Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
WH>. október 51. DUN ANTÜLI NAPLÓ 1 Az MSZBT a népfront részeként fejti ki tevékenységét, ezáltal a tömegbázisa jelentős mértékben szélesedett, a magyar—szovjet barátság ápolása sokkal céltudatosabbá és hatékonyabbá vált. Szervezettebben segítik a megyébe érkező szovjet turistacsoportok programjait. A felszabadulási jubileumi ünnepségekben a népírontbizottságok aktívan működtek közre. A felszabadulási pályázat fellendítette a honismereti szakkörök munkáját. A Népfront mozgalomtól továbbra is azt várjuk, hogy tömegbefolyását növelje és mozgósítson a feladatok végrehajtására. A nőtanácsok a Központi Bizottság nőkérdésben hozott határozatának szervezeti következményeként ez év nyarán megszűntek. A nőmozgalom korábbi vezető szervei, a nőtanácsok, az alkalmazott formák es módszerek eredményesen töltötték be hivatásukat, jelentős szerepük volt a nők nevelésében, mozgósításában. Aktivistáik közreműködésével eredményesen szorgalmazták a termelési mozgalmakat, a család és iskola kapcsolatát, a szülői munkaközösségek pat- ronálói és segítői voltak. Rendszeresen foglalkoztak a nők munka- és életkörülményeivel, tapasztalatokat, javaslatokat juttattak el az illetékes szervekhez. A Megyei Párt- bizottság kifejezte elismerését a nőtanácsok tagjainak, a nőmozgalom funkcionáriusainak. aktivistáinak és felkérte őket, hogy vállaljanak munkát a társadalmi mozgalmakban, tömegszervezetekben a szervezendő nőbizottságokban. A sportszervek a IX. kongresszus, a Politikai Bizottság 1967-es határozata, valamint a megyei kommunista sportaktíván meghatározott feladatok szellemében végezték munkájukat, elősegítették megyénk minőségi és tömegsportjának továbbfejlődését. Számtalan megyei, országos és nemzetközi siker is bizonyítja munkájuk eredményét (NB-s csapatok, olimpiai szereplések stb.). Az elmúlt években javult a sport-utánpótlás tervszerű biztosítása, elsősorban az Iskolai területeken. Eredményesen tevékenykednek a sportszervekbe küldött kommunisták a mozgalom erkölcsi-politikai helyzetének fejlesztésében, munkájuk további javítása azonban indokolt. A mozgalom irányító szerveinek szakmai tevékenysége is fejlődött. A jövőben az irányító munka fejlesztése mellett a politikai munka javítását is szorgalmazni kell. Az élsport fejlesztése mellett elsőrendű feladat a tömegsport feltételeinek és bázisának szélesítése. A pártszervezeteknek még nagyobb segítséget kell adniok az ifjúság testi nevelése érdekében. Számottevő tevékenységet fejtettek ki megyénkben a TIT, a Vöröskereszt, az MTESZ, a Közgazdasági és a Pedagógiai Társaság. Munkájukkal hasznosan szolgálják a párt politikai, gazdaságpolitikai, kulturális, egészségügyi célkitűzéseinek megvalósítását. Bázist jelentenek a nevelésben és a képzésben, a képességek fejlesztésében, az új, haladó tudományok eredményeinek megismertetésében. V. Ideológiai és kulturális életünk fejlődése alapján erősödött a marxista-leninista világnézet terjedésének tendenciája, lakosságunk eszmei arculatát a tudatosság növekedése, a gondolkodás marxista elemeinek gyarapodása jellemzi. Ez megnyivánul a szocialista célokhoz való viszonyban, munkában, magatartásban, a bel- és külpolitikai események megítélésében, az aktivitás és a társadalom iránt érzett felelősség növekedésében. Mindezzel egyidőben azonban jelen vannak, sőt egyes rétegek között, illetve a gazdasági, kulturális és társadalmi életben esetenként felerősödnek polgári, kispolgári nézetek, amelyek helytelen gyakorlati törekvésekben és jelenségekben, az egoizmusban, anyagiasságban, közömbösségben, a szocialista és nem szocialista közötti különbség elmosásában, provincializmusba torkolló nagyzolásban stb. jelentkeznek. A megye vezető pártszervei, az alsóbb pártbizottságok általában súlyuknak megfelelően foglalkoztak az ideológiai és kulturális élettel, rendszeresen napirendre tűzték a legfontosabb kérdéseket, átfogóan vizsgáltak egy-egy területet. Sok ideológiai, politikai fórumot teremtettek, a kulturális területen kezdeményeztek, illetve felkaroltak, támogattak kezdeményezéseket. Ezek során ideológiai munkánk fejlődött, pártunk kulturális politikája, elvei, módszerei és helyi törekvéseink helyesnek bizonyultak. Az is kitűnt viszont, hogy gyorsabb fejlődésünk, politikánk jobb érvényesítése érdekében ^javítani kell a negatív jelenségek, tendenciák időbeni felismerését. A különböző fórumokon, a viták során és az egyes gyakorlati kérdések eldöntésénél növelni kell a marxista ideológia, politika meghatározó szerepét. Mindez egységesebb szemléletet, határozottabb kiállást és esetenként következetesebb intézkedést követel a kommunistáktól, a párt, állami és társadalmi szervektől, és nem utolsó sorban a gazdasági életben és a kulturális intézményekben dolgozóktól is. A gazdasági reform élénkítően hatott ideológiai életünkre, előtérbe kerültek a gazdaságpolitikai. gazdasági kérdések. Fejlődött a közgazdasági szemlélet, dolgozóink elfogadták pártunk céljait, megértették a reform szükségességét. Nőtt a helyi önállóig, felelősség, kezdeményezés, fokozódott a törekvés a szocialista elvek jobb érvényesítésére. A közgondolkodást azonban egyes szemléleti problémák ellentmondásossá teszik. Esetenként jelentkezik a régihez, a megszokotthoz való ragaszkodás, nem kerül szerepének megfelelően előtérbe a termelés, a munka, ugyanakkor túlzott hangsúlyt kaptak az elosztás kérdései és az egyéni érdek. Nem foglalkoztunk eleget a kulturáltabb életmód formálásával, pedig ez a megnövekedett anyagi lehetőségek alapján gyorsabb ütemben fejlődhetne. A párt politikájának, a marxizmus-leni- nizmusnak a széleskörű terjesztése elősegítette a szocialista népi, nemzeti egység fejlődését, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus erősödését. Naponta találkozunk a szocialista hazaszeretet megnyilvánulásaival a termelő munkában, a társadalmi életben és összefogásban, a kollektív érzés erősödésében. Társadalmi életünk ugyanakkor nem mentes a nacionalizmustól és a burzsoá ideológia egyéb behatásától, különösen egy- egy élesebb nemzetközi esemény idején. Munkánk hatékonysága érdekében a jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk az egyes társadalmi rétegek ideológiai állapotának tudományos módszerekkel történő vizsgálatára, elemzésére. Erőfeszítéseink ellenére is számottevően érvényesül a vallásos ideológia, főként a városokban élénkült a hit-élet különböző formák felhasználásával. Bár csökkent a hittanra beíratott tanulók száma, a fiatalok közül mégis sokan vesznek részt különböző egyházi szertartásokon. Ateista propagandánk színvonala, aktivitása nem elégíti ki a társadalmi igényeket. Esetenként bátortalanság, megalkuvás tapasztalható a vallásos ideológia képviselőinek törekvéseivel szemben. A közoktatás reformja mindjobban szolgálja az oktatást, nevelést, erősíti iskoláink szocialista jellegét. Javultak az oktatás feltételei, kialakult a középiskolák új struktúrája, szakosításának rendszere. A szakmunkásképzés fejlődött, jobban szolgálja a népgazdaság érdekeit. Iskoláinkban a korábbinál alaposabb marxista ismereteket adnak a természetről, a társadalomról, a mai valóságról. Dinamikusan fejlődtek az általános iskolák. Üj iskolák, tantermek épültek. A körzetesítés megvalósításával javult a szak- rendszerű oktatás aránya, a korábbinál többen végzik el az általános iskola 8 osztályát. Pedagógus pártszervezeteink segítették az oktató-nevelő munka fejlődését, javítását. A több mint 21% kommunista pedagógus megfelelő erőt képvisel, szerepüket, befolyásukat azonban növelni kell a többi pedagógus irányába a marxista világnézet, a szocialista erkölcs normáinak érvényesítése és terjesztése érdekében. Iskoláink egy részére a korszerűtlenség, az oktató-nevelő munka alacsony színvonala jellemző. Kevés a diákotthon, egyenetlen és Pécs kivételével elégtelen a szakos tanárokkal való ellátottság. Fokozódik a tanulói túlterhelés, sokhelyütt eluralkodott az osztályzati átlagok abszolutizálása. A középiskolákban, az egyetemeken évek óta csökkent, vagy az indokoltnál alacsonyabb a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Ezen az elmúlt években kialakult társadalmi segítőkészség, akciók sem változtattak. Az új oktatási évben 6 felsőoktatási intézmény működik Pécsett, mintegy 4000 hallgatóval. Felsőoktatásunk tovább bővült, létrejött a közgazdasági egyetem kihelyezett tagozata, a műszaki főiskola, az igények azonban most is nagyobbak a lehetőségeknél. Az elmúlt évek során növekedett egyetemeink, főiskoláink önállósága, javultak az oktatási feltételek. Elkészült például az orvoskar! elméleti tömb, a Tanárképző Főiskola új objektumokkal gazdagodott, a Felsőfokú Vegyipari Technikum számára korszerű műhely épült A közoktatás területén a következő szakaszban — az általános fejlesztés mellett — a fő figyelmet az oktatás és főként a szocialista nevelés javítására, a tantestületek erkölcsi-politikai egységének fejlesztésére, a pályaválasztás és irányítás javítására, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási feltételei biztosítására és nem utolsó sorban az iskola és társadalom kapcsolatainak fejlesztésére kell fordítani. Kulturális életünk fontos területe a köz- művelődés. Az elmúlt években emelkedett megyénk dolgozóinak műveltségi színvonala. Jó szolgálatot tett a legkisebb településre is kiterjedő könyvtárhálózat, a művelődési autószolgálat, a jól szervezett tudományos ismeretterjesztés, az öntevékeny művészeti .mozgalom és a szocialista kultúrát terjesztő minden tevékenység. Fellendülést hoztak a forradalmi évfordulók, jubileumi kiállítások, járási, városi vetélkedők. Ezeknek nem mond ellent, hogy a köz- művelődés feltételei, hatása elmarad a gazdasági, politikai fejlődéstől, a lehetőségektől, kívánalmaktól. Ebben sok szubjektív elem, nézet, törekvés is közrejátszik. A népművelési intézményhálózat egy része elavult, korszerűtlen. Pécsett ma sincs megfelelő művelődési központ. A felszabadulás után nagy számban létrehozott művelődési otthonok, mozik, könyvtárak többsége felett eljárt az idő, nem tudja kielégíteni a megváltozott igényeket és kihasználatlan. Sajnos gazdasági vezetőink egy része sem támogatja megfelelően a kulturális tevékenységet. A termelő üzemekben létrehozott kulturális alapot egyes helyeken nem használják fel, vagy nem kulturális célokra fordítják. A közművelődést irányító helyi szervek helyesen törekedtek arra, hogy Pécsett, Baranyában kiemelt rendezvények szolgálják a szocialista kultúra fejlesztését, a lakosság kulturális nevelését. Ennek hatására tovább fejlődtek a Baranyai vasárnapok, évenként megrendezik a Magyar Játékfilmszemlét, zenei tábort, két évenként a megyei kisplasztikái, illetve kerámiai biennálét. Pécsett kapott helyet a Nemzetközi Népitánc- fesztivál, a felnőttek báb-fesztiválja. Fel kell azonban figyelni, hogy ezek mellett szürkült, kevesebb figyelmet kapott a mindennapi tömegkulturális tevékenység. A kulturális forradalmat szolgáló egyes mozgalmak sorvadtak, háttérbe szorultak, (analfabétizmus elleni harc. egyéb falusi kulturális mozgalmak). Szaporodtak a részben divatos, részben nyereségközpontú törekvések, rendezvények. Mindezek szükségessé teszik, 'hogy az irányítás javításával, jobb koordinációval, a társadalmi erők és a népművelők közreműködésével fokozzuk a közművelődés célirányosságát és hatékonyságát, küzdve a helytelen szemléletek és törekvések ellen, javítsuk a szocialista kultúra terjesztését, gyorsabb ütemben fejlesszük egész lakosságunk kulturális színvonalát. Tudományos életünk az utóbbi években nagy figyelmet kapott. A Központi Bizottság határozata mellett ezt követelte az a különleges helyzet is, hogy sok tényező együtthatásának eredményeként Dél-Dunántúl tudományos centruma Pécsett alakult ki. A tudományos kutatás egy-egy eredménye jelentőségében túllépi megyénk, sőt hazánk határait is. A közel 800 tudományos dolgozó közül több, mint százan tudományos fokozattal rendelkeznek (akadémikusok, a tudományok doktorai, kandidátusok) Az elmúlt 10 évben közel 8000 tudományos közlemény, tankönyv, monográfia jelent meg, ebből 2000 külföldön, illetve idegen nyelven is kiadásra került. A tudományos kutatás elsősorban a felsőoktatási intézményekben folyik, de számottevő a fejlődés az ipari és a mezőgazdasági üzemekben. A megyei párt- szervek több alkalommal foglalkoztak tudományos életünk problémáival. Legutóbb a megyei párt-végrehajtóbizottság vizsgálta meg a tudományos kutatómunka helyzetét, majd kommunista aktíván tárgyalta meg pártunk tudománypolitikai irányelveit, s az abból ránk háruló feladatokat. A Magyar Tudományos Akadémia, valamint a tudományos munkát irányító főhatóságok támogatásával, kezdeményezésükre létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága, amely a koordinálást, szervezést segíti. A tudományos kutatómunka területe sem problémamentes. Az egyes tudományágak művelői között nehezen alakult ki megfelelő munkakapcsolat. Egyes kutatók olyan feladatokra fordítanak energiát, amelyeket más intézményekben már megoldottak, vagy már kutatnak. Az elkülönültség az információ hiánya akadályozza a nemzetközi, sőt a hazai munkamegosztásba való jobb bekapcsolódást, a tudományos eredmények felhasználását. Több területen elégtelen a segéderők száma, ami szintén akadályozza a kutatás nagyobb hatékonyságát. Kutatóink közül sokan elaprózzák önmagukat, jelentéktelen témával foglalkoznak. Véleményünk szerint javítani kell a koordinációt, az együttműködést, a főhatóságok részéről pedig az irányítást. Pécsett és a megyében hosszabb idő óta kedvező feltételek mellett fejlődnek a különböző művészeti ágak. Az országban jó neve van a pécsi zenei életnek, határainkon túl is ismerik a Pécsi Balettet. A „Jelenkor” köré tömörült írók munkásságával megismerkedhet az egész ország irodalomkedvelő közönsége. A villányi, a siklósi és a me- cseknádasdi képzőművészeti alkotóházak az ország művészeinek rendelkezésére állnak. Megyénk gazdagodó élete alkotásra serkenti az írókat, művészeket. Alkotó művészeink legjavát a szocialista építés és a szocialista ember formálása, formálódása foglalkoztatja. Baranya megyében és Pécsett a párt, állami és tömegszervezetek támogatják az alkotóművészek törekvéseit, segítik munkájukat A művészek részt vállalnak politikai ünnepségeinkből, rendezvényeinken közreműködnek, elősegítik kultúrpolitikai céljaink megvalósítását. A beszámolási időszakban bontakozott ki erőteljesebben a kerámia- és szobrászművészet. Erről tanúskodik a villányi és siklósi művésztelepek munkája. Több fiatal író, költő, új alkotásokkal jelentkezett az irodalomszerető közönség örömére. Megszilárdult a „Jelenkor” című folyóirat szerkesztősége, a folyóirat marxista eszmeisége. Általában elmondhatjuk, hogy egészséges irányban nőtt a művészek alkotó kedve. Az eredmények mellett több — nem teljesen új — negatív jelenségre is fel kell figyelnünk. Már négy évvel ezelőtt is jelen volt a művészeti életben — főleg a képző- művészetben — a modernizmus. Probléma továbbá, hogy támogatást kapnak, kiállításra kerülnek gyenge, értéktelen alkotások is. Nem alakult ki — főleg személyi feltételek hiányában — megfelelő kritikai légkör, vitaszellem. A művészek alkotó munkáját csak segítheti a vitafórum, a dinamikus alkotó légkör. A helyi művészeti csoportok, szövetségek mégis kevés esztétikai, ideológiai vitát szerveztek, pedig erre egy-egy nagyobb (csoportos, vagy egyéni) kiállítás alkalmat szolgáltatott. Negatívan hat a sznobizmus, amely a művészi érték egyetlen kritériumának az érthetetlenséget tekinti, továbbá az ezzel ellentétes ízlés, amely a jót, a szocialista tartalmat is elveti, ha az formailag eltér a naturálistól. A művelődési, művészeti kérdésekben a pártközvélemény is nagyon differenciált. A kultúrpolitikai, esztétikai elvek helyett sokszor az egyéni ízlés, elképzelés és érdekeltség a forrása és mércéje a megítélésnek. A művészetekben jelentkező egyes problémák megoldásához a központi szervek sem nyújtanak kellő segítséget. A párt kultúrpolitikája végrehajtása során továbbra is feladatnak tekintjük a pártos, a szocialista valóságunkat tükröző művészek, illetve műalkotások támogatását, az öncélú, modernkedő magatartást, nézetek és művészeti termékek elleni harcot. Tehetsé- séges alkotóművészeinktől — akik szép számmal élnek Pécsett. Baranyában — több, társadalmi valóságunk lényeges vonásait és tendenciáit tükröző alkotást várunk. Kulturális életünk vezetőire., a kommunistákra és a kultúrmunkásokra pedig az a feladat vár, hogy következetesebben és nagyobb felelősséggel képviseljék pártunk művészetpolitikáját. VI. Jelentésünkből kitűnik, hogy az élet minden területén megvalósultak a IX. kongresszuson kijelölt, a Központi Bizottság határozataiban foglalt legfontosabb célkitűzések. Ebben jelentős szerepe volt a megyei és az alsóbb pártbizottságoknak, az alapszervezeteknek és a kommunistáknak. Megyei Pártbizottságunk helyesen érvényesítette a központi politikát, segítséget adott az alsóbb pártbizottságok munkájához, amelyek megfelelő hatást gyakoroltak területük fejlődésére, a pártszervezetek életére. A Megyei Pártbizottság és a végrehajtó bizottság rendszeresen kijelölte a soron levő legfontosabb helyi feladatokat, mozgósította a politikai, társadalmi, gazdasági erőket ezek végrehajtására. Munkájával jól szolgálta a IX. kongresszuson elhatározott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A pártbizottság fórumain, a végrehajtó bizottság ülésein és a megyei kommunista aktívákon helyet kaptak az ideológiai, kulturális és tudományos élet kérdései.; A párt- bizottság határozatai, elvi állásfoglalásai jelentős hatást gyakoroltak a helyi politikai, gazdasági, állami és társadalmi életünk alakulására. A megyei pártszervek nagy gondot fordítottak a munkások helyzetével összefüggő kérdések napirenden tartására, gyakorlatukban kifejezésre jutott, hogy az MSZMP, a munkásosztály pártja. A munkások pártba való felvétele, az ifjúmunkások politikai, szakmai nevelése, a soktagú munkáscsaládok helyzete, a munkásokkal együtt dolgozó műszaki értelmiség tevékenysége kellő figyelmet kaptak a munkában. A bányászat helyzetével, jövőjével kapcsolatban több kezdeményező javaslatot, észrevételt juttattunk el a Központi Bizottsághoz, a kormány illetékes szerveihez. A pártbizottság fontos feladatának tartotta az alkotókedv, a kezdeményezőkészség fejlesztését, az új bátorítását, támogatását. Mindezek mellett főleg néhány vonatkozásban javítani kell a Megyei Pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkáját. A napirendek jobb megválasztása és mélyebb elemzése, a tájékoztató jellegű napirendek csökkentése, a helyi ellentmondások, feszültségek időbeni felismerése, a pártbizottsági tagok aktív munkájához szükséges feltételek fejlesztése és nem utolsó sorban a határozatok lejuttatásának, végrehajtásának jobb megszervezése és ellenőrzése biztosíthatja a megyei pártszervek irányító szerepének és munkájuk hatékonyságának növelését. Nőtt a városi, járási, az üzemi és a községi pártbizottság munkájának hatékonysága és szervezettsége. Mind jobban átfogják és irányítják területüket, eredményesen segítik a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődést. Munkájuk színvonalát lényegében és elsősorban azoknak a feladatoknak a végrehajtásával kell javítani, amelyeket a megyei pártszervek munkájával kapcsolatban felsoroltunk. Jelentős szerepet töltöttek be a párttagok, akik nagy többségükben növekvő aktivitással teljesítették kötelezettségüket a közfeladatok kimunkálásán, az állami, társadalmi szervezetben és a végrehajtásban is az élen jártak. Joggal töltheti el a megye párttagságának zömét a jólvégzett munka tudata, a kommunisták, aktivisták ezrei azzal végezhetik el négyéves egyéni számvetésüket, hogy aktív részesei voltak épülő megyénk életének. Mindezek növelték pártunk tömegbefolyását, helyi pártszerveink irányító szerepét és tekintélyét, a lakosság bizalmát a párt politikája és a kommunisták iránt. Tovább erősödtek a megye pártalavszer- vezetei, javult szervezettségük, növekedett taglétszámuk. Gondot fordítottak arra. hogy a pártszervek, alapszervezetek területi elhelyezkedése igazodjék a megye gazdaságában, a közigazgatásban végbement fejlődéshez, a megnövekedett feladatokhoz.
