Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-08 / 210. szám
1970. szeptember 8. DUNÁNTÚLI NAPLÖ S Nagyszabású, színes program Komlón Diva tbemuta tó, műrepülés, agárverseny Vasárnap zenés ébresztő keltette a komlóiakat. Délelőtt tizenegy órakor a Zrínyi Művelődési Házban a Divattervező Vállalat mane- kenjei mutatták be az őszi és téli kollekciót. A Lenin téren ez idő alatt az OKISZ Erkel Ferenc, a Törekvés tánc- együttesek s az ABC harmonika együttes adott műsort. Délben térzenét adott a bányász fúvószenekar, majd fél kettőkor rendezték meg a nap fénypontjának ígérkező parádés sportműsort a sikon- da—mecsekfalusi út elágazásánál. Több, mint ötezren voltak kíváncsiak a siklósi lovasklub bemutatójára. Három óra előtt érkeztek meg a motoros repülők, akik hajmeresztő gyakorlataikkal sok esetben ragadtatták csodálkozó felkiáltásokra a nézőket. Nagy várakozás előzte meg az országban vidéken első ízben bemutatott agárversenyt. A kilenc agár három futamban indult. Itt, a szabad területen teljes apparátussal és felszereléssel tartott bemutatót a nagyiccéi kutyaiskola, A lovasok bemutatóját a közönség óriási tapssal jutalmazta. Pulyka, csirke, gyöngyös és pecsenyekacsa Baranyában logy a legtöbb vágott baromfi A Kaposvári Húskombinát Pécsi Gyáregysége 1967-ben 46 vagon vágott baromfit értékesített megyénkben. A csomagolás változatosabbá tételével nőtt az érdeklődés is. Sikert arattak és gyorsan keresetté váltak az extra aprólék, negyedelt csirke, combes csirkemell-csomagok. 1968- ban már 65, 1969-ben pedig 103 vagon baromfi fogyott Baranyában. Ez az eredmény országosan is egyedülálló. A tegnap kezdődött engedményes baromfivásár valószínűleg rekordforgalmat eredményez. A különlegességnek számító gyöngyösből, tyúkból, libából és pecsenye- kacsából előreláthatólag 130 vagonnal eszünk meg az év végéig. • • Öregszik az ország Az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront rendezte azt az országos ankétet, amelynek ezt a címet adták: A társadalmi erők fokozottabb bevonása az időskorú állampolgárok szociális támogatásába. A kétnapos tanácskozást dr. Farádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese nyitotta meg vitaindító beszámolójával. Ebből — szociológiai felmérések, számítások alapján figyelmeztető számokat tudunk meg arról, hogy növekszik az időskorúak száma és aránya. 1968-ban 2 millió nyugdíjas korú volt és ez az összlakosság 19 százalékát jelentette. Számítások szerint 1995-re számuk eléri a 2 és fél milliót, az összlakosság 22 százalékát. A nyugdíjas korú lakosságon belül nő a magasabb korcsoportba tartozók száma: 70 éves, vagy ennél idősebbek aránya 1985a tavalyi 3 millióval szemben idén 3,6 millió forint értékű, a komlód boltokban pedig az 1969-es 1,3 millióval szemben ezúttal 1,5 millió forint értékű árut adtak el. A nők nagyon sok valódi és műszőrme bundát vásároltak, a férfiak a tájfun-télikabátoEsett, de a tömeg maradt A* agarak felvonultatása verseny előtt. a kutyák nagyszerűen küz- dötték le az akadályokat, három méter tíz centivel nyerték a magasugró versenyt — a nézősereg remekül szórakozott. Este hét órakor vidám mű-’ soros est várta a közönséget a Május 1. Művelődési Házban Zentay Annával, Fónay Mártával. Fellépett Szegedi Molnár Géza, Tárkányi Tamara, a Balikó-nővérek és Alfredo bűvész is. Komló még soha nem látott ilyen nagyszabású, színes , és változatos rendezvényeket bányásznapon. Az elképzelés, szervezés és lebonyolítás nagy munkája mindenképpen elismerést érdemel és dr. Varga János népművelési felügyelőt dicséri. Az ünnepi hangulat mellett az idei bányásznapnak is megvolt a maga hagyományosan prózai jellege. A bányavállalatok hűségjutalom címén 90 millió forintot fizettek ki a szén- 'és ércbányászoknak. A kereskedelem is felkészült a szokásos forgalom növekedésére. A MERUKER 5 millió forint értékű áruval egészítette ki készletét. A forgalom oroszlánrészét pénteken és szombaton bonyolították le. Az előzetes adatok alapján a bányásznapi forgalom mintegy 15 százalékkal haladta meg a tavalyit. A MERUKER pécsi boltjaiban 2 darab Farmer Sz—63 típusú terményszárító berendezést keresünk megvételre. „BÉKE” MG. TSZ, Szabadszentkirály. Telelőn: 9. kát keresték. A lakástextiliák közül a nagyobb értékű szőnyegek, függönyök és ágyneműk voltak kelendők. A Mecsek Áruház szombaton az átlagos szombati forgalom háromszorosát bonyolította le: 1,3 millió forint értékű áru talált gazdára. Csupán a bútor-osztályon 300 ezer forintért vásároltak — főleg külföldi — bútorokat. Egyébként itt is keresettek voltak a konfekcióáruk és a lakástextiliák. Érdekességként említették, hogy szombaton megvásárolták az áruházban készleten volt összes hűtőszekrényt, így hétfőn azzal kezdhették a napot, hogy új árut kellett hozni a nagykereskedelmi .vállalattól. Lezajlott az idei első őszi vásár „Sláger“ volt a sertés és a boroshordó Az eső megbolygatta a vásár színes forgatagát. A Megyeri úton két irányban tolonganak a személykocsik, árut cipelő kis teherautók, felbúg a mentő szirénája is. A tömeg, amely eddig a kocsik között botladozott, most meglódul. A Mecsek felől olyan gyorsan jön az eső, hogy így visszapillantva, mintha elvesztette volna kontúrjait a hegy. Ezrek és ezrek futnak a vásár irányába — bár az eső elől ott sem védi őket semmi — s ugyanolyan emberfolyam hullámzik visszafelé csomagokkal, kishordókkal, kosarakkal, szüreti felszerelésekkel. Mire elérem az első pecsenyesütőt, már szakad, ömlik az eső. A sortállók megriadnak, szétfutnak. — Nyakán marad a portéka, mi lesz? — kérdem, de Horváth Józsefet egyáltalán nem izgatja a vihar. — Olyan még nem volt, hogy hazavittem volna az árut. Tizenegykor egy darab hurkám sem lesz, meglátja! Szerencsére gyorsan tisztul és a korábban a sátrak között elnéptelenedett utak ismét megtelnek emberekkel. A baranyai és megyén túli kádárok szép üzletet bonyolítottak le. Vadonatúj, jóillatú hordók, dézsák, kármentők változatos méretben. — Alkudni lehet, miért is ne OVO NŐK, SZÜLŐK FIGY Az óvodások beiratásánál ne feledkezzünk meg a balesetbiztosításról A biztosított óvodásokat a felelős óvónő veszi fel a névjegyzékbe. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ lehetne. Csak hát a kádárok nyakasak. Fiatal férfi —friss szőlőtulajdonos — vitatkozik a? öreg mesterrel: — A bor nem ér annyit, mint amibe beletöltöm! — Az a maga baja. Csináljon jobb bort! — mondja a barcsi kádármester. A hordó 60 literes, ára 800 forint. A szőlőtermelő felsóhajt, — vagy talán káromkodik? — aztán fizet. Hiába, hordó nélkül mire megy? Valóban drága, tavaszon olcsóbb, viszont most van a szezonja, szüret közeledik. Az állatvásár is élénk. — Legjobban megy a sertés. Meg az ára is ... Nyugdíjas meszesi lakatos, H. Kovács Endre szekeret bérelt, válogat az állatok között. — Most mondja! — fordul hozzám. — Látja ezt itt? Az előbb érkedődtem, 80 kilós kis dög és kétezernégyzázat kérnek érte. A többi sem adja olcsóbban, alkudni nem hajlandók. Aztán ahogy látom, mégis megkötik az üzletet, — az eladó szalántai tsz-paraszt — száz forintot leengedett. — Amikor a pénzt számolják, csendesen vigasztalja a nyugdíjast. — Rá se rántson, papa! Maga még jól járt, mert nézze csak, az állami vállalatok 32 forintot kínálnak kilőjért, én meg magának eladtam bagóért. Van valami igaza, az biztos. Valóban magas áron keltek el a sertések. A vasárnapi, első őszi vásár — annak ellenére, hogy az eső megzavarta — nagyobb láto- gatottságú volt, mint a tavaly szeptemberi. A II. kerületi tanács kereskedelmi csoportja 54 ezer forintot szedett be helypénzből, az idén 89 ezer forintot Három-három és fél ezer sertést hajtottak fel eladásra, ebből 1781 darabot magán- vásárlók vettek meg, a többit állami szervek. Elkelt mintegy kétezer malac is. A 75 szarvasmarhából 30, a 145 borjúból 92, a 65 lóból 14 cserélt gazdát. Pécsett — ebben a hónapban külön autóvásár lesz —, de ettől függetlenül vasárnap 600 autót és 200 motorkerékpárt „hajtottak fel”. És, hogy a statisztika teljes legyen: hat kerékpárt is... R. F. | re 42,4 százalék lesz. 1960- ban a nyugdíjas korúak 38 százaléka, 1968-ban már 63 százaléka rendelkezett nyugdíjjal vagy járadékkal. Az idős emberekről egyre többet kell gondoskodni, elsősorban pénzbeli segítséggel. Ezt két alapvető gond magyarázza: az egyik az: a nyugdíjak és járadékok egy része — alacsony voltuk miatt — nem biztosítja az általános színvonalon történő megélhetést, a nyugdíjas korúak 30—40 százalékának nincs sem nyugdíja, sem járadéka. Kérdés — mondotta dr. Farádi László —, hogy társadalmunk miképpen oldja meg e problémákat. Ismertette, hogy becslése szerint tavaly 250 ezer nyugdíjas korú vállalt kiegészítő keresetet biztosító részmunkát. Ugyancsak tavaly 400 ezer ember a nyugdíjas kor betöltése után is munkában maradt. De legfontosabb: a család ma is jelentős szerepet játszik a jövedelem nélkül maradt öregek eltartásában, s a család ezen feladatát a jövőben erősíteni kell. Az időskorú állampolgárokat ezen kívül a következőképpen segíti az állam: szociális foglalkoztatókban háromezren dolgoznak, 20 ezren átlagosan havi 280 forint teljes, és mintegy tízezren 208 forint kiegészítő szociális segélyt kapnak. Több mint 300 öreg napközi otthonában nyolcezer idős állampolgárt gondoznak. A házi szociális gondozás keretében 680 hivatásos és háromezer társadalmi munkatárs több mint tízezer magányos öreget lát el. Szociális otthonokban harmincezren vannak. A lényeg: az ellátás formái megfelelnek, de kevés idős embert tudnak velük ellátni. Jelenleg hatezren várnak szociális otthoni elhelyezésre és háromezer ember pénz hiányában nem részesül segélyben. Ezéct' a miniszterhelyettes főmegoldásként a társadalmi erőle fokozottabb bevonását javasolta az országos ankéton. A „társadalmi erő” fogalma alatt hangsúlyozottan a gazdálkodó szerveket értette elsősorban. Nem lehet merev állami feladatként kezelni a magaskorú lakosság ellátását. A miniszterhelyettes szerint ez a merev felfogás tükröződik sokszor a jogszabályokban és a jogi gyakorlatban is. Emiatt új, ösztönzőbb jogszabályokra van szükség, hogy azok rendezzék és ne akadályozzák a szociális célra történő önkéntes felajánlások, adományok, ajándékok elfogadását. A beszámolót tegnap délután és ma vita követte, illetőleg követi. Ebben tegnap felszólalt a neves családjogász: dr. Pap Tibor pécsi professzor is. Indiába indul a balettegyüttes 75 éves jubileum — Gyűrű, titkos szavazással Munkatársunk telexjelentése. A Pécsi Nemzeti Színház már nemcsak pécsi — ez volt a leglényegesebb megállapítás tegnap de. a pesti Fészek Klubban. A színház ugyanis ott, a fővárosban rendezte meg évadnyitó sajtótájékoztatóját. Elsősorban azért, mert a balettegyüttes országos, az operarészleg és a gyermekszínház pedig egész Dunántúlra kiterjedő feladatokat lát majd el. De a prózai társulat is túllép Pécs és Baranya határán. Nógrádi Róbert igazgató részletesen ismertette az öt részleggel rendelkező — se vonatkozásban Magyarországon legnagyobb — színház alapelveit: a népszerűséget, korszerűséget és eredetiséget, valamint az évad terveinek lényegét. Ezek után a színház többi vezetője számolt be a részlettervekről. A legfontosabb, a legérdekesebb tervek: októberben ünnepük a magyar nyelvű pécsi színház megalapításának 75. évfordulóját, többek között művészeti díjat akarnak kiadni, egy pénzjutalommal járó gyűrűt, amelyet a színház tagjai titkos szavazással ítélnek oda évente egy-egy művésznek A különböző műfajú pécsi előadásokat eddig a következő városok kérték szerződés alapján. Szolnok, Kecskemét, Szekszárd, Kaposvár, Veszprém, Ajka, Keszthely, Zalaegerszeg, Szombathely és Nagykanizsa. A tegnapi sajtótájékoztatón pedig elhangzott a kérés: A veronai szerelmesek mártíriuma című alkotást adják elő Pesten is. Végül a balett nagy híre: november 23-án Pakisztánba, Indiába és Ceylonba indul. Földessy Dénes t V
