Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

1970. október 24. DUNANTÜLI NAPLÓ $ Rendelet a lakásfelmérésről Az új lakbér-rendszer be­vezetésének előkészítéseként pénteken megjelent az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a bérbe­adás útján hasznosított laká­sok felméréséről. Az állami és a vegyes tulajdonban álló mintegy egymillió bérlakást mérik fel és összeírják a bérlők egyes adatait 1971. március 31-ig. Ebből 800 ezer tanácsi lakás, a fennmaradó 200 ezer lakást pedig állami vállalatok és különböző tár­sadalmi szervezetek kezelik­A rendelkezés előírja, hogy a felmérésről a lakás keze­lője köteles gondoskodni. A bérlővel legalább három nap­pal előbb kell közölni a fel­mérés időpontját, a lakónak pedig elő kell segítenie a fel­mérést. A felmérést minden esetben a bérlő vagy meg­hatalmazottja jelenlétében kell elvégezni. Az adatfel­vételi lap 20 kérdése vonat­kozik a lakás méreteire. Ezekből az adatokból álla­pítják meg, milyen komfort- kategóriába esik a lakás. A kategóriákról részletes intéz­kedés csak később, a lakás- rendelet végrehajtási utasí­tásában jelenik meg. A fel­jegyzett méretek azonban lehetővé teszik, hogy a ké­sőbbi intézkedés alapján is pontosan meghatározzák azt a kategóriát, amelyhez a la­kás tartozik. Amennyiben a felméréskor a bérlő nem ért egyet a kérdőíven feljegy­zett megállapításokkal, akkor e lap megfelelő helyén írás­beli észrevételeket tehet. — Egyébként is aláírásával kö­teles igazolni, hogy jelenlé­tében végezték el a felmé­rést. Bérlőtársak esetében az egyik bérlőtárs aláírása is elegendő. A felméréshez szükséges adatfelvételi lapokat novem­ber 1-től szerezhetik be a tanácsi házkezelési szervek a Fővárosi I. kerületi Ingat­lankezelő Vállalattól. A nem tanácsi kezelőszervek és más bérbeadók pedig 1971. január Í5-e Után kaphátják meg ezeket lápokat á 'lakások helye szerint illetékes tanácsi házkezelési szervektől. Komlón tartotta ütését a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága Öt év fejlődése Legdinamikusabban az élelmiszer-kereskedelem fejlődött A tantermi ellátottság kielégítő — 1500 lakásigény les öt éve állapította meg a megyei párt vb és a Me­gyei Tanács vb-a azokat a legfontosabb tennivalókat, melyek végrehajtása a kom­lói városvezetés feladatának bizonyultak. Komlón fej­leszteni kellett a közművesí­tést, javítani a kereskedelmi szolgáltatást, az iskolai tan­termi ellátottságot, bővíteni a bölcsődei és óvodai férőhe­lyek számát, kedvezőbbé ten­ni a lakáshelyzetet és meg­változtatni a város iparszer­kezetét. A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága teg­napi, Komlón tartott ülésén a város vezetősége beszámolt az eredményekről és jelezte a további feladatokat. A közművesítésben jelen­tős az előrehaladás. 1965-ben a napi víztermelés alig ha­ladta meg a hétezer köbmé­tert, ebből a lakosságnak 40 százalékot szolgáltattak, ma a víztermelés közel kilenc­ezer köbméter naponta, 55 százalékát a lakosság hasz­nálja feL Tekintettel a város további fejlődésére, bővíteni kell a víznyerő helyek kapa­citását, az orfűi—kőlyuki víz­müvet, a magyaregregyi víz­feltárást. A mecsekjánosi szennyvízderítő telepet be kell fejezni — mert csak ez adhat reális alapot a továb­bi lakás- és egyéb intézmé­nyi fejlesztéshez. Az útháló­zat öt év alatt 117 százalék­kal nőtt, a járdaépítés 20 szá­zalékkal. A városi utak tisz­tasága terén is tapasztalható javulás, ami elsősorban a Komlói Városgazdálkodási Vállalat gépesítésén múlt. Az ellátás mindenütt érzé­keny fokmérője a lakosság hangulatának. Az elmúlt idő­szakban Komlón a legfonto­sabb feladat az elmaradott kereskedelmi létesítmények pótlása volt. Ennek nagyré­szét megoldották. A kereske­delmi hálózat nagyrésze Űj székgyár épül Mohácson A Minisztertanács legutób­bi ülésén a kormány elfo­gadta a bútorgyártás és a bútorkereskedelem nagyará­nyú fejlesztésének terveiről szóló előterjesztést, amely célul tűzi ki a következő öt évben a forgalom 50 száza­lékos növelését. A Könnyűipari Miniszté­riumban elmondották: ahhoz, hogy a tervidőszak végére a hazai bdtoripar termelése az 1970. évi mintegy 4,8 milli­árd forintról 7,2 milliárdra emelkedjék, szükségessé vá­lik az ágazat egészének nagy­arányú rekonstrukciója. A terv az, hogy a jelenleg mű­ködő 103 üzepi és telephely közül 14 minisztériumi és tanácsi vállalatot korszerű technikai színvonalat képvi­selő termelőegységekké fej­lesszenek. Nemcsak a terme­lőkapacitás bővítését szor­galmazzák, hanem a legfej­lettebb gyártási módszereket is be kívánják vezetni a je­lenlegi gyártmányösszetétel megváltoztatása érdekében oly módon, hogy inkább az olcsóbb lakószobák gyártása növekedjék. A modul-méret­ben szerkesztett, egy alaptí­pusból 12—14 variációban ké­szülő bútorok alkalmazkod­nak a házgyári lakások mé­reteihez. A meglévő üzemek korsze­rűsítésével a számítások sze­rint 1,7 milliárd forinttal több értékű bútort készíte­nek majd, de szükségessé vá­lik két új bútorgyár építése is. A tervek szerint Máté­szalkán lakószoba-bútorgyár, Mohácson pedig új székgyár létesül. Az új gyárak telepítésénél figyelembe veszik a bútor­ipar, főként dunántúli elhe­— Átadták rendeltetésének a pécsi III. kerületi Nyár utcában létesített autóbusz- várót, amelyet a tanács költ­ségvetési üzeme épített. lyezkedését. A jövőben a Ti­szántúlon, a Duna—Tisza- közén és Észak-Magyarorszá­gon is fejleszteni kívánják a bútorgyártást. A bútoripar fejlesztésére mintegy kétmilliárd forintot fordítanak majd. A követke­ző években a bútorgyártás fokozásával és korszerűsíté­sével párhuzamosan fejlesz­tik a bútorkereskedelmet is. A forgalom 1960 óta mintegy 2,5-szeresére nőtt, az üzlet- hálózat bővülése azonban ez­zel nem tartott lépést. A jö­vőben Budapesten kettő — hat-nyolc vidéki városban egy-egy bútoráruház, továb­bá négy központi raktár fel­építését tervezik. Célszerű­nek látják minta után érté­kesítő áruházak létrehozását is. azonban még mindig elavult, korszerűtlen épületekben üzemel. Különösen vonatko­zik ez a vendéglátó és ruhá­zati egységekre. Ennek elle­nére az utóbbi négy év alatt a forgalom húsz százalékos felfutást ért el. Legdinami­kusabban az élelmiszerkeres­kedelem fejlődött — sokat jelentett a termelőszövetkeze­tek komlói piacra való „be­törése” és a kiskertek nagy­arányú fejlődése. A lemara­dás a vendéglátóiparnál a legszembetűnőbb: a forgalom azonos a négy év előttivel. A továbbiakban megoldják a szanálásra kerülő Sport étte­rem kérdését: ezeradagos vendéglátó kombinátot építe­nek helyette. Áruházat épí­tenek az ÁFÉSZ beruházásá­ban, bútorbemutató termet létesítenek; valamint fokoz­zák a zöldség-gyümölcs ellá­tásban az eddig is jó ered­ményeket hozó többszektorú- ságot. Szolgáltatás terén — a po­zitív változások ellenére — a város vezetése nem elége­dett a színvonallal és a mennyiséggel egyaránt. Erő­sen indokolt a szolgáltató há­lózat fejlesztése, a magán­kisiparosok létszámának nö­velése. Egyetlen számadat is szemléletesen mutatja, ho­gyan áll Komló e tekintet­ben: Pécsett 167, Mohácson 83, Komlón viszont 340 lakos jut egy kisiparosra. Mi lehet a hiány oka? A fiatal város­ban a szolgáltató iparnak nincsenek hagyományai. Eze­ket tehát most kell megala­pozni. Az iskolai tantermi ellá­tottság jelenleg kielégíti az igényeket. Nehezebb a hely­zet az óvodai férőhelyek te­kintetében. A kihasználtsági fok jelenleg 125 százalékos. Ennek oka nagyrészt a város iparszerkezetében beállt vál­tozás. Az egészségügyi helyzet je­lentős mértékben javult a fo­gászati rendelő kialakításá­val, a városi kórház és egyéb egészségügyi intézmények bővülésével. A bölcsődei el­látottság megfelelő. . Ezerötszáz igénylőt tarta­nak nyilván a komlói lakás­hivatalban. Öt év alatt vala­mivel több, mint ezer lakást építettek, jelenleg 7789 lakás­sal számolnak. A lakásépítés volumenét természetesen be­határolta az építőipari kapa­citás. Annak ellenére, hogy a fejlődés számottevő volt, az igényeket — amit a fent jelzett szám is bizonyít — nem tudták maradéktalanul kielégíteni. Sok az albérlő is, számuk mintegy hatszázra rúg. Korábban — a hatvanas évek elején — az egyoldalú nehézipari fejlesztés miatt a lakosság foglalkoztatottsága nem volt arányos. A harma­dik ötéves terv időszakában üzembe helyezték a Május 1 Ruhagyár komlói telepét, az Közérdekű közleményJ FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! A palacktejellátás biztosítása érdekében kérjük a vásárlókat, hogy a háztartásukban lévő felesleges egy-, fél­és negyedliteres tejesftvegeket soronkívül vigyék vissza a legközelebbi tej-, illetve élelmiszerboltba. BARANYA MEGYEI TEJIPARI VALLALAT Elektroakusztikai Ktsz-t, a Carbon Könnyűipari Vállalat szállásfalui üzemét, s ez mintegy háromezer könnyű­ipari munkahelyet jelentett. Az ipar szerkezetének válto­zása beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jelen időszak­ban a nők és fiatalkorúak foglalkoztatását megoldott­nak tartják. A vb-ülésen elhangzott vi­tában egybehangzóan megál­lapították, hogy az utóbbi években a komlói városveze­tés fejlődött. A megelőző években több külső segítsé­get vártak. Problémáikat ma zömmel maguk oldják meg, saját anyagi és társadalmi erőik felhasználásával. A vb tegnapi ülésén Kom­ló város általános rendezési tervét is jóváhagyta. * A SZOT és a kormány képeseinek megbeszélése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa titkárságának tagjai — Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezeté­sével — megbeszélést foly­tattak a kormány képviselői­vel: Benkei András belügy­miniszterrel. dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszterrel és dr. Pap Lajossal, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnökével. A megbeszé­lésen a dolgozók ügyeinek intézéséről, a szocialista tör­vényesség fejlesztéséről, a közrend, közbiztonság továb­bi megszilárdításának kérdé­seiről volt szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden érdekelt szerv részé­ről további intézkedések szükségesek a dolgozók ügyeinek gyorsabb, kulturál­tabb, bürokráciamentes inté­zése érdekében. Ehhez a szakszervezetei- a maguk ré­széről az eddiginél is hatha­tósabb támogatást biztosíta­nak. Vasárnap délben Pécsre érkeznek a légikisasszonyok Televíziós közvetítés a siklósi várból kedden este A tv-közönség számára csütörtök este óta „ismerős” légikisasszonyok vasárnap, október 25-én délelőtt 11 óra után érkeznek Pécsre, a Vá­rosi Tanács elé. Itt a város vezetői köszöntik a vetélké- dő résztvevőit, majd utána másfél órás program követ­kezik: városnézés, múzeum- látogatás, továbbá Bach-or- gonakoncert a székesegyház­ban. Mindez nem egyszerű szó­rakozást jelent számukra, ugyanis a látottak és hallot­tak alapján kell majd á ver­senyzőknek válaszolniuk a feltett kérdésekre a közvetí­tés során. A kora délutáni órákban még egy pezsgőkóstolóra is jut idő az Állami Pincegaz­daság pezsgőüzemében. Ez­után indulnak Siklósra — Harkány és Máriagyűd érin­tésével. Este a siklósi vár kistermében bonyolítják le az előselejtezést Vitray Ta­más játékvezető irányításá­val. Hétfőn tulajdonképpen pi­henőnap következik, bár a vendéglátók gondoskodnak arról, hogy a stewardessek ne unatkozzanak. A déli órák­ban megtekintenek Harkány­ban egy lovasbemutatót és fogatversenyt, majd Mária- gyűdön, a Siklósi Bolgár— Magyar Barátság Termelő- szövetkezet szép kis borozó­jában magyaros ebéden vesz­nek részt. Kedden délelőtt a harkányi strandon látjuk viszont a bájos légikisasszo­nyokat, majd a délutáni pi­henés után este 21.00—22.05 óra között lesz a döntője az ügyességi televíziós vetélke­dőnek a siklósi vár nagyter­mében. Ezután hirdetik ki a ver­seny eredményét és egyben átadják a MALÉV három fődíját a győzteseknek. A többnapos fárasztó versenyt egy búcsúfogadással zárják, ahol Palkó Sándor, a Bara­nya megyei Tanács vb-elnö- ke köszönti a MALÉV III. nemzetközi stewardess-vetél- kedő résztvevőit és közremű­ködőit. A pécsi közgazdászokat bekapcsolják az egyetem munkájába A Technika Háza tegnap este ismét érdekes előadás, illetve eszmecsere színhelye volt. A Magyar Közgazda- sági Társaság Baranya me­gyei Csoportjának rendezésé­ben dr. Hoóz István tagozat- vezető egyetemi tanár tartott tájékoztatót a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem pécsi tagozatának meg­indulásáról. Közérdekű a téma, ennek megfelelően igen szépszámú érdeklődő jelent meg: hiszen a Pécsett élő közgazdászok helyzetén alapvetően változ­tat az új egyetem, illetve ta­gozat életrehívása. Egyben természetesen komplexebbé válik a pécsi egyetemi élet is. A tájékoztató hangsúlyozta, a közgazdászok iránt — kü­lönösen a legutóbbi időben — fokozottabb az igény, mind több szakemberre len­ne szükség, ám a pesti egye­tem nem tudja kielégíteni az igényeket. Ráadásul' e tekin­tetben is igen nagy a kon­centráció, a közgazdászok 70—80 százaléka jélenleg is a fővárosban él. Megalakítot­ták tehát a pécsi tagozatot, amely elsősorban a vidék szükségletét lesz hivatott ki­elégíteni. Dr. Hoóz István professzor ismertette az oktatási hely­zetet, s a tagozat tematiká­ját, majd a jelenlévők az egyetem és a helyi vállalatok közgazdászainak problémáit vitatták meg. Az együttmű­ködés formái és területei adottak: a közgazdászokat bekapcsolják az oktatási munkába, a vállalatoknál, in­tézményeknél adódó sajátos közgazdasági problémákat közösen oldhatják meg. Mód nyílik a rendszeres tájékoz­tatásra, a szakkönyvtár hasz­nálatára, a magasabb színvo­nalú tudományos munkára. ' A Pedagógiai Társaság ülésein Baranyai pedagógiai írók sorozata Tegnap délután a Nevelők Háza nagytermében megtar­totta ez évi első ülését a Magyar Pedagógiai Társaság Pécs városi és Baranya me­gyei tagozata. Az ülés elő­adója Bárdi László, a Me­gyei Tanács oktatási csoport­jának főelőadója volt, aki „A szociológia és a pedagó­giai vezetés” címmel tartott előadást. A vezetés haté­konysága ma az élet külön­böző területein az érdeklő­dés középpontjában áll. Bár­di László konkrét felméré­sekre, valamint a hazai és külföldi szakirodalomra tá­maszkodva körvonalazta a vezetés funkcióit, az iskola- igazgatók és tanulmányi fel­ügyelők vezetési módszereit. Az előadó kitért arra is, hogy a szociológia milyen segítséget, szempontokat ad­hat a vezetésnek. A társaság e félévben sor­ra kerülő ülésein szeretnék bemutatni azokat a bara­nyai vagy pedig baranyai­vá lett pedagógiai szer­zőket, akiknek a közelmúlt­ban jelent meg könyvük. Dr. Bernáth József: Fényes szel­lők c. könyve és Csalog Ju­dit: Fiúk, lányok, tanárok c. könyve és az ezzel összefüg­gő pedagógiai problémák szerepelnek a tervekben. — Ülésen tárgyalják meg a szentlőrinci kísérleti iskolá tapasztalatait is á pedagógiai társaság tagjai. Épül a legnagyobb hazai szintetikus szál üzem A Nyergesújfalusi Magyar Viscosagyárban az idén kezd­ték meg a poliakrilnitrilszál üzem építését. A hazai vegyi­szál gyártás központjában ez lesz a negyedik, és egyben a lenagyobb szintetikus-szál üzem. 4600 tonnára tervezik az évi termelését. Az új gyár terméke az eddig ismert Szin­tetikus szálak közül a leg­jobban hasonlít a gyapjú­hoz, és nagyon szép élénk színekre festhető. A 870 millió forintos be­ruházást a Petrolber bonyo­lítja le. Az építkezés nagy­részét a Nehézipari Építő Vállalatija bízták, míg a gé­pek zömét — 3 millió dollár értékben — Olaszországból rendelték meg. Pénteken megérkeztek Nyergesújfalura az első berendezések a milá­nói SNIA Viscosa cégtől. Az olasz cég az egész tech­nológiára vállalja a garan­ciát. Az új gyár legnagyobb, 260 méter hosszú csarnoka már tető alá került. A ter­vek szerint 1972-ben az egész gyárban meg kell kezdeni a próbaüzemet. A termeléshez az alapanyagot Ausztriából vásárolják majd. Az egyik legnagyobb államosított vál­lalat, az österreichische Stickstoff Werke szállítja 10 évig az akrilnitrilt a min­denkori világpiaci áron, és cserébe a nyergesújfalusiak, ugyancsak világpiaci áron, kész szálat adnak. Virágzik a Duna A Tisza virágzása megle­hetősen közismert jelenség. De az már kevésbé köztudott, hogy a Duna is virágzik. Élő­lények okozzák mindkét fo­lyón ezt a különös „pompát”, de mégis nagy a különbség. A Tisza a szitakötőkhöz ha­sonlítható kérészek tömegé­től borul virágba, a Dunát viszont a növényvilág leg­apróbb egyedei, az algák, moszatok virágoztatják fel. Ezekben a napokban a víz sárgásbarna elszíneződése jelri a különös virágzási je­lenséget. Nem az iszap és a hordalék, hanem a kovamo- szatok tömeges elszaporodása festi meg a vizet. Amint dr. Szemes Gábornak, a Magyar Tudományos Akadémia Duna kutató Állomása megbízott igazgatójának vezetésével végzett vizsgálatok megálla­pították, a Dunában mint­egy 2000 fajta moszat és al­ga él. A magyar szakaszon ebből 800 féle parányi növé­nyi szervezet található. Eb­ből 40—50 fajta a leggyako­ribb, de ezekben a napok­ban szinte egyeduralkodóvá vált az úgynevezett Stepha- nodiscus kovamoszat. Októ­berben a leggazdagabb a Duna ezekben a parányi nö­vényi szervezetekben. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom