tán. a Szentdénesi Termelő- szövetkezet elnöke, Pap Já­nos, a 12 sz. AKÖV igazga­tója, Petőházi Szilveszter, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Piegl János, Zobák-akna üzemvezetője, Pöttendi Istvánná, a Kétúj- falui Termelőszövetkezet dol­gozója, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Remeczki Mi­hály, a MÁV dolgozója, Rótt Antal, a Véméndi Termelő- szövetkezet elnöke, (Folytatás a 4. oldalon) Munkában a szavazatszedő bizottság. Fontos feladatunk a nagycsaládosok segítése A Hegyei Pártbizottság tagjai A Megyei Pártbizottság el­ső titkára a 30 felszólalás ta­nulságait , összegezve megál­lapította, hogy , a megyei pártértekezlet őszinte légkör­ben, nagy aktivitás mellett eredményes munkát végzett. Az aktivitásra jellemző, hogy 10 elvtárs — idő hiányában — nem kaphatott szót. A fel­szólalások keresztmetszetét adták megyénk életének. Munkások, parasztok, tudó­sok, a fegyveres szervek kül­döttei, valamint a különböző szintű állami-, párt- és tö­megszervezeti vezető testüle­tek munkatársai kértek és kaptak szót. Külön megkö­szönte Aczél György elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának felszólalását, mely több fontos kérdésre hívta fel a tanácskozás, a megye kommunistáinak figyelmét. Az állásfoglalásról, melyet a Megyei Pártbizottság ter­jesztett a pártértekezlet elé, a küldöttek egyértelmű he­lyesléssel nyilatkoztak. El­lenkező vélemény nem volt, de több kiegészítés, pontosí­tás hangzott el. A Megyei Pártbizottság munkájáról szólva Egri Gyula leszögez­te: az eredmények mögött a megye sok ezer kommunistá­jának munkája van. Többen beszéltek a pártmunka szín­vonalának további emelésé­ről. Ezt a Megyei Pártbizott­ság vezetői is fontosnak tart­ják, s éppen ezért igénylik, kérik a pártszervezetek, párt­tagok további segítségét, őszinte kritikáját. Politikánkkal, célkitűzé­seinkkel kapcsolatban el­mondotta, hogy terveink, el­képzeléseink kidolgozásánál mindig szem előtt tartjuk a reális lehetőségeket. Politi­kánk reálpolitika. A felszó­lalások is a realitás talaján álltak, s ez rendkívül meg­nyugtató. A felszólalók közül többen foglalkoztak a párt vezető szerepével, sürgetve annak továbbfejlesztését. Egri Gyu­la e kérdéskomplexum fel­vetéseire reagálva leszögezte, I Szavaz a pártértekezlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom