Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
19TB. október 8. ) DUNÁNTÚLI NAPLÓ Kétszer nyertékel a Szocialista munka vállalat címet PárlértekezSet a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál Tegnap délután az ÉM szálló nagytermében megyénk egyik legnagyobb vállalatának kommunistáit képviselte az a korábbi alapszervezeti taggyűléseken megválasztott 110 küldött, akik szavazati joguk érvényesítése előtt számadást adtak a vállalat gazdasági, politikai életének főbb eredményeiről. Az ünnepi pártértekezleten részt vett Stier József a Megyei Párt-végrehajtóbizottság tagja. Dr. Várszegi Károly elnöki megnyitója után Tiborcz István, a vállalat pártbizottságának titkára, a már korábban kiadott beszámoló szóbeli kiegészítését terjesztette a pártértekezlet elé. Ha csak nagyon vázlatosan is, érdemes bepillantást adnunk a legutóbbi pártértekezlet óta végzett munkát sokoldalúan, tartalmasán összefoglaló beszámolóba is. Megvet lósították a határozatokat A vállalat kommunistáinak az elmúlt négy év során egyik legfontosabb feladata a párt IX. kongresszusán elfogadott határozatok vállalaton belüli megvalósítása. Mindenekelőtt a lakásépítési program, továbbá az üzembővítés és az egészségügyi létesítmények programjának végrehajtásában hárult komoly politikai felelősség a legkülönbözőbb posztokon tevékenykedő párttagokra. Például a beszámolási időszakban került bevezetésre országosan, s így a vállalatuknál is az új gazdasági irányítás rendszere, mely az előbbinél lényegesen nagyobb önállóságot, korszerűséget követelt meg mind a gazdasági, mind a politikai vezetőktől, következésképpen az egyszerűbb beosztásban dolgozó kommunistáktól is. Ugyancsak az említett időszakban tértek át a 44 órás munkahétre is, melynek valóravál- tásához meg kellett teremteniük a lehető legreálisabb előfeltételeket. Ennek érdekében a közel 124 millió forintos vállalati beruházás döntő többségét, mintegy 82 millió forintot, műszakfejlesztési célokra, az építőipar gépesítésre fordították. Ezzel párhuzamban a vállalat kommunistái a saját posztjukon végzett példamutató munka mellett azon fáradoztak, hogy munkatársaik szakmai és politikai képzettsége is elérje azt a szintet, amely megfelel az új követelményeknek. Eredmény? 210 szocialista brigád A vállalat termelése az elmúlt négy év alatt 37 százalékkal emelkedett, s ebben komoly szerepe volt a mindjobban kibontakozó szocialista brigádmozgalomnak, az ebből fakadó munkaversenynek, az újítómozgalomnak és nem kevésbé az időközben kidolgozott korszerű technológiák alkalmazásának is. De röviden visszatérve még a kommunisták brigádmozgalommal kapcsolatos szervező és propaganda munkájára, döntő részt ennek köszönhető, hogy a négy év előtt még 103 brigádot és 1497 brigádtagot számontartó vállalatnál 1970-re már 210 brigád 4128 aktív tagja kapcsolódott be a szocialista címért indított munkaversenyekbe. Már az eddig elmondottakból is kitűnt, hogy a párttagság tevékenységének egyik legfontosabb területe a gazdaság, illetve a termelés terén végzett politikai munka volt. A vállalat vezető szervei által kidolgozott helyes gazdaságpolitikai célok megvalósításáért sokat tett a vállalat pártbizottsága és a hozzátartozó pártalapszervezetek. Feladatuknak megfelelően irányították, szervezték, ellenőrizték a párt gazdaság- politikájának vállalaton belüli megvalósítását, mozgósítva erre az építésvezetőségek, a munkahelyek szinte valamennyi dolgozóját. Üzemi demokrácia A IX. kongresszus óta eltelt időben a vállalat szak- szervezeti bizottságában és a műhelybizottságokban tevékenykedő kommunista vezetők és aktivisták sokat tettek többek között azért, hogy nyílt, őszinte, demokratikus légkör alakuljon ki a munkahelyeken. Megnyilvánult ez a kollektív szerződéssel kapcsolatos eredményes vitákban csakúgy, mint a termelési értekezleteken, vagy a legkülönbözőbb vállalati fórumok előtt kinyilvánított véleményekben, javaslatokban is, amelyeket többségükben elfogadott, majd hasznosított is a vállalat vezetősége. Az üzemi demokrácia kibontakoztatásának, erősödésének jegyében jött létre, a szak- szervezetben dolgozó kommunisták kezdeményezésére a szocialista brigádvezetők klubja is, mely nagyszerű fórumnak bizonyult ahhoz, hogy a dolgozók véleménye eljusson az illetékes társadalmi, gazdasági szervek vezetőihez, de egyben lehetőséget teremtett ahhoz is, hogy e szervek, -illetve vezetők állás- foglalása eljusson a dolgozók közé. A beszámolási időszakban a KISZ építőmunkában is figyelemreméltó eredmények születtek. Ennek egyik jó példája, hogy az elmúlt négy év alatt 340-ről 510-re növekedett a KISZ-fiatalok száma, akik a pártbizottság és a pártalapszervezetek segítségével élénk politikai légkört teremtettek a vállalatnál dolgozó nagy létszámú fiatalság körében. Politikai nevelő munkájuk hatékonysága azzal is lemérhető, hogy az elmúlt négy év alatt a pártalapszervezetek 59 KISZ korosztályú fiatalt vettek fel párttagnak. Ami pedig a KISZ Bizottság utóbbi időkben kifejtett kezdeményezéseit, öntevékenységét illeti, nagyszerű példája volt ennek többek között az ifjú szakmunkások vetélkedője is, melyet értékes helyezések fémjeleztek. De hasonló eredményt értek el a két év előtti megyei építőipari vállalatok között lefolyt ifjúsági versenyeken is, ahol első helyet szereztek a pécsi fiatalok. A beszámoló részletesen kitért a pártalapszervezeti és a tömegszervezeti munka számos más olyan példájára is, amely híven tükrözte a vállalat gazdasági és politikai vezetése közötti összhangot, a közös cél, az eredményes termelés érdekében. Tiborcz István szóbeli kiegészítője után Horváth János, a pártbizottság titkárhelyettese adott számot a Kongresszusi Irányelvek és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatos korábbi alapszervezeti viták tanulságairól. Élénk vita A beszámolókat követő vitákban Bánfai Antal, a panelüzem vezetője a bővítés alatt álló üzem jelenlegi és jövőbeni problémáit vetette fel, melyék esetenként a kapacitás kihasználását akadályozzák. A megvalósítandó munkabérrendezéssel kapcsolatban kérte, hogy vegyék figyelembe az üzem különleges helyzetét, ugyanis a szalagszerű sorozatgyártásnál nincs módjuk bérkiegészítésekre, tehát az alapbérnek kell feloldania a bérfeszültséget. Végül felvetette a panelüzem munkaerő utánpótlásának biztosításához szükséges szakmunkásképzés megoldását, ami nélkül az üzem kapacitása távolról sem lesz kihasználva. Megyer Beta, a munkásellátás vezetője kifogásolta az indokolatlan túlórázásokat és kifejezte azt a véleményét, hogy nem mindenben ért egyet a jellemileg még éretlen tizennyolcévesek párttagságának jelentőségével, melyre Neumann Ádám a KISZ Bizottság titkára konkrét példákkal adott cáfolatot. Rikker Mihály főmérnök, a vállalat előtt álló nagy építési feladatokat vázolta, hangsúlyozva, hogy az évi egymilliárd forintos termelési értékre kell fejleszteni a jövőben a vállalat termelési kapacitását. Két fő feladatot emelt ki ennek előfeltételéül: a műszaki, technikai, ipari bázis megteremtését nagyrészt kormánytámogatással, részben vállalati erőforrásból, és az építőipar dolgozóinak fokozott erkölcsi-anyagi megbecsülését, a nehéz munkának megfelelő kiemelt bérezés biztosításával. Berki József, a vállalati szakszervezeti tanács titkára elmondotta, hogy a párt- és kormánypolitikának megfelelően növekedett a vállalat dolgozóinak jövedelme, melyet a béren kívüli juttatások (évi 40 millió forint) is bizonyítanak. A továbbiakban az építőiparban tapasztalható nehéz fizikai munkákra és munkafeltételekre hivatkozva javasolta, hogy a bérezés színvonala és vele együtt a munkakörülmények is tovább javuljanak. Ambrus Jenőné személyzeti előadó a vállalatnál dolgozó nők helyzetéről szólva a megválasztandó pártvezetőség figyelmébe, gondjaiba ajánlotta, — az egyenlő munkáért egyenlő bért, — elvének számontartását, és ezen túlmenően, különösen a fizikai munkában dolgozó nők nagyobb megbecsülését, melynek elhanyagolása jónéhány munkahelyen odavezetett, hogy e mellőzött női dolgozók más munkahelyeken kerestek megértést és nagyobb megbecsülést. Pető István villanyszerelő a szocialista munkaverseny egyes munkahelyeken tapasztalt ellaposodásáról, elszíntelenedéséről beszélt, aminek okát egyes munkavezetők közönyösségében látja. Véleménye szerint e vezetők az anyag és a folyamatos munka biztosításán túl azzal is többet törődjenek, hogy a brigádok nagyobb erkölcsi elismerést, megbecsülést kapjanak versenyvállalásaikért. E nélkül, — mint mondotta — előbb- utóbb, formálissá, gépiessé válnak a felajánlások, vagyis elveszítik azt a tartalmat, amely jellemzője a szocialista brigádmozgalomnak. Stier József, a Megyei Párt- bizottság nevében köszöntötte a pártértekezletet, méltatva a vállalat kommunistáinak munkáját, becsületes helytállását, mellyel nagymértékben hozzájárultak a beszámolóban is ismertetett vállalati eredmények eléréséhez. Utalva a vállalat előtt álló jövőbeni feladatokra, melyeket a IV. ötéves terv célkitűzései szabnak meg, meggyőződésének adott kifejezést, hogy a pécsi építők kommunistái — hasonlóan az eddigiekhez — mindent elkövetnek a sikeres eredmények elérése érdekében. Ehhez, mint mondotta nagy segítségükre lesz a X. pártkongresszus, amely az új feladatok megoldásához sokoldalú útmutatást ad számukra. 41 tagú pártbizottság A pártértekezlet 110 küldötte egyhangúan elfogadta a beszámolóban és a vitában elhangzottakat, majd a titkári összefoglaló és az elnöki zárszavak után megválasztották a 41 tagú pártbizottságot és a felsőbb pártértekezlet küldötteit. A pártbizottság titkárának ismét Tiborcz Istvánt választották meg. P. Gy. A Pécsi Gázmű ipari röntgencsoportja úgynevezett foncsolásmentes vizsgálatot végez az újonnan lefektetett gázvezetékek hegesztésénél. A röntgenképes vizsgálat pontosan kimutatja a rejtett hibákat és így megelőzhető a gázszivárgás, gázömlés. Bánfai János radiológus Földesi Lászlóval a Mikes Kelemen utca új gázvezetékét vizsgálja Erb János felvétele Népi ellenőrzés a postán Megoldást csak a gépesítés hozhat A kézbesítésre van a legtöbb panasz — Kevés az automata, nehézkes a gépbeszerzés E sorok írójával történt (bár az eset bizonyára nem egyedi), hogy munkából hazamenet üresen találta a levélszekrényt, reggel mégis egy távirat volt benne. A kézbesítés nyilván a közben eltelt időben történt, s a kézbesítő úgy gondolta, az a pár óra nem számít. A posta ezúttal — egy alkalmazottja „jóvoltából” — nem állt feladata magaslatán. A feladásnál vállalta a távirat továbbításával és kézbesítésével járó pluszokat — ezt meg is fizettette a feladóval. A címzett mégis többórás késedelemmel vette kézhez a „sürgős” küldeményt. 1969-ben 366 jogos panasz közül 335 esetben éppen a kézbesítés miatt emeltek szót. Idén az első félévben 187 közül 137 esetben szintén a kézbesítés volt a panaszok tárgya. És hányán térnek napirendre a dolog felett anélkül, hogy bárhová is fordulnának! Lehet-e ilyen esetben fele- lősségrevonást alkalmazni? A válasz nem egészen egyértelmű. Nagy a fluktuáció és mire odajutnának, hogy felelősségre vonják a hanyag kézbesítőt, talán már nincs is ott. S fia ott van? Ez is kényes dolog... * Kétségtelen, hogy nem megy minden olyan olajozottan a posta gépezetében, mint hajdanán, amikor a pontosságra ez a szervezet volt az elsőszámú példakép. Ez elsősorban is azzal magyarázható, hogy a postai forgalom hihetetlen mértékben növekedett, a technikai felkészültség pedig ezzel alig tartott lépést. Kezdhetjük akár a hivatali helyiségeknél. A pécsi igazgatóság területén működő 639 postaszerv közül 130 sürgős felújításra szorul és egyedül Baranyában a postaépületek 30 százaléka csak nagy szükségből használható. A többi nagy része is többévtizedes múltat tud maga mögött, a mai követelményeknek csak nehezen felel meg. Voltaképpen itt kell keresni tehát a nehézségek egyik fő okát. Legszembetűnőbb ez a pécsi 1. postahivatalban, ahol a nap minden szakában olyan méretű a zsúfoltság, a torlódás, hogy az már szinte a munkavégzés rovására megy. Itt javulni fog a helyzet a negyedik ötéves terv idején, amikor az új műszaki épület mellett felépítik az új felvételi épületet is. De mikor javul a helyzet a többi, nehéz körülmények között működő hivatalnál? * A felesleges sorban állások megszüntetésére állította üzembe a posta az értékcikk- árusító automatákat, az igazgatóság területén szám szerint 264-et. Számuk növelése mindenképpen indokolt lenne, hiszen a meglévők a gyakorlatban jól megállták a helyüket. Sok helyen mégsem működnek, mert a készülékhibák javítása eléggé vontatottan halad, több helyen pe- I dig nem alakították még át az „új” tarifára. Tettek intézkedéseket a tömeges küldemények felvételének gyorsítására. Így egyes helyeken — a megyei 1. hivataloknál — külön munkahelyet rendszeresítettek a tömeges levélpostai küldemények feladói részére. Felvetődik a kérdés, hogy ezek körét nem kellene-e kiszélesíteni. Ugyancsak a megye- székhelyeken bevezették a helyszínen történő csomag- felvételt. Pécsett egyelőre három szerv — a MOKÉP, a Szikra Nyomda és a Gyógyszertári Vállalat — veszi igénybe ezt a szolgáltatást, s ezek júliusban 917, 738, illetve 79 csomagot adtak fel ilymódon. Ennek a szolgáltatási formának azonban egyelőre határt szab az e célra igénybevehető gépkocsik időkapacitása. # A posta úgyszólván valamennyi tevékenységi körében felvetődik a gépkocsi-ellátottság kérdése. Az igazgatóság állományában 100 gépkocsi van — igen elhasználódott, leromlott állapotban. 22 gépkocsi értéke leíródott már, ezek 1959 előtti beszer- zésűek, s közülük 19 Csepel tehergépkocsi. További 12-t 1960-ban vásároltak, ezek ugyancsak teherautók. Az utóbbi években kezdték a gépkocsiállomány felfrissítését, s ha ez ilyen ütemben halad — négy év alatt 4l-et szereztek be — akkor e téren számottevő javulás várható. A küldemények feldolgozásának, továbbításának fontos része a gépesítés. Magának a kezelésnek a gépesítése is minimális. Baranyában 133’, az igazgatóság területén pedig 378 számoló és egyéb gép áll rendelkezésre. A szám ér- 1 tékéből sokat levon, hogy ebből 264 az értékcikkárusító automata. A gépesítést —, amely nem tartott lépést a forgalom nagyarányú növekedésével — akadályozza,' hogy e célra alacsony fejlesztési összeg áll rendelkezésre, nem történt meg mindeddig a tipizálás és nehézségekbe ütközik maga a gép- beszerzés is. A feldolgozás gépesítettsége mindössze néhány bélyegzőgépre korlátozódik. A négy megyében ösz- szesen 5 ilyen van, a munka megkönnyítésére és gyorsítására indokolt lenne több, nagyobb hivatal ilyenirányú gépesítése. * Legtöbb tennivaló a kézbesítés terén van. Az év eleje óta folyik egy érdekes kísérlet Pécsett és Komlón, kilátásait tekintve azonban megoszlanak a vélemények. Az ajánlott küldeményeket kézbesítőkönyv nélkül,, is kikézbesítik, ha a címzett nincs otthon, azaz a küldeményt vagy a levélszekrénybe, vagy az ajtón léyő nyíláson át a lakásba dobják. Ezzel a címzettet sok felesleges utánjárástól kímélik meg, ugyanakkor vállalják a küldemény esetleges eltűnésével járó bonyodalmakat. Természetesen ez is — mint annyi más az életben — bizalom kérdése csupán, s a kísérlet sikere azon múlik, hogy a kézbesítő és a címzett egyaránt komolyan veszi-e a dolgot. Ha igen és a pécsi, illetne komlói kísérlet sikerrel jar, a posta vezérigazgatósága országosan is bevezeti ezt a módszert. Külön gondot jelent az expressz küldemények és táviratok kézbesítése. Ezek mindenképpen soronkívüliséget élveznek, a díjtétel is ezt igazolja, mégis gyakori — a bevezetőben említett példa is igazolja T-, hogy e küldemények közönséges levélként érkeznek a címzetthez. A pécsi 1. postahivatal például egymaga naponta 150—180 expresszküldeményt a hírlapkézbesítő útján juttat el a címzetthez, s ez csak ennél az egyetlen hivatalnál 150— 200 ezer forint illetéktelen jövedelmet jelent évente. * A pécsi postaigazgatóság munkáját három megyére kiterjedően vizsgálták a közelmúltban Baranya, Somogy és Zala megyék népi ellenőrzési bizottságai 207 ellenőr bevonásával. A posta ilyen széleskörű és átfogó vizsgálatára első alkalommal került sor, és ez több olyan hiányosságra hívta fel a figyelmet, amelyek elkerülték az igazgatóság vezetőinek figyelmét. A szolgálati tevékenység minden ágára kiterjedő vizsgálat alapján számos javaslatot tettek a minisztériumnak, a posta .vezérigazgatóságának és a pécsi igazgatóságnak. • Hársfai István
