Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1970. augusztus 9. dunantüli naplö 3 Burokban hordott nagy lehetőség Cserkút óriás lehet A Cserkúti Gépjavító Vállalat egyik terméke az alumínium tartályok. Szokolai felv. Svájci gyárak prospektu­saiban láttam hasonló képet. A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz Pécs­ről Szigetvár felé autózva, a pellérdi elágazás után kell letérni a 6-os útról. Az új iroda- és üzemépületeket a természet veszi körül, a hát­tér — szőlőhegy. Eszményi környezet Sok szerep A gazdasági élet színpa­dán, az idők folyamán, talán a mezőgazdasági gépjavítók játszották a legtöbb szerepet. Az első baranyai gépállomá­sokat — mindössze 10—10 traktorral — 1948-ban avat­ták fel. Közel 15 esztendő telt el, majd 1962-től fokoza­tosan eladták gépeiket a közben megerősödött terme­lőszövetkezeteknek. A trak­torosokat is átirányították. A gépállomások 1964-ben gép­javító állomásokká szerve­ződtek. Űjabb fordulat: 1968-tól, tehát az új gazda­sági mechanizmus bevezeté­sének évétől a baranyai me­zőgazdasági gépjavító állo­mások cserkúti központtal gépjavító vállalattá alakul­tak. Ez profilváltozással járt. A cserkúti vállalat ma már inkább mezőgazdasági gép­gyártónak, mintsem gépjaví­tónak nevezhető. Ilyen előz­mények után indokolt a kér­dés: Hogyan tovább? Mit hoz a jövő? Annál is inkább, mert a cserkútiak pillanatnyilag sokmindennel foglalkaznak, ráadásul üzemeik a megyé­ben szétszórtan találhatók. Holott a termelés koncent­rálása lenne a kívánatos. A vállalat évi termelési értéke Ma, vasárnap délelőtt Járási | .szántóversenyt rendez a blcsérdl Aranymezé Termelőszövetkezet területén a Pécsi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya, a megye két termelőszövetkezeti szövet­sége, a KISZ Járási bizottsága és az Agrártudományi Egyesület ba­ranyai szervezetének közremű­ködésével. Mivel az idén megyei versenyt nem tartanak, Baranya legjobb traktorosai a mai vetél­kedőn mérik össze tudásukat. Több mint 3é traktoros felvo­nulása nyitja meg a nagy ér­deklődéssel várt versenyt, amely­nek feladatai között szerepel az várhatóan 200—220 millió forintra rúg, s ez két és fél­szer annyi, mint a Sopiana Gépgyáré. Ezeket a százmil­liókat a következő tevékeny­ségek hozzák: gépgyártásból 110—120 millió, gépjavításból 30—40, kereskedelmi tevé­kenységből 30, szerelési mun­kákból 15—20 millió forint A cserkúti központhoz öt üzem tartozik: a szigetvári, a mágocsi, a villányi, a palo- tabozsoki és a pécsváradi. Az egyes üzemek termelési értéke széles skálán, a 17 és a 60 millió forint között mo­zog. Ugyanígy a másfélezres összlétszám, az egyik üzem­ben a létszám a 150-et sem éri el, másutt meghaladja a 350-et Ilyen kép után ki-ki ho­gyan képzeli el a jövőt? Vé­leményem szerint egyes tevékenységeket és üzemeket le kellene adni és arccal a mezőgazdasági gépgyártás felé, néhány gép nagy soro­zatban történő gyártására ráállni. Hangsúlyozom, né­hány gépről van szó, vagyis olyan országos hiánycikkek­ről, amelyek iránt igen nagy a mezőgazdaság kereslete. Sikert arattak a konstrukciók Nos, a tendencia ez. Igaz, még a kezdetnél tartanak, a mezőgazdasági gépgyártás tulajdonképpen most van ki­bontakozóban, ugyanakkor folynak a tárgyalások, az al­kudozások egyes üzemek el­adásáról. Ami a gépgyártást illeti, a cserkúti mérnökök által szerkesztett mezőgazda- sági gépek sikert arattak; a Pécsi Ipari Vásáron is be­bizonyosodott ez. Megrende­Bsxzeszántás két fordulóval, a nyitóbarázdák befejezése, majd a kijelölt területsávok teljes fel­szántása. Az eredmény kihirde­tésére a déli órákban kerül sor. A legtöbb pontszámot elért ver­senyzők elismerő oklevelet és ér­tékes tárgyjutalmakat kapnak. A KlSZ-bizottság díját a legjobban szerepelt ifjú traktorosnak ad­ják át. A verseny színhelyén a me­gyei AGROK^R & legkülönbözőbb gépekből és traktorokból gyárt- mánybemutatót tart a mezőgaz­dasági szakemberek számára. lésük van bőven, csak győz­zék. Elsőnek a pótkocsira is gyorsan felszerelhető, 350 hektoliteres alumíniumtartá­lyokat említsük. Folyékony élelmiszerek — sör, tej, stb. — tárolására használhatók. A belföldi megrendelők tel­jes egészében lekötötték ka­pacitásukat, de nagy az ér­deklődés csehszlovák és ju­goszláv részről is. Az export­ról még ezután tárgyalnak. Máris megszületett a javított változat terve, a későbbiek­ben ikresítve, álló megoldás­sal gyártják a tartályokat. A nagyteljesítményű £a- kérgező gépeket eddig kül­földről hoztuk be. A cserkú­tiak konstrukciója a legmo­dernebb finn gyártmánnyal vetekedik, de annál lényege­sen olcsóbb, általuk tehát dollárt takarítunk meg. Nagy az érdeklődés mind belföl­dön, mind a szomszédos Ju­goszláviában. A cserkútiak, „mindent a helyszínen” jel­szóval, további fafeldolgozó gépek megkonstruálását tűz­ték ki célul. Egy harmadik gyártmányuk: az MTZ trak­torra szerelhető un. homlok- rakodó; egyszerre 5—6 bog­lya szénát felrak a pótkocsi­ra. Kitűnő gárda Már dolgoznak a jövő év témáin. A cukorrépa betaka­rítósor kooperáció eredménye, a szekszárdi testvérvállalat gyártja a kiemelőt és a ra­kodót, a cserkútiakra vár a fejezőegység megkonstruálá­sa. Űj konstrukció, amely nagy érdeklődésre tarthat számot, a festő kabin és fes­tő fülke — gépek, járművek festésére. A minisztérium millióiból két éve dolgoznak egy korszerű, 80 fajta mé­résre alkalmas, diagnosztikai kocsi elkészítésén. A moto­rok és traktorok hibameg­állapítására szolgáló kocsi sorozatgyártását jövőre kez­dik meg. Ugyancsak új gyártmány az önjáró takar­mánykiosztó. Itt említsük, hogy jövőre mi marad el. | Most még egyedi megrende­lésre is dolgoznak. Ez nyil­ván nem tartható, hiszen a sorozatgyártás a cél. Ezért az egyedi gyártást megszünte­tik. Ha a cserkúti gépeket egy mintateremben helyeznénk el, azt mondhatnánk: kez­detnek nem rossz, impozáns a kép. Alap van, és a szel­lemi kapacitást sok, a cser- kútinál nagyobb vállalatok is megirigyelhetnék. A mun­káslétszám 70 százaléka uni­verzális szakmunkás, a mér­nökök száma 30 — egyhar- mada köztük szerkesztő mér­nök — a technikusok száma több mint 70. Ebből a gár­dából többet ki lehet, sőt, ki is kell hozni. A burokból kilépve Néhány országosan hiány­cikknek számító mezőgazda- sági gép — nagy sorozatok. Ebből lesz a legnagyobb haszna a népgazdaságnak, elsősorban természetesen a mezőgazdaságnak. Ehhez magát a gyártási folyamatot is gépesíteni, modernizálni kell, mert jelenleg sok még a kézi munka. összegezve: a cserkúti Me­zőgazdasági Gépjavító Vál- , lalatot egy burokban hordott nagy lehetőségnek tartom. A burok most van kinyíló­ban, a belőle kilépő — óriás­sá nőhet. Abban a cserkúti környezetben, • amelyet az írás elején lefestettem, még további gyártócsarnokok so­rakozhatnak maid. A cser­kúti Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalatnak jelenleg két­százmillió az évi termelési étéke. A cserkúti Mezőgazda- sági Gépgyártó Vállalatnak lehet félmilliárd, de az is elképzelhető, hogy egymil- liárd forint. Miklósvári Zoltán Ma: szántóverseny Bicsérden Befejezés előtt a Pécsi Műszaki Főiskola Szeptemberben megkezdődik az oktatás M onumentális építkezés látványa tárul elénk a Boszorkány utcában: az új Pécsi Műszaki Főiskola fel­építése befejező szakaszá­hoz érkezett. Alinak a fa­lak és néhány külső mun­kafolyamat kivételével a munkálatok az épületek | belső területem folynak. Milyen lesz Pécs új felső- oktatási intézménye; elké­szülnek-e az építők, vagyis megkezdődhet-e idejében, szeptember második felé­ben az oktatás? Ezek a kérdések sorakoz­tak bennünk, amikor Juhász Jenővel, az intézmény új fő­igazgatójával, valamint a be­ruházó vállalat és az építke­zés több vezetőjével és fő­mérnökével végigjártuk ezt a hatalmas — még épülő — épületkomplexumot. A szem­lén részt vett Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, Szentistványi Gyulá- né, a Városi Pártbizottság titkára és Papp Imre, a Vá­rosi Tanács vb-elnökhelyet- tese. A külső vonalaiban is le­nyűgözően szép új felsőokta­tási épületcsoport összesen hat kát. hold területen fek­szik. Épületei funkciójuk sze­rint összesen négy részre oszthatók. Méreteik, az egész komplexum elegáns egysze­rűsége, harmonikusan mo­dern stílusa európai viszony­latban is számottevő oktatá­si épületcsoportot sejtet. S mit ígér belülről ez az ob­jektum? A főbejárattól oszlopos elő­csarnokba jutunk. Jobbszár­nyán a szakkönyvtár kap helyet. A polcrendszert már beszerelték, az, olvasóterem bútorzata azonban még vá­rakozik erre. Az induláskor mintegy ötvenezer, a továb­bi fejlesztési ciklusokban pedig mintegy 3—400 ezer kötetnyi szakkönyvet helyez­nek el jtt. Emeleti szintjein tanszéki és egyéb irodai he­lyiségeket, konzultációs kis­termeket találunk; középütt pedig raktárakat és irattára­kat. Az épületrész déli front­járól lenyűgöző a kilátás a városra; Űjmecsekaljára. A tanszéki szárny egy nyak­taggal kapcsolódik pandant- épületrészéhez, amelyben az oktatást szolgáló 40 előadó­helyiség várja majd a hall­gatókat. Ezek közt három 120, hét 80 személyes, a töb­bi pedig átlagosan 40 szemé­lyes kisebb rajz-, szeminári­umi, nyelvi labor, stb. terem. Mindkét épületszámy négy­szintes. Átellenben, legyező­szerű elhelyezésben kocka­szerű építmények vonalai rajzolódnak ki — ezúttal még „félkész” állapotban. Itt lesznek a különböző műhe­lyek és láboratóriumok egy része, valamint a kazánház is itt kap helyet. A kollé­gium épületében 840 sze­mélyt tudnak elhelyezni két­ágyas modem szobákban. Az új Pécsi Műszaki Főis­kola szervezeti felépítéséiül a főigazgató tájékoztatott bennünket. Eszerint két kart szerveznek a főiskolán: épí­tész- és gépészkart. Az épí­tészkar három (építőipari, mélyépítő és műszaki tanár­képző) szakja csak a jövő évben, 1971 szeptemberében indul meg. Az idei tanévben csak a gépészkaron kezdődik meg az összesen mintegy 280 új elsőéves oktatása. Mégpedig három szakon: az épületgé­pész szakon, az épületvilla­mosítási szakon (itt két ága­zattal: épületvillamossági és felvonás gépész ágazattal). A harmadik szak, a szilikát- gépész-vegyipari gépész szak négy ágazattal indul meg. Itt kötőanyagipari, üvegipa­ri, kerámiaipari és vegyipari gépész üzemmérnököket ké­peznek. Ezzel egyidejűleg természetesen tovább folyik a korábbi tanévben megin­dított oktatómunka a II. és III. évesek számára, akik ugyancsak üzemmérnökök lesznek, , A szemle eredményekép­pen az építkezés üteméről ezeket mondta az intézmény új főigazgatója: — Szeptemberben az okta­tó munka — bár zökkenők­kel és nem kevés nehézség­gel, de megindítható; s Bu­dapestről is leköltöztethetjük az új elsőéveseket, az épülő kollégium első három szint­jére. Az építkezés határidői több hónapot csúsznak. Pimmer Béla építésvezető az alvál­lalkozók egész sorát hibáz­tatja ebben. Joggal, hiszen például a Budapesti Kőfara­gó Vállalatnak március é* június 30 között kellett vol­na végeznie a feladataivaL Ezzel szemben a tanszéki épületszámyhoz még le sem szállította az anyagot. A Kő­bányai Asztalosipari Válla­lat is másfél hónapos késés­sel kezdett szállítani. Emiatt a június 30-i befejezési ha­táridejű szerelési munkálato­dat mindössze két hete kezd­ték el. Az Országos Szakipa­ri Vállalat melegburkolási munkáit ugyancsak június 30-án kellett volna befejez­ni, Javában folynak még ... Ezeket a csúszásokat nehéz volna az árvízzel „magya­rázni”. Éppen ezért a kilá­tásba helyezett kötbérezés igen indokolt ilyen esetek­ben. W. E. NYWQDÍJAS MÉRNÖKÖK U ogy hányán vannak r* — egyetlen szerv­nél, hivatalban sem tudták megmondani. Hogy mit csinálnak — még úgy se. Azzal azonban valamennyien egyet ér­tettek, hogy tele vannak ambícióval, s hogy sok­éves tapasztalatuk, ezer­szer kipróbált tudásuk nagy kincs. Egyszóval ér­demes lenne jobban oda­figyelnünk életükre, s az eddiginél sokkal, de sok­kal komolyabban venni vágyaikat. o A könyvespolcon a leg­újabb geodéziai szakkönyvek, lexikonok. Az asztal sarkán nyitott folyóiratok. Poronyi Zoltán, nyugalmazott geodé­ta, a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat volt igaz­gató-főmérnöke, most is ol­vasásai kezdi a napot. Hat­vannyolc éves. Ötödik éve nyugdíjas. Lába megbénult, keze elbizonytalanodott, sze­me azonban kitűnő, s ez elég, hogy az ember lépést tart­son ... — Én, úgy érzem, a leg­szerencsésebbek közül való vagyok: a vállalattal egy pil­lanatra se szakadt meg a kapcsolatom. Most is nekik dolgozom kiadnak egy köny­vet, azt korrigálom. összeszorított ajakkal in­dul az asztal felé. Centiről centire. Ugranék, hogy meg­előzzem, de leint. Az ember­nek azt is meg kell csinál­nia, ami nehezen megy. A kartonokat mutatja, a hobbyját. — A Műszaki Kiadó, hat évvel ezelőtt megjelentette a szakmai bibliográfia első kö­tetét. 1498-tól 1960-ig minden címet, adatot tartalmaz ez a mű, s mint ilyen egyedülálló egész Európában. Tizen csi­nálták, dr. Bendefy László szerkesztésében. De ez nem az igazi. Az igazi mo6t ké­szül: a legutóbbi évek bib­liográfiája. Óriási kötet lesz, mert pár év alatt megsok­szorozódott a publikációk szá­ma. Én a Bányászati és Er­dészeti Lapok, valamint a Geodézia és Kartográfia cí­mű folyóiratot kartonozom. A cikkek sokszor kötetnyiek — a karton tartalomleírása tíz 6or. Néha órákig bíbelő­dök egy-egy jegyzettel — elvégre ezeken múlik majd, hogy sok év után kézbeve- szik-e majd újra az érintett cikket, s ha igen, azt kapja-e az olvasó, amit várt,,. 1924-ben végzett. Az új szakmai kifejezésekről, fogal­makról rendszeres feljegyzé­seket készít Ugyanezt teszi azokkal a térképekkel is, melyeket a vállalattól kap esetenként — ellenőrzés cél- jábóL A háromszögelési mé­rések, mérési jegyzőkönyvek a kedvencei. No, meg a me­teorológia. Pontos adatai van­nak arról is, hogy befolyá­solja az időjárás a geodéziai mérések pontosságát. — El­mosolyodik egyszer erről is írni fog ... Mi az, amin változtatna? Drágák a külföldi eredetű műszaki könyvek. A múltkor volt nála egy nyugatnémet könyv — 1200 forint volt az ára. Az állam oly sok min­dent dotál... A tájékozott­ságot biztosító, új ötleteket adó külföldi könyvek, folyó­iratok nem érdemelnék meg? e A kávéház délnyugati sar­kában álló asztalkánál ülünk: ez Kolos János mérnök he­lye. A felszolgáló szó nélkül hozza a „megszokottat” — kávé szódával, hosszú lével. A nyugdíjas évekről beszél­getünk, Kolos .János arany­diplomás gépészmérnök, a MÁV Pécsi Igazgatósága egy­kori vontatási főnöke, azon­ban minduntalan másba kezd. — A 30-as években, amikor Tunéziában jártam... A szó legszorosabb értel­mében bejárta a félvilágot — Dániától Egyiptomig. Testes jegyzetfüzetet vesz elő: 1908 óta élete minden jelentősebb eseményét papírra veti. Mi­kor hol járt, hol, mire meny­nyit költött. Monte Carlóban egyszer százpengőnek megfe­lelő összeget vesztett. Ma is bánja. Minden év egy színes útikönyv. Aztán jön a nyug­díj, s hirtelen fehérre válta­nak a lapok. — Pihenek... — És valami más ... ? — Tavaly voltam Sopron­ban ... — Nem hiányzik a mun­ka? — Munka az mindig van! A héten is már kétszer hív­tak a szomszédok. Hol a vil­lanyvasaló romlik el, hol a lámpa... Elegáns, törékeny, s végte­lenül magányos. A kollegák, akikkel — nem is olyan ré­gen — még mindennap itt találkozott a délnyugati asz­talnál — elfogytak mellőle. Üjabb ismerős? — Honnan? — Az a baj, hogy az egyik nemzedék olyan élesen elkü­lönül a másiktól, mint a könyv egyik lapja, meg a másik ... Néha elmegyek a Technika Házába, meghall­gatok egy-egy előadást, s az­tán vissza, ide. Mit csináljak ott? Nem tudják, ki vagyok, s én se tudom, ki kicsoda... o Gartner Ferenc bányamér­nök Dorog, Tokod, Nagymá- nyok, Pécs — ezek voltak életútjának állomásai. Mű­szaki fejlesztési, illetve be­ruházási területen dolgozott legtöbbet, ez érdekli ma is. — Erről a Gullick-ról én már 1962-ben készítettem egy feljegyzést. Képekkel, diag­ramokkal, nagyon pontos szá­mokkal. Nyugati lapokból, könyvekből állítottam össze. Elolvasták, s aztán eltették a fiókba. Most meg hallom, indul a második program ... Már nem bosszankodik semmin, a lassúságon se. Ügy látszik, ezt már be kell kalkulálnunk. Most 70-et írunk, s azt realizáljuk, amit már nyolc évvel korábban is ismertünk. Angol, német nyelvű könyvek az asztalon. Fordít — Van egy újítócsoport, ők kértek meg... — Hivatalból? — Miféle hivatal foglalko­zik itt nyugdíjasokkal? Is­mertük egymást... A hidraulikák szerelmese. Egyszerű, ügyes, olcsó szer­kezeteket kell készíteni. Elég néhány perc, s tűzbe jön. Mutatja: 30 fokce dőlés felett már embertelen nehéz a bá­nyászati munka. Csak a hid­raulika segíthet, semmi más— Elgondolkodik: túlzottan is kényelmesek vagyunk. Mint­ha annyi időnk lenne ... — Van egy ismerősöm, pro­fesszor, Ausztráliában. Pár hónapon belül kimegyek hoz­zá. Azt írta: mutat egy cso­da-bányát ... Szénbányász volt, most a rézbányászat titkai érdeklik. Féltucatnyi könyv az aszta­lán: az ember sehova se menjen felkészületlenül. A jegyzetfüzeteket is beszerezte már: mindent fel fog jegyez­ni. Az utazás lehetősége és közelsége nemcsak izgalom­ban tartja, de láthatóan meg is fiatalította. Magyar mérnök nem mindennap fordul meg Ausztráliában, egyszóval nagy s fontos dolgok előtt áll., Az­tán majd — mesél... Hogy kinek? — Látja, ezt nem kellett volna kérdezni — mondja — s elszomorodik. Békés Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom