Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. október xx. A helyet Jogalkalmazás és a lakosság törvény iránti tiszteletének eredményeként szilárd és kiegyensúlyozott jogrend, jogbiztonság és a szocialista törvényesség hatékony érvényesülése jellemzi megyénket. A tanácsok a szocialista demokrácia fejlődésének fontos tényezői voltak. Tagjaik nagy többsége, a tanácstagság 40 százalékát kitevő kommunisták megfelelően képviselték választóikat. Aktív légkörben tárgyalták a helyi kérdéseket, jól mozgósítottak a feladatok megoldására. Előtérbe került a testületek szerepe, bővült jogkörük és önállóságuk, egyszerűsödött, javult a munka. A tanácsok eredményesebben szervezték a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális életet, évről évre nagyobb összegekkel javították a lakosság életkörülményeit. Néhány vonatkozásban azonban gyorsabb fejlődés volna kívánatos. A hatáskörök decentralizálása, főként a községi szintekre a lehetőségekhez képest vontatottan halad, a tanácsok egymásközötti és a gazdasági szervekkel való kapcsolatában még csak kezdetiek az eredmények, a városi és községi tanácsoknál több kezdeményezésre lenne szükség. A tanácstagok és a lakosság kapcsolatai sem mentesek a formális vonásoktól, nem kielégítően fejlődött a tanácsok és társadalmi szervek viszonya. A tanácsi munkában központi helyet kapott a település-fejlesztés és ellátás. Sikeresen szervezték a városok és községek közötti versenymozgalmakat, a lakosság évente több mint 20 millió Ft értékű társadalmi munkát végzett. Anyagi eszközeiket az elmúlt 4 évben is elsősorban a lakosság széles körét érintő igények kielégítésére fordították, mindenekelőtt a centrummá váló településeket fejlesztették (városok, nagy- közs igék, központi községek). Jól szolgálta e törekvések megvalósítását a községi tanács- hálózat korszerűsítése, a közös községi tanácsok szervezése. A gazdaságirányítási reform széles teret adott a tanácsok hatósági tevékenységének, növelte felelősségüket. Az önállóság a jogkörök korlátozottsága esetenként hátráltatott, a tanácsi szervek lényegében mégis jól oldották meg feladataikat. A gazdaság befolyásolásának egyre jelentősebb tényezőivé válhatnak. Javult az apparátus munkája, vezetési színvonala, azonban nem kielégítő az előrehaladás. A szakmai felkészültség országom összehasonlításban is jó, a politikai képzettségben viszont lemaradás van. A tanácsi dolgozók nagy többsége becsületesen végzi munkáját, csak elvétve fordul elő törvénysértés. A lakosság az ügyek döntő hányadában elfogadja az intézkedéseket, 2 százalék a fellebbezések aránya. Kevesebb a panasz a felekkel való bánásmód miatt, városokban azonban még gyakran kifogásolják a félfogadás esetenként rideg jellegét. Az ügyintézés egyszerűsítése korántsem kielégítő, több kezdeményezésre lenne szükség ezen a téren az országos, de a helyi szervek részéről is. A tanácsok, melyek most ünneplik fennállásuk 20. évfordulóját, létrejöttük óta eredményesen szolgálják a szocialista építést, az új körülmények, feladatok azonban szükségessé teszik a tanácsrendszer továbbfejlesztését. A Központi Bizottság álláspontja szerint munkájukat, szervezetüket úgy kell íejleszteni, hogy erősödjék államigazgatási, nép-képviseleti, önkormányzati funkciójuk, jellegük, hogy növekedjék önállóságuk és felelősségük a hatósági jogkörben a gazdasági, szociális, kulturális munkában. Je’entős szerep vár a lakossággal közvetlen és szoros kapcsolatban álló helyi, (városi és községi) tanácsokra. Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a tanácsrendszer keretében oldjuk meg a helyi feladatok mind nagyobb részét. A tanácsok, elsősorban a helyi tanácsok tevékenységében máris megtalálhatók az önkormányzati elemek. Ezek folyamatos gyarapítása egyik fő része az állami élet és a szociaiista demokrácia hosszútávú fejlesztésének. Ehhez — a feltételek megteremtésével párhuzamosan — bátrabban kell leadni a hatásköröket. A tanácsok és szerveik csak úgy tudják eredményesen ellátni feladataikat, ha szélesebb körben bevonják a lakosságot a tanácsi munkába, ha bővítik kapcsolataikat a társadalmi tömegszervezetekkel. A területfejlesztés és ellátás hatékonyságának növelése érdekében ki kell dolgozni a települések perspektivikus fejlesztési tervét. az anyagi felhasználást ezt figyelembe- váve tervezzék, segítsék, ennek érdekébén javítsák koordináló szerepüket. Szervezetük korszerűsítése során alapvető fontosságú a városi és községi szervek megerősítése. Olyan szervezetet kell létrehozni minden szinten, ami a legoptimálisabb működést biztosítja. A tanácsi munka fejlesztésének egyik fő feltétele a képzettség növelése mind a vezetésben, mind az apparátusban. Politikailag és szakmailag jól képzett, anyagilag és erkölcsileg kellően megbecsült, a jelenleginél kisebb létszámú vezető gárdára és apparátusra van szükség. Lépjenek fel erőteljesebben a bürokratikus szemlélet ellen, a társadalmi igényeknek megfelelő hivatali közszellem kialakítására törekedjenek. A Népi Ellenőrzési Bizottság következetes munkával segítette a párt, állami és gazdasági szerveket a közéletben tapasztalható hiányosságok feltárásában. A megyei szerv tervszerűen irányította a lelkes, hozzáértő, a társadalom széles rétegeit képviselő ak- tivahálózatot és a vár si. járási bizottságokat. Tömegkapcsolatul jó. A dolgozók nagy számú közérdekű bejelentést tesznek és a vizsgálatok alapossága a közvéleményt kielégíti. * Tovább szilárdult, a közrend és a közbiztonság, megyénket a köznyugalom, az élet- és vagyonbiztonság jellemzi. A lakosságot nyugtalanító súlyos bűncselekmények ritkán fordulnak elő. Az ismertté vált bűntettek és a bűnelkövetők száma 1966 óta fokozatosan csökkent, ez nem jellemző azonban a bűncselekmények minden kategóriájára. Egyes bűncselekmény-fajták időnként csökkenő, mások emelkedő tendenciát mutatnak. Az államellenes és politikai bűncselekmények miatti eljárások száma tovább csökkent. 1969-ben államellenes összeesküvés miatt megyénkben nem indult büntető eljárás. Az izgatás és közösség megsértése miatt (18 személy ellen) indult bűnügyben megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetésének oka általában nem az ellenséges politikai beállítottság, hanem valamilyen egyéb ok miatti elkeseredés volt. Jelentős mértékben csökkent a családi és ifjúság elleni bűntettek száma. Jelentősen kevesebb társadalmi tulajdont károsító bűntett fordult elő. Amíg 1966-ban 1395, 1969- ben 913 társadalmi tulajdont károsító bűntett vált ismertté. Változatlanul magas a betöréses lopások, a garázda és erőszakos jellegű bűncselekmények száma, különösen Pécsett. Gyakran fordulnak elő az utcák és a szórakozóhelyek rendjét sértő verekedések, botrány-okozások. A közlekedési balesetek száma 1969-ben jelentősen megnőtt. A megye közúti közlekedésének biztonsága, a közlekedési fegyelem nem kielégítő. A közlekedésrendészet nem tudta megfelelően követni a közlekedés gyors fejlődését. A közlekedés-rendészeti igazgatás, a balesetvizsgálatok nagymértékű emelkedése jelentős erőket vont el a közlekedés ellenőrzésétől. A bűnözés elleni harc mindinkább társadalmi üggyé vált, fpkozódott a lakosság részvétele a megelőzésben, a bűntettek, az elkövetők felderítésében. A közrend és köz- biztonság fenntartását mintegy 2800 önkéntes rendőr segíti. Társadalmi, erkölcsi és anyagi megbecsülésük jelentősen nőtt. Fokozódott a közvélemény érdeklődése és egyben megbecsülése a belügyi és igazságszolgáltató szervek munkája iránt, amit elősegített a televízió, az országos sajtó, de főleg a helyi sajtó és rádió propaganda tevékenysége. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek munkáját a törvényesség betartása, és betartatása, valamint a jogpolitikai elvek ér- vényrejuttatása jellemzi. A belügyi szervek, — rendőrség, karhatalom, határőrség, tűzrendészet, — eredményesebben oldották meg feladataikat, emelték harckészültségüket. Az állományt magasfokú hivatástudat, áldozatkészség és szilárd helytállás jellemzi, fokozatosan javult eszmei-politikai egysége, szilárdult erkölcsi, fegyelmi helyzete és bővült szakmai ismerete. Javult a belügyi szervek megelőző, felderítő és vizsgálati tevékenysége, számos ügyben azonban a nyomozás befejezése még mindig késedelmes és magas a pótnyomozások száma. Belügyi szerveink a közrend és közbiztonság további szilárdítása, a bűnözés elleni harc sikere érdekében: fokozzák megelőző tevékenységüket, fordítsanak különös figyelmet a garázda, erőszakos jellegű bűn- cselekmények, valamint a betöréses lopások visszaszorítására; az utca és a szórakozóhelyek rendjét sértő garázdákkal, verekedőkkel szemben alkalmazzanak szigorúbb felelősségrevonást; biztosítsák a megrögzött és veszélyes bűnözők hatékonyabb ellenőrzését; a közlekedési fegyelem szilárdítása érdekében fokozzák a közúti forgalom ellenőrzését; emeljék a nyomozások színvonalát, törekedjenek az ügyek gyors befejezésére. A bűnözés elleni harcban fokozni kell a társadalom részvételét. A belügyi munka önkéntes segítőit több konkrét feladattal kell megbízni. Fejlődött az ügyészségek munkája, javult a törvénysértések megelőzésére irányuló tevékenységük. A nyomozati munka, a vádemelések megalapozottsága eredményeként kevés esetben kerülnek bíróság elé olyanok, akiknek a bűnösségét ne állapítaná meg a bíróság. Az ügyészségek a jogpolitikai elveknek megfelelően alakították ki a büntető útról való elterelési gyakorlatot, érvényesült a differenciált felelősségrevonás, s ennek következtében csökkent a vádemelések száma. Indokolt, hogy az ügyészségi szervek fokozottabban segítsék a nyomozó hatóságokat, hogy fő feladatuk a bűnüldözés legyen. A bíróságok büntetőítélkezési gyakorlata lényegesen javult. Az utóbbi években nem hoztak kirívóan szélsőséges ítéleteket. A kialakult ítélkezési gyakorlat a jogpolitikai elveknek általában megfelel. A büntetés kiszabási gyakorlat szigorodott, főként az emberölés, a testisértés, a garázdaság és a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét elkövetőkkel szemben. A polgári ítélkezési gyakorlat is a jogpolitikai elveknek megfelelően folyt, bíróságaink felismerték a jogszabályok gazdasági, társadalmi célkitűzéseit és összefüggéseit. Emellett megfelelően érvényesül az ítélkezésekben a társadalmi és egyéni érdek összhangjának érvényre juttatása is. A polgári peres és perenkívüli ügyek intézése hosszadalmas volt. A bíróságok — a bűnüldöző szervekkel szorosan együttműködve — állandóan kísérjék figyelemmel a helyi bűnözés alakulását, jellemzőit, elemző értékelés alapján alakítsanak ki mértéktartó, de szigorú ítélkezési gyakorlatok A polgári ügyekben Jobb szervezőmunkával tegyék lehetővé az ügyek gyorsabb befejezését. A polgári ítélkezés fő feladata a gazdasági reform védelme, illetve funkcionálásának biztosítása legyen. Fejlődött és jónak mondható a megyében működő, a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó csapatok, intézmények és szervek munkája, tevékenysége. Rendszeresen tájékoztatják az illetékes pártbizottságokat tevékenységükről, termékeny munkakapcsolatot tartanak fenn az állami szervekkel, társadalmi és tömégszervezetekkel. A fegyveres szervek egymás közötti kapcsolatát a szoros és zavartalan együttműködés jellemzi. A Honvédelmi Szövetség a társszervekkel együttműködve egyre jobban betölti feladatait a fiatalok és tartalékosok honvédelmi nevelésében. Szervei megfelelően kiépülnek, tevékenységében sok társadalmi erő vesz részt. Munkájában a célszerű propagandát, a társszervekkel való kapcsolatot tovább kell növelni. Az elmúlt négy évben tovább erősödött megyénk társadalmi fegyveres szerve, a munkásőrség. A megyei, városi, járási párt- bizottságok közvetlen irányítása mellett megszilárdult az egységek vezetése, össze- kovácsolódtak a törzsek, jobban megfelelnek a szakmailag is megnövekedett feladatoknak. A kommunista és pártonkívüli munkás- őrök, alegységparancsnokok, irányító törzsek és hivatásos parancsnokok egyaránt képesek bonyolult körülmények között is teljesíteni az ország, illetve megyénk védelmi rendszerében a . rájuk háruló harci feladatokat. A kiképzés és a szolgálat ellátása mellett munkásőreink, munkaidőn kívül, meghatározott óraszámban részt vesznek közrendvédelmi és határőrizeti szolgálatban is. E beosztást lelkiismeretesen, fáradtságot nem ismerve teljesítik. A pártirányítás és ellenőrzés rendszeressége, az állomány parancsnoki karának középkáderekkel történő további erősítése biztosítéka a további fejlődésüknek. IV. A tömegszervezetek és mozgalmak mind jobban betöltik szerepüket megyénk társadalmi, politikai életben. Ezt segítették a kommunisták, a pártirányítás színvonalának növekedése. Sajátos módszereikkel egyre eredményesebben mozgósítják a tömegeket, nevelik a dolgozókat. A tömegszervezetekbe és tömegmozgalmakba küldött párttagok pártmegbízatásukat a IX. kongresszus határozatai szellemében, a küldő pártszervek útmutatása alapján eredményesen végezték. A pártirányítás alapvetően az ő közreműködésükkel valósult meg. Az utóbbi években tovább nőtt a tömegszervezetekben, mozgalmakban végzett munka és a párt- megbizatás elismerése és megbecsülése. Jelentősen fejlődött a szakszervezeti mozgalom. A IX. kongresszus óta 10 ezerrel növekedett tagjainak száma. A jelenleg 120 ezres tagságának döntő többsége az iparban dolgozik, lényegében átfogja a bérből és fizetésből élők 92—93%-át. Ez egyben tevékenységének sokrétűségére, bonyolultságára és a mozgalom szerepére, felelősségére is utal. Magas a nők (közel 50 ezer fő) és a 30 éven aluliak aránya (közel 44 ezer fő). A 14 szakmai megyei bizottságban a szak- szervezeti tanácsokban és más szerveikben a választott tagok száma közel 14 ezer fő, ami jelentős politikai erőt képvisel. Jelenleg mintegy 5 ezer kommunista itt teljesíti pártmegbízatását. A megyei párt-végrehajtóbizottság a négy év alatt 10—12 alkalommal tűzött napirendre olyan témát, amely közvetlenül kapcsolatban volt a szakszervezetek feladataival, rendszeresen megszabta a pártszervek és a szakszervezetben dolgozó kommunisták feladatait, szorgalmazta pártirányításának javítását. Beszámoltatta az SZMT vezető kommunistáit az üzemi demokrácia érdekében végzett tevékenységükről, felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságvezetőkkel együttműködve jobban ösztönözzék a munkahelyi légkör javítását, a dolgozók szerepének növelését a feladatok kialakításában, végrehajtásában és az ellenőrzésben. Mozgalmi életük fejlődött, javult az alapszervezeti munka, nőtt a választott szervek tekintélye. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, amely kifejezi a mozgalom egységét, alapvetően betöltötte szerepét. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy növeljük az igényt az SZMT, annak elnöksége és apparátusa politikai munkájával szemben. Konkrétabban segítették a termelést, gazdálkodást, sokat tettek a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetéséért, az üzemi demokrácia hatékonyabb érvényesüléséért. Az utóbbi években növekedett a szakszervezetek önállósága és felelőssége. Ma már bátrabban szólnak bele az üzemek politikai és gazdasági életébe, segítik a felmerülő ellentmondások felodását. Ennek során azonban helyenként előfordult, hogy a népgazdasági érdek kárára csupán az egyéni és a csoportérdekeket képviselték. Ez is mutatja, hogy az üzemi szakszervezeti testületek, esetenként a funkcionáriusok politikai képzettsége elmarad a követelményektől. A pártbizottságok, helyi pártszervezetek munkájában nagyobb teret kell adni a szak- szervezeti funkcionáriusok ideológiai képzésének, eszmei-politikai nevelésének. Az eddigieknél még hatékonyabb munkát kell kifejteni az üzemi demokrácia kiteljesítéséért, a munkatermelékenység növelése és a munkaerkölcs javulása érdekében. A dolgozók javaslatainak, véleményének összegyűjtésében az újítómozgalom fejlesztése, a kollektív szerződések betartása terén hatékony volt közreműködésük. Szervező munkájuk hozzájárult, hogy tovább fejlődött és mind jobban a gazdasági reform követelményeihez igazodik a szocialista munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigódmozgalom. A jubileumi évfordulók a munkaverseny megélénkülését eredményezték az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. A szakszervezetekkel együtt a tsz-szövet- ségek is eredményesen segítették a mező- gazdasági verseny szélesítését, a különböző — szántó, arató stb. — versenyek szervezését. Míg 1965-ben 2207 brigád 28 716 taggal, addig 1969-ben 2343 brigád 33 378 taggal nyerte el a szocialista címet. 1969-ben az előző évhez viszonyítva 126-tal több, összesen 4842 fő szerzett „Kiváló dolgozó” címet. Az ifjúság nevelésében betöltött szerepe miatt egyik legjelentősebb tömegszervezet a a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A megye több mint 80 000 fiataljának 38u/o-a e szervezet tagja. Az elmúlt négy évben a KISZ számottevő tényezője volt megyénk politikai, gazdasági és kulturális életének. Felnőttek és fiatalok között elismert szervezetté vált. Eredményesen mozgósította az ifjúságot — elsősorban a KISZ-tagokat — a munkahelyeken, az iskolákban, az állami élet, a kultúra és a sport területein a feladatok végrehajtására. Akciói, politikai, termelési, kulturális mozgalmai következtében növekedett a fiatalok társadalmi aktivitása. Az elmúlt négy évben 1397 fiatal lépett be a pártba. Mozgósító erejükkel kitűntek a vietnami nép harcának segítését szolgáló ifjúsági szolidaritási akciók, a „Vádoljuk az imperializmust” jelszó jegyében kibontakozott mozgalmak, a Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvényei, a BCM felett vállalt védnökség, az építőtáborok és különböző termelési versenyek. A KISZ az ifjúság körében jelentős politikai munkát fejt ki. A szemináriumok, vitakörök keretében az 1969—70. oktatási évben 17 076 fiatal képezte magát. Különösen a munkás- és diákifjúság körében javult tevékenységük. A KISZ-tagok számtalan országos, megyei vetélkedőn és seregszemlén értek el kiváló eredményeket. A KISZ eredményes munkájának és fejlődésének alapja volt pártirányításának jár vulása, a KISZ-szervek önállóságának növekedése. A KISZ-szervezetek, bizottságok beszámoltatása, segítése javult, azonban továbbra is gyenge a kapcsolat a párt és KISZ-alapszervezetek egy része között. A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i állásfoglalásából, de megyei tapasztalataink- ból is következik, hogy javítani kell a KISZ ifjúság közötti befolyását, munkájának kommunista jellegét. Javításra vár a vezető testületek munkája, indokolt az alapszierve- zetek aktivitásának, önállóságának növelése, a munkamódszerek javítása, a fejlődés és az ifjúság igényeihez való igazítása. Javítani kell a KISZ segítését és az együttműködést a többi szervek részéről is. A pártszervek tevékenységében, a Megyei Pártbizottságtól egészen az alapszervezetekig jobban kifejezésre kell jutnia annak, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete. A pártirányításban elért fejlődéssel nem lehetünk elégedettek. A jövőben a párt- és KISZ- szervek között szorosabb és szélesebb területekre kiterjedő kapcsolatokat kell kialakítani, kölcsönösen ismerjék meg egymás határozatait, a pártvezetők gyakrabban vegyenek részt az ifjúsági rendezvényeken. A párt és a KISZ kapcsolatainak erősítését segítsék jobban a KISZ-ben dolgozó kommunista vezetők is. A megyei PB. jövőbeni munkájában t Központi Bizottság határozata szerint változtatni kívánunk azon a helyzeten is, hogy az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat szinte csak a KISZ-en keresztül oldják meg. A most létrehozott Ifjúságpolitikai Bizottság feladata lesz, hogy az eddigieknél rendszeresebben tanulmányozza és segítse a párt ifjúság körében végzett munkáját, a KISZ közvetlen pártirányítását és működjön közre az állami és társadalmi szervek ifjúság- politikai tevékenységének koordinálásában. A Megyei Pártbizottság fontosnak tartja, hogy a fiatalok kommunista nevelése váljék még inkább egész párttagságunk felelősség- teljes feladatává. A párt szövetségi politikájának következetes érvényesülése alapján tovább fejlődött a népfront-mozgalom, eredményesen dolgoznak a bizottságok. Fokozódott szerepük a szocialista nemzeti egység erősítésében, a szocialista hazafiság ápolásában, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében, a béke és a barátsági munkában, a magyar- szovjet barátság erősítésében a népfront- bizottságokban közel 9000 tag működik, a bizottságok többsége politikailag és szervezetileg alkalmas a sokrétű feladatok ellátására. A legutóbbi tanácsi és képviselői választások során eredményesen dolgoztak. Segítették az új közigazgatási egységek kialakítását, falugyűléseket szerveztek, a lakosság véleményét, javaslatait továbbjuttatták a tanácsi szerveknek. A lakosság politikai felvilágosítását, az aktivisták képzését jól szolgálják a népfrontbizottságok évenként 5000—6000 hallgatóval szervezett alapfokú politikai tanfolyamai. Rendszeres a nemzetiségiek körében végzett politikai nevelő munkájuk. A szövetségekkel együttműködve sikeres nemzetiségi esteket rendeznek. Évenként megszervezték a tavaszi békehónapot, a VII. Magyar Békekon gresszus kapcsán békegyűléseken ismertették hazánk külpolitikáját, az időszerű nemzetközi kérdéseket.
