Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
V Kxvn.évfolyam,245.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 197°- 18-> vasárnap VTTág proletárja!, egyesüljetek! fi ts m Rnszévesek a tanácsok Grom i ko—Rogers eszmecsere H úsa éve, 1950. október 22-én alakultak mega tanácsok. A történelem mércéjével mérve húsz év nagyon rövid idő. De ebben a 20 évben olyan iramú volt a fejlődés, hogy szinte szétfeszítette az idő hagyományos mértékkel mért kereteit, s egy egész korszakra való eredményt hozott. Az is természetes, hogy az elmúlt húsz évben egész más gondokkal kellett megküzdeni, s nem húsz évre való feladatot kellett megoldani. A felszabaduláskor szétzúzott régi államigazgatás tartalmában megváltozott, gyorsan demokratizálódott, vezető helyeire munkások, parasztok, haladó gondolkodású értelmiségiek kerültek. Egész állami életünk fejlődésében új határkövet jelentett azonban a tanács- rendszer létrejötte. Elsősorban azért, mert az állami ügyek vitelébe az egész népet bekapcsolta közvetlenül, vagy közvetve, küldöttei útján. A tanácsrendszer így a szocialista demokratizmus egyik forrása lett A tanácsok, mint döntő fontosságú állami szervele, egész társadalmi, politikai, gazdasági életünkkel együtt gyorsan fejlődtek, jelentős sikereket értek el még akez- • deti, nem éppen kedvező körülmények között is. Az első évek túlzott központosítási törekvései fékezték a helyi kezdeményezések kibontakozását, homályosí- tolták a tanácsok szerepét A gazdasági munkában jelentkező egyoldalúság, a túlfeszített adóztatási és begyűjtési! feladatok, az ezekhez kapcsolódó adminisztratív módszerek, a demokratizmus gyakori megsértése, vagy éppen félretétele következtében a tanácsok nem tudtak szoros kapcsolatot kialakítani a lakossággal, sőt a szükséges tekintélyt sem tudták megszerezni. Ehhez járult még, hogy a nagy többségben kezdő, képzetlen, gyakorlatlan tanácsi vezetőknek a még tapasztalatlan emberekből álló apparátusnak olyan feladatokat kellett megoldaniok, melyek még egy jól begyakorolt szervezetet is komoly próbára tettek volna... Tanultak és tapasztalatokban gazdagodtak a tanácstagok, tanácsban tevékenykedő vezetők és hivatali dolgozók is. Mindennek eredményeként a tanácsok egyre eredményesebben töltötték be • szocialista államszervezetben számukra meghatározott szerepet, s a szocialista fejlődés egyik bázisává nőttek. A tanácsok olyan nagy jelentőségű, esetenként forradalmi jellegű eredményekben működtek közre, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megerősítése, a nép- gazdasági és helyi erőforrások szakszerű és céltudatos felhasználása, a kulturális egészségügyi, kommunális, kereskedelmi ellátás színvonalának emelése. Nagy érdemük van abban, hogy a falu kimozdult hagyományos állapotából, s fokozatosan kibontakozik az új, szocialista falutípus, amely vonzó, és a városi ellátottságot megközelítő életkörülményeket biztosít lakóinak. A városokban és falvakban elkészült távlati fejlesztési tervek, a települések jövőbeni szerepkörét is meghatározva, a lakosság véleményére alapozva alakulnak ki, s így a lakosság támogatásával is valósulnak meg. Ezt bizonyítja az éves tervek megvalósítása során önként felajánlott és teljesített, egyre növekvő mértékű társadalmi munka, mely Baranyában tavaly már 22 rrúlMó forintot tett ki. Vértes Tibor, Ara:l forint A tanácsok továbbra is számítanak a lakosságra: szeretnék minél szélesebb körben bevonni az embereket az állami munkába, lakóhelyük fejlesztésének tervezésébe, s a tervek kivitelezésébe is. Így az ember nemcsak fogyasztója, termelője, de tervezője is a társadalom értékeinek. A tanácsok gazdasági szerepének növekedése csak aláhúzza ennek a gyakorlónak jelentőségét Az ország ™067 különböző szintű tanácsa az állami költségvetés 20 százalékával gazdálkodik. A tanácsi ipar és élelmiszeripar 1969. évben kereken 19 milliárd forint árbevételt ért el, az ország összes beruházásainak 15 százalékát a tanácsok bonyolítják le. Évente 16—17 ezer lakás megépítésének gondja is a tanácsokra hárul. S ezeket a feladatokat a lakosság igényeinek pontos ismerete, a rájuk való támaszkodás, véleményük és segítségük kikérése nélkül lehetetlen jól megoldani. Nincs módunkban felsorolni azokat az eredményeket, amelyeket a tanácsok munkája nyomán a lakosság élet- körülményeinek javítása érdekében végeztek. De Baranya minden községében ott a villany, 75 község kapott bekötőutat, a megye lakosságának 41,8 százaléka jó ivóvízzel ellátott —, az 1950. évi 2,5 százalékkal szemben — az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak 90,1 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül, a megye orvosi ellátása az országban a legjobb, új üdülőhelyek épültek, évente átlagosan 2,5 százalékkal nő a mezőgazdaság termelése —, ez már nagyjából érzékelteti a megyében működő tanácsok sok irányú szervező tevékenységének eredményeit. A tanácsapparátus politikai és szakmai erősödése mellett döntő, hogy felelősségüket mélyen átérző, valóban közéleti emberré váló tanácstagok ezrei teljesítik egyre eredményesebben választóik megbízatásait, gyakorolják állami funkciójukat. Közel 500 olyan tanácstag van a megyében, aki 20 éve élvezi már a választók bizalmát. A tanácsok új fejlődési szakasz küszöbói állnak. A párt X. kongresszusának irányelvei vázolják a fejlesztés fő irányait Tömören meghatározzák azokat a feladatokat melyeket a mind munkájuk tartalmát mind szervezetét Illetően korszerűsített tanácsoknak magasabb szinten kell megoldaniok: „Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia.” Tehát egyik oldalon a szakszerűbb, gyorsabb, felelősebb munka, másik oldalon a társadalmi kontroll az, amely együttesen valósítja meg a kitűzött célt: erősödjön a tanácsok önkormányzati jellege, növekedjék önállóságuk és hatáskörük. Mindez viszont feltétele annak, hogy maradéktalanul töltsék be szerepüket: kielégíteni a lakosság sokirányú igényét, szolgálni a dolgozó nép érdekeit. Négy órán át tartott, s helyi idő szerint röviddel éjfél előtt fejeződött be Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter péntek esti munkavacsorája a New York-i szovjet ENSZ- misszió épületében. Az este folyamán Gromiko és Rogers egyórás négyszemközti beszélgetésre vonult vissza. A napirend nélküli, kötetlen beszélgetés során, a szokásoknak megfelelően a vendég, vagyis az amerikai külügyminiszter kezdeményezte a témák felvetését. A legtöbb időt a közel- keleti helyzetnek szentelték, de a megbeszélések során foglalkoztak a Berlinben folyó négyhatalmi tárgyalások és a szovjet— amerikai Salt-megbeszélé- sek novemberben esedékes folytatásának témakörével is. Rogers külügyminiszter értesülések szerint magyarázatokat fűzött Nixon elnök nemrégiben előterjesztett indokí- ! nai csomagtervéhez. McCloskey amerikai külügyi szóvivő szerint a megbeszélések „tárgyilagos, nem barátságtalan és igen élénk” légkörben zajlottak le. A munkavacsorán amerikai részről jelen volt Gerard Smith, a Salt-megbeszélése- ken résztvevő amerikai delegáció vezetője, Joseph Sisco közel-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár, Martin Hillenbrand európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár, Kenneth Rush bonni amerikai nagykövet, Sámuel Depalma, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó külügyi államtitkár és Charles Yost, az Egyesült Államok álandó ENSZ-képvise- lője. • Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságának titkár* (Tudósítás az 5. oldalon) Tanácskozott a Pécs városi pártértekezlet Hétfőn újabb megbeszélések Napirendem minden kulcsfontosságú világpolitikai kérdés Hivatalosan egyik fél sem nyilatkozott a megbeszélések érdemi tartalmáról, de amerikai részről nem hivatalosan „csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy — mint sugalmazzák — a szovjet külügyminiszter „határozottan visszavert” minden kísérletet, amely az Egyesült Államok közel-keleti politikája s a Berlinnel kapcsolatos álláspontja iránti megértésre próbálta rábírni a Szovjetuniót. Mint ismeretes, Tel Aviv a fegyvernyugvás állítólagos megsértésére hivatkozva — Washington támogatásával — az egyiptomi légvédelmi rakéták kivonását követeli a Szuezi-csatorna övezetéből, s e követelés teljesítésétől teszi függővé visszatérését a Jarring-misszió égisze alatt folytatandó megbeszélésekre, amelyeket egyébként Izrael kezdettől fogva bojkottált. A határozott szovjet állás- foglalások csupán reagáltak a Fehér Házból elindított hidegháborús kampányra, a jordániai válság kapcsán rendezett amerikai erődemonstrációra, a „kubai kérdés” provokatív felmelegítésére és általában a Nixon-kormányzat „keményhangú” megnyilatkozásaira, amelyek nyilvánvalóan az amerikai választók konzervatív és Izrael- barát rétegeinek megnyerésére irányulnak a republikánus kormány szempontjából kulcsfontosságú kongresszusi választások küszöbén. Hétfőn este Rogers külügyminiszter látja vendégül munkavacsorán szovjet kollégáját a Waldorf Astoria Szállóban. Pécsett: 53 millió útjavításra 50 millió tatarozásra Itatott, illetve sima makadám-burkolattal látják el Kertvárosban az eddigi földes utcákat. Elkészült, illetve készülőiéiben van a Viola, a Bimbó, az Egressy, a Kertész, a Bókái és a Gárdonyi utca és megkezdték a földmunkálatokat a i Nyárfa utcában is. Ez évben összesen 23 850 négyzetméter útburkolatot építenek be az említett utcákba. — A képen: építik a Gárdonyi utca burkolatát. Erb János felvétele Kádár János a csepeli párt ért ekexleten A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái a párt- bizottság tanácstermében tartották pártértekezletüket. Sárdi Antal nyugdíjas, a munkásmozgalom régi harcosa nyitotta meg a tanácskozást, majd Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára szóbelileg egészítette ki a tröszthöz tartozó üzemek pártszervezeteinek, kommunistáinak elmúlt négyévi munkájáról szóló írásos előterjesztést. Az értekezleten részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Pécsett másfél éve hozták létre a kerületi tanácsok a költségvetési üzemeiket. Feladatul kapták a kerületek útjainak felújítását, járdaépítést, parkfenntartást. A helyes elképzelések alapján létrejött üzemek sokat tettek feladatuk megoldásáért. A következő években azonban mind jobban nőnek a feladatok» — ezeknek a fokozottabb megoldásáért szükségessé vált 1971-től az erők koncentrálása. A másik ok: a kerületi tanácsok a tervek szerint megszűnnek gazdálkodó egységek lenni, — ezért gondoskodni kellett a költségvetési üzemek jövőjéről is. A költségvetési üzemek 1971-től megszűnnek, illetve útjavító részlegeik a Köztisztasági Vállalathoz, parkfenntartó részlegeik a Kertészeti és Parképítő Vállalathoz, építőrészlegeik pedig a Tatarozó Vállalathoz tartoznak majd. Az átszervezéstől a IV. ötéves tervben, illetve ennek keretén belül már jövő évben jelentkező munkák alaposabb és gyorsabb elvégzését várják. Pécsett a 6-os főútvonal kivételével úgyszólván valamennyi út tanácsi kezelésbe tartozik, van mit felújítani, javítani. A tervidőszakban mintegy 283 millió forintot — 1971-ben 53 milliót — fordítanak utak javítására, fenntartására, többet mint az eddigi évi átlag. Az állami lakások felújítására. tatarozására évente — az eddigi 40—Í2 millió forint helyett — 1971-ben mintegy 50 milliót költenek. Ezt a munkát segíti majd az ide kerülő részleg. De a szövetkezeti, magán és társasházak javításának, felújításának, tatarozásának fokozott igénye is jelentkezik majd — kapacitásról már most gondoskodni kell. — Nő a géppark is. Mintegy 5 miiló forint értékben vásárolnak különböző úttisztító gépeket. A tartalomból: Cziaege Lajos beszéde-Vfagdeburgban (2 old.) Napirenden: a kiesések pótlása (3 old.) Új arcú Dráva (3. old.) Örökös ásás helyett — közműalagút (4. old.) 1
