Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
1tn9. október 11. DUNANTÜL! NAPLÓ A í\. kongresszus óta végzett munka a pártértekezletek homlohteréhen Cselekvőén állnak a párt mellett az Ércbánya kommunistái A kétfordulós” alapszervi vezetőségválasztó taggyűléseket követően tegnap a Mecseki Ércbányászati Vállalat pártbizottsága is számot adott megválasztása óta végzett munkájáról. E nagyjelentőségű tanácskozáson résztvett és felszólalt Ambrus Jenő, a Megyei Pártbizottság tagja, a Városi Pártbizottság első titkára is. Az előre elkészített tartalmas beszámoló — melyet minden küldött korábban megkapott —, valamint Kovács István és Tóth Béla elvtárs szóbeli kiegészítője sokoldalúan értékelte a bizottság, illetve a vállalat alapszervezeteiben dolgozó több, mint másfélezer kommunista négy éves harcát, tevékenységét. Annak ellenére, hogy az út egyáltalán nem volt gond, hiba- és zökkenő- mentes, mégis olyan eredményekről számoltak be. melyeket nem csak a párttagok, de az egész kollektíva is büszkén vallhat magáénak. * Kommunistákkal az élen Az 1986. évi pártértekezlet óta a pártbizottság következetes és helyes gazdaságpolitikai szervező munkája nyomán, a kommunisták példa- mutatásával tömegméretűvé vált az üzemekben a szocialista munkaverseny. Míg 1965-ben 222 brigád 2630 taggal versenyzett a Szocialista cím megszerzéséért, illetve megtartásáért, addig ez évben ez a szám 413 brigádra, s 4580 főre növekedett. 1968- ban elnyerték a Kiváló vállalat címet, s ha a lendület nem lankad, idén is pályázhatnak ismét a büszke cím megtartására. Ez évben a nyolc üzem közül ugyancsak hat esélyes az Élüzem cím kitüntetésre. Az egyre terebélyesedő versenymozgalom eredményeként a vállalat sikeresen teljesítette a III. ötéves tervét, s szerényen túlteljesítve eleget tett nemzetközi kötelezettségeinek is. A pártbizottság fontos politikai feladatnak tekintette a helyes bérpolitika kialakítását. A tárgyalt időszakban — s a jövőben még inkább — szemelőtt tartva a szocialista bérezési alapelvet, elsősorban azoknak a fizetését emelték, akik többlet teljesítménnyel járultak hozzá az előrehaladáshoz. A helyes bérfejlesztés eredményeként sikerült enyhíteni az egyes munka- csoportoknál korábban keletkezett felszültséget, amely ugyancsak jótékonyan éreztette hatását a munka további javításában, a termelékenység növelésében. Mint a beszámolóból is egyértelműen kiderült, elsősorban ennek köszönhető, hogy a vállalat dolgozóinak egy főre jutó jövedelme — az elmúlt négy év alatt — több mint húsz százalékkal nőtt. Intenzív műszaki fejlesztés Az előrehaladás biztosítása, valamint a fizikai munka könnyítése érdekében a MÉV- nél állandóan kutatják az újat, az ésszerűbbet. E célból külön kísérleti és automatizálási üzemet hoztak létre, ahol fő hivatásszerűen foglalkoznak a műszaki fejlesztéssel. A műszaki fejlesztési tevékenységen belül jelentős helyet foglalnak el az olyan kutatási munkák, amelyek már a jövő gazdasági tevékenységének fejlesztését hivatottak megalapozni. Ezek közül legjelentősebbek a nukleáris műszercsalád és a geofizikai műszerek kidolgozása, valamint a nagytisztaságú, ritka földfémek előállítására irányuló kísérletek. Ideológiai munka és pártépítés A pártbizottság ideológiai munkájának leglényegesebb részét a marxista—leninista képzés jelentette. E téren is jelentős fejlődéről adtak számot. A tárgyidőszakban, az előző négy év 561 fős átlagával szemben, évenként több mint ezer dolgozó részesült pártoktatásban. A szakszervezeti és KISZ poli- oktatásban is mintegy kétezer ember vesz részt. De külön említést érdemelnek — s ez elsősorban a szakszervezetben és a KISZ- ben dolgozó kommunisták dicsérete — azok a politikai témájú szellemi vetélkedők, amelyeket a jubileumi évfordulók tiszteletére rendeztek. Ezeken a rendezvényeken a dolgozók tömegesen jutottak ismeretszerzési lehetőséghez, ugyanakkor erősödött mind a résztvevők, mind a közönség ■ internacionalizmusa, szocialista hazaszeretete. Az elmúlt négy esztendőben 419 új taggal erősödtek az alapszervezetek, s annak ellenére, hogy a tag jelöltség megszűnt, nem csökkent a minőségi követelmény, örvendetes, hogy a KISZ taggyűlések 153 fiatalt ajánlottak párttagnak. E szép fejlődés ellenére a pártbizottság azt tartja, hogy a jövőben is mindenek előtt a fizkai dolgozók köréből kell erősíteni a párt sorait anélkül, hogy az alapszervezetek elzárkóznának az arra érdemes műszaki értelmiségiektől, gazdasági szakemberektől. A IX. kongresszuson megjelölt feladatokat — hangsúlyozta a beszámoló — alapjában végrehajtották. Tartalmas vita A pártértekezleten 14 küldött szólalt fel: Virág József, Lábán János, Kovács Mik- lósné, Berek János, Kablár János, dr. Horgas Dezső, Hadnagy Árpád, Steinhőfer Károly, Németh Jenő, Cseresznyés Ferenc, Gácsi Mátyás, Ambrus Jenő, a Megyei Pártbizottság képviselője, dr. Patía Károly, Csernus Károly és Tóka Jenő küldött. Valamennyi felszólaló sok hasznos és konstruktív észrevétellel, javaslattal gazdagította a tanácskozás eredményességét, s határozottan állástfoglált a párt eddig követett poltikája mellett. Megígérték, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben szereplő feladatok végrehajtását cselekvőén támogatják, ugyanakkor határozott harcot folytatnak az irányelvekben jelzett hibák és fogyatékosságok felszámolásáért. A tartalmas vitát Kovács István, a pártbizottság titkára foglalta össze, majd megválasztották az új 35 tagú pártbizottságot, illetve azt a 48 tagú küldöttséget, amely a városi pártértekezleten képviseli a Mecseki Ércbányászati Vállalat kommunistáit. Az új pártbizottság titkárának ismét Kovács -istván elvtársat választották. Ragoncsa János Cél: az itt éle emberek jól érezzék magukat A tegnap megtartott komlói pártértekezleten a két kongresszus közötti időről készített beszámoló és a város kommunistáinak képviseletében megjelent 117 küldött tényekkel és számokkal bizonyította: a párt a társadalmi, gazdasági és politikai élet minden területén gondokkal és nehézségekkel tarkított úton, de türelmes építő munkával zömét megvalósította a négy esztendő előtti célkitűzéseknek. A pártértekezleten megjelent Palkó Sándor, az MSZMP KB tagja, a Megyei Tanács elnöke, Szentirányi József a Megyei Pártbizottság osztály- vezetője, és Gallusz József Komló városi Tanács vb elnöke. Iparosodik Komló Komlón jelentős előrelépés történt a szocialista ipar továbbfejlesztésében. A nehézipar mellett számos könnyűipari létesítménnyel gadzago- dott a város. A könnyűipari üzemek telepítésével közel 3000 fővel növekedett az ipari munkások száma, és ma már a megye munkásságának 20 százaléka, 16 ezer ember, Komlón él. Nagy változás történt az ipar szerkezetében is. A korábbi években a foglalkoztatottak 50 százaléka bányász volt, ma már ez az arány jelentősen csökkent. Növekedett viszont a nők száma a termelésben. Az utóbbi 2—3 év alatt 3 ezer, túlnyomó részt fiatal nő vált munkássá. A harmadik ötéves terv feladatul szabta meg az ipari termelés és termelékenység növekedését. Nos Komlón az 1966-os 450 millió forint termelési érték helyett, már 1969-ben 680 milliót állítottak elő, amelyből a minisztériumi ipar 396, a tanácsi 247 és a | szövetkezeti ipar 37 millióval részesül. Várospolitika — Életszínvonal A beszámoló a következőkben számos várospoltikai kérdéssel foglalkozott. A III. 5 éves terv 351 lakás építését tűzte célul, ezzel szemben várhatóan 437 lakás kerül átadásra. Tovább javul a város ivóvíz-elláttása. A kőlyuki vízkivételi mű, a ligeti új kutak napi 3 ezer köbméterrel növelik a várps vízkészletét. Útfentartásra, vízrendezésre, szennyvízderítő építésre további hatalmas összegeket biztosítanak. Űj piactér, ÁBC áruház és más üzletek kerülnek átadásra. A jövőben a kereskedelem legfontosabb feladata, hogy az áruválasztékot növelje. Ugyancsak elsőrendű feladat a szolgáltató- ipar fejlesztése: a GELKA, AFIT és patyolathálózat bővítésére 22 millió forintot kíván a város fordítani. A lakosság életszínvonalának alakulását figyelemmel k-'sérve kitűnik, hogy 9 százalékkal nőtt a lakosság pénz bevétele. A béremelkedés 6, a bányászatban 7,8 százalékos volt. Mindenesetre figyelemre méltó, szemléltető statisztika: az elmúlt évben 800 magnetofon, 1000 hűtőszekrény került eladásra a boltokban. Négy év alatt megkétszereződött a személyautók száma. II fejlődés öröme gondokkal is jár Négy éve nyilvánították városnak Szigetvárt, négy éve alakult meg a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács. Teljes mértékben érthető tehát, hogy a többi pártértekezleten is megszokott négyéves visszatekintés itt egybefonódott annak mérlegelésével és vizsgálatával, hogy vajon mennyit is fejlődött Szigetvár, amióta város lett? A pártértekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Nemes Alajos rendőr vezérőrnagy, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, Dittrich József, a Szigetvári járási Pártbizottság első titkára, Rameisl Ferencné ország- gyűlési képviselő, az SZMT titkára is. Dem kell többé bizonyítani Több alkalommal beszámoltunk már arról lapunkban, hogy milyen dinamikus ütemben városiasodik Szigetvár. Erről adott hírt a párt- bizottság beszámolója is. Hogy az alapoknál — tehát az iparnál — kezdjük, a város úgyszólván minden gyára, üzeme „fel van túrva”, ami — bármennyire átmeneti kényelmetlenséggel jár — jó jel, hiszen mutatja: bővítést, rekonstrukciót hajtanak végre. Hasonlóan gyors a lakás- építkezés üteme is. 1966-tól napjainkig 358 lakás épült a városban, a IV. ötéves tervben 654 lakás a program, bár a szigetváriak ezer lakást szeretnének felépíteni. Megjegyezzük, a 654 lakás sem csekélység, több annál, mint amennyi tízezer lakosra „kivetítve” épül majd Pécsett a IV. ötéves terv során. A bővülő üzlethálózat, az újabb és újabb aszfaltozott utcák, a korszerű közvilágítás, a helyi autóbusz-közlekedés megindítása stb. mind a gyors urbanizációról ad hírt. Dem szigetvári — országos gondok Úgyszólván nem is volt olyan felszólaló, aki ne beszélt volna a város fejlődését lassító különböző gondokról. Dr. Balej Endréné városi főorvos a körzeti orvosi rendelők túlzsúfoltságáról, Tinusz János a Városi Tanács elnöke a lakásépítés, az óvodai és bölcsődei férő- helyhiány problémájáról, Nyers János körzeti ÁFÉSZ- elnök az áruellátás gondjairól szólt a többi között. Ha e gondokat megvizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy nem sajátosan szigetvári, mégcsak nem is megyei, hanem országos gondokról van szó. Az egész ország azon töri a fejét, hogyan lehetne meggyorsítani a lakásépítés ütemét, csökkenteni a gyermekintézmények férőhelyhiányát. Más városokban és falvakban is bosszantja az embereket, hogy ilyen gyorsan emelkednek az építőanyagárak, hogy eltűnt egy csomó olcsó cikk a boltokból, hogy különösen a vas-műszaki boltokban nagy a hiánycikkek listája. Nyilván, e panaszok orvoslása országos és helyi erőfeszítéseket követel. Bár az állam lesz a legfőbb lakásépítő, nem tudnánk megoldani a lakáskérdést, ha mindent „fentről” várnánk. Hasonlóan vagyunk az óvodákkal, bölcsődékkel is. Valóban csak a „fenti” meg „lenti”, tehát az együttes ösz- szefogás eredményezhet sikert, s az egész pártértekezlet azt bizonyítja, hogy ezt a szigetváriak is tudják. Tinusz János elmondotta, hogy lakás, óvoda és bölcsőde építési mozgalmat szerveznek az üzemekben, Mesztegnyei Imre közölte, hogy eljárnak az illetékeseknél a KlSZ-lakás- építkezés támogatása ügyében. Nyers János ÁFÉSZ-el- nök elmondotta, hogy még Miskolcra és Nyíregyházára is elutaznak áruért, hogy csökkentsék a hiánycikkek számát. Közérdekű javaslatok Noha — mint mondottuk — kissé urbanisztikai jellegű volt az egésznapos tanácskozás, azért arra is jutott idő, hogy napjaink legfontosabb politikai kérdéseit megtárgyalják. Igen sokat foglalkozott evvel Gaják Sándor, a Városi Pártbizottság titkárhelyettese, aki részletesen beszámolt az augusztusi és szeptemberi taggyűlések tapasztalatairól, s arról, hogy vélekedtek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről és a szervezeti szabályzat tervezetről a szigetvári kommunisták. Megállapította: erősödött a párt tömegbefolyása, a párttagság aktivitása, az augusztusi és szeptemberi taggyűlések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szigetvári kommunisták is támogatják — cselekvőén támogatják — a párt politikáját. A párttagság aktivitását bizonyítja, hogy — miként az ország többi részén — Sziget- várott is sok közérdekű javaslat hangzott el a kongresszusi irányelvek megvitatása során. A párttagok kérték, hogy lépjenek fel határozottabban azok ellen, akik — a különböző konjunkturális lehetőségeket meglovagolják, s mások kárára akarnak megtollasodni. Megállapították, hogy a másodállások többsége népgazdaságilag szükséges és hasznos, ám vannak olyanok, akik valósággal halmozzák a mellék- foglalkozásokat. Javasolták, vizsgálják meg, célszerű-e mereven, minden nyugdíjasra kötelező érvénnyel fenntartani a 6 ezer forintos évi jövedelemkiegészítő határt, hiszen sok olyan nyugdíjas van, aki megőrizte alkotóerejét, aki szívesen dolgozna és szükség is van rá, hiszen Szigetvárott is nagy gondot okoz a munkaerőhiány. A jó légkör alapja Dr. Nemes Alajos, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság képviseletében köszöntötte a pártértekezletet, s kívánt sok sikert a munkájához. Elismerően beszélt a város fejlődéséről, majd megállapította: általános az a megítélés, hogy nyílt, szabad a légkör, jó a közérzet nálunk. A jó légkört a Központi Bizottság alapozta meg, amely a két kongresszus között irányította és irányítja a munkát. Dittrich József a napokban újjáválasztott Járási Pártbizottság nevében üdvözölte á városi pártértekezletet. Mesztegnyei Imre vitazáróját követően került sor a választásokra, melynek során 41 tagú pártbizottságot, 9 tagú végrehajtó / bizottságot választottak. Á városi pártértekezlet ismét teljes bizalmat szavazott Mesztegnyei Imrének, a Városi Pártbizottság titkárának. A szigetvári kommunistákat 9 küldött képviseli a megyei pártértekezleten. M.L. A komlón élő családok 80 százaléka rendelkezik tv-ké- szülékkel. Sikondán 100 nyaraló épült és több mint 150-en kértek újabb telket. Dyolcszázbatvan vélemény Hartmann János, a városi pártbizottság PTO-vezetője ismertette a taggyűlések tapasztalatait, a kommunisták állásfoglalását a X. kongresszus irányelveivel és szervezeti szabályzat-módosításával kapcsolatban. A tagság 23 százaléka, 860 párttag mondott véleményt. A. vitában szinte a beszámoló minden mondatához kapcsolódott egy-egy konkrét példa, teljessé kiegészült. Dr. Fekete Sándor, a kőbánya igazgatója többek között elmondotta, hogy 1969-ben visszafejlesztés előtt állott a bánya. Az új gazdaságirányítási rendszer — a piac — megtanította őket, hogy van jövő, csak alkalmazkodni kell a piac igényeihez. A keresett nemes zúzalék termelése óriási lehetőségeket tárt fel, már Jugoszláviába is évi 91 ezer tonnával szállítanak. Tóth Jánosné pedagógus, az oktatás gondjairól beszélt. Igaz, hogy az elmúlt években Komlón óriási léptekkel fejlődött az iskolahálózat, de számos megoldatlan probléma azért maradt. Kiss István a NEB munkájáról elmondotta, hogy évről évre több bejelentés érkezik és a legkülönbözőbb ügyekben kell intézkedniük. Szenvedélyes vita alakult ki két küldött között Komló zöldség- és gyümölcsellátásával kapcsolatban. Elégséges-e a mostani üzlethálózat vagy sem. Itt került szóba a város ellátásában közreműködő ÁFÉSZ munkája is. 4 szocializmus nem pünkösdi királyság Palkó Sándor nagy figyelmet felkeltő hozzászólásában elmondotta, hogy pártunk politikájában nincsenek cikcakkok. Határozottan, de türelmet kívánva megyünk a tervezett úton. A szocializmus nem pünkösdi királyság, csak céltudatos munkával lehet felépíteni. A tanácstörvényről szólva elmondotta, hogy annyiban jelent változást; az eddigi elméleti jogok helyett a jövőben a tettek joga is a nagyobb önállósággal rendelkező tanácsok kezébe kerülnek. S akkor tulajdonképpen majd sok minden megoldódik a pártértekezleten elhangzó problémákból. Ilyen például az, hogy az építőipari igény messze meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást. No, de- van arra lehetőség, hogy azt fej- ■ lesszük. Az NSZK-ban 250 ezer jugoszláv dolgozik — mintegy 150 ezer munkanélküli pedig otthon tengődik. Miért ne használhatnánk mi — egy szocialista ország — ezt a munkaerő felesleget? Gallusz József elmondotta, hogy Komló város fejlesztését a jövőben úgy kell irányítani, hogy a város „komplett” legyen. Ebbe tartozik a lakásépítés, de az üzletek, óvodák, bölcsődék, utak, közművek építése is. Sajnos az anyagi lehetőségek erősen korlátozottak. A jövőben a lakók is nagyobb áldozatokat kell, hogy vállaljanak. A késő délutánra nyúló vita után került sor a párt- bizottság újraválasztására. Komló város pártbizottságának első titkárául Neubauer Józsefet választották. L. J. á I
