Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-11 / 187. szám
Ara: SO fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évf. 187. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. aug. 11., kedd A tartalomból: Kairó figyel meztetése Washingtonhoz (2 old.) Ostromállapot Paraguayban (2. old.) Nőkérdés Magyarországon? A kadnak talán, akik meglepődnek az ilyen fogalmazás hallatán. Hiszen társadalmunk átlagembere réges-rég lezárta magában ezt a kérdést. Megszokottá vált az egyenjogúság tudata, sőt, hajlamosak vagyunk néha már a férfiak egyenjogúsítását emlegetni. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük az egyenjogúság teljessé tételének követelményeit, rá kell jönnünk, hogy nem olyan egyszerű a dolog. Ezt tette a közvélemény által már jól ismert Központi Bizottság ülése is, ezt megelőzően pedig mindazok, akik a nőkről szóló napirendi pont előterjesztésének összeállításában részt vettek. Igen, valóban az a helyzet, hogy a nőknek 'a férfiakkal való egyenjogúságát évtizedekkel ezelőtt kimondta, deklarálta a dolgozók állama. A tanulás, a társadalmi előremenetel, a bérezés viszonylatában egyaránt régóta rögzítettek az elvek: csak épp a gyakorlati megvalósulásban mutatkozik elmaradás sok helyen. Minden joggal rendelkeznek a nők a tanuláshoz. De ha családanyák is egyben, hogyan szakítanak maguknak annyi szabadidőt, amely új ismeretek szerzéséhez, az érettségihez vagy az egyetemi diplomához szükséges? Lehet belőlük miniszter és gyárigazgató, mégis elenyészően kevesen emelkednek magasabb tisztségekbe azok közül is, akik képességeiknél fogva méltóak lennének erre. Régi elvünk az „egyenlő munkáért egyenlő bér” követelménye, de bármelyik üzemi közösségben ellenőrizhető, hogy a női dolgozó ugyanazért a munkáért, ugyanabban a beosztásban kevesebb fizetésért dolgozik, mint férfi munkatársa. Különösen az utóbbi években tett sokat az állam annak érdekében, hogy megpróbáljon könnyíteni a speciálisan női gondokon, amelyeket gyermeknevelés, háztartás, s más hasonló címszavak alatt ismerünk mindnyájan. Mindez azonban távolról sem elegendő, hiszen épp a Központi Bizottság állapítja meg, hogy „a nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapni jogalkotásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpolitikánkban.” Van tehát nőkérdés ma is. De mit értsünk az alatt, hogy ezt a problémakört a mindennapi pártmunka' részévé kell tenni. Lehet-e ez egyáltalán pártmunka? S ha igen, miért és mennyiben? Aki üzemi közösségben él — hiszen ilyen a keresőképes korú nők 65 százaléka hazánkban — az jól tudja, hogy a napi munka gyakorlatában ezernyi apró-cseprő ügyben kell intézkedni, segítséget nyújtani a nők számára, olyan ügyekben, amelyek a gazdaságvezetés felsőbb régióiból nézve számítanak csak kis ügynek. Aki könnyebb beosztást kér, mert gyermeket vár, annak ez igenis nagy ügy. S a társadalom számára is az kell, hogy legyen. Annak az asszonynak, aki nem tudja a gyermekét óvodában elhelyezni, hiába beszélünk arról, milyen nagyot nőtt az óvodai férőhelyek száma, ezzel nincs kisegítve. Meg kell próbálni elhelyezni az ő gyermekét is. Az a dolgozó nő, aki vállain viseli a család együtt-tartásának ezerféle gondját, a közösségtől is joggal vár türelmet, segítőkészséget, gondoskodást a hétköznapi életben. Pártmunka-e, ha igyekszünk neki segíteni? Feltétlenül az. Része a pártmunkának, ha lehetőség szerint megkülönböztetett gonddal - kezeljük a dolgozó asszonyok jogos kéréseit, sőt harcolunk is ezek érvényesítéséért? Mindenképpen! És annál inkább fontos ez, mert az utóbbi időben számos példa van arra, hogy amit a párt lelkiismereti ügyének tekint, azt ugyan így kezeli a társadalom egésze is. Nyilván, szükség van újabb rendelkezésekre, talán törvényekre is, amelyek az eddigieknél pontosabban rögzítik a helyes elveket. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy minden (törvény anyit ér, amennyit megvalósít belőle a társadalom. A megvalósulás pedig mindig és minden helyzetben a kisebb közösségek munkája. Elvégre ők azok, akik a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően tettre váltják a gondolatot s ezzel élettel töltik meg a paragrafusokat. Ha tehát a párt- szervezetek érdemben foglalkoznak mindenütt a lányok és asszonyok ügyeivel, gondjaival, ezzel amellett, hogy a törvény megvalósulását segítik, egyben új törvények születését is sugallhatják. A nőkérdés másként vetődik fel a szövőgyárban, másként a íróasztalok mellett, más problémakört jelent egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben. A társadalmi szervezetek, elsősorban a pártalapszervezet, kötelessége éppen az, hogy foglalkozási áganként alkalmazza a törvényt, s ne a holt betűt nézze, hanem az embert, akiért a törvény született. A zelőtt a nap'obb közösségekben bizonytalan hatáskörű nőbizottságok intézték a nők érdekvédelmét. Számos területen ilyen támaszra sem számíthattak a dolgozó nők. Ismeretes, hogy a jövőben ez nem így lesz. Most minden szinten közvetlenül a párt veszi kézbe a nők között végzett elvi-politikai munka irányítását, a nők gondjainak megoldását szolgáló határozatok végrehajtásának ellenőrzését, koordinálását. A tömegszervezetekben, tömeg- mozgalmakban, állami és gazdasági szervekben dolgozó kommunisták egyetemes kötelességévé válik, hogy munkaterületükön gondoskodjanak a pártirányítás megvalósulásáról, a dolgozó nőket érintő kérdések a I pártpolitikának megfelelő eldöntéséről. A pártot az intézkedés meghozatalánál a realitások felismerése vezette, s az a szándék, hogy már a legközelebbi években teljesebbé tegye azokat az eredményeket, amelyeket a női egyenjogúság, a nők társadalmi helyzetének állandó javítása terén sikerült elérni. A társadalomnak, benne mindenekelőtt a kommunistáknak, pedig nem szabad elfelejtkezniök arról, hogy a mostani generációk megtisztelő kötelessége nemzedékekre megalapozni a szocialista nemzet erkölcsi-politikai egységét, amelybe nagyon is beletartozik az egyenjogúság teljes megvalósítása. Pártunk X. kongresszusára készülünk. A pártalap- ßzervezetek most készítik kétéves politikai mérlegüket. Néhány helyen már lezajlottak a beszámoló taggyűlések. Örömmel • állapíthatjuk meg, hogy mind a beszámolókban, mind a vitákban megfelelő hangsúllyal szerepel a nőkérdés. Ez pedig biztosítéka annak, hogy a jövőben még gyorsabban haladhassunk előre e sokakat érintő fontos társadalmi kérdésben is. Brandt, az NSZK kancellárja ma Moszkvába érkezik Moszkva: A szovjet fővárosban bejelentették, hojy Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik. Brandt kancellár, Scheel külügyminiszter és a nyugatnémet delegáció más tagjai ma, közép-európai idő szerint 13.00 órakor egy Boeing—707-es típusú különrepülőgépen indulnak a bonni repülőtérről és 16.00 órakor érkeznek Moszkvába. A szovjet—nyugatnémet szerződést szerdán délelőtt írják alá. Koszigin szovjet miniszterelnök és Brandt nyugatnémet kancellár tárgyalásainak végleges időpontját még nem tűzték ki. De mivel Brandt csütörtökön visszautazik Bonnba, e tárgyalásokra vagy szerdán délután vagy csütörtökön reggel kerül sor. Kilenc a tízezerből (3 old.) Milyen lesz a 210 ezer lakosú Pécs? (3. old.) Utazó fiatalok (3. óid.) A hét vége sportja (7—8. oldal) Willy Brandt szövetségi kancellár és Walter Scheel külügyminiszter a kancellári hivatalban tájékoztatta a CDU—CSU vezető képviselőit a nyugatnémet—szovjet szerződésről. A háromórás tanácskozáson az ellenzéket Kurt Georg Kiesinger, a CDU elnöke, Franz Josef Strauss, a CSU elnöke és Rainer Barzel, a CDU—CSU parlamenti frakciójának elnöke képviselte. Scheel részletesen ismertette a moszkvai tárgyalások menetét, a szerződés egyes pontjait, valamint magyarázatokat fűzött Gromiko néhány fontos kijelentéséhez. A tájékoztatás után heves vita következett, amelynek során a CDU —CSU képviselői kérdéseket tettek fel. Kiesinger a tanácskozás után kijelentette, hogy rendkívül nehéz problémáról van itt szó, amelyet az ellenzék behatóan tanulmányozni fog, mielőtt véleményt alkotna — mondotta. A káncellári hivatalban megtartott tanácskozás után a CDU—CSU vezető politikusai Kiesinger la- . kásán folytatták a szerződés tan ulmányozását. Waiter Ulbricht üzenete Berlin: Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke üzenetet intézett az el nem kötelezett és NATO-tag- országok államfőihez. Az üzenetet diplomáciai úton, illetve rendkívüli követek révén nyújtották át. Az NDK Államtanácsának elnöke felhívta a figyelmet az európai politikában az utóbbi időben kialakult lényegesen új helyzetre, „azzal a szándékkal, hogy fejlesz- sze az NDK és az illető országok kapcsolatait mindkét fél érdekeinek szolgálatában és támogassa a nemzetközi békés együttműködést”. Az említett új helyzet felveti, hogy azok az államok, amelyek ilyen vagy olyan okokból kifolyólag mindeddig nem tartanak fenn rendes diplomáciai kapcsolatot az NDK- val, felülvizsgálják az NDK- val kapcsolatos politikájukat és felvegyék az NDK-val a rendes diplomáciai kapcsolatot. Az NDK Államtanácsának elnöke üzenetében rámutat továbbá arra, hogy az NDK, következetes békepolitikája alapján, valamint tekintettel arra, hogy a világ tíz vezető ipari nemzete közé tartozik, joggal igényli az egyenlőjogú részvételt az ENSZ munkájában. Az NSZK kormánya szá- j mára is tanácsos lenne, ha bekerülne az ENSZ tagjai közé. Az üzenet átadása alkalmával folytatott beszélgetések és az üzenetet megkapó államokban tett más megnyilatkozások tükrözik) hogy az üzenet érdeklődést keltett és a felvetett kérdések iránt megértés mutatkozik, valamint tárgyalókészség nyilvánul meg. j A 6-os főközlekedési főút pellérdi elágazásnál lévő szakaszát meg kell védeni a hegyről lefolyó vizektől. Az Aszfaltútépítő Vállalat kétszázhatvan méter hosszúságii, fedett, szivárgóvízelvezető árokrendszert épít e célból Szokolai felv. Indokínai hadijelentés Harcok Phnom Penhhen, Kambodzsa fővárosában Mindössze 3 kilométerrel Phnom ' Penh központjától folytak a harcok hétfőre virradóan kambodzsai kormánycsapatok és a felszabadító hadsereg egységei között. — Mint az UPI írja, Phnom Penh becsapódó gránátok robbanásaira ébredt. A központból katonákkal teli autóbuszok indultak abba az irányba, ahonnan a lövöldözések és robbanások zaja hallatszott. A kormánycsapatok egyik tisztje szerint Szi- hanuk-pártiak fegyveres alakulata kísérletet tett arra, hogy behatoljon a fővárosba. A Reuter szerint a hét végén és vasárnap kiújultak a harcok Dél-Vietnamban. A népi erók aknavetőkkel és rakétákkal lőtték vasárnap este az amerikaiak Saigontól 120 kilométerre keletre lévő egyik táborát, majd gyalogsági rohamot intéztek ellene. Mint jelentettük, a napokban modern autómosó és szárító- berendezést helyeznek üzembe Pécsett, a XIV-es Autójavító Vállalat Bolgár Néphadsereg útjai központi telepén. Az egymillió forint értékű olasz Ceccato-berendezés kívánság szerint vízzel, vagy shamponos oldattal felül és oldalt lemossa a gépkocsit és közvetlenül utána le is szárítja. A művelet mindössze néhány percet vesz igénybe. A mosót egyébként a hideg idő beálltára téliesítik Erb János felvétele Vidéken először, és egyedül Használt gépkocsikkal kereskedik egy pécsi szövetkezet A használt személy- és tehergépkocsik eladására és vételére több vállalat is hivatott a fővárosban, vidéken azonban a használt járművek cseréjé csak spontán, a piacokon zajlott... Elsőként a Pécsi Autó- és Motorjavító Szövetkezet ébredt fel a vidéki cégek közül, s az idén január elsejétől javító-szolgáltató tevékenységükön túl használt gépkocsi vételével és eladásával is kezdtek foglalkozni. Az eljárás a következő: a szövetkezet megvásárolja az eladásra kínált használt gépkocsit — egy szakemberekből álló bizottság által meghatározott áron —, a megvásárolt járművet átnézik, biztonsági berendezéseit ellenőrzik, kijavítják a hibákat, s csak úgy bocsátják ismét áruba. A gépkocsi eladási áráról is bizottság dönt, természetesen figyelembe véve az autópiacon kialakult árakat. A szövetkezet — amellett, hogy átvizsgált, jó műszaki állapotú gépkocsit ad el, még egy előnyt nyújthat a vásárlóknak, ha a használt gépkocsit előzőleg közülettől vásárolták: ilyen esetben a vételár ötven százalékára OTP-hitelt tudnak nyújtani, 15 hónapos visszafizetésre. Annak ellenére, hogy az új szolgáltatásról még kevesen tudnak — a reklámgépezet tulajdonképpen csak a közelmúltban indult meg —, máris számottevő forgalmat bonyolítottak le. Az érdeklődők — eladók és vevők — többsége magánember, de fordultak a szövetkezethez közületek is. Havi átlagban nyolc-tíz használt gépkocsi cserél gazdát így, a szövetkezet közvetítésével — eddig félszáz körüli az eladott gépkocsik száma, amelyek értéküktől és állapotuktól függően 5—160 ezer forintért keltek el.
