Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
1970. szeptember 12. DUN A NTÜLI NAPLÓ 5 A negyedik ötéves terv kulcskérdése: Fokozzuk az élőmunka hatékonyságát Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettesének konzultációs előadása a közgazdasági szabályzók módosításáról Az a több, mint két és fél év, ami az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta eltelt, a várakozáson felül sikerült. Még akkor is, ha bizonyos nemkívánatos tendenciák léptek fel. De ezek a zavaró tendenciák mérsékelhetők, megszüntethetők, azáltal, hogy a közgazdasági szabályzókat módosítjuk, tökéletesítjük. Nos, a Gazdasági Bizottság a közelmúltban elvi határozatot hozott a gazdasági szabályzórendszer továbbfejlesztésére. A jogszabályok megalkotása folyamatban van és a változtatások 1971. január elsejével életbelépnejí. Mi és milyen mértékben változik? Erről tartott tegnap Pécsett, a Technika Házában konzultációs előadást Buda István, a munkaügyi miniszter első helyettese. A Közgazdasági Társaság megyei csoportja rendezvényén, amelyen dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára mondott bevezetőt, számos baranyai vállalat igazgatója és szb- titkára vett részt. Két problémakör •— a beruházási piacon uralkodó feszültség és az élőmunka felhasználásának kérdése — ez, ami meghatározza az új módosítások tartalmát, lényegét — szögezte le előadása elején a miniszter- helyettes. A beruházási piacon uralkodó feszültség nem 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus életbeléptetésével jött a felszínre, hosszú idő óta végigkíséri gazdaságunkat. A következő ötéves terv célkitűzése: egyensúly. A munkaerőgazdálkodásban ma is meglévő feszültségeket az új gazdasági mechanizmus hozta felszínre. A bázisbér-gazdálkodás bevezetésével a kormányzat a munkanélküliség veszélyét kívánta kiküszöbölni, továbbá erős féket akart, nehogy túlzott legyen a vásárlóerő kiáramlás. A veszélyek reálisak voltak. Ugyanakkor rendkívüli módon megnőtt a munkaerőkereslet és — vándorlás; munkaerőhiány lépett fel. Ez a hiány, az ország mai fejlettségi színvonalát figyelembevéve egyáltalán nem reális; túlzott, öt és fél millió ember állítja elő évről évre a nemzeti jövedelmet, a szakemberek véleménye szerint azonban ezt a nemzeti jövedelmet 5 százalékkal (egyesek még nagyobb tartalékokról, nagyobb százalékokról beszélnek!) kevesebb ember is előállíthatná. Van még jócskán belső tartalék, van még kapun belüli munkanélküliség. A munkaerővel való takarékoskodásra, az élőmunka hatékonyságának fokozására már történtek kisebb módosítások, ezek szerény eredményeket hoztak. A módosítások nem lesznek elegendők a IV. ötéves tervre. Ismert, a következő ötéves terv alapvető célkitűzése: a termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység növekedéséből kell biztosítani. Ilyen célt még nem tűztünk ki magunk elé, a terv nagyon feszített. A munkaerő szűk keresztmetszet lesz, 1972—73-tól kezdődően a mostanihoz képest évente 60—80 ezerrel kevesebb az új munkaerő, akkorra ugyanis vége a demográfiai hullámnak. Jelentősen előre kell tehát lépnünk az élőmunka hatékonysága terén. A közgazdasági szabályozók 1971-től ennek megfelelően módosulnak. Mi változik? A részletek kimunkálása folyik, Buda István ezért csak nagy vonalakban érintette a módosításokat. Alapvető árreform nem várható, stabil árszínvonalat szeretnénk. Ez nem jelenti azt, hogy bizonyos ármozgásra nem kerül sor. Szigorúbban bírálják felül a dotációt, a rászoruló vállalatok ezután nem automatikusan kapják a dotációt és ebből általában fejlesztési alapot nem képezhetnek, A jövőben a támogatásokat mindinkább valamely gazdaságpolitikai cél — például: előnyös struktúra változás, kedvező irányú műszaki fejlesztés — szolgálatába állítják. A nyereség felosztása fejlesztési, részesedési és tartalékalapra az eddigiekhez hasonlóan történik. Egyes közgazdászok felvetették, az alapok felosztását bizonyos határok között nem kellene magukra a vállalatokra bízni? Ma még ez nem járható út. A fejlesztési .alapokat kissé megnyirbálják, változnak a bérszorzók, továbbá a tartalékalapra nem 10, hanem 12.5 százalékot kell helyezni. A személyi jövedelem-növelés nagyobbik hányadát továbbra is a nyereségből képzett részesedési alap szabályozza. A bérfejlesztés lehetősége azonban összefüggésbe kerül a vállalati bér és nyereség egy főre jutó összegének növekedésével is. A béremelést ezután a költségek terhére lehet majd elszámolni, de az emelkedés mértékétől függően a részesedési alapból egyszeri adóbefizetést kell teljesíteni. Ez az adó kedvezményes kulcsú, (50 százalékos) mindaddig, amíg az átlagbéremelkedés nem haladja meg az egy főre jutó bér, plusz nyereség növekedésének 30 százalékát. Az ezen felüli átlagbéremelést magasabb adó terheli. Ezzel egyidejűleg megszűnik a bérszínvonalemelés kumulált ráterhelése a részesedési alapra. A bér- fejlesztés szabályozásánál alkalmazandó új mutató — az egy főre jutó bér plusz nyereség — várhatóan kedvező hatást gyakorol majd a termelékenység növelésére. Költöző orvosi rendelők A város egészségügyi hálózatának fejlesztése során két újabb felnőtt orvosi körzet kap új otthont, mégpedig dr. Baczur Kálmán és dr. Marton Ilona körzete Ök eddig a Hunyadi utcában rendeltek. Most elkészült a korszerűbb Mikszáth Kálmán utcai közös rendelő, ahol 1970. szeptember 14-től, vagyis hétfőtől kezdve megkezdik a munkát. A két körzet utcabeosztása nem változott, mindegyik orvoshoz a régi betegei tartoznak. Dr. Baczur Kálmán hétfőtől naponta délelőtt 10-től 13 óráig, délután pedig 4-től 6 óráig várja betegeit, dr. Martón Ilona pedig délelőtt 7-től 10- ig és délután 2-től 4 óráig. Növekvő érdeklődés a nyelvek iránt Folyik a beiratkozás a TIT nyelvtanfolyamaira. A Technika Háza folyosóján megállás nélkül szállingóznak, majd összetorlódva csoportosan várnak sorukra az érdeklődők. Ennek az érdeklődésnek a mértékéről s a nyelvtanulás lehetőségeiről Béla Pái főiskolai lektor tájékoztatott: — Hagyományos és audiovizuális módszerrel, s intenzív formában folyik az oktatás. Általában növekszik az érdeklődés a gépi eszközökkel való nyelvoktatás iránt. Ugyanakkor sok helyről kérik az ütem gyorsítását is. Különösen, ahol meghatároFarost intarzia a 39-es dandár úti iskolában Ebben a tanévben jubilál az úttörőmozgalom. A 25 éves évfordulóra a 39- es dandár úti iskola úttörőcsapata —, amely az 1956-ban hősi halált halt Pintér István határőr nevét vette fel — az iskola előcsarnokában „úttörő falat” létesít. Erre a falra a BM határőrség támogatásával Haraszti Pál festőművész egy 12 négyzet- méteres farost intarziát készített. A kilenc darabból álló — laminátos eljárással készült — faliképet tegnap hozták el a Mohácsi Farostlemezgyárból, összeállítását megkezdték. A kompozíció figurális: négy úttörőt ábrázol. Az „Úttörő falat” szeptember 29-én avatják. Simon Béla festőművész a tárlatának megnyitásán. Megnyílt Simon Béla kiállítása Neve jól ismert a magyar képzőművészetben és ezen a tájon: a Dél-Dunántúlon és szűkebb hazájában, Baranyában, Pécsett. Több, mint három évtizedes művészi pályája során számos csoportos és önálló kiállításon vett részt. Tegnap délután pedig megnyitották Simon Béla festőművész csaknem 90 képből álló pécsi gyűjteményes tárlatát. Nagyszámú érdeklődő és pályatárs gyűlt össze erre az alkalomra a Technika Háza nagytermében. Soraik közt ott volt dr. Csendes Lajos, a Megyei Pártbizottság és Szentistványi Gyuláné, a Városi Pártbizottság titkára, valamint kulturális életünk több párt- és állami területen munkálkodó vezető személyisége. A meghitt pécsi hagyományok szerint rövid műsor vezette be a tárlat megnyitását. Bárdosi Németh János Simon Béla emlékkönyvébe című költeményét Győry Emil, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mondta el, majd a Mecsek Fúvósötös előadásában hallottuk BarAövénykiállítás a Janus Pannonius Múzeumban Jerikói lőne és arany baraboly Broméliák és fűtők, Vasvári Károly dísznövény gyűjteményéből. Akárcsak a sportolók verseny előtt, a kiállító helyiségben elrendezett virágok a megnyitó előtt még egy kis frissítőt kapnak a permet- fúvóból. Kezdődhet a lila, sárga, rózsaszín, ciklámen és ki tudja még hányféle színű virágsztárok parádéja! Tegnap a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi úti épületében Vass Anna múzeumi osztályvezető nyitotta meg a látogatók előtt a mecseki növény, valamint a dísznö- vénykiállítást. Dr. Csapody Vera növényakvarelljeinek jóvoltából gyönyörködhetünk a Mecsek gazdag flórájában. Minden növény neve árulkodik valamiről. Feltehetően nemesi származású az arany baraboly vagy az illatos hunyor, mások szinte jellemzik önmagukat az ilyen nevekkel: jerikói lőne, szarvas bangó, lónyelvű csodabogyó. A terem más részeiben -a Fegyveres Erők Klubjának diszkért és dísznövény szakköre állította ki legszebb növényeit. Korhadt, mohos fatörzseken tenyésznek a pompázó levelű élősködő növények. Távoli földrészek követei zöldellnek a cserepekben, vázákban, sziklakertekben. Az egyik sarokban a nagydíjas Szűcs Lajosné növényei láthatók. A nagydíj idei, a szegedi lakásdíszítő versenyen nyerte egy virágkompozíciójával. Mostani anyagának egyik érdekessége a japán ikebana módszer szerint ültetett növények. Lezárt üvegbúrában miniatűr növénykék. Amennyi levegőre szükségük van, azt maguk megtermelik. Tulajdonosuk már egy évtizede foglalkozik dísznövényekkel. Tudja, mennyi fény, milyen hőmérséklet kell, hogy a levélnövények az ő szándékának megfelelően színeződjenek el. A kiállítás szeptember 20- ig tekinthető meg. tók Béla hangulatos Román népi táncok című fúvósötösét. Dr. Solymár István, a Nemzeti Galéria főigazgatóhelyettese megnyitó beszédében arról szólt, hogy Simon Bélát sajátos alkata és stílusfelfogása révén gyakran „egyedülálló” művésznek emlegetik. Műveit az égő vörös szín változatai s általában rendkívül intenzív színdinamika jellemzik. Oeuvre-je szorosan beletartozik Pécs művészeti életébe. Művei modern művek. Eredőiket nem könnyű megfejteni, hiszen azért képek, mert elmondani valójukat semmiféle más , művészettel kifejezni nem lehet. Talán a költészet az egyetlen kivétel, amennyiben a kép — Simon Béla képi művészete — is egy-egy költemény. Egy kulcs mindenesetre Simon Béla egyéniségéhez a művész jó értelemben vett naivitása, amely voltaképpen magának a művészetnek is időről időre sajátja. Műveinek tulajdonságai között érdemes — és most e gyűjteményes kiállításon lehetőség is nyílik — megfigyelni, hogy régebbi művein is uralkodnak a rendkívül erőteljes színélmények. Ez fokozatosan és finoman változik, egyszerűsödése logikus folyamatként kibomlik Itt, ezen a tárlaton — mondotta egyebek közt a Nemzeti Galéria helyettes főigazgatója, majd ünnepélyesen megnyitotta Simon Béla gyűjteményes kiállítását. A tárlat szeptember 24-ig tekinthető meg. TÜZÉR UTCA KÖRNYÉKÉN bútorozatlan albérletet keresünk iroda céljára. SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI VÄLLALAT, Tüzér utca 3. zott céllal folyik a nyelvtanulás: pl. a nyelvi államvizsgára, vagy külföldre készülő szakembereknél. A Pécsi Tervező Intézetnél tavaly két tanfolyam volt. Az idén már három kétszer-kétórás gyorsított lehetőséget kértek, a szakmai nyelvben való jártassággal is kiegészítve a társalgási nyelvet. Hasonlóképpen háromszor kétórás gyorsított tanfolyam volt az elmúlt évben az Ércbányászati Vállalatnál is. Orosz, angol és francia szakon. E céltanfolyamokon fél év alatt 1500—2000 szónak a gyakorlatban való alkalmazásét tanulják meg. .Ez lehetséges, hiszen kevés a hallgató, nagy az óraszám. — Milyenek az előjelek az idei évre? — Tavaly 1212-en maradtak másfél ezerből. Ez először jelent 20 százalékos lemorzsolódást a korábbi évek 35 százalékos átlagához képest. Most, ma, a nyolcadik napon este 6 órakor mintegy 450 a beiratkozottak száma. Ám eddig csaknem kivétel nélkül a kezdők jöttek. A haladók úgy érzik, „nyeregben vannak”, elég az utolsó percben beiratkozni. Várhatóan az idei évben többen tanulnak nyelvet Pécsett és Baranyában, mint tavaly. — Mi az intenzív tanfolyam lényege? — Mintegy kettő, kettő- és fél ezer szó alkalmazása alapkövetelmény itt. Négy-öf hét alatt átlag napi öt órában egy teljes év anyagát, sőt többet is besűrítenek. Ezt a módszert a nyelvi államvizsgára készülők kérik, A beiratkozás szeptember 15-ig délután, október 1-ig délelőtt tart. Jelentkezni lehet német, orosz, angol, francia, olasz, szerb-horvát és az idei évben először eszperantó nyelv tanulására. Telefont kaptak a hármas ikrek — Itt a 40—27, Dobos Dezsővé. — A hármasikrek mamája? — Igen. Szeretnék köszönetét mondani a telefonért, az imént kapcsolták be a postások. Az ikrekről írott riport után megígérték a készüléket, s az ígéretet most váltották valóra. Köszönjük. — Átadjuk. A gyerekek? — Már kész fiatalemberek. Csanád 9 kiló 48 dkg, 74 cm, Szabolcs is súlyos egyéniség, 8 kiló 67 dkg, és 71 cm hosz- szú. Dezső hozzájuk képest mütyürke, 7 kiló 41 dkg, hosszúsága 70 cm. Csanádnak egyébként 6 foga van, s újabb két foga most bújik. Jövő hétre biztosan előjön. Dezsőkének 7-én, Szabolcsnak 9-én jöttek ki az első fogai. — Akkor ez ismét nehéz időszak. — Csanádnál nem volt semmi probléma, de a kit kicsi alig eszik. Múlt héten szokásos * súlygyarapodásuknak csak a felét érték el. Még az a szerencse, hogy esté 8-tól reggel 8-ig alszanak. Különben változatlanul jó kisfiúk. Rendszerint arról tudjuk, hogy felébredtek, ha rázzák a csörgőt. — Mit tudnak már az ikrek? — Forognak, kúsznak, Szabolcs önállóan ül. Azt hiszem nemsokára mászni kezdenek. Csanád legalábbis nagyon készül rá. És jjügyög- nek. — Milyen idősek a fiúk? — Szeptember 15-én lesznek 8 hónaposak. A nagy alkalomra Réka, 3 éves kislányunk is hazajött a nagymamától. Most például együtt ünnepeljük a telefont. Még- egyszer köszönet érte. Dobos Dezsőék köszönetét tolmácsoljuk a gyors, figyelmes postának. H. M.
