Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
I DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. október li. Üjra a csúcsokon... A „Szerelem' bemutatójára Törőesíb Mari a Szerelem című filmben. Makk Károly, ötvenes években sorozatos sikerekkel felragyogó neve, a hatvanas években halványabban csillogott, s ritka filmkísérletei, különösen a 60-as évek második felében, nem tudták megközelíteni a kezdeti értékeket. Épp ezért kettős öröm most, a „Szerelem” megjelenése, mely eggyel több roppant érdekes és szép új magyar, és egy a hajdani nagy értékeket túlszárnyaló új Makk-filmet jelent. Makk Károly ezúttal többszörös sikert arat. Először, mint témaválasztó rendező, dramaturg és a két eredeti novella egybedolgo- zójaként Déry Tibor társszerzője érdemel meg minden elismerést, másodszor pedig mint rendező és játékmester. A „Szerelem” izzólégkörű, nagyszerű dráma, mely a negyven év alatti nemzedékek számára egy nagy meglepetést is tartogat: az Amerikában élő Darvas Lili újrafelfedezését. Nem kétséges a mai nagy magyar színésznők sorába, az ő nevét is be kell írnunk és számítanunk. Ki tudja hányadik teljesen új arcát mutatja, Darvas Iván is, a film meghurcolt férfi főszereplőjeként, egy arcot, mely ismeretlen-ismerősnek tűnik. Alakítása ezúttal is élmény. Darvas Lili és Darvas Iván játéka mellett a többi ugyancsak valóban kiválót nyújtó színész — Törőcsik Mari, Mensáros László — játéka valamelyest árnyékba kerül — s ez a művészpálya olyan igazságtalansága, mely ellen még sohasem sikerült orvosságot találni. Ami a rendező munkáját illeti: úgy tűnik, Makk Károly újra azokra a csúcsokra jutott, ahová egyszer már felküzdötte magát, sőt az is lehet, hogy valamivel magasabbra, hiszen az elmúlt évek igen jelentősen megérlelték művészetét és még fogékonyabbá tették az emberi belsőkben lejátszódó drámák iránt. Nem igazságos egy rendező egyik művét, a másikkal egybevetni, s talán nem is szabad. Mégis azt kell mondanunk, aligha tévedünk, mikor azt állítjuk, hogy a „Ház a sziklák alatt” óta ezúttal elsőízben találkozunk Makk igazi drámai értékeivel, s úgy érezzük azóta most elsőízben alkotott igazán jelentős művet. Másszóval, a „Szerelem” egyéb értékein túl, egy nagy rendezői „come back” — visz- szatérés — és a „nagy rendező” kifejezést itt teljes művészi értékében használjuk. A „Szerelem” jó és értékes film — és a magyar filmművészet eljövendő további sikerei érdekében reméljük, hogy nemcsak egyszeri alkotói fellángolás, hanem egy jelentős művész új nagy alkotóperiódusának rangos nyitánya ... Fenyves György m ! i kommunisták Km a Mecseki Szénbányák t* előrehaladásának motorjai Pesszimizmusnak nyoma j sem volt, ellenkezőleg: a to- | vábblépés, a lehetőségek ma- i ximális kihasználásának tü- ; relmetlen sürgetése jellemez- j te a Mecseki Szénbányák tegnap megtartott pártértekezletét. Több mint háromezer szénbányász-kommunista képviseletében 185 küldött gyűlt össze a pécssza- bolcsi Puskin Művelődési Ház nagytermében, hogy számbavegye a IX. kongresz- szus óta megtett út eredményeit, gondjait. A pártértekezlet elnökségében a vállalat párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői mellett helyet foglalt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára és Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője is. A pártbizottság a Szénbányák négyéves gazdasági, illetve politikai fejlődéséről közel 70 oldalas beszámolót készített. Ezt egészítette ki Stier Józitef, pb-tit- kár szóbeli jelentése, mely az augusztusi és szeptemberi taggyűlések tapasztalatait összegezte. Ősbemutató: Pillangó Ismét egy televíziós premiert rendeztek pénteken este a Magyar Játékfilmszemle keretében a Kossuth moziban. A nézők tapssal köszöntötték a Pillangó megjelent alkotóit: Esztergályos Károlyt, Biró Miklóst és Cs. Németh Lajost, az egyik szereplőt. Ha e tv-filmnek, — amely a televízió és a filmgyár közös produkciója volt — a műfaját akarnánk tömören jellemezni, a legtalálóbb meghatározás az volna, hogy kegyetlen idill. Móricz Zsigmond immár klasszikus remeke ugyanis a nagy komor művek árnyékában szerényen megbúvó kisregény, amely látszólag nem hatol mélyre, de így is érzékletesen idézi a történelemmé süllyedt magyar valóságot. Darabos Jóska és Hites Zsuzsika nagy-nagy szerelme a felhők mögül előbukkanó napsugár. Esztergályos Károly a rendező, aki maga is fiatalember, kiérezte a történelemből, hogy a nagy író milyen egyértelműen a fiatalok pártjára áll, s ezért választhatta televíziós feldolgozásra históriájukat. Móricz nagy-nagy szeretettel álmodta meg Zsuzsika és Jóska alakját, két tiszta embert állítva elénk. Esztergályos Károly forgatókönyvíróként gondosan ügyelt arra. hogy ennek hamvából semmi se vesszen el. (Gondolok itt elsősorban a némileg stilizált szívet-lelket melengető ízes párbeszédekre.). Esztergályos Károly a rendező viszont igyekezett rálelni arra a színésznőre, aki ebben maradéktalanul illúziót tud nyújtani. Venczel Vera személyében erre kétségtelenül rá is lelt. Korunkban — az egyenrangú asszonyok évtizedében — kevés nálunk az igazán naivának mondható alkat. A Vígszínház fiatal művésznője szinte ennek született. Rendkívül kellemes meglepetés Jancsó Miklós tragédiás hősalakjának. Kozák Andrásnak Darabos Jóskája. Kitűnően ábrázolj"' a legény ön■ . rá'sj'Já' .0zizát, ki-kitörő keserűségét és elkeseredett indulatát. Bíró Miklós festői, színes képei nyilvánvalóan nem érvényesülnek oly i mértékben a tv-képernyőjén, mint itt a moziban. Ott inkább a közeli beállítások hatnak kifejezőbben. Nem ártott volna azonban a lakodalmi tánc jelenetben elkerülnie a Körhinta— Alba Regia remineszcerciákat. 1 Esztergályos Károly hitelességre törekvő, az idill játékos hangulatát jól felidéző rendezése nem maradt adós a keserűbb motívumokkal, de néhol lelassította a történet tempóját. Ami ; díszleteket, jelmezeket illeti, azok inkább az idillt, mint a naturális valóságot tükrözték. Abel Péter Érződött a filmesztétika hatása Gimnazisták az Arcról és az ítéletről — Nagyon irigylem magukat azért, hogy ilyen okosan tudnak kérdezni — mondotta Vértessy Sándor, a televízió riportere a Leöwey Gimnázium film, szakköre tagjainak a szombat délutáni beszélgetésen, ahol az Arc c. film rendezőjén, Zolnay Pálon és íróján, Köllő Miklóson kívül megjelent Szilvásy Annamária és Dudás Mária színésznők, Székely Orsolya se- gédrendező és dramaturg. A filmszakkör tagjai harmadik éve tanulnak filmesztétikát, s ez meg is érződött a hozzászólásokon. A film főhősével kapcsolatban Zolnay Pál elmondotta, hogy szakítani akart a látványos, eszményített hősteremtéssel, mert történelmünk adott korszakának vizsgálata nem tesz lehetővé ilyen engedményt. A film vontatott tempóját maga is elismerte. * Az Ítélet című film alkotói közül a Komarov Gimnáziumban megjelent Kosa Ferenc, Csoóri Sándor, Blaskó Péter. Meggyessi Mária, akiket Poór Klári mutatott be a közönségnek. A tanulók izgalmas, a film lényegét érintő kérdéseket tettek fel az írónak és a rendezőnek. Kosa Ferenc elmondta, hogy véleménye szerint a magyar filmgyártás nincs hullámvölgyben, de a filmkészítés szervezeti formáinak demokratizálódása csak javára válna. Dózsa szerepéről szólva Csoóri Sándor kifejtette, hogy Dózsát nem csak mint forradalmárt, hanem mint embert is be akarták mutatni, ezért szőtték pl. a szerelmi szálat a filmbe. Jelentős változások A Mecseki Szénbányák — mint ismeretes —, Baranya legnagyobb iparvállalata. A megyei iparvállalatok állóeszköz-állományának 43 százaléka a Mecseki Szénbányák tulajdona. E hatalmas gazdasági egység az elmúlt években jelentős fejlődést ért el, illetve változásokon esett át. 1966-tól napjainkig 10 százalékkal nőtt a termelési értéke, ezen belül azonban a széntermelés részaránya 5 százalékkal csökkent. Az új gazdasági mechanizmus új igényeket támasztott. Ennek megfelelően a minőségjavítás valamennyi üzemben központi kérdéssé lett. Négy év alatt 1 százalékkal csökkent a nyersszenek hamutartalma, az értékesített szenek kalóriaértéke pedig 4 százalékkal nőtt ugyanezen idő alatt. Értékesítési nehézségek csak 1967—68-ban jelentkeztek, azóta a kereslet túlsúlya a jellemző. A piac tehát „kitágult” — a termelékenység azonban ennek ellenére sem volt probléma- mentes. A legtöbb nehézséget a súlyos bányabeli katasztrófák okozták, illetve az a tény, hogy a vevők rendkívül óvatosak voltak távlati igényeik felbecsülésénél, s ez szinte lehetetlenné tette a távlatokban való gondolkodást. Ami a beruházásokat illeti: ebben a tervidőszakban még központi keretekből is jelentős összegeket kapott a vállalat. Megyei vadászközgyűlés A vadásztársaságok képviselőinek részvételével tartották meg a MAVOSZ megyei közgyűlését, szombaton délután két órakor Pécsett, a KISZÖV székházában. Dr. Tóth József, IB-elnök nyitotta meg az ülést, majd Farkas József vadászati főelőadó számolt be az 1970. évi vadgazdálkodás, illetve vadértékesítés helyzetéről. — Megyénkben 41 vadásztársaság tevékenykedik, 1046 taggal, 585 ezer katasztrális holdon. Ismert tény már, hogy minden esztendőben megyénkben is felmérik — pontosabban, felbecsülik — a vadállományt. Többek között ebből kiindulva készítik el a gazdálkodási tervet, amely aztán függvénye az értékesítési tervnek. A több mint félmillió hold- nyi terület becsült szarvasállománya 1400 darab, ebből 430 szarvas kilövését tervezték, eddig 391 darabot értékesítettek export, illetve belföldi szállításra. A mintegy 6500 őzből 887 darab került szintén értékesítésre. 26150 nyúlunk, 33 ezer fácánunk van — ez utóbbi már évről évre közelíti a távlati tervekben szereplő 50—55 ezer darabos állományt. Dr. Tölgyesi Lajos állatorvos elmondotta, hogy országos viszonylatban kedvezőtlen nyúlállományunk egészségügyi állapota. Az ülésen egyébként a továbbiakban is kiderült, hogy megyénkben — amely különben nagyvadas jellegű — a nagyvad értékesítés viszonylag jól halad a többi megyékhez képest. Azonban a nyúlértékesítést éppen az állomány kedvezőtlen egészség- ügyi helyzete, illetve alacsony száma gátólja. A II. ötéves terv időszakában 1,8 milliárd forintot építettek be a mecseki bányákba — a harmadikban mintegy 1,3 milliárdot. Az építési jellegű beruházások aránya egyébként csökkent: a rendelkezésre álló összegek mind nagyobb részét költötték, illetve költik gépekre és gyártmányfejlesztési célokra. A legfőbb gond A beszámoló egyik központi kérdésé a munkaerőprobléma. 1986 óta közel 9 ezer munkás hagyta el a vállalatot. Romlott az alkalmazottak és munkások aránya, s változatlanul gond a rendelkezésre álló érők optimális kihasználása is. Pillanatnyilag a feszített munkamenet okoz sok gondot. Az emberek egy jelentős része fáradt, de még ennél is nyugtalanítóbb, hogy a műszakitermelési tartalékok felélése is megkezdődött. Az elmúlt években hihetetlenül nagy erőfeszítéseket tettek a bányabeli munkák könnyítése — a gépesítés —, érdekében, az eredmények azonban elég szerények. Egyszóval: változatlanul az embereken múlik a termelési tervek teljesítése. Ezért is hangsúlyozta a pártbizottság beszámolója: minden elismerést megérdemelnek a vállalat dolgozói, a szocialista brigádtagok. A szocialista brigádokban ma már 11 ezernél is többen dolgoznak — s ez a 11 ezer, minden áldozatra kész, ember felbecsülhetetlen vállalati értéket képvisel. Foglalkozott a beszáínolóa bányászok élet- és munka- körülményei alakulásával, a lakáshelyzettel is, s valamennyi vonatkozásában azonos következtetést vont le: a jelentős eredmények ellenére sem szabad elégedettnek lenni. Aggasztó jelek Keszler Ferenc, a vállalati pb. osztályvezetője, a Központi Bizottság irányelvei, illetve a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos véleményekről adott számot. Leszögezte: a bányászkommunisták maximálisan egyetértenek pártunk politikájával, az ellen azonban tiltakoznak, hogy egyes személyek, illetve csoportok eltorzítják ezt a politikát. Itt van például az áremelkedések kérdése. Legtöbbször a csoportérdekek felülkereke- déséről van szó, nem másról. A bányászok kérték: a sajtó, a rádió és a televízió munkatársai harcoljanak még bátrabban, még következetesebben a harácsolok, az ügyeskedők és a néptömegek igazi érdekeit sértő törekvések ellen. Az írásos beszámoló és a két szóbeli kiegészítés felett ■kibontakozott vitában huszonkettőn szólaltak fel. A felszólalások a népgazdaság, a vállalat, s az egyes üzemek szinte valamennyi fontosabb gondját számbavették. Az alaphang szimpatikusán türelmetlen volt: a nehézségek számos területen valóban nagyok, de nagyok a lehetőségek, a tartalékok is. A vita elején szólalt fel Juhász István Kossuth-bánya szocialista brigád vezetője. Bejelentette: brigádja október 8-án teljesítette éves tervét. A kongresszus tiszteletére — év végéig — további 450 folyóméter vágatot építenek. Jazbinsek Vilmos a párttagság arányainak alakulásával foglalkozott. Jelenleg a tagság kétharmada munkás, egy harmada pedig alkalmazott. Ebbe az arányba nem lehet belenyugodni, hisz a vállalaton belül nyolcvan százalékos a fizikai munkások aránya ... Szám István, a'Villamos üzem küldötte, a műszaki feltételek javításának fontosságát hangsúlyozta. A IV; ötéves terv igényei ismertek: minimálisan szinten kell tartani a termelést, ehhez pedig számos technikai módosítás -szükséges. A Villamos-üzem rövidesen megkezdi a mélyszinti kábelrendszer rekonstrukcióját, illetve korszerűsítését. Bátorítani a kritikát Klepah Ottmár. a vállalati KISZ-bizottság titkára;, a fiatalok képviseletében kért szót. Elmondotta: a .legfiatalabb bányásznémzedék anyagi-erkölcsi megbecsülése általában megfelelő, de még mindig előfordul, hogy valaki a rossz bánásmód, a nem megfelelő hangnem miatt kéri ki a munkakönyvét. Arra is van .példa, bogy a kritizálok ellen valóságos büntető expedíciót szerveznek.a „sértettek”. A bírálók védelmének biztosítása elsőrendű politikai feladat. Fulmer József a széntermelés . távlatairól számolt be. Statisztikai- adatokkal igazolta: a világ energia-, s azon belül szénigénye növekszik. Kiss István, Szé- chenyi-akna küldötte a-politikai képzés eredményeiről szólt. Az akna dolgozói közül eddig nyolcvannégyen végezték el a Marxizmus—Lett inizmus Esti Egyetemet. Működik az üzemben marxista— leninista középiskola is. Felszólalt a vitában dr. Nagy József , á Megyét-Pártbizottság titkára is. Hangsúlyozta: a bányászok nagy tekintélyt élveznek társadalmunkban, S ennek — kémény munkájuk mellett — következetes és'harcos politikái kiállásuk a magyarázata. A Mecseki Szénbányák helyzetéről, feladatairól1 szólva leszögezte: á ' vállalat óriási szellemi kapacitás birtokosa, s é szellemi kapacitás ma még csak részben van kihasználva. Világosan megfogalmazott, tudományosan megalapozott közép- és hosz- szúlejáratú tervekre van szükség, olyan stratégiai elgondolásokra, melyek minden lehetséges változást, új tendenciát figyelembe vesznek. Garamvölgyi János, -a vállalat igazgatója is szót kért a vitában. Dr. Nagy József észrevételeihez csatlakozva elmondotta: a létszámhiány vonatkozásában is sokat segíthetne a belső tartalékok feltárása, kihasználása., Sok olyan munkás van, aki ma napszinten dolgozik, de egészségileg alkalmas a föld alatti munkára. Áthelyezésüknek nincs különösebb akadálya, csak meg' kellene teremteni pótlásuk műszaki, munka- szervezési feltételeit.. Á kommunisták munkájáról szólva leszögezte: ' a bányász-kommunisták túlnyomó többsége példamutató munkájt végez, ők a vállalat előrehaladásának „motorjai”. A tartalmas vitát Stier József foglalta össze: a PB minden javaslatot eiemgz, s az intézkedésekről értesíti majd a javaslattevőket. Ezt követően sor keryit a PB új tagjainak, illetve a magasabb pártszerv értekezletére» delegált küldöttek megválasztására. Az új pártbizottságnak 45 tagja van. Az értekezlet résztvevői negyvenhat küldöttet választottalt a megyei pártértekezletre — köztük Rapai Gyulát, a Megyéi Párt- bizottság volt első titkárát, hazánk jelenlegi moszkvai nagykövetét és dr. Nagy Józsefet, a Megyei Pártbizottság titkárát. A vállalati párt- végrehajtóbizottságba tizenegy kommunistát választottak be. Titkár ismét Stier József lett. B. S.
