Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
Ara: SO fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 237. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970 október 9.. péntek Szegény és gazdag üzemek A hogy az egyének, csalá- •‘"^dok anyagi, vagyoni helyzete különböző, úgy vállalatok, mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek között is vannak módosabbak és szegényebbek. A jövedelmi különbségek kívánatos, hogy még tovább növekedjenek, de csak a végzett munka, az érdemi eredmények arányában. Pénzügyi politikával — például adózással, — adminisztratív eszközökkel viszont szükséges minden olyan jövedelemszerzésnek elejét venni, amely ellenkezik szocialista elveinkkel, amely nem a társadalom javát szolgáló erőfeszítésekből származik. Így például nem növekedhetnek sőt valamelyest mérséklődnek majd a kedvező és kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek közötti különbségek. Az államnak, a népgazdaságnak egyértelműen az az érdeke, hogy vállalatai, szövetkezetei minél gyorsabban gyarapodjanak, gazdagodjanak. Hiszen ezzel arányosan növekedhet az adó — és más állami bevétel, és csökkenhet a kiadás: a dotáció, a támogatás. A szegénység kárral és kiadással jár. De ha már megvan, jelzi a gyenge munkát, a rossz gazdálkodást, a kezdeményezések hiányát. E jelzések az irányító szerveket, valamint a helyi vezetőket és dolgozókat egyaránt figyelmeztetik, s intézkedésekre késztetik. A negyedik ötéves tervben előbbre kívánunk lépni, a vállalati dolgozók kollektív és egyéni ösztönzésének fokozásában. Ezt célozza a jövedelemszabályozás módosítása, a létszámmegtakarítás ösztönzése, a termelékenység emelése, a hatékonyabb munka fokozottabb honorálása. De változásokat terveznek az export érdekeltségben is. Nem vállalati, hanem alága- zati szinten állapítják meg például az export után fizetett állami visszatérítéseket. (Az átlagosnál jobban dolgozó vállalatok nyeresége tehát növekszik, az átlagosnál gyengébben dolgozóké pedig csökken.) Ezen felül külön is ösztönzik az ország fizetési mérlegét javító gazdaságos exportot. Vagyis a hatékonyan működő vállalatok dolgozói a jövőben többet kereshetnek. A vállalatok közötti különbségek növekedésének irányába hat hosszabb távon a beruházási politika is. A vállalatok saját fejlesztési eszközei a jövőben is az elért nyereségtől függően gyarapodnak, vagy csökkennek. A vállalati beruházásokban pe- dik növekszik a bankhitelek aránya. Hitelt elsősorban az a gazdálkodó egység kaphat, amelynek saját beruházási eszközei nagyobbak, illetve gazdaságos, gyorsan megtérülő befektetéshez kéri a bank anyagi hozzájárulását. Az eredményesen dolgozó vállalatok növekvő beruházási lehetőségeikkel nem csupán az ország felhalmozási eszközeinek hatékonyabb felhasználásához, gyorsabb műszakigazdasági fejlődésük megalapozásához járulnak hozzá, hanem egyben kedvezőbb munkakörülményeket és szociális feltételeket is teremthetnek dolgozóiknak. A nagyobb jövedelmek, a kedvezőbb szociális és munkafeltételek elősegítik majd a munkaerő átáramlását is a gyenge vállalatoktól a gyorsan fejlődőkbe. Ez az áramlás kívánatos és hasznos, hozzájárul a társadalmi hatékonyság emeléséhez, a szükségletek magasabb szintű kielégítéséhez. Jóllehet, mindezzel az életképtelen vállalatok gondjai, nehézségei csak növekednek. A verseny a vállalatok között minden területen tehát éleződik. Ez elől nem lehet kitérni, vállalni kell. Átmenetileg e különbségek az eladónak, a szállítóknak kedvező piaci helyzet vagy az esetleges manipulációk miatt — rejtve maradhatnak, később azonban annál élesebben kerülnek felszínre. A korszerűtlenül, a határozott elképzelések nélkül dolgozó üzemek rosszul járnak, ha pillanatnyi helyzetüket tartósnak vélik. i IV apjainkban a vállalatok ^ ” ötéves terveik véglegesítésén dolgoznak. Ez jó alkalmat kínál a meglévő helyzet sokoldalú, alapos elemzésére, a várható lehetőségek, az optimális fejlesztés változatainak számbavételére. A rövidtávú éves tervekben a menetét csak kis mértékben lehet befolyásolni, öt esztendő előrevetítésével viszont már lehet nagy és merész célokat kitűzni, amikhez az éves tervek, s a változó mindennapok operatív döntései igazodhatnak. Az igazi vállalkozó szellem ott kezdődik, ahol nem a meglévőt kívánják egy kicsit jobban csinálni, hanem újat, mást és másként akarnak. A nyereség hosszútávú növelésének különösen hatékony módszere a termelés szerkezetének gyökeres átalakítása: a nyereséges, korszerű, új termékek arányának növelése, s merőben új szükségletek felkeltése és kielégítése. Ha így, s ezzel gazdagodnak, senki sem irigyelheti, sajnálhatja tőlük. A Minisztertanács ülése Négyszázezer lakást építünk a negyedik ötéves tervben Rendelet a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese jelentést tett a kormánynak a magyar— mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 4. ülésszakáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a közelmúltban Olaszországban folytatott tárgyalásairól. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete európai regionális konferenciájának Budapesten tartott 7. ülésszakáról számolt be. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére határozatot hozott a negyedik ötéves terv végrehajtása előkészítése érdekében teendő szükséges intézkedéseikről. Ennek kapcsán a kormány elismeréssel vette tudomásul az ipari és más vállalatok erőfeszítéseit, melyeket a népgazdaságot ért természeti károk kiküszöbölése érdekében tettek és azokat az eredményeket, amelyeket a nemzeti jövedelem egy százalékos emelése terén elértek. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter közös előterjesztése alapján a Minisztertanács megvitatta a 4. ötéves tervidőszak lakásépítési programját és az ezzel összefüggő fejlesztési kérdéseket. A jelentés szerint a 15 éves lakásfejlesztési tervben előirányzott egymillió lakásból a második ötéves tervidőszakban 282 ezer lakás felépítése valósult meg, a harmadik ötéves tervidőszakban pedig megközelítően 320 ezer lakás megépítése várható. Az év végéig tehát elkészül az előirányzott 600 ezer lakás. A hazánkban páratlan méretű építkezések ellenére még mindig jelentős a lakáshiány. A 4. ötéves tervidőszakban 400 ezer lakást építünk fel, ennek 65 százalékát városokban. Ennek eredményeként 1975-ben a 100 lakásra jutó Ezernyolcszáz holdon termel kukoricát az egyházasharasztl Jóbarát Tsz. Olszázttzenkéi vagon termésre számítanak. Hétszázötven holdról géppel takarítják be a termést személyek száma országosan 322-ről 305-re csökken. Az előterjesztés tartalmazza a lakásépítési program anyagi-műszaki felszereltségének fejlesztését. A Minisztertanács az előterjesztésben foglaltakat a további munkálatok alapjául elfogadta és utasította a lakásfejlesztésben és lakásépítésben érdekelt minisztériumok, főhatóságok és tanácsi szervek vezetőit, hogy a 4. ötéves tervidőszak lakásépítésének előkészítését és véglegesítését a meghozott kormányhatározat alapján végezzék. A Minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztésére határozatot hozott a tanácsok költségvetésének, fejlesztési alapjának szabályozásáról és gazdálkodásuk rendszeréről. Az erre vonatkozó tervezet, amelyet előzetesen a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak vezetői is megtárgyaltak, rendelkezéseket tartalmaz a tanácsok gazdálkodásáról és pénzalapjairól, a középtávú pénzügyi terv előkészítéséről, költségvetési és egyéb gazdálkodási kérdésekről. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a pénz- ügyminiszter, az Országos Tervhivatal elnöke, valamint az Ország06 Anyag- és Árhivatal elnökének közös előterjesztését a Minisztertanács megtárgyalta, s annak alapján rendeletet hozott a földadóról, illetve kormányhatározatokban rögzítette a mezőgazdasági üzemek és az élelmiszeripar egyes ágainak 1971—1975. évi szabályozó rendszerére vonatkozó intézkedéseket. Az eddigi szabályozó rendszer egészében jól működött, így alapvető változtatásokra nem kerül sor. A beruházási támogatások rendszere továbbra is fennmarad. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának javulása azonban lehetővé, a beruházási piac feszültségei pedig szükségessé teszik egyes beruházások támogatásának szűkítését. A szabályozó rendszer elemei a termelési célok megvalósítására ösztönöznek. Ennek érdekében a kormány az állattenyésztés fejlesztése érdekében hozott határozatával már a múlt év decemberében elrendelte a legfontosabb változtatásokat. Az új intézkedések szerint továbbra is magas állami támogatásban részesülnek az állattenyésztési beruházások. A meglévő korszerűtlen sertés- férőhelyek jobb kihasználására pedig — meghatározott körben — prémium is ösztönöz. Az adórendszer továbbfejlesztésével szorosabb kapcsolat létesül a jövedelemképződés és elvonás között, valamint az adózás alkalmasabbá válik az indokolatlan jövedelemkülönbségek csökkentéséi-e. Ennek érdekében differenciáltabb lesz az adórendszer. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek megkülönböztetett állami támogatása fennmarad. Alapformája a költségtérítés jellegű, árbevételhez kapcsolódó ár- kiegészítés. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott arról, hogy az illetékes szervek vezetői dolgozzanak ki javaslatot a területfejlesztési koncepció irányelveire, és azt 1971. január 31-ig terjesszék a kormány elé. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a Szabolcs- Szatmár megyei épületkárok helyreállításáról tett közbenső jelentést. Dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. I A tartalomból! Torres népi kormányt ígér Bolíviának (2. old.) Nixon ötpontos javaslata (2. old.) Tárt kapu várja a bányászokat (3. old.) Száz küldött a szigetvári járási pártértekezlelen (3 old.) Szép lányok ne sírjatok (5 old.) Orvosok a közlekedés biztonságáért (5. oldal) Heti rádió- és televízióműsor (6. old.) Jutalom a legjobbaknak Használjuk ki a jó időjárást, gyorsítsuk az őszi mezőgazdasági munkák ütemét A közelmúltban megyei operatív bzottsági ülés tárgyalta a mezőgazdasági munkák elvégzésével összefüggő problémákat. Egységes volt a megállapítás abban, hogy a termelőszövetkezetekre nagy nehézségek hárulnak a betakarítási és a vetési munkák során. Ahhoz, hogy a feladatokat maradéktalanul elvégezhessük, az eddigiektől eltérően, konkrétabb intézkedésekre, összehangolt j szervező munkára van szűk- | ség. A szövetség elnöksége ezért felhívással fordul valameny- j nyi termelőszövetkezethez, a j termelőszövetkezetekkel kapcsolatban lévő vállalatokhoz, hogy együttes erőfeszítéseket tegyenek az előttük álló feladatok megoldására. Az elnökség ezzel összefüggésben a következő intézkedések megtételét javasolja: — Kevés az erőgép. A meglévő állomány mintegy 20— 25 százaléka amortizálódott, üzemképtelen, éppen ezért ajánlatos a nyújtott, vagy a kettős műszak bevezetése, a termelőszövetkezetek adottságainak figyelembevételével megfelelő anyagi ösztönző módszerek alkalmazásával. — Tekintettel a fennálló problémák és gondok jellegére, nagy jelentősége van az egymást kölcsönösen kisegítő elv és gyakorlat alkalmazásának. Segítsék egymást termelőszövetkezeteink felszabaduló erő- és munkagépekkel, eszközökkel, esetenként munkaerő átcsoportosítással is. — Mérlegelve a fennálló nehézségeket, különös jelentősége van a kukorica betakarításának. Termelőszövetkezeteink dolgozzanak ki megfelelő anyagi ösztönzőket a termelőszövetkezet tagjai számára. Vegyék igénybe a falun élő, más területen dolgozók segítségét is megfelelő ellenszolgáltatás ellenében. — Ahhoz, hogy a feladatokat a termelőszövetkezeteink megvalósíthassák, szükséges, hogy a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban lévő vállalatok is megfelelő intézkedéseket tegyenek a tárolás, anyag, gépellátás, áruátvételek gyors intézésére vonatkozóan. — Indítsanak a termelő- szövetkezetek az üzemen belül szocialista munka versenyt az őszi munkák időbeni és jó minőségű elvégzéséért a párt X. kongresz- szusának tiszteletére: — A szövetség elnöksége a legjobb termelőszövetkezeteknek — amelyek elsőként végzik el az őszi vetési, betakarítási és mélyszántási munkákat, más termelőszövetkezetnek segítséget nyújtanak, a munkákat jó minőségben végzik el — céljutalmat tűz ki: I. díj II. díj III. díj 5000.— Ft 3000.— Ft 2000.— Ft E jutalmakat a felsorolt munkákban kimagasló eredményt elért dolgozók és vezetők munkájának elismertetésére kell felhasználni. A munkák befejezését a szövetségnek kell bejelenteni, a versenybizottság gondoskodik a verseny értékeléséről és ellenőrzéséről. Az elnökség meg van győződve. hogy a termelőszövetkezetek a felhívás alapjár megteszik a szükséges intézkedéseket. a vállalatok elősegítik a vetési és betakarítási munkák kellő időben és jó minőségben való elvégzését. Dumi-Ttaraslca menti tsz-ek területi szövetségének elnöksége 4 L
