Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

DUNANTOL! NAPLÓ lß'O október 23. fél WZ" r ^ r á* s’M r r Két es tel oras Nixon—Gromiko eszmecsere 4 PRAGA: A prágai vár- , ban csütörtökön JoLyíalödtak az NDK és Csehszlovákia párt- és kormányküldöttségé­nek largyalasai. A megbeszé­léseket az őszinte elvtársias- ság légköre, nyílt és tárgyi­lagos véleménycsere jellemzi. 4 SANTIAGO: A chilei j kormány csütörtökön hivata­losan összehívta a kongresz- szust, hogy október 24-én szavazzanak Salvador Allen- de elnökkéválasztásáról. A parlament ötven szenátora és | százötven képviselője közül j nyolcvanhárom az Allendet támogató népi egységfront tagja. A hatalmon levő ke­reszténydemokrata párt, amelynek elnökjelöltje a vá­lasztásokon csak a szavaza­tok egyharmadát szerezte meg, ugyancsak azt az utasí­tást adta kongresszusi kép­viselőinek, hogy szavazzanak Allendére. 4 Pmi.ADKr.PHJ A: A phila­delphiai Franklin-intézet évente odaítélésre kerülő kitüntetései­nek egvtkét az idén Jacques Cousteau, a neves francia mély- tengerkutató kapta. ♦ HOUSTON: egyesült ál- lamok-beli körútja során szerdán Houstonba érkezett Andrian Nyikolajev és Vita- lij Szevasztyjanov; a két szovjet űrhajós. A szovjet vendégek három napot töl­tenek az amerikai űrköz­pontban. 4 SANTIAGO: Győzelemmel j ért véget az észak-chilei chu- j quicamatai rézbányák nyolcezer i munkásának háromhetes sztrájk­ja. Hivatalos közlemény szerint a rébányaszok és a bán.vaigaz- g at óság közötti megállapodás ér­telmében a béreket i7 százalék­kal emelik. ♦ ALGÍR: Politikai mene­dékjogot kapott Algériában a fekete párduc szervezethez tartozó Bernardine Rae Dohrn. A 28 éves amerikai néger nő az FBI által kö­rözött „tiz legveszélyesebb személy” jegyzékén szerepel. 4- MONTREAL: A nemzetközi potgári légügyi szervezet (ICAO) bejelentette, hogy a Szovjetunió november 14-én belép az ICAO- ba, s ezzel a szervezet tagjai­nak száma Uö-ra emelkedik. ♦ FREETOWN: Siaka Ste­vens Sierra Leone miniszter- elnöke csütörtökön bejelen­tette, hogy kormánya intéz­kedéseket tesz a hónapok óta tartó politikai válság leküz­désére. Az ellenzéki nemzeti demokrata pártot október 9-től törvényen kívül helyez­ték, s mintegy ötven vezető­jét bebörtönözték. Újabb rcpülőgéprablás Szerdán Kuba felé térí­tették el a Costa Rica-i légi- társaság San Jüanba tartó, belföldi járatát. A gépet, egy Curtis C—46-ost, egyes hír- ügynökségi jelentések szerint négy, mások szerint hét fegyveres kényszeritette út­irányának megváltoztatására. Az öt főnyi személyzet által kezelt, 44 utast vivő gép üzemanyaga nem volt elég Havannáig, ezért a parancs­nok a Kolumbiához tartozó San Andres szigeten tette le a gépét. Kiderült, hogy itt sem volt megfelelő minőségű üzemanyag. Tíz órányi vára­kozás után, miközben a gép­rablók a pilótákat és az uta­sokat sakkban tartották, a Costa Rica-i légitársaság újabb, nagyobb gépet küldött San Andresre. Ez a fedélze­tére vette a légi kálózó Icát és az első gép utasai közül har­minckettőt, majd továbbre­pült velük Kubába. A géprablók, akik a „kö­zép-amerikai forradalmi moz­galom” tagjainak vallották magukat, még San Andresen üzenetet juttattak el a Costa Rica-i hatóságokhoz és kö­zölték, hogy ha nem bocsá­tanak szabadon négy elitéit gerillát, akkor kivégzik a gép utasterében tartózkodó négy amerikai állampolgárt. Costa Ricá-ban azonnal bejelentet­ték, hogy eleget tesznek a Követelésnek. Meréíflst u ciiilß fegyveres erők Íuparaítcsnosía ellen René Schneider tábornok, a chilei Hegy veres erők fő- parancsnoka ellen csütörtök délelőtt merényletet követtek el. A tábornak gépkocsin a hadügyminisztériumba igye­kezett, amikor ismeretlen merénylők három lövést ad­tak le rá. Az egyik golyó a tábornok nyakát eltalálta. Schneidert életveszélyes álla­potban szállították a santia­gói katonai kórházba. A chilei .kormány csütörtö­kön riadclkészültségbe he­lyezte a ffciYveres erőket. Egyúttal köízölte, hogy ura a helyzetnek az ország egész területén. Több száz; rendőr és ka­tona bevetésével folyik a hajsza a meGénylők után, Az orvosi közlemény sze­rint Schneider állapota ja­vult, és túl van az életve­szélyen. 4 LA PAZ: A bolíviai had­sereg parancsnoka közölte, hogy egy teopontei összecsa­pás során foglyul ejtették Osvaldo „Sato" Peredot, a városban működő gerilla­szervezet vezetőjét. Két társa — egy perui és egy brizíliai gerilla — a harcban életét vesztette. 4 MONTEVIDEO: Lovassági szablyákkal kardpárbajt, vívott szerdán egy uruguayi miniszter és egy szenátor. Egy 1920-as tör­vény értelmében Uruguayban a „becsületbeli ügyek elintézésé­nek” ez a formája változatlanul megengedett. A „becsületsértést” ezúttal Julio Mario Sanguinetti ipar- és kereskedelemügyi mi­niszter követte el azzal, hogy egy kormánypárti lapban súlyos támadási. Intézett Manuel Flores szenátor ellen. A két kakaskodó politikus egy Montevideo kör­nyéki katonaiskola udvarán há­rom percig vívott egymással, majd az. ügy elintézést nyert az­zal, hogy mindketten jelenték­telen sebeket ejtettek egymáson. A törvény értelmében ugyanis a párbaj addig tart, amíg az egyik fél „vért fakaszt” ellen­feléből. ♦ MOGADISHU: „Ünnepé­lyesen és határozottan kije­lentjük, hogy Szomália a szo­cializmus útját választotta” — közölte Mohammed Szíjad Barreh, a Szomáli Demokra­tikus Köztársaság legfelső forradalmi tanácsának elnö­ke, a szomáli forradalom első évfordulóján a nemzethez in­tézett üzenetében. Az üzenet szerint a kormánynak ellen­őrzése alá kell vonnia a ter­melőeszközöket, hogy az or­szág gazdasági élete gyorsan fejlődhessen. Különbizottsá­gokat is létrehoztak a három­éves fejlesztési terv kidolgo­zására. ♦ LAGOS: Nigéria figyel­meztette Svájcot, hogy ne ad­jon menedékjogot Ojukwu volt biafrai vezetőnek. A volt szakadár vezetőt ugyanis fel­szólították, hogy hagyja el az Elefántcsont-partot, ahová a nigériai polgárháború befeje­ződése után menekült. A svájci kormány most foglal­kozik a menedékjogra vonat­kozó kérésével. 4 MOSZKVA: A szovjet hatóságok csütörtökön felszó­lították John Dornberget, az amerikai News Week moszk­vai tudósítóját, hogy szov­jetellenes provokációban való részvétele miatt hagyja el a Szovjetunió területét. Dörn­berg röplapokat sokszorosí­tott. A szovjetellenes röpira- tokat átadta két .külföldi tu­ristának, bizonyos Morize Oliviernek és Anrveli Coppel- nek, akik Moszkva nyilvános helyein megpróbálták azokat terjeszteni.-f PÁRIZS: 1970-ben eddig a francia Alpokban 117-en vesztették életüket hóomlás és Lavina következtében. A Párisién Libéré című lap tu­dósít erről és megjegyzi: a gyakori halálos szerencsét­lenségek oka az, hogy a szál­lodatulajdonosok az elemi műszaki biztonság figyelem­be vétele nélkül egyre ma­gasabbra építkeznek. Nixon amerikai elnök csü­törtökön a Fehér Házban nem hivatalos megbeszélést tartott Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. A megbeszé­lésen amerikai részről Rogers külügyminiszter, Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, szovjet részről Dobrinyin, washingtoni nagy­követ vett részt. Gromiko az ENSZ székhe­lyéről Rogers amerikai kül­ügyminiszter társaságában ér­kezett repülőgépen Washing­tonba. A Fehér Ház csütörtök délután kiadott közleménye szerint Nixon elnök és Gro­miko szovjet külügyminiszter két óra és 35 percig tartó eszmecserét folytatott az amerikai—szovjet kapcsola­tokról, az európai biztonság­ról, a Salt-tárgyalásokról, a Közel-Keletről és Vietnam­ról. Nixon elnök hivatalba lé­pése óta most első ízben tar­tott hosszabb megbeszélést a nemzetközi helyzet főbb kér­déseiről vezető szovjet poli­tikusokkal. A Nixon—Gromiko megbe­szélést követően Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kijelen­tette: „Véleményünk szerint a megbeszélés hasznos volt. A találkozó végig baráti lég­körben folyt, úgy hisszük, hogy ezzel megtörténtek az első léoések az Egyesült Ál­lamok és a Szov'et””'' kap­csolatainak a megjavítása fe­lé. Azért is hasznosnak tart­juk ezt a találkozót, mivel alkalmat adott Nixon elnök­nek, hogy ismertesse a szov­jet külügyminiszterrel szemé­lyes és közvetlen nézeteit a megbeszélés során érintett témákról”. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő kijelentette, hogy Nixon esetleges szovjetunió­beli látogatásáról a csütör­töki megbeszélésen nem volt szó. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön New Yorkban a Nixon elnök­kel történt találkozója után a következő nyilatkozatot tette: „Az elnökkel folytatott megbeszélésen, amely érdekes volt, megvitattuk a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, vala­mint a főbb nemzetközi prob­lémákat. Szeretnénk annak a re­ménynek kifejezést adni, hogy a találkozó és a meg­beszélés pozitív jelentőségű a szovjet—amerikai kapcso­latok javulása és fejlődése szempontjából.” Egy amerikai repülőgép megsértette a Szovjetunió légiterét A TASZSZ az alábbi köz­leményt adta ki: Az Egyesült Államok légi haderejének egyik repülőgé­pe október 21-én megsértette a Szovjetunió légiterét és az örményországi Leninakan közelében lévő repülőtéren leszállt. A repülőgép kifo­gástalan állapotban volt. A gépen négy személy foglalt helyet: Scherrer, amerikai tábornok, McQuarrie ameri­kai tábornok, Russel ameri­kai repülőőrnagy, a gép pi­lótája és Deneli török ez­redes. Valamennyien egész­ségesek. Az illetékes szovjet szer­veket megbízták azoknak a körülményeknek felderítésé­vel, hogy az amerikai légi­haderő említett repülőgépe milyen körülmények között sértette meg a Szovjetunió államhatárát. Terror Dél-Yiefnamban Stockholmi tanácskozás a veinami Uúm bűnökről Csütörtökön délelőtt Stock­holmban a Wennergren Cen- i tér impozáns épületében meg- I kezdte munkáját az Egyesült ; Államok által Indokínában elkövetett háborús bűnöket ! kivizsgáló nemzetközi bizott- i ság. A tanácskozás munká- j jában 17 ország közéleti sze- j mélyiségei és ismert béke- : harcosai vesznek részt, köz- ! tűk Gunnar Myrdal svéd közgazdász. Lev Szmirnov ! szovjet professzor, Mark Lane j arAerikai ügy d, a My Lai j tömeggyilkosságról írt könyv [ szerzője, Lelio Basso olasz parlamenti képviselő. Svanst- : röhm neves baloldali svéd politikus. Hazánkat Réczei László professzor képviseli. Elküldték képviselőiket Stockholmba az indokínai országok is, hogy a résztve­vők elé terjesszék a Nixon hatalomra lépése óta Indo­kínában elkövetett szörnyű­séges .háborús bűnöket. A dél-vietnami rezsim az elnyomás és a terror foko­zásával próbálja megszilár- j dítani helyzetét. Saigonban a rendőrség sorozatos házkuta­tásokat és letartóztatásokat hajt végre. Szeptember 15- től október 20-ig több mint 55 OOO embert tartóztattak le j — a foglyokat napokon át i enni- és innivaló nélkül tart­ják őrizetben. Október 15. óta több mint j harminc újságot és folyó- | iratot tiltottak be. Október 19-én hetvenhatodszor bírsá­golták meg a Tieng Cang című lapot, másnap pedig elkobozták a Thoi Moi pél­dányait. A Biztonsági Tanács külügyminiszteri szintű ülése Fokozni kell a BT hatékonyságát A Biztonsági Tanács szer­dán este New Yorkban meg­tartotta első olyan ülését fennállása óta, amelyen a tagok többségét — és vala­mennyi állandó tagot — a külügyminiszterek képvisel­tek. A három és félórás ta­nácskozás öt perc híján zárt ülésként zajlott le. Jelen volt a megbeszélésen U Thant ENSZ-főütkár is. Az ülés meghatározott napirend nél­kül zajlott le. A felszólalók sorra fejtették ki álláspont­jukat a főbb nemzetközi kér­désekről. A tanácskozás után U Thant felolvasta az ülés­ről kiadott közleményt. Esze­rint: a tagállamok képviselői kijelentették, hogy maradék­talanul támogatják a nemzet­közi viták és konfliktusok békés megoldására Irányuló erőfeszítéseket. A Közel-Ke­let vonatkozásában megerő­sítették meggyőződésüket, amely szerint a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát fenn kell tartani és minden részletében telje­síteni kell. A dél-afrikai problémák­kal kapcsolatban a tanács tagjai ismét kijelentették, eltökélték, hogy továbbra is keresik azokat az eszközöket, amelyek lehetővé tennék a térség népei számára, hogy gyakorolhassák elidegeníthe­tetlen önrendelkezési jogukat és szabadon, méltóképpen él­hessenek az alapvető emberi jogokkal. A Biztonsági Tanács tagjai kijelentették, meg kell erősí­teni a tanácsnak azt a képes­ségét, hogy hatékonyan csele­kedhessen a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartása érdekében. Az időről-időre megtartandó miniszteri ülé­sek fontos lépésnek minősül­nek ebben az irányban. Ab­ban is megállapodtak, hogy tanulmányozni kell a Bizton­sági Tanács munkamódsze­reinek további megjavításá­val kapcsolatos lehetősége­ket, annak érdekében, hogy az alapokmánnyal összhang­ban hozzájárulhasson a kon­fliktusok békés rendezéséhez. Mielőbb megállapodást kell elérni az alapokmánnyal összhangban álló eljövendő békefenntartó műveletek irányelveit illetően. A Biztonsági Tanács leg­közelebbi külügyminiszteri szintű ülésének időpontját, később, a tanácstagok közöt­ti konzultációk során rögzí­tik majd. Mivel a tanács ülése zárt ajtók mögött zajlott le, az elhangzott felszólalásokat sem hozták nyilvánosságra. Ennek ellenére néhány nyu­gati hírügynökség tudni véli, hogy Schumann francia kül­ügyminiszter indítványozta: a Biztonsági Tanács tartson majd vitát a közel-keleti vál­ság különféle vetületeiről és az emlékezetes 1967. novem­ber 22-i határozat megszava­zása óta történt fejlemények­ről. Rogers amerikai külügy­miniszter állítólag kijelentet­te, hogy a róla elnevezett kö­zel-keleti rendezési tervre a felek által adott igenlő vá­lasz mindmáig érvényes, ha­bár a remélt haladást bizo­nyos „akadályok” visszave­tették. Az amerikai külügy­miniszter a közel-keleti tűz­szünet folytatása mellett ér­velt és azt hangsúlyozta, hogy ennek nagy jelentősége lenne, ha sikerül felújítani a politikai tárgyalásokat. Elis­merte, hogy bármiféle békés rendezésnek tartalmaznia kell a Palesztinái menekültek kérdését. Nixon elnök októ­ber 7-i indokínai javaslatai­ról szólva kijelentette, hogy azokat kompromisszum alap­jának szánták. Douglas-Home brit külügy­miniszter indítványozta, hogy a tanácshoz forduló ENSZ tagállamok egyúttal tegyenek konkrét megoldási javaslato­kat is az általuk felvetett kérdésekre. Azt is indítvá­nyozta az angol külügymi­niszter, hogy a BT vizsgáló- bizottságok és békéltető bi­zottságok segítségével tegyen eleget a nézeteltérések tisztá­zásában reá háruló felada­toknak. Gromiko szovjet külügymi­niszter felszólalásának tar­talmát nem ismertették, csu­pán annyit mondtak az idé­zett források, hogy bírálta a hatékonyság hiányát a Biz­tonsági Tanács munkájában. Allende öt pontja a chilei külpolitikáról Dr. Salvador Allende Gos- sens — abból az alkalomból, hogy a chilei parlament két háza előreláthatólag szomba­ton dönt az ország új köz- társasági elnökének szemé­lyéről — nyilatkozatot adott a Neues Deutschland tudó­sítójának. Allende a többi között ki­jelentette, hogy Chile kül­politikájának lényege öt pontban foglalható össze: 1. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítése a világ minden országával, függetle­nül azok Ideológiai állásfog­lalásától, illetve belpolitiká­jától. 2. A népek önállósá­gának fenntartás nélküli tisz­teletben tartása és a be nem avatkozás elvének védelme. 3. Chile teljes politikai és gazdasági önállóságának megszilárdítása. 4. Erőteljes latin-amerikai orientációjú és imperialista-ellenes irány­vonal alkalmazása. 5. A szo­cialista országokkal fennálló baráti kapcsolatok megszi­lárdítása. Belpolitikai kérdésekről szólva Allende egyebek kö­zött rámutatott, hogy az új kormány forradalmi kor­mány lesz. Mégis Belkaszem Krim a frankfurti áldozat Horst Kuhn főállamügyész csütörtökön bejelentette, hogy sikerült azonosítani a frank­furti Hotel Intercontinental­ban vasárnap meggyilkolt férfi holttestét. Az azonosítási el­járás és a szemtanúk vallo­másának eredményeként a vizsgálóbizottság, amelyet a főállamügyész irányított, megbizonyosodott abban, hogy a meggyilkolt férfi va­lóban Bel ka szem Krim, volt algériai külügyminiszter. Megérkezett Frankfurtba Ahcem Krim, az algériai po­litikus fia, aki azonban még nem tekintette meg a holt­testet. A vizsgálóbizottság egyik tagja közölte, hogy a végső bizonyíték megszerzé­se céljából ujjlenyomatot j vettek Belkaszem Krímtől és azt azonosítás végett az Interpol párizsi irodájába küldték. Belkaszem Krím meggyil­kolásának hírét az algériai A1 Mudzsahid című lap is közli. Rövid megemlékezésé­ben a lap ismerteti Krim po­litikai pályafutásának né­hány részletét. Krím 1947- től az algériai szabadsághar­cok élén állt. 1961-ben belügyminiszter. Az 1962-es eviani béketár­gyalásokon ő vezette az FLN küldöttségét. 1962-ben a füg­getlenség kikiáltása után né­zeteltérése támadt Ben Bellá­val és önkéntes száműzetés­be vonult Genfbe. Egy évvel később bejelentette: vissza­vonul minden politikai tevé­kenységtől. 1965-ben Bume- dien hatalomra jutásakor visszatért Algériába, majd később, 1967-ben Párizsban tűnt fel, ahol új ellenzéki mozgalmat alakított. 1969- ben Algériában távollétében összeesküvés vádjával halál­ra ítélték. Atasszi ismét elfoglalta hivatalát Nureddin Atasszi szfriai elnök, akiről nyugati hír- ügynökségek azt jelentették, hogy október ti-én benyúj­totta lemondását, most „ide­iglenesen” megváltoztatta döntését: csütörtökön ismét elfoglalta hivatalát — jelenti az AFP francia hírügynökség ..hitelt érdemlő damaszkuszi forrásból”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom