Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-09 / 237. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970 október 9. Gír! elnök visszaérkezett Új Del8ti be V. V. Giri, indiai köztársa­sági elnök csütörtökön visz- szatért Üj Delhibe, szovjet­unióbeli, bulgáriai és ma­gyarországi hivatalos látoga­tásáról. Indira Gandhi miniszter­elnök-asszony fogadta a re­pülőtéren, ahova az indiai államfő Budapestről érkezett. ♦ CORDOBA: A Reuter iroda értesülése szerint Ale­jandro Lanusse tábornok, az argentin hadsereg főparancs­noka összekülönbözött Le- vingston elnökkel. Lanusse egyike volt a júniusi puccs előkészítőinek, melynek során Ongania elnököt menesztették és Levingston dandártábor­nok került az ország élére. Az összekülönbözésre Leving­ston múlt heti nyilatkozata adott okot, melyben az elnök kifejtette, hogy négy éven be­lül lehetelen visszaállítani az alkotmányos kormányzást Argentínában. 4 LISSZABON: Portugál— dél-afrikai nukleáris együtt­működési tárgyalások kez­dődtek szerdán Lisszabonban. 4 MADRID: Négy madridi napilap szerkesztőségi épüle­tének falára ismeretlen sze­mélyek szerdán éjjel politi­kai feliratokat festettek. A jelszavak a kapitalizmus megdöntésére, az amerikai imperializmus elleni harcra szólítanak fel. Mind a négy lapszerkesztőséget rendőri őrizet alá helyezték. EZ AZTÄN A PECH! két Iráni állampolgár gép- kocsin hajtott Olaszországon át és Imperia falu közelében az autó gumidefektet kapott. A rendőrség sietett segítsé­gükre. Az udvarias gesztus azzal végződött, hogy mind a két külföldit letartóztatták: 24 kiló ópiumot találtak a gumiköpenyekbe rejtve. 4 LONDON: Az angol kül­ügyminiszter közlése szerint Geoffrey Rippon, Nagy-Bri- tannia főmegbizottja a. közös piaci tagságról folyó tárgya­lásokon, október 13-án Brüsz- szelbe, majd 16-án Hágába utazik. Látogatása folytatása a Közös Piac tagállamainak fővárosaiban tett kőrútjának. A Nagy-Britannia közös pi­aci tagságával foglalkozó leg­közelebbi miniszteri ülésre Luxemburgban október 27-én kerül sor. / 4 MOSZKVA: Október 7-én súlyos betegség után 64 éves korában elhunyt Jevgenyij Loginov repülőmarsall, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, aki 1964-től 1970 májusáig a polgári repülés­ügyi miniszter tisztét töltötte be. Kozmosz—368 Csütörtökön a Szovjetunió­ban biológiai kutatások cél­jából felbocsátották a Koz­mosz 368. jelzésű mestersé­ges holdat. A szputnyik fedélzetén el­helyezett tudományos beren­dezés arra szolgál, hogy el­lenőrizzék a laboratóriumi állatok életműködését bizto­sító kísérleti rendszereket, tovább tanulmányozzák az űrrepülés tényezőinek az élő szervezetekre gyakorolt ha­tását és folytassák a kozmi­kus térség fizikai jellemzői­nek kutatását. A szputnyik fedélzetén el­helyezett berendezés normá­mon működik. 4 MOSZKVA: Az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió minisztertanácsa közli, hogy október 7-én rövid, súlyos betegség után, 69 éves korá­ban elhunyt Alekszej Mju- riszep, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnökhe­lyettese, az Észt Legfelső Ta­nács elnökségének elnöke. • Üdvözlet a Koreai Munkapártnak A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Ko­reai Munkapárt Központi Bi­zottságát, megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. 4 PONTIAC: Rendkívüli állapotot hirdettek ki szerdán a Michigan állambeli Pon­tiac városban, mert péntek óta összecsapások folynak a néger és a fehér lakosság egyes csoportjai között és szerdán golyó sebesített meg egy néger fiút. 4 Algír: Az APS algériai hírügynökség jelentése sze­rint a napokban kémkedés gyanújával letartóztatott öt francia állampolgár közül kettő lehallgatott és magne- tofonszallagra rögzített tele­fonbeszélgetéseket algériai vezetők között. A két ember, Georges Vedel és Eugene Gi- don, a francia — algériai együttműködési program ke­retében a posta és távközlési minisztériumban működött. 4 PÁRIZS: De Gaulle tá­bornok dedikált példányt küldött most kiadott emlék­iratainak első kötetéből II. Erzsébet angol királynőnek, Harold Macmillan volt angol miniszterelnöknek, Nyikita Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa volt elnöké­nek, Eisenhower volt elnök özvegyének, VI. Pál pápának és a tábornok három egykori miniszterelnökének, köztük Pompidou jelenlegi elnöknek. 4 MOSZKVA: A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Vlagyimir Vinog­radovot nevette ki a Szovjet­unió kairói nagykövetévé. Vinogradov 1921-ben született és felsőfokú műszaki és hu­mán végzettséggel rendelke­zik. 1962 óta dolgozik a Szov­jetunió külügyminisztériumá­ban. 1962-től 1967-ig a Szov­jetunió nagykövete volt Ja­pánban. 1967 óta külügymi­niszterhelyettes. 4 BRÜSSZEL: Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön délelőtt megbeszélést folytatott Gas­ton F. M. Eyskens belga mi­niszterelnökkel. Megvitatták az időszerű nemzetközi prob­lémákat és a két ország együttműködésére vonatkozó kérdéseket. Nixon ötpontos javaslata az indokínai bíkérii Tűzszünet és indokínai békekonferencia összehívása v a javaslatok között Nixon amerikai elnök (ma­gyar idő szerint) csütörtökön hajnalban elhangzott tv- és rádió-beszédében 5 pontos ja­vaslatot terjesztett elő, amint mondotta, „az igazságos bé­ke megteremtésére egész In­dokínában”. A csomagtervben Nixon fegyvernyugvással összekap­csolt tűzszünetet javasolt Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában, indítványoz­ta, hogy hívjanak össze indo­kínai békekonferenciát, to­vábbá kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész „a kölcsönösség” alapján tár­gyalni az amerikai csapatok teljes kivonásáról, valamint „olyan politikai rendezésről, amely tükrözi a dél-vietnami nép akaratát” és végül az ötödik pontban a hadifoglyok feltétel nélküli és azonnali kölcsöne» szabadon bocsátá­sát javasolta. Bevezetőben Nixon elnök hangoztatta, hogy „a vietna- mizálási program nagy sike­rei nyomán” most elérkezett a vietnami béke újszerű meg­közelítésének az ideje, beje­lentette, hogy ötpontos javas­latának előterjesztéséhez már előzőleg elnyerte Saigon, Phnom Penh és Vientiane hozzájárulását. Ami a tűzszüneti javasla­tot illeti, az amerikai elnök elgondolása szerint a szem­benálló felek mindennemű harci tevékenységet beszün- tenének, beleértve a parti­zántevékenységet é6 a légi bombázást is és a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terü­leteken abban a helyeztben tartanák be a fegyvernyug­vást, amelyben a tűzszünet érvénybelépése éri őket. A tűzszünet és a fegyvernyug­vás tekintetében „az érdekelt felek részvételével nemzet­közi ellenőrzést kell megva­lósítani”. Az első pont kifejtését Nixon azzal zárta, hogy a tűzszünetnek egész Indokíná- ra ki kell terjednie és ezzel kapcsolatban elismerte, hogy n mszsz a iixon- javaslalokról A TASZSZ szovjet hírügy­nökség a Nixon amerikai el­nök csütörtök hajnali rádió- és tv-beszédében foglalt ja­vaslatokat ismertetve meg­jegyzi: Nixon a „politikai rende­zésre” vonatkozó elveket ki­fejtve lényegében megerősí­tette az Egyesült Államok irányvonalát, miszerint ha­talmon kívánja tartani a Thieu—Ky rezsimet, amely — mint ismeretes — a békés rendezés egyik fő akadálya. Figyelemre méltó, hogy a Fe­hér Házhoz közelálló körök­ben Nixon nyilatkozatát ma­gyarázva hangsúlyozzák: „az Egyesült Államok maradék­talanul támogatja a Thieu— Ky kormányt”. Nixon beszé­dében tulajdonképpen hall­gatással mellőzte a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormány szeptember 17-i konstruktív javaslatait, ame­lyek a háború befejezésének, koalíciós kormány megterem­tésének és a vietnami békés rendezésnek igazságos alap­jait tartalmazzák. A NATO idei legnagyobb hadgyakorlata a tűzszünet nem jelentené a háború végét, az Egyesült Államoknak, mondotta, „hosz- szú és nehéz tárgyalásokra kell felkészülnie”. A csomagterv második pontjára rátérve Nixon han­goztatta, hogy indokínai bé­kekonferencia összehívását tartja szükségesnek vala­mennyi érdekelt fél részvéte­lével. Hozzátette, hogy az 1954-es és az 1962-es genfi megállapodások „lényeges elemei” változatlanul érvé­nyesek. Nem fejtette ki azon­ban, hogy az amerikai kor­mány szerint melyek a genfi ] megállapodások „lényeges elemei”, kijelentette, hogy a I nemzetközi konferencia ösz- szehívásáról a párizsi meg­beszélések keretében és más diplomáciai csatornákon ke­resztül lehetne tárgyalni. Hozzáfűzte, hogy a párizsi négyes értekezletet továbbra is a vietnami rendezésről fo­lyó megbeszélések elsődleges fórumának tekinti. A NATO európai főhadi­szállása csütörtökön bejelen­tette, hogy az idei legna­gyobb NATO-hadgyakorlat szombaton kezdődik Görög­ország, Törökország és az Égei-tenger területén. A 13 napig tartó Deep express fe­dőnevű gyakorlaton 50 ezer görög és török, valamint 50 ezer amerikai, angol, nyugat­német, olasz, belga és luxem­burgi katona vesz részt. A Deep express időben egybeesik a Reforger had­gyakorlattal, amelynek kere­tében 11 500 amerikai kato­nát szállítanak légi úton nyu­gat-németországi támaszpon­tokra. Ez utóbbi hadgyakor­lat vasárnap kezdődött és 7 hétig tart. Az amerikai csapatkivoná­sokat érintő harmadik pont­ban Nixon megismételte a már Johnson elnök idejében elcsépelt „kölcsönös vissza­vonulás” tételét és csupán azt a készséget fejezte ki, hogy tárgyalásokat kezdjen a Dél-Vietnamban lévő ameri­kai csapatok kivonásának ütemtervéről „egy átfogó rendezés keretében”. Negyedik pontként olyan politikai rendezés megvitatá­sát javasolta, amely „tükrözi a délvietnami nép akaratát”, ugyanakkor félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy a Thieu—Ky rezsim továbbra is az Egyesült Államok tá­mogatását élvezi. A hadifoglyok kölcsönös, feltétel nélküli és azonnali szabadon bocsátásáról szóló javaslattal kapcsolatban az amerikai elnök megjegyezte, hogy ez a gesztus hozzásegí­tené „a jóhiszeműség légkö­rének megteremtéséhez a a szembenálló feleket”. Pompidou országjáró körúton a Szovjetunióban Csütörtökön Pompidou fran­cia köztársasági elnök és kí­sérete országjáró körútra in­dult A francia elnök és munkatársai két különrepü- lőgépre szálltak. Pompidou asszony, valamint a kíséret tagjai a hivatalos programot bonyolítják le. Ennek állo­másai: a nyugat-szibériai No- voszibirszk, továbbá a két üzbég város, Taskent és Sza- markand. Pompidou elnök Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének társasá­gában külön útitervet meg­valósítva, a kazahsztáni Baj- konur irányába repült. A francia elnök az „űrrepülőté­ri epizód” után kapcsolódik be a. tanulmányutat és tu­risztikát kellemesen vegyítő programba. De Gaulle után Pompidou a második nyugati államférfi, akit a szovjet vezetők abban a megtiszteltetésben részesí­tenek, hogy megmutatják ne­ki a szovjet űrsikerek „mű­helyét”. A gesztust moszkvai megfigyelők úgy értékelik, mint hangsúlyozott megbe­csülést a de Gaulle tábornok nyomdokain járó Pompidou elnök iránt. A francia elnök útrakelése pontot tett a szovjet—francia hivatalos tárgyalások első szakasza után. Még lesz alka­lom a szovjet vezetők és a francia államelnök további eszmecseréjére, mindamellett a tárgyaló partnerek már most örömmel nyugtázták, hogy a tartós és kölcsönös érdekeken nyugvó hagyomá­nyos szovjet—francia barát­ság mit sem vesztett erejé­ből, ellenkezőleg: különösen az utóbbi esztendőkben kifej­tett közös tevékenység — amely az árucsereforgalomtól az atom- és űrkutatásig ível — még közelebb hozta egy­máshoz a két országot. A szovjet vezetők és a francia elnök megnyilatkozá­saiból azonban kitűnik: egyik fél sem szándékszik az elért szinten valamiféle „megállj” parancsot kiadni. A szovjet fővárosban a megbeszélések egyik legfon­tosabb mozzanataként azt emelik ki, hogy tovább mé­lyült a kölcsönös megértés Európa vonatkozásában. A partnerek abból a megítélés­ből indulnak ki, hogy a szov­jet—francia összehangolt erő­feszítések döntő szerepet tölt­hetnek be e téren. Különösen j fontosnak tartják Moszkvá­ban azokat a francia elnöki EAK álláspont Az ENSZ-közgyülésen vitassák meg a közel-keleti problémát Az Egyesült Arab Köztár­saság a jövő héten az ENSZ j közgyűlésén javasolni fogja, I hogy a közgyűlés vitassa | meg a közel-keleti problé- I mát. Az EAK ENSZ-beli kezde­ményezésének célja az, hogy elősegítse a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i ha­tározatának megvalósítását és elítélje a béketárgyalá­sokkal kapcsolatos izraeli magatartást. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere, akinek kíséretében lesz Sza- lah Gohar államtitkár és Mohammed R. ..d külügymi- nisztériumi főigazgató, érint­kezésbe lép majd az egyes ENSZ-delegációkkal és kéri „a probléma jelentőségének és súlyosságának” megfelelő részletes vita megnyitását • közel-keleti válságról. Az A1 Ahram úgy tudja, a Szovjetunió teljes mérték­ben támogatja Kairó állás­pontját, miszerint az ENSZ- közgyűlés ismételten vitassa meg a közel-keleti válságot. Anvar Szadat kijelölt el­nök rendeletben közölte a népszavazás időpontját és időtartamát, amely megerő­síti majd kinevezését az el­nöki tisztségre. A rendelet értelmében október 15-én közép-európai idő szerint 7 és 16 óra között nyolcmillió választópolgár járul az ur­nákhoz. Torres népi kormányt ígér Bolíviának A munkásszövetség követelése: független külpolitika, diplomáciai kapcsolat a szocialista országokkal, a Gulf Oil kártérítés nélküli államosítása Óvandó, volt bolíviai ál­lamelnök szerdán elhagyta a La Paz-i argentin nagykö­vetséget és bejelentette, hogy lemond a megbuktatásakor kért politikai menedékjogról. A hírt Buenos Airesben az argentin kormány jelentette be. A hatalmi harc Bolíviában — mint már jelentettük — Juan Jósé Torres javára dőlt el. Miranda volt vezérkari főnök, aki eredetileg Óvan­dó ellen lépett fel, majd őt is félreállították, a paraguayi nagykövetségen kért politikai menedékjogot. A szerdán ösz- szeomlott junta két tagja (a harmadik már korábban át­állt Torres oldalára) megad­ta magát. A La Paz-i elnöki palotá­ba Torres diadalmenetben vonult be. Azt mondta az ünneplő tömegnek, hogy kor­mánya „népi kormány” lesz, és véget akar vetni az ínség­nek: „mindenkinek több ke­nyeret”. Az UPI jelentése szerint La Pazban bizottságot hoz­tak létre „a munkásság vé­delmére alakult népi bizott­ság” néven. Első intézkedé­seként lefoglalt három napi­lapot és szövetkezeti tulaj­donnak nyilvánította azokat, bejelentve, hogy ettől kezd­ve „éberségi bizottmányok” irányítása alatt működnek majd. Ezzel egyidejűleg a bolí­viai központi munkásszövet­ség húszpontos követelést adott át Torreséknak. A fel­írat, amely „A népi erők mandátuma” címet viseli, egyebek között sürgeti, hogy a korábban államosított Gulf Oil Company részvényesei­nek többé ne folyósítsanak kártérítést. Követelte a mun­kásszövetség, hogy a Torres- kormány kövessen független külpolitikát, létesítsen diplo­máciai kapcsolatokat a szo­cialista országokkal. Ezzel egyidejűleg a munkásszövet­ség lefújta az általános sztrájkot. Torres a maga részéről közleményben szögezte le, hogy „forradalmi kormánya” biztosítani fogja a rendet. Torres egyébként a fegy­veres erők új főparancsnoká­vá Luis Reque Terant ne­vezte ki és közölte, hogy az összeomlott junta tagjainak kivételével minden katona­tiszt megtartja beosztását, sőt, még Miranda tábornok is rangjának megfelelő fel­adatot kap, ha elhagyja a paraguayi nagykövetséget. A legújabb hírek szerint az ál­lamfő megbeszéléseket foly­tat a katonai, a politikai ve­zetőkkel, a diákság, a pa­rasztság és a munkásság kép­viselőivel az új kormány megalakításáról, amelyben egyenlő arányban vesznek majd részt — korábbi nyi­latkozata szerint — a mun­kások, a katonák és a pa­rasztok. Az AFP Washingtonból keltezett híre arról tájékoz­tat, hogy a Torres-kormány máris szabadon bocsátott po­litikai foglyokat, és az Ame­rikai Államok Szervezetében úgy tudják, hogy Regis Deb- ray baloldali francia újság­író szabadonbocsátása is kü­szöbön áll. Debray eddig há­rom évet töltött le 30 éves börtönbüntetéséből, amit az­zal a váddal mondtak ki rá, hogy együttműködött Che Guevara gerilláival. Juan Jósé Torres tábornok, a Prensa Latina kubai táv­irati iroda tudósítójának adott nyilatkozatában kije­lentette: kormánya független külpolitikát folytat majd, a be nem avatkozásnak és a népek önrendelkezési jogá­nak alapján. Bolívia bővíte­ni fogja dilomáciai és keres­kedelmi kapcsolatait minden országgal. Torres tábornok megje­gyezte, hogy Bolívia kárta­lanítani fogja a Gulf Oil Company amerikai olajtársa­ságot — amelyet államosítot­tak —, ahogyan azt az előző kormány megígérte. A tábornok megemlítette, hogy az ország gazdasága ma az ónkiviteltől függ, amely az ország exportjának 60 százalékát teszi ki. Ál­lást foglalt a bánya- és a feldolgozó ipar gyors fej­lesztése mellett, ami lehető­vé tenné az export kiszélesí­tését. 4 i megállapításokat. amelyek hangsúlyt helyeznek az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésének aktivizálására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom