Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Szerénység, nyugodt légkör, diplomatikus Tálaszok Hat mérkőzésre hét pont Hernádi Ferenc: Hatodik, hetedik hely, ha a fiatalok továbbra is jól játszanak Azt is hozzá tehetném: az utolsó edzés után, amely a most induló 1970/71-es baj­noki labdarúgó idényre tör­tént, a felkészülés utolsó állomása volt. Tulajdonkép­pen a két hátvéddel sze­rettem volna beszélgetni — a két fiatalabb öreggel. Iván és Rapp Imre után ugyanis Hernádi és Kincses I. a Dózsa két legrégibb — az első csapatban — egyben legidősebb játékosa is. Régi erények Amikor a Tüzér-pálya ka­puján beléptem, egy hatal­mas bomba éppen a felső lécről pattant Rapp mögé, a hálóba. Hernádi vissza­lépett néhányat, aztán jó 20 méterről meglőtt egy másik labdát. Az a hálótar­tó vas és a kapufa között táncolt néhány másodpercig. Akkor kihúzódott a tizen­hatos sarka felé, a jobb ol­dalra, és onnan „idegesítet­te” Imrét. Ilyen lövésekre szokták mondani: mint egy lórúgás. Persze, a régi csatáreré­nyek. Együtt indult a két hátvéd. Mindketten csatá­rok voltak. Mindketten 1963 őszén kerültek a Dózsához. S jó pár esztendő óta csak sérülés miatt változik az összeállítás, a szélsőhátvédek helyén. Nándi sajnos most is sérült, hiába keresem az edzésen. Így csak Hernádi­val heveredtünk le, a tribün megnyúlt árnyékában, a pá­lya szélén. — Rólam írni? Mit lehet rólam írni? — Kissé várat­lanul ért, hogy ő kérdez először. Egy kissé túlzott szerénységet, vagy sértődött­séget véltem felfedezni a kérdés mögött. Mert való igaz: ritkán foglalkozik a sajtó a megszokottakkal. Nem gólkirály. Nem válo­gatott jelölt. Nem akar el­menni más egyesülethez. Nem újonc. Nem játszik kiemelkedőn, mert hiszen megszoktuk, hogy évek óta a csapat egyik legbiztosabb pontja. Aztán rájöttem: Feri ko­molyan gondolja, hogy nincs Tavaszi csapatával kezd ma a Pécsi Dózsa Dr. Czibulka Mihály edző a tavasszal jól szere­pelt csapatot küldi pályára vasárnap Pécsett, a Szombathelyi Haladás elleni évadnyitó mérkő­zésre. — A Rapp — Hernádi, Maurer, Konrád, Kin­cses II. — Kocsis, Tüske — Bérezési, Máté, Tóth, dr. Dunai. Csere: Pólyák, Köves és Rónai. Ez lesz a csapatunk — mondotta dr. Czibulka Mihály. — Kincses I. sérülése miatt nem játszhat. S mi lesz az eredmény? — Lassan, kezdenek formába lendülni játéko­saink. Remélem vasárnap már jól játszanak, ez esetben itthon tudjuk tartani a két pontot. mit írni róla. Ügy beszél­gettünk, mint a székelyek. Egy-egy mondatot percekig rágtunk, de azért szóit ejtet­tünk sok mindenről. Hernádi 1959-ben került a PVSK-hoz. Csatárként. A Dózsában, viszont már a be­mutatkozásnál hátvédet ját­szott. Azért közel 190 NB I- es mérkőzésen gyakran lát­tunk tőle csatáralakításokat. Négy gólja, számtalan ka­pufája, beadásai, a korszerű hátvéd játék gyökerei még a csatármezben alakultak ki. — Láttam az előbb, rom­má lőtted a kaput. — Új a cipőm — mutat lábára, a legnagyobb ko­molysággal. — Ilyenkor az ember nagyon jó lövőfor­mában van. Persze tudom: a cipőben levő láb azért többet ér minden új csuká­nál. — S a gyakorlat. Feri pedig mindig a legszorgal­masabbak közé tartozott. Hét éven keresztül alig hiányzott a Dózsa csapatá­ból. Három éve a heti osz­tályzatok alapján a legjobb magyar hátvéd volt. A leg­jobb három között azonban minden évben megtalálható. — Nem komoly dolog az osztályozás — mondja. — Ha az újságírónak nem szimpatikus egy játékos, a legjobb indulat mellett is úgy láthatja, hogy rosszul vagy közepesen játszott, még akkor is, ha éppen ne­ki köszönhető is a győze­lem. Más esetben kimon­dottan rossz játék mellett is lehet 8-ast kapni. Sorolja a példákat. Egyszer beoltottak — Azért téged az osz­tályzatoktól függetlenül is figyelembe vehettek volna a válogatók — valamelyik vá­logatott — összeállításá­nál? ... — Nem vagyok én válo­gatott játékos. Igaz néhány esetben oda lehetett volna kerülni. Egyszer az után­pótlásban számításba vették. Be is oltattam magam, az­tán itthon maradtam. Az oltás az MTK mérkőzésre érett be. Simán kaptunk egy hármast — az én segédle­temmel. — Most is sokat kaptatok. Vasas, Újpest! — A legnagyobb edzés­terhelések közben játszot­tunk. A bajnokság a fontos. Hogy hányadik hely? Ha­todik, hetedik. Ha a fiata­lok továbbra is jól játsza­nak. Az én kívánságaim? Ha lehet még pár évig ját­szani. S ha már játszom, jól is. Az sem lenne rossz, ha egyszer végre betörhetnénk a nagyok közé. Az edzés véget ért. Már csak a legfiatalabbak van­nak a pályán egy kis túl­órázásra. Hernádi Feri le­vezetésképpen néhányat fe- jelget, lábán táncoltatja a labdát. Nem árt a gyakor­lás 29 éves korban sem. L. J. Sporthírek ATLÉTIKA Az országos atlétikai baj­nokságon a komlói Wieland a 100 méteres gátfutásban 3. lett. ♦ A Komlói Bányász férfi röp­labdázói megkezdték felkészülé­süket egy hónapos nyári pihenő után az őszi idény mérkőzéseire. Az őszi első fordulót augusz­tus 29-én játsszák a komlóiak, ekkor Tatabánya látogat el Komlóra. Ezt megelőzően Keszt­helyen a Balaton Kupa mérkő­zéseken vesznek részt a Komlói Bányász férfi röplabdázói. * A siklósi termelőszövetkezeti községi SE labdarúgó szakosztá­lyánál 13 évig eredményesen te­vékenykedett Vörös István edző. A félfordulós bajnokság után le­mondott tisztségéről. A siklósiak baráti vacsorán búcsúztatták és emlékveret átadásával köszönték meg eredményes tevékenységét. A csapat új edzője Csapiáros József lett. I A labdarúgó NB L B-ben a Pécsi Bányász együtte­se képviseli Ba­ranya labdarúgó sportját. Az újhe­gyiek a tavaszi egyidényes baj­nokságban nagy­szerűen szerepel­tek, és a szurko­lók, vezetők re­ményei nem alap­talanok a jó sze­replést illetően a most induló baj­nokságban is. Ké­pünkön: az álló sorban balról jobbra Tallósi, Bo- gyai, Köves, Ke­lemen, Keller, Mé- rei, Palkovics I., Halasi, Bencsik, Márton. Guggoló sorban balról jobbra: Bárány, Ivanics, Györkő II., Palkovics II., Bartal, Makiári és Kosár. A Pécsi Bányász labdarú­gó-csapata az idei félfordu- lós bajnokság előtt is már megmutatta oroszlánkör­meit. De beszéljenek a szá­mok: a csapat 1967-ben a tizedik, 68-ban a hetedik, tavaly a negyedik helyen végzett az NB X. B erős me­zőnyében. A félfordulós baj­nokságban csak az utolsó — helyosztó — mérkőzésen dőlt el a második hely sor­sa. Kis szerencsével elsők is lehettek volna. — Hétköznapi, szürke csa­pat a mienk — mondja Ko­vács József edző —, s elég kevés eséllyel indulunk a bajnokságokon. Ennek elle­nére bizonyítottuk, hogy a csapat képes komoly ered­mények elérésére. Sajtó- visszhangunk ugyan kevés volt, és a közvélemény tá­masza sem állt mindig az elvárt mértékben mögöttünk, de ez nem zavart bennün­ket. — Előkelő helyezés a második. Vajon végződhe­tett volna-e jobban a fél­fordulós idény? — Bennünket csak 9 pont megszerzése érdekelt. Cso­portunkban ezt a tervet ma­radéktalanul teljesítettük. Riválisunk, a másik csoport éllovasa, a Szállítók ide­genben mindössze csak há­rom pontot szerzett. A hely­osztó mérkőzések már nem jelentettek pontot. Az ed­zéseket csökkentettük, szinte szabadságidő alatt játszot­tuk a Szállítók elleni hely­osztókat. A fiúk minden ad­digi mérkőzésen 100 száza­lékos teljesítményt nyúj­tottak, nem érheti őket szemrehányás azért, hogy nem lettünk elsők. — Elkészült a sorsolás. Hogyan tetszik ez az ed­zőnek? — Idegenben kezdünk ugyan, méghozzá a Zala­egerszegi TE ellen. Ennek ellenére kedvezőnek érzem a sorsolást. Következő mér­kőzésünk a Ganz MÁVAG elleni, hazai pályáin, aztán Budapesten a BVSC, ezt szintén hazai mérkőzés kö­veti a Győri MÁV-DAC el­len ... Az első hat mérkő­zésre 7 pontot terveztünk. — Milyen helyezést ter­veztek a következő baj­nokságra? A válasz diplomatikus. — Szeretnénk legalább olyan jó helyen végezni, mint 1969-ben, vagy még A Pécsi Bányász az NB I. B-ben jobban ... Ehhez szüksé- I günk van a vezetés további hathatós támogatására, s a szurkolókra, akiknek akkor kéne buzdítani legjobban a csapatot, ha bajban van ... — Minden csapat, így a Pécsi Bányász is az idény­kezdés előtt gondokkal küzd. Milyen gondok ag­gasztják? — Tavasszal tíz komoly sérültünk volt, így nem tud­tam kialakítani az őszi kez­dő csapatot. Ehhez járult még hozzá Palkovics I. és Márton betegsége. Rájuk sem számíthatok a rajtnál, ők mindketten középpályá­I sok, ezért az egész csapat szerkezetén kell változtat, nőm. — Hogyan változtat? Elmosolyodik, 8 még dip. lomatikusabb választ kapok, mint az előbb: — A csatársort kénytelen leszek megváltoztatni.. , Támadóbb szellemű csatár­sort kell kialakítani. A be- állós posztja is nyitott kér­dés egyelőre... A középpá­lyások problémája is meg­oldatlan ... De neveket nem mondok. Maradjon ez az én kulisszatitkom. Kampls Péter Megkezdődött a labdarúgó-bajnokság Gyenge játék a Hungária úton Szombaton délután napsü­téses időben a Hungária úti stadionban az MTK—Csepel mérkőzéssel megkezdődött az 1970—71. évi labdarúgó baj­nokság, 4000 néző előtt. Takács indította útjára a labdát és már a 2. percben a nyurga csepeli középcsatár leadása tisztán találta Lo­soncát, aki 14 méterről sen­kitől sem zavartatva a jobb alsó sarokba vágta a bajnok­ság első gólját (1:0). Az MTK Idegeskedett a gyors gól mi­att, egyre-másra ellenfélhez továbbította a labdát, kapko­dott, sok hibát vétett. Gyen­ge színvonalú, de eléggé szik- rázó volt a játék, Molnár és Oláh tűnt ki a két csapatból keménykedésével, a játékve­zető mindkettőjüket figyel­meztette is. A 31. percben Vellai is a figyelmeztetettek közé került. A második félidő elején megint majdnem gyors cse­peli gól született, Takács alakítása után Varga az ötös­ről sem tudott a hálóba ta­lálni. Parázs volt a légkör, egymást követték a szabály­talanságok. Az MTK a 62. percben egyenlített, Sárköá átlőtte a labdát a baloldalra, Szuromi 14 méterről, oldalról kapásból rábombázta, Fatér már-mér megfogta, de végül a kezéről a bal sarokba csú­szott (1:1). 85. percben Gulyás belő- hette volna csapata győztes gólját, de sokat forgolódott, s gyenge lövését Brünyi véd­te. Az idénynyitó mérkőzés nem kényeztette el a szurko­lókat. Különösen az első 45 percben volt kritikán aluli a játék. Végeredmény: Csepel—MTK 1:1 (1:0). Hungária út. 4000 néző. V.: Wottava. Góllövők: Losonczi, illetve Szuromi. ESTI MÉRKŐZÉS A MEGYERI ÜTŐN Szombaton este a labdarú­gó-bajnokság első fordulójá­ban az Újpesti Dózsa a Sal­gótarján ellen rajtolt. A jó formában lévő bajnokcsapat, biztos győzelmet aratott. Vég­eredmény: Üj pesti Dózsa— Salgótarján 5:0 (2:0). Rajt az NB ! 1. B-ben is i I Szombaton az NB I. B-ben is megkezdődött a bajnokság, j BVSC—Debreceni VSC 3:2 (1:2). Szőnyi út. 500 néző. I Vezette: Hegyes. Góllövok: i Nagy, Takács és Kaszás, il­letve Vasvári és Vásárhelyi. Az első félidőben a vendé­gek ,a másodikban a hazaiak voltak jobbak az elég gyen­ge színvonalú találkozón. Jttai sportműsor Labdarúgás: NB I. mérkőzések: Pécsi Dózsa—Szombathelyi Ha­ladás, PVSK pálya 17.00, Diós­győri VTK—Komlói Bányász, Diósgyőr, 17.00, NB I. tartalék mérkőzések: Pécsi Dózsa—Szom­bathelyi Haladás, PVSK pálya, 14.45, Diósgyőri VTK—Komlói Bányász, Diósgyőr 15.00, NB I. 3 mérkőzés: Zalaegerszegi TE— Pécsi Bányász, Zalaegerszeg, 16.30, megyebajnoki mérkőzések: István-aknai Bányász—Boly, Pécs- szabolcs, 17.00. Mágocs—Pécsi Ki­nizsi, Mágocs, 16.30, Szászvári Építők—Véménd. Szászvár, 16.30, Pécsi Bányász n.—Pécsi Porce­lángyár, Pécsújhegy, 9.30, ba­rátságos mérkőzés: Vajszló— Pécsi BTC. Vajszló. 16.00. Atlétika: Országos felnőtt baj­nokságok befejező versenyei, a baranyai atléták részvételével, Budapest. 17.00. Kerékpár: A Bp. Vasas ház­tömbkörüli versenyének befejező futama, a Pécsi Spartacus ke­rékpárosai részvételével, Buda­pest,- -3 0.-00; • •­Kézilabda: NB I. B mérkő­zés: Komlói Bányász—Miskolci Bányász, férfiak, Komló, 10.00, NB H. mérkőzések: Tatai Volán —Pécsi Ércbányász, férfiak. Ta­tabánya, 10.30, Pécsi Kesztyű­gyár-Szekszárdi Spartacus, fér­fiak, PVSK pálya, 10.00, Almás­füzitői Timföldgyár—Pécsi Vörös Meteor nők. Almásfüzitő, 10.00. Sportlövészet: Országos vidék­bajnokság versenyei a pécsi sportlövők részvételével, Eszter­gom és Szentendre, 8.00. Tenisz: NB n. mérkőzések: Diósgyőri VTK—PEAC, nők, Diós­győr, 8.30, Csepel Autó—Pécsi Spartacus, férfiak. Budapest, 8.30. Úszás: Az országos gyermek­bajnokságok befejező versenyei, a pécsi úszók részvételével, Bu­dapest, 9.00. Vitorlázás: Pécsi Geodézia SK országos vitorlásversenye, kalóz hajóosztályban* .Pécsi-tó; M) óra­Kajakosok a Pécsi-tavon A vízen is, a parton is Őszin­tén bevallják — a közlekedési nehézségek miatt, sajnos vissza­fejlődött az élet a megye első és egyetlen kajak szakosztályá­ban! Amióta az MTS autóbu­szát nem vehetik igénybe és saját maguknak kell gondos­kodni a kiutazásról, bizony a szokásos keddi edzések elma­radnak. A felkészülés alkalom- szerű, a tehetősebb gyerekek távolsági járattal, a kevés pénzűek kerékpárral hajtanak ki néha a tóra. Pedig most már szinte min­den adott. Mosolyogva mesélik, hogy az elszállásolási gondok is megoldódtak — önálló bérlői egy pajtának, ahol ugyan ed­dig társbérletben laktak egy kecskével, de a tulajdonos néni a kedvükért eladta, most még a kajakok őrzését, kiadását is magára vállalta. Nemrég jött három vadonatüj portyakajakos is Jánoshalmáról, a közismert kajaképítő üzem­ből. Van kajakuk, de edzőjük is, mert Elscholtz László válto­zatlanul nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel foglalkozik a fia­talokkal. De ki ne felejtsük a felsorolásból, hogy több komoly tehetségük is van! A Pécsi Víz­ügyi SE idén már képviselteti magát az országos szövetség tehetségkutató táborában, aho­vá minden évben az ötven leg­ügyesebb fővárosi és vidéki ka­jakpalántát hívják meg. Edze­nek. tanulnak, de versenyeznek is. Most pár napja az a hír érkezett, hogy a felmérő ver­senyen a nagyon tehetséges Bá­nyai Imre tizedik lett, Meggyes Ákos tizennegyedik helyen vég­zett a félszáz meghívott közül. — Annyi nehézség közepette, hogyan lehet mégis eredményt felmutatni? — Csak így, hogy Bányai I*n- re mecsekrákosi, Meggyes Ákos pedig minden nyáron ott nya­ral a rokonoknál — világosíta­nak fel a szakosztály vezetői. — Innen Is látszik, hogy ha a tehetségeknek alkalma nyílna a rendszeres munkára, talán sikerülne valóra váltani azt a sok reménykedést, melyet a tó építése idején szőttek a fiata­lok. Most cselhez folyamod­tunk. ha már egyszer víz is, kajak is, edző is adott — ne álljon mindez kihasználatlanul: szakosztályunkba gyűjtöttük a környékbeli gyerekeket. Bányai Imre például nagy tehetség. Szakosztályvezetők, verseny­zők egyaránt nagy izgalommal készülnek az első nagy túrára, amikor majd elhagyják a ta­vat. Teherautóra kerülnek a ka­jakok, majd a Sió egyik alkal­mas helyén vízre szállnak és lehajtanak egész Mohácsig. De előtte meghallgatják a szakta­nácsokat, mert dr. Vass Klára, a sportkör vezetőségi tagja, a szakosztály egyik irányítója — érdekes beszámolóra készük — Nem hiszem, hogy pécsi vízisportolót ért valaha Ilyen szerencse, mint engem, elindul­hattam a Nemzetközi Duna Tú­rán! Nyolc hajóval, tizenhat magyar túrakajakozó is ott dol­gozott a nagy nemzetközi me­zőnyben, mely tizenhatodik al­kalommal indult útnak. Mi is a hivatalos rajtnál, tehát In­golstadt mellett vízre szálltunk, Mohácsig sok csodálatos élmény várt bennünket. — Most itt az alkalom, meg­kérdezem; végig egyforma a Duna arca? — Bécstő! pontosan olyan, mint hazánkban. A legfelső sza­kaszon még keskeny, alig száz­húsz méter és gyönyörű fehér sziklák között csordogál. Ké­sőbb hat nehéz zsilipen Is át kellett magunkat verekedni. Egy hónap alatt értünk Mo­hácsra, ahol búcsút kellett mon­dani a mezőnynek. Rájuk még további egyhónapos út várt a torkolatig. De ez az ezer kilo­méter is csodálatos volt. A szakmai tapasztalatok pedig hasznosak, remélem a szakosz­tály számára is. S. V. 1 v f \ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom