Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

1370. szeptember 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A kommunista szövetkezeti aktívaülés elé Irta: dr. l\agy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára A Megyei Pártbizottság — a Politikai Bizottság határo­zata alapján — f. hó 18-án t .nácskozásra hívta meg a szövetkezetekben és közös vállalkozásokban, a szövet- 1; szetek szövetségeiben, vala­mint az állami és társadalmi s_ zrvezetekben dolgozó kom- r> .unisták képviselőit. A tanácskozás célja a nemrégiben megjelent szö- \ ítkezetpolitikai elvek egy- s ’ ges értelmezése alapján, a s ávetkezeti mozgalom to- vábbi fejlődését biztosító fel- e. iátok meghatározása, a cse­lekvési egység alapját képe­ző eszmei-ideológiai egység megszilárdítása. Fontos szektor A szövetkezeti mozgalom ma nálunk közügy, és a köz­vélemény érdeklődésének kö­zéppontjában áll. Érthetővé válik ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben — a kettős tag­ságot is számolva — mint­egy 160 ezer szövetkezeti tag .van, s a szövetkezetek által előállított, vagy forgalma­zott érték meghaladja az 5 5 milliárd forintot. E nagy 's .ámok — átlagszámok lé- .v ín — sem érzékeltetik azon­ban kellően a szövetkezetek­nek egyes területeken jelent­ik ező meghatározó szerepét. •Közismert, hogy a mezőgaz- jdasági termelés 70 százalé­kát a termelőszövetkezetek produkálják. A szövetkeze­tek bonyolítják le az összes kiskereskedelmi forgalom 30 százalékát, ami mögött a fal­lá akban a forgalom egésze húzódik meg. Vagy érdemes megemlíteni, hogy a cipőja­jt tásnak 75, a fodrász-szol- feáltatásoknak közel 80, a méretes ruhakészítésnek 60 százalékát kisipari szövetke­zetek végzik megyénkben. A fenti számok is bizonyít­ják, hogy a szövetkezetek Kontos intézményei a szocia­lizmusnak, s hogy megyénk gazdasági erősödése fel téte­lezi a szövetkezetek egészsé­gi 5S fejlődését. Szövetkezetpolitikánk arra Irányul, hogy a különböző p :övetkezeti típusok szerve­in beilleszkedjenek a szo­cialista népgazdaságba és gazdasági tevékenységük Mellett betöltsék mozgalmi, társadalmi szerepüket is, g mely a szövetkezeti tagság nevelésében, kulturáltságuk színvonalának emelésében rájuk hárul. A szövetkezés fejlesztésé­nek elve alapján az állam­polgárok — minden korláto­zás nélkül — létrehozhatnak olyan szövetkezetei, ami az alkotmányos elveknek, a tör­vényes feltételeknek és egyéb jogszabályokban rögzített ál­talános követelményeknek megfelel. Ebből következik, hogy számolunk a szövetke­zés gondolatának és gyakor­latának kiterjedésével, s a hagyományos típusok mellett olyan szövetkezetek, mint a munkás-, kert-, kisállatte- íiyésztők szövetkezeteinek erőteljesebb fejlődésével. A szövetkezeti aktíva ösz- szetétele, s az a tény, hogy az összes szövetkezeti ága­zatok és típusok kommunis­ta képviselői tanácskoznak, megszabja a referátum és a vita jellegét, irányát. Szük­séges, hogy a tanácskozás — elsősorban — olyan kérdé­sekre fordítsa a fő figyel­met, amelyek általánosítha­tók szövetkezeti mozgalmunk egészére. Egységes elvek Abból indulunk ki, hogy a szövetkezetekben — néhány és nem alapvető sajátosság­tól eltekintve — a tulajdon- viszonyok azonosak. Ennek következtében valamennyi szövetkezetben egységes szö­vetkezetpolitika valósulhat meg, az egyes szövetkezeti típusoknak megfelelő sajátos megoldásokkal és módszerek­kel. Ennélfogva a különböző szövetkezetekben azonos el­vek szerint szükséges ren­dezni az állam és a szövet­kezetek, a szövetkezetek és szövetségeik, valamint a szö­vetkezetek belső működésé­nek alapvető szabályait. Ezt a célt szolgálja az előkészí­tés stádiumában lévő egysé­ges — a szövetkezeti mozga­lom egészét átfogó — tör­vény megalkotása is. A tanácskozás referátuma — s előreláthatóan a vita is, — négy téma körül csopor­tosul. A megyei tapasztala­tok általánosítása és a szö­vetkezetpolitikai elvek alap­ján, először a szövetkezeti mozgalom néhány időszerű, megoldásra váró problémáját érintjük. A szövetkezeti demokráciá­val összefüggésben elemez­zük a tagok és vezetők kö­zötti kapcsolatot, a vezetés színvonalát. Jogosnak tart­juk azt a megállapítást, hogy általánosságban e téren ked­vező a helyzet és a szövet­kezeti vezetők túlnyomó többsége megbecsült, köztisz­teletben álló ember. Szüksé­gesnek tartjuk azonban ugyanakkor a jelenségek alapján — felhívni a figyel­met arra, hogy az anyagi ja­vak esetenként tapasztalható hajszolása, a durva, — néha régi intézők stílusához ha­sonló — hangnem, önelégült­ség, a tulajdonostársak véle­ményének figyelmen kívül hagyása, — olyan tulajdon­ságok, amelyek távol állnak a szocialista vezető jellem­zőitől, és rossz útra vihetik az egyént és árthatnak a szövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezetek elmúlt években elért fejlődése bi­zonyítja, hogy általában jól éltek a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerében az ön­álló, vállalatszerű gazdálko­dás lehetőségeivel. E téren is azonban sok a félreértés, az önállóság téves értelme­zése és tapasztalható az ab­szolút önállóságra való tö­rekvés is. Indokoltnak tart­juk ezért, hogy a referátum e területet is érintse és az egyéni csoport, és népgaz­dasági érdekek olyan össz­hangjának fontosságára irá­nyítsa a figyelmet, amelyen belül biztosított a népgazda­sági érdek elsődlegessége. Hatékony ellenőrzést A szövetkezeti mozgalom további erőteljesebb fejlődé­sének egyik akadályozója a szövetkezeten belüli és kí­vüli ellenőrzés alacsony szín­vonala. A közvélemény jól ismeri — és esetenként el is túlozza — azokat a kérdése­ket, (gondolunk itt Pellérd- re és Somogyapátira) ahol visszaéltek' azzal, hogy meg­szűnt a szövetkezetek gazdál­kodásának külső ellenőrzése és azt nem váltotta fel a tulajdonos-pozícióból eredő, magasabb színvonalú belső ellenőrzés. Szükségesnek tart­juk, hogy ez a probléma is kellő teret kapjon tanácsko­zásunkon és keressük az el­lenőrzés megoldásának új módszereit, útjait. A referátum foglalkozik a szövetkezetek szövetségeinek és a szövetkezeteknek viszo­nyával. Eddigi tapasztala­taink azt bizonyítják, hogy minden ágazatban, de első­sorban a mezőgazdasági ter­melés területén működő szövetkezetek szövetségei be­váltották a hozzájuk fűzött reményeket és a termelőszö­vetkezetek érdekképviselete mellett jelentős szolgáltatá­sokat nyújtanak a tagszö­vetkezetek számára, emellett segítenek a mozgalmi, tár­sadalmi feladatok ellátásá­ban is. Az alapvetően kedvező megítélés azonban e terüle­ten sem zárja ki a negatív irányzatok létezését. Egye­sek az érdekvédelem eltúl­zása formájában, mintegy a „paraszt-ellenzék” szerepét akarják a szövetségekre kényszeríteni. Van olyan je­lenség is, hogy esetenként az érdekvédelmi, vagy mozgal­mi funkció rovására előtér­be kerülnek a szolgáltató és más gazdálkodó jellegű te­vékenységek. Mindezeket — úgy véljük — indokolt a kritika tárgyává tenni, ép­pen annak érdekében, hogy a szövetkezetek szövetségei betölthessék eredeti hivatá­suknak megfelelő szerepüket. Az állam és a szövetkezetek, valamint szövetségeik közti kapcsolat egészséges fejlődé­se mellett bíráljuk azt, hogy egyes állami szervek képvi­selői — időnként — túlzott engedékenységet tanúsítva nem lépnek fel következete­sen a termelőszövetkezetek, vagy azok vezetőinek hely­telen vagy jogszabályt sértő tevékenységével szemben. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, amikor kizárja, hogy az állam, vagy annak szervei beavatkozzanak a szövetkezetek gazdálkodásá­ba, nyilván nem jelenti azt, hogy a szocialista állam tét­lenül nézi a szövetkezeti mozgalom és gazdaság hely­zetének alakulását. A szövet­kezés egyik alapelve az ál­lam tevőleges segítése, fej­lesztésük szabályozása. Az állam arra törekszik, hogy a népgazdaság szükségletei­nek megfelelően a szövetke­zetek — mint fentebb írtuk — szervesen beilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba. Emellett azonban a törvé­nyek betartása minden ma­gyar állampolgár kötelessé­ge és a törvények betartásá­ról az állam különböző szer­vei kötelések is gondoskodni. A pártmunka eszközeivel Végezetül a szövetkezetek­ben dolgozó pártszervezetek tevékenységét kívánjuk érté­kelni. Jogos az a megállapí­tás, hogy a szövetkezeti moz­galom jelentős fejlődésének mozgató rúgói a szövetkeze­tek pártszervezetei, kommu­nistái. Munkájukban azonban jelentkeznek a szövetkezeti mozgalom gyengéi is. Ügy véljük, hogy a pártszerveze­tekre igen sokoldalú szerve­ző, ellenőrző és agitációs propaganda, munka vár. Ál­landó harcot kell folytatniok a szövetkezetekkel kapcso­latos revizionista és dogma­tikus nézetek maradványai­val, újraéledésével szemben. Kezdeményezni kell a szö­vetkezetek közötti együttmű­ködést és összefogást, állan­dóan törekedni a szövetke­zeti demokrácia szélesítésé­re, elmélyítésére. Megyénk közvéleménye vá­rakozással tekint a kommu­nista szövetkezeti aktívaülés elé. Ismereteink szerint, ké­szülnek a meghívottak is. Azt várjuk, hogy a helyi ta­pasztalataik, gyakorlati isme­reteik, elméleti felkészültsé­gük alapján az őszinte kri­tika jegyében olyan eredmé­nyes tanácskozás alakuljon ki, amely biztosítéka lehet szövetkezeti mozgalmunk to­vábbi, az eddiginél még erő­teljesebb növekedésének. Külföldi vendégek Baranyában „Nemzetközi nap” a Jelenkornál „Nemzetközi nap” volt szombaton a Jelenkor szer­kesztőségében: a csütörtök óta Pécsett tartózkodó Jurij Skrobinec ukrán író és mű­fordító után román költőt és műfordítót látott vendégül a szerkesztő bizottság. Vero­nica Porumbacu költőnő több magyar költőn kívül József Attila verseit ültette át ro­mán nyelvre. A másik ven­dég Dan Dutescu, a bukares­ti egyetem angol tanszékének tanára, egyike az angol iro­dalom legkitűnőbb román fordítóinak. Verő Porumbacu másodíz­ben jár Pécsett, először 1952- ben volt a városban. A ro­mán költőnő is tud magyarul, így érdekes mozzanata volt a találkozónak, amikor a ma­gyarul kifogástalanul beszélő ukrán vendég és Vera Po­rumbacu magyar nyelven mondta el tapasztalatait, ame­lyeket a magyar irodalom klasszikusainak fordítása köz­ben szereztek. A román ven­dégek szombaton múzeumok­ban jártak, ismerkedtek a város nevezetességeivel, s a mai nap folyamán utaznák tovább Budapestre. * Jugoszláv tejipari szakem­berek érkeztek tapasztalatcse­rére pénteken délután Bara­nyába a Tejipari Vállalat vendégeként. Aznap megnéz­ték a véméndi és bolyi sajt­üzemet, éjszakájukat már Pécsett a Nádor szállóbaj! töltötték. A jugoszláviai vendégek szombaton délelőtt a Tejipari Vállalat pécsi üzemét tekin­tették meg és a dolgozókkal, vezetőkkel beszélgettek, majd . a vállalat vezetői ebédet ad­tak tiszteletükre. A Bikali Állami Gazdaság újabb sikere Húszezer fehér gyöngy A nagyszülők kétévesek. A szülők nemzedéke alig más­fél — de már ők is benn vannak a korban. A tízhó­napos süldők már anyányiak — egyszóval ebben a külö­nös világban minden sok­szorta gyorsabb, mint „oda­kint”. Nemerő puszta, melyet há­rom évvel ezelőtt halálra ítélt a szakosítás, ma újra ragyog. A valamikori istál­lók, sertésfiaztatók újra fest­ve. A pasztellszínű ház­falak oldalán légkondicio­náló berendezések zümmög­nek — de egyébként min­den csendes. A portán szi­gorú őr kérdezi, kik va­gyunk, s ugyanezt kérdezik a „teremfelelősök” is. Ide­gen nem léphet be a Bikali Állami Gazdaság nyúltenyé- szetének központjába — s a vendég is csak akkor, ha ele­get tesz az egészségügyi elő­írásoknak. A nem is olyan régen még üresen álló, düle- dező istállók sok millió fo­rint értéket rejtenek: húsz­ezer fehér gyöngyöt. SZAKMAI MEGLEPETÉS A fehér gyöngy — nyúl. Az idei mezőgazdasági kiál­lítás egyik nagy meglepetése a Gödöllői Kisállattenyészté­si Kutatóintézet és a Bikali ÁG közös nyúlkiállítása, mely meglehetősen szűkszavú szak­mai közlemények után végre a fehér gyöngy minden tit­kát feltárja. Az első magyar nagyhoza­mú gazdaságú nyulat — sok éves munkával, s a nemzet­közi szakmai közönség őszin­te meglepetésére —, a gö­döllői kutatók minden kül­földi segítség nélkül tenyész­tették ki. Amikor színre lép­tek vele, már több tízezer tenyészállattal rendelkeztek. A nagyüzemi tenyésztés, az országban elsőként, Bikaion indult meg. FELGYORSÍTOTT ÉLET A kutricákban pontosan 20 700 nyúl szunyókál. A lég­kondicionáló berendezések 16—20 fok közötti hőmérsék­letet biztosítanak: az anyák a melegebbet szeretik, a hí­zók a hűvösebbet. A kutri- cák felett színyes műanyag­cső fut: az önitatók szinte állandóan üzemben vannak. Víz, mesterséges tápszer — és persze alvás: ez a nyulak élete. A termekben a nappa­lok összemosódnak az éjsza­kával. Egy anya évente négy- szer-ötször ellik. A kicsinyek 10—12 hét alatt elérik a 2.5 kilós súlyt. A felgyorsított életnek persze nemcsak a gyors súlygyarapodás, de a máról-holnapra történő meg- öregedés is következménye. A nagyszülők, ha elmúlnak kétévesek, már aggok. A fe­hér gyöngy — bonyolult te­nyésztési eljárással, sokszoros keresztezésekkel létrehozott —, hibrid, utódai tehát nem alkalmasak továbbtenyész- tésre. A farm legféltettebb része tehát az „anyatelep”. A fehér, „füstös” fülű állatkák hihetetlen nyugalommal és derűvel szemlélik a világot. Sohasem szaladgáltak életük­ben, nincs tehát ilyen igé­nyük. Az anyák átlagos sú­lya 4.5 kiló. de vannak pél­dányok, melyek a hat kilót is megközelítik. A fehér gyöngy híre ma . már elterjedt az egész or- , szágban: nemcsak állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek, de kistenyésztők ezrei is keresik. Az eddig diva­tos kaliforniai, illetve új- zélandi fajták az elmúlt évek alatt szinte „felszívódtak" a hazai nyúlállományban, leg­értékesebb és legjellemzőbb tulajdonságaikat vesztve el. A fehér gyöngy tehát szinte a tizenkettedik órában érke­zett. Bikái már az idén 4.3 mil­lió forintot remél a nyúl- farmtól, pedig az idei év csak az első lépcsőfok. 1972- ben 150 ezer darab hízott nyulat adnak majd piacra — s sok ezer tenyészállatot. A farmon most húsz ember dol-_v gazik — de évek múlva se . lesznek sokkal többen: amit lehet gépesítenek. A most épülő új nyúl-istállóban már a trágyakihordást is gép vég­zi. Áz állatok egyébként meglehetősen igényesek: a tisztaság mellett rendszeres- . séget és türelmes bánásmó­dot igényelnek. KORLÁTLAN PIAC Kilónként, ez idő szerint, 4 forint körüli nyereséget ér el a gazdaság — az új techno- , lógia azonban a gazdaságos­ságot is növelni fogja. A piac korlátlan: Olaszország minden mennyiségben fogad­ja a fehér gyöngyöt. Azt mondják sülve különösen íz­letes a húsa, csak tudni kell elkészíteni. De érték a hó­fehér bunda is: Bécsben, úgy látszik, a nyúlszőrkalap örökös divat marad. B. S. Felavatták az Autóklub műszaki állomását Szombaton délelőtt ünne­pélyes keretek között felavat­ták a Magyar Autóklub ba­ranyai szervezetének műszaki állomását, amelyet, mint is­meretes, a Citrom utcai volt taxigarázs épületében ren­deztek be. A műszaki állomás avatá­sán megjelent Matykó Vilmos, a Magyar Autóklub főtitká­ra, Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője és Laki Istvánná dr., a II. ke­rületi Tanács elnöke. Majykó Vilmos főtitkár avató beszédében méltatta az új létesítmény fontosságát, amely az egyre nagyobb ide­genforgalmat lebonyolító 6- os főútvonal mentén fekszik. Hangsúlyozta, hogy a követ­kező ötéves tervben az Autó­klub a főhangsúlyt a vidéki műszaki bázisok kiépítésére helyezi, és majd lehetővé vá­lik, hogy valamennyi főköz­lekedési úton működjék az országúti segélyszolgálat, és lényegében az egész országot behálózzák a népszerű ne­vükön sárga angyaloknak be­cézett segélykocsik útvonal- hálózata. Kiemelte Matykó Vilmos, hogy az Autóklub nem kíván a javítóipar konkurrensévé válni,’ a fő célja, hogy tagjai számára biztosítsa a gépjár­művek rendszeres műszeres felülvizsgálatát, ami idejeko­rán felderíti a hibákat, így azok idejében kerülhetnek kijavításra, ami nagyban elő­segíti a közlekedés biztonsá­gát. Kérte az autójavító vál­lalatokat, hogy a műszaki ál­lomások által kiadott diag­nosztikai lapokat tekintsék a munkájukhoz nyújtott segít­ségnek. Végezetül Matykó Vilmos a műszaki állomás létrehozá­sában végzett társadalmi munkájukért jutalmakat adott át Pap Jánosnak, a 12. AKÖV igazgatójának, a ba­ranyai szervezet ein őkének. Aradi Tibor vezető szerelő­nek, Petruska Imrének és Fi- szomcsek Kálmánnak a se­gélyszolgálat szerelőinek, Só­,s,¥j :*s> ff ír'% fff* ff É % vmm «sw» mxm -wim mm -wwr vvwnww««. Pap János, a Baranya megyei szervezet elnöke átveszi az új műszaki állomást. Mellette Matykó Vilmos, a Magyar Autó­klub főtitkára. gi Endrének, aki társadalmi munkában végezte az állomás tervezését és a kivitelezés művezetését, valamint Asz­talos Ferencnek és Somfai Vilmosnénak önzetlen mun­kájukért. A műszaki állomást a Ba­ranya megyei szervezet nevé­ben Pap János elnök vette át, majd a jelenlévők megtekin­tették az állomás lerendezé­sét A berendezés segítségével a motorok korszerű diagnosz­tikai vizsgálatát, a kerékösz- szetartás ellenőrzését, a fék- berendezés állapotát tudják ellenőrizni. Megvan már a gumiabroncs szerelő gép, és hamarosan kerékkiegyensú­lyozó géppel is gazdagodik majd a műszaki állomás. Természetesen a fényszórók beállítását is korszerű mű­szerrel végzik az állomás szerelői. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom