Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

Q. Világ proletárjai, egyesüljetek! na Ara: 80 fillér Dunántúli napló xxvii.évf.241.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.október 14.,szerda Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalások Közös nyilatkozat Pompidcu hazautazott Moszkvából Moszkva: Módosították Pompidou el­nök moszkvai látogatása utolsó napjának programját. Kedd délelőtt a francia köz- társasági elnök — tolmácsok jelenlétében — négyszem­közt találkozott I.eonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával. . Moszkva: A Kremlben kedden alá­írták a szovjet—francia tár­gyalások okmányait. A Kreml Katalin-termében tartott alá­írásnál jelen volt Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin és több más szovjet ve­zető. Francia részről megje­lentek Pompidou elnök kísé­retének tagjai. Az ünnepé­lyes aláírást közvetítette a moszkvai televízió és az in- tervízió. A látogatás utolsó napján Pompidou fogadta a francia nagyiparosok csoportját, akik külön államfői meghívásra érkeztek Moszkvába, hogy a helyszínen tanulmányozzák a szovjet—francia gazdasági együttműködés lehetőségeit. A továbbiakban fogadta a Moszkvába akkreditált nagy­követeket és követeket. Ezt követően részt vett a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének és a Szovjet Kor­mánynak az elnöki pár tisz­teletére a Kreml György- termében rendezett díszfoga­dásán. Kedd este újból felvonták a trikolorokat a Vnukovói repülőtéren: Pompidou fran- cia államfő nyolcnapos szov­jetunióbeli hivatalos látoga­tásának befejeztével kísére­tének tagjaival együtt az el­nöki Caravelle-en Párizsba repült. Kedden Moszkvában alá­írt szovjet—francia nyilatko­zat szövege a következő: A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívásá­ra Pompidou francia köztár­sasági elnök és felesége 1970. október 6-tól 13-ig a Szov­jetunió vendége volt. A fran­cia köztársasági elnököt M. Schumann külügyminiszter kísérte. A francia köztársasági el­nök és kísérete látogatást tett a Szovjetunió több kör­zetében és megismerkedett a Szovjetunió ipari, tudomá­nyos, műszaki és kulturális vívmányainak különböző vo­natkozásaival. Pompidou elnököt és a francia küldöttséget minde­nütt meleg fogadtatásban ré­szesítették, amelyben vissza­tükröződtek a két ország né­peit régóta egyesítő barát­ság érzelmei. A francia köztársasági el­nök tárgyalásokat és megbe­széléseket folytatott L. I. Brezsnyevvel, A. N. Koszi­ginnel, N. V. Podgornijjal. A tárgyalásokon részt vet­tek, szovjet részről: V. A. Kirillin, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Miniszter- tanács mellett működő álla­mi tudományos és műszaki bizottság elnöke, A. A. Gro- miko külügyminiszter, Sz. P. Kozirev külügyminiszter-he­lyettes, V. A. Zorin párizsi szovjet nagykövet, A. G. Ko- valjov, a Szovjet Külügymi­nisztérium kollégiumának tagja, I. N. Csernyakov, a külügyminisztérium sajtóosz­tályának vezetője; francia részről: M. Schumann kül­ügyminiszter, M. Jobert, a köztársasági elnöki hivatal főtitkára, H. Alphand kül- ügyminisztériumi főtitkár, R. Seydoux moszkvai francia nagykövet. A tárgyalások és megbe­szélések, a két ország közötti baráti kapcsolatoknak meg­felelően, a bizalom és a szí­vélyesség légkörében folytak. Érintették a világpolitika nagy problémáit, valamint a Szovjetunió és Franciaország kétoldalú kapcsolatainak to­vábbi fejlesztését. A szovjet vezetők és a francia köztársasági elnök kifejtették kormányuk poli­tikájának alapgondolatait. Mindkét kormány célja a békés kapcsolatok és az együttműködés kifejlesztése minden állam között, tekin­tet nélkül ideológiájára és rendszerére, továbbá a nem­zetközi biztonság erősítése minden vonalon. A szovjet államférfiak és ] Pompidou elnök ebben a szellemben megvizsgálták az európai helyzetet. Megelége­déssel állapították meg, hogy az európai kontinens keleti és nyugati országait átható tendencia az érintkezések és különféle kapcsolatok, vala­mint a csere fokozása és el­mélyítése. ALMASZÜRET Szedik a jonatánt a Pécsi Állami Gazdaság almáskertjében. A kellemes zamatú gyümölcsöt szedés után osztályozzák és a kereskedelemnek szállítják. A kétszáz harmincöt holdas te* tarületen termesztett almát eddig több mint a feléről le­szedték Szokolal felv. Mint az egyik legkedve­zőbb tényezőt állapították meg, hogy az európai álla­mok közötti kapcsolatok fej­lődését jelenleg nem csupán a gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kap­csolatok kibontakozása jel­lemzi, hanem olyan erőfeszí­tések is, amelyeknek célja a politikai kapcsolatok rende­zése és javítása, valamennyi európai állam jelenlegi hatá­rai sérthetetlenségének elis­merése és e határok min­denki részéről való tisztelet­ben tartása, az erőszakkal való fenyegetőzésnek, illetve az erőszak alkalmazásának kizárása, mert csak az ilyen irányú együttes erőfeszítések teremthetik meg a feltétele­ket az európai biztonságot érintő problémák rendezésé­hez, teszik lehetővé Európa politikai és katonai csopor­tosulásokra oszlásának meg­szüntetését, az európai kon­tinens békéjének biztosítá­sát. Ezzel kapcsolatban, mint olyan hatalmak, amelyekre az ismert négyhatalmi egyez­mények alapján felelősség hárul, ‘ kifejezésre juttatják, hogy elégedettek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. augusztus 12-én kelt szerződésének alá­írásával, mert e szerződést fontos hozzájárulásnak te­kintik az európai enyhülés kibontakoztatásához, és az európai biztonság megszilár­dításához. A szovjet vezetők és a francia köztársasági elnök kifejezik reményüket, hogy a jelenleg folyamatban lévő egyéb tárgyalások, köztük a négyhatalmi tárgyalások is, kedvezően végződnek és elő­segítik az európai helyzet további javulását. A felek véleménye szerint az európai enyhülést előmoz­dítaná a kellőképpen előké­szített összeurópai értekezlet összehívása. E tanácskozás­nak feladata lenne elősegíte­ni valamennyi érdekelt ál­lam kapcsolatainak fejlődé­sét és állandó együttműködé­sének kialakulását, a tömb­politika kategóriáin túlme­nően. A feleik véleménye szerint egy ilyen értekezlet céljául kellene kitűzni az európai biztonság megszilárdítását olyan kötelezettségi rendszer megteremtése útján, amely előírja a lemondást az erő­szak alkalmazásáról, vagy az azzal való fenyegetőzésről az európai államok kölcsönös kapcsolataiban, és biztosítja olyan elvek tiszteletben tar­tását, mint az államok terü­(Folytatás a 2. oldalon.) Bővítik a pécsi panelgyárat Negyvenmillió forintos költséggel bővítik a pécsi Panelgyá­rat. Az összegből egy új gyártócsarnok, valamint darupálya épül. A beruházás befejeztével a mostani évi 1200 lakáshoz elegendő panel helyett 1600 lakás elemeit gyártják majd le. A képen: szerelés alatt az egyik gyártószalag A tartalomból: Diplomáciai kapcsolat a Kínai Népköztársaság és Kanada között (2. old.) Milyen város Pécs? (3. old.) Hallgatni arany? (3. old.) Megalakult a Fiatal Műszakiak Klubja (5. old.) Erb János felvétele A Szénbányáknál Minden üzem csatlakozott az októberi felhíváshoz Az október 1-én megindult kongresszusi műszakokhoz a Mecseki Szénbányák összes üzeme csatlakozott már, 4645 tonna széntöbbletet vállalva. A munkaversenyt értékelő bizottság — a szakszervezet —, állandóan kapcsolatban áll a termelőkkel. A leg­utóbbi — két napja történt —, felmérés szerint öt üzem áll száz százalék felett. Ré­gen volt ilyen a Mecseki Szénbányáknál! Pécsbánya 103,2, Kossuth-bánya — a vízbetörés ellenére (!), — 105,4, Zobák 113,3, Szászvár 101,1 és a Tanbánya 118,4 százalékon áll. Vállalati szinten mindössze 4252 ton­na a lemaradás. Ez könnyen behozható. A vállalat két brikettüze­mében — Hidason és Nagy- mányokon — 1127 tonna a többlet. Vállalták, hogy ok­tóber 1-e és december 31-e között a zagytavakban fel­halmozódott széniszapból 1500 tonnát kitermelnek és a briketthez alapanyagként felhasználják. Ezzel 300 000 forintos megtakarítást ér­hetnek el. Sokat jelent a brigádok egyéni vállalása is. A szén- előkészítő építkezésénél dol­gozó Schulteisz János kőmű­ves és Balogh Ambrus ku­bikos brigádja elhatározta: az iker láncpályát október 17-re elkészítik, valamint a csilletovábbítót, ütköztetőt és fordítót november 20-a he­lyett 15-ére átadják. A dia- gonális légakna építésén dol­gozó Megyeri András kőmű­ves, Scheffer János kubikos és Szabó János ács szocialis­ta brigádjai is közelebbi ha­táridőt tűztek ki. Ezek sze­rint Zobákon a Ward Leo­nard gépházat november 15-e helyett október 31-én és a szállító gépházat november 30-a helyett november 15-re szerelésre átadják. Elkészült a végleges program Huszonhat új bekötő út épül megyénkben Elkészült — és végleges — Baranya megye bekötőút­építésének IV. ötéves tervi programja. E program sze­rint a jövő évben bekötőutat kap Jágónak, Ófalu, Alsó- és Felsőkanda, Gyód, Görcsöny- doboka, Marócsa, valamint Kisnyárád. Ezek az építke­zések még 1971-ben befeje­ződnek. 1972-ben Dinnyeberki kap­csolódik az úthálózatba, Ka- posszekcső-szőlőhegy és Áta. 1 E három község bekötőútja ugyanebben az évben el is készül. Áthúzódó építkezés­ként kezdik, meg 1972-ben Óbánya, Kishárságy és Vázs- nok bekötőútjainak építését, melyek csak a következő év­ben, 1973-ban fejeződnek be. A IV. ötéves terv harma­dik évében megépül Felső- egerszeg, Varga, Bosta, Szil­vás és Peterd bekötőútja. 1974-ben kezdik meg és feje­zik be Magyarsarlós, Rád­falva, Apátvarasd, Terecseny- puszta és Csebény bekötőút­jainak építését. Végül a prog­ram utolsó évében kap be­kötőutat Erdősmárok, Kispe- terd és Szárász. Vannak települések —> Ba­konya, Cserkút, Kisdér, Kő- vágótottös és Ipacsfa — me­lyek rendelkeznek bekötő- úttal, s így ezek korszerű^ sitését és továbbépítését — a hiányzó bekötőutak meg­építésével együtt — csak az V. ötéves tervben valósíthat­ják meg. Ez a sorrend egyéb­ként véglegesnek és megvál­toztathatatlannak tekinthe­tő: mind a KPM, mind a Baranya megyei Tanács ille­tékesei ezt hagyták jóvá. Október 22-én ünnepi megyei tanácsülés Húsz­évesek a tanácsok Ez év októberében lesz húsz éve annak, hogy meg­alakultak a tanácsok. Az ál­lamhatalom helyi szervei két évtizeddel ezelőtt ideiglenes tanácsokként kezdték meg működésüket, majd 1950. ok­tóber 22-én országszerte meg­választották a tanácsok tag­jait. Ezzel nagyot lépett elő­re a magyar nép államszer­vező tevékenységében. Az új államhatalom gya­korlásának feltételei, azelőtt soha nem látott fejlődést tet­tek lehetővé. Tanácsaink munkája is hozzájárult ah­hoz a nagy politikai, társa­dalmi, gazdasági, kulturális átalakuláshoz, melynek mi ma tanúi vagyunk. A tanácsok fennállásának jelentős évfordulóját méltó­an kívánják megünnepelni Baranyában. A jubileumi tanácsülések sorát a Baranya megyei Ta­nács ülése nyitja meg, me­lyet Pécsett 1970. október 22- én rendeznek a Pécsi járási Tanács dísztermében. Meg­emlékezést mond« Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács vb- elnöke. A díszelnökségben helyet foglalnak azok, akik húsz éve dolgoznak az ál- lamhatalorry megyei szervé­ben. A kiemelkedően dolgo­zó tanácstagok érdemeit név szerint tanácshatározatban örökítik meg. A legjobban dolgozó tanácstagokat kitün­tetésben, elismerésben része­sítik. A kitüntetéseket a ju­bileumi tanácsülésen adják át. =3 n. L » t

Next

/
Oldalképek
Tartalom