Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

Ara: 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló KXVn. évfolyam, 186. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. augusztus 9., vasárnap N éhány hét múlva hadse­regnyi iskolásgyermek indul az új tanévnek, friss erővel és sok-sok elhatározással. Jobban tanu­lok majd, rendesebb leszek, magaviseletéin kifogástalan lesz, — halljuk a szinte tö­mérdek fogadkozást Tud­juk, az ígéretek egy része beváltatlan marad. A jó szándék ellenére elmarad az eredmény és valljuk meg őszintén, ebben sem mindig a gyermek a hibás. Ígéretei valóra váltásában segítségre van szüksége, ne hagyjuk hát magára őt: a számonké­rést mindig előzze meg a se­gítés. A szülők nagy része a tan­év megkezdése előtt veszi ki szabadságát nyaral az egész család. A legjobb és legal­kalmasabb idő a gyermekkel való foglalatoskodásra. De mintha mást hallanánk az apa sóhajtásából: „Végre egy kis kikapcsolódás!” És a fiá­hoz: „Ne fecsegj, ne zavarj, ne gyere hozzám mindenféle kérdéssel!” Az anya: „Édes kisfiam, ne zavard apádat, látod milyen ideges, hadd pihenje ki magát szegény.” Szeretnék, ha e cikk nyo­mán nem lennének még ide­gesebbek az apák, hanem meghallgatnák azokat a nyá­ri, szünidővégi jó tanácsokat, melyeket gyermekük szün­idei tanulásával, foglalkozá­sával kapcsolatban adni szándékozunk, — télen majd kiderül, hogy nem volt hiá­bavaló ! Hadd beszéljünk először azokról, akik most lépik át az élet kapuját: a kicsi első­sökről. A szorongó, szepegő, tanévnyitáskor anyjuk kezé­be kapaszkodó emberpalán­tákról. Minden szülő szeretné, ha az ő gyereke lenne a leg­jobb tanuló. Érthető. Mégse essünk túlzásba! Nem kell megtanítani a gyermeket elő­re az egész ABC-re. Szük­ségtelen még ismernie a be­tűvetést. Ez legalább olyan káros, mintha egyáltalán nem foglalkozunk vele isko­lakezdés előtt. A gyermek, akit előre túl sok ismeretre tanítottak meg, az iskolában — unatkozni fog, mert el­veszti érdeklődését. Aki fo­lyamatosan megtanult írni, annak a karikarajzolgatás unalmas. Ám unalmának az lesz az eredménye, hogy fi­gyelme szétszóródik, maga­tartása kifogásolhatóvá válik, érdeklődése alaposan meg­csappan és mire év vége lesz, írni-olvasni tud ugyan, de a friss figyelmű, jó vise­letű, szorgalmas társai min­denben elhagyják, mert szá­mukra minden óra új, érde­kes, élménythozó időtöltés volt M ost tehát a szülőnek első feladata az legyen, hogy sokat beszéljen kisgyermekével az isko­láról. Különösen azokkal a gyermekekkel kell ilyen be­szélgetést folytatni, akik nem jártak még óvodába. El kell mondani, hogy az iskola nem félelmetes. Érdekesebb­nél érdekesebb dolgot fog ott majd megtanulni, — ha figyel, ha szorgalmas lesz és jól viseli magát. Az iskola fogja segíteni, hogy jó szak­munkás, orvos, sofőr vagy katona lehessen. Beszélni kell a leendő ta­nítójáról. Igen kedvező szín­ben kell őt beállítani. A szü­lőn múlik, hogy szeresse a tanítóját, bár még nem is ismeri. Ne féljen tőle. Hatá­rozza el, hogy mindenben engedelmeskedik tanítójá­nak. Beszélni kell a többi gyer­mekről, akik társai lesznek és arról, hogy alkalmazkod­jon hozzájuk, szeresse őket és legyen sok jó barátja. Mindez nagymértékűi se* gftséget jelent gyermeknek, tanítónak, szülőnek egya­ránt, mert így a kezdet ne­hézségein lényegesen keve­sebb munkával és idegeske­dés nélkül esnek majd át. A kisgyermek élete eddig játék volt. Élete most ren­dezettebb, szigorúbb körül­mények között zajlik majd. Hozzá kell szoknia, hogy fel­adatait meghatározott időn át szívesen és zokszó nélkül, fegyelmezetten végezze. Nem árt tehát, ha életritmusának kialakítása érdekében már most, a nyár végén határo­zott feladatokkal látjuk el. Olyanokkal, amelyeknél bi­zonyos ideig egy helyben kell ülnie, eközben nem sza­bad felállni. Ilyen feladat lehet a borsóválogatástól kezdve a kézimunkázáson át a rajzolásig bármi, amit a szülői lelemény hasznosnak tart. A feladat tartson 10— 15—20 percig, szoktatásnak ennyi is elég, a maradékta­lan és pontos végrehajtást azonban meg kell követelni. Nem hisszük, hogy mindez elrontaná a nyári szórako­zást, — inkább színesebbé, szebbé teszi. A nagyobb gyermek már tudja, megérti, hogy lassan véget érnek a szünidei na­pok és el kell kezdeni a ko­moly munkát, a tanulást. Megérti, de segítség nélkül nem tud felkészülni rá. Ho­gyan segíthetünk? I smeretes, hogy a tanév első heteiben ismételik az elmúlt tanév anyagát. Nyár végén a gyermek olvasgasson ezekből a köny­vekből, lapozza át valameny- nyit. Ha érdeklődünk, csodál­kozva tapasztalhatjuk, hogy milyen könnyen felejt a gyermek és milyen gyorsan tud felidézni mindent újra, ha annak idején valóban megtanulta. Az új tanév be­indítását ezzel szinte meg is alapoztuk. Lehetőséget kell adni, hogy a gyermekek a sportolás, a játék, a hasznos munka mel­lett életkorúknak és érdeklő­désüknek megfelelő jó köny­veket olvashassanak. Erről készítsenek feljegyzéseket. Az olvasás így nemcsak ne­vel, szórakoztat, gazdagítja a fantáziát, de jegyzeteléssel egybekötve az élmény job­ban rögződik, fejleszti a fo­galmazási készséget és a he­lyesírást is. Akik pedig a szünidő alatt nem így olvas­tak, emlékezetből készítse­nek jegyzeteket, — ez is ha­sonló haszonnal jár. Pedagógusoktól gyakran hangzik el első tanítási na­pon a kérdés: „Hogyan telt el a szünidő?” Nincs szomo­rúbb látvány, mint a szé­gyenkező gyermek, aki mit sem tud mondani, mert a szünideje tartalmatlan volt és alig várta, hogy végetér- jen az unalom. Ezekben a hetekben is a szülő feladata arra ügyelni, hogy gyermeke ne tétlenkedjen, ne unatkoz­zon. Tervezzék és ellenőriz­zék tevéeknységét, hogy min­den napja legyen gazdag él­ményekben. Dicsérettel, buz­dítással ne fukarkodjunk! Még sok jó tanácsot sze­retnénk adni, de erre kötet­nyi írás is kevés. Ahány gyermek, ahány szülő, annyi a módszer. De hát ki talál­hat ki jobb módszereket a szülőknél, akik bizonyára legjobban ismerik, ismerniök kell saját gyermeküket? A szülők szabadsága lehetővé teszi, hogy most nyárutóján és iskolaév közeledtével gyer­mekükkel többet foglalkoz­zanak. Kis türelem, sok lele­ményesség, piciny szigor, (nemcsak a gyermekkel, ön­magunkkal szemben is!) és akkor sokat segíthetünk a gyermeki fogadkozások va­lóra váltásában. Dr. Sásdl Imrén« Fegyyernyugyás Közel-Keleten Gunnar Jarring megkezdte az érintett államok képviselőivel a békéltető tárgyalásokat Dajan nyilatkozata a tűzszünetről New York: Kairói idő szerint pénteken éjfélkor a Szuezi-csatoma mentén életbe lépett a 90 na­pos tűzszünet. Hírügynökségi jelentések szerint szombatra virradó éjjel az izraeli—arab front valamennyi szakaszán nyugalomban voltak a fegy­verek. U Thant ENSZ-főtitkár pénteken a késő esti órákban hivatalosan tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot arról, hogy Gunnar Jarring svéd diplomata felújította közel- keleti közvetítő munkáját. Jarring a maga részéről U Thantot arról tájékoztatta, hogy Izrael, Egyiptom és Jordá­nia hamarosan kinevezi megbízottait a béketanács­kozások megkezdésére. A megbeszélések időpontjára és színhelyére Gunnar Jar­ring tesz majd javaslato­kat. U Thanthoz intézett üze­netéből nem tünk ki, hogy Jarring milyen szerepet kí­ván játszani a közel-keleti helyzet rendezését célzó ta­nácskozásokon. Gunnar Jarring, U Thant különleges közel-keleti meg­bízottja szombaton U Thant főtitkár bejelentése nyomán felújította közel-keleti meg­bízatását és külön-külön ta­nácskozásra magához kérette Izrael és az arab országok ENSZ-képviselőit. A svéd diplomata a délutáni órák­ban Egyiptom, Jordánia és Izrael ENSZ-képviselőivel ta­nácskozott. Tel Avívj Mose Dajan izraeli had­ügyminiszter péntek este „nagyon fontos lépésnek” minősítette a Szuezi-csa- torna mentén kihirdetett tűzszünetet. Televíziós nyi­latkozatában elmondotta, hogy a rendezés közelebb került, mint az 1967-es kö­zel-keleti háború óta bár­mikor. Dajan szerint a tűzszünet kihirdetése jelzi: az érdekelt felek arra a véleményre ju­tottak, hogy a háborút be kell fejezni. A hadügyminiszter ismét azt állította, hogy Izrael haj­landó „előfeltételek nélkül” megkezdeni a tárgyalásokat, majd kijelentette, Izrael a maga részéről a tűzszünetet nem köti meghatározott idő­szakhoz. A tartalombél: Vélemények a szovjet— NSZK szerződésről (2. old.) Nyugdíjas mérnökök (3. old.) Burokban hordott nagy lehetőség (3,’old.) Rajt a labdarúgó bajnokságban (12. old.) Eskütételt ünnepség a Petőfi laktanyában Budapesten as EAK ifjúságügyi minisstere Szombaton délelőtt a KISZ Központi Bizottságának ven­dégként egyhetes látogatásra Budapestre érkezett Sefey El-Din Aboul Ezz, az Egye­sült Arab Köztársaság ifjú­ságügyi minisztere, felesége és kísérete társaságában. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren dr. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titká­ra, Főcze Lajos, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára fo­gadta. Jelen volt a fogadáson Mahmoud Fawzy Kamal, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Megérkezésekor az egyip­tomi vendég elmondotta: lá­togatásuk célja elsősorban, hogy megteremtsék a két or­szág fiataljai között a szo­rosabb, szervezettebb kap­csolatok alapjait. Ennek ér­dekében a jövőben nagyobb gondot fordítanak arra, mi­nél több magyar, illetve arab ifjúsági csoport utazhasson cserelátogatásra, annak ér­dekében, hogy közelebbről megismerhessék egymás éle­tét, kultúráját — Egyébként a mostani látogatás jó alkalom arra is, — mondotta a miniszter — hogy közvetlenebbé, barátib­bá tegyük a kapcsolatokat a KISZ és a vezetésem altt álló minisztérium tagjai kö­zött. Mivel vendéglátóim és jómagam is fiatalok problé­máival foglalkozunk, a sze­mélyes találkozás lehetőséget nyújt arra is, hogy az ifjú­ság körében élő nézeteket, véleményeket megismertes­sük egymással. Meggyőződé­sem, hogy megbeszéléseink során a legtöbb kérdésben politikailag és eszmeileg is egymáshoz közelítő álláspon­tot sikerül kialakítani. Az egyiptomi miniszter egyhetes magyarországi tar­tózkodása során ellátogat né­hány ifjúsági építőtáborba is. B / - —L “S®*®** I I mmm# ' V *t ' wl Az eskütételre felsorakozott katonák Szokolai felv. Szülők, hozzátartozók, jó­barátok százai jelenlétében sorakoztak fel tegnap dél­előtt a Petőfi Sándor lakta­nya fiatal katonái a hagyo­mányos eskütételi ünnep­ségre. A dísztribünön az ala­kulat parancsnokai mellett ott volt Takács Gyula, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se, Klepah Ottmár, a Me­cseki Szénbányák KISZ-bi- zottsága titkára és a legki­válóbb eredményeket elérő katonák számos hozzátarto­zója. A csapatzászlóval fel­sorakozott dísz-zászlóaljat Pintér Lajos alezredes kö­szöntötte, hangsúlyozva: a néhány héttel ezelőtt kato­naruhát öltött fiatalok ki­emelkedő eredményeket ér­tek el az alapkiképzés idő­szakában, s meglepően rö­vid idő alatt a közelmúltban rendszeresített új harcitech­nika értő kezelőivé váltak. A katonai esküt az egység újonc-állománya Balogh Kál­mán alezredes kezébe tette le. Ezt követően a tömeg­szervezetek képviselői kö­szöntötték az immár teljes jogú és kötelességű harcoso­kat, kiknek nevében Béni Tibor honvéd mondott kö­szönetét, megígérve: min­dent elkövetnek, hogy mél­tók legyenek elődeikhez, akik sok éves munkával ér­ték el, hogy a Petőfi Sándor laktanyában állomásozó ala­kulat megkülönböztetett tisz­teletnek és megbecsülésnek örvend a Magyar Néphadse­regben. Dolgozóink vállalják a nemzeti jövedelem egyszázalékos túlteljesítését A lehetőségek mindenütt adottak Ismeretes, hogy az árvíz okozta károk pótlására or­szágos méretű mozgalom in­dult a nemzeti jövedelem egy százalékos túlszárnyalá­sáért. Ez 2 milliárd forin­tot jelent, elérése pedig nem kis erőfeszítést, mind az iparban, mind a mezőgaz­daságban. A féléves mérleg- beszámolók elkészülte után a vállalatok többsége fel­mérte a lehetőségeket, így az azóta született vállalások már reális alapokon nyugosz- nak. PÉCSI BŐRGYÁR: Az el­ső félévi eredményekből ki­tűnik, hogy a gyár tavalyi egész éves egymillió dollá­ros forgalmát idén már június végéig teljesítette, sa következő félévben ugyan­csak egymillió dolláros for­galomra számítanak. Ez már önmagában- » jelentő» hoz­zájárulás a nemzeti jövede­lem növeléséhez, ha pedig hozzávesszük, hogy a tavalyi 52 forint körüli dollárkiho- zatalt — ennyibe került egy dollárnyi érték megtermelése — idén 50 forint alá akar­ják szorítani, amire megvan minden lehetőség, akkor a Pécsi Bőrgyár felajánlása mindenképpen nagy figyel­met érdemek BARANYA MEGYEI ÉPI- TŐANYAGIFARI VÁLLA­LAT: Egy %-os nyereség­adó-többletet ajánlott fel a vállalat, ami 120 ezer forin­tot jelent. Az év folyamán bevezetett műszaki intézke­dések erre lehetőséget nyúj­tanak. A vállalat a terme­ié» növelésével — ami vé­gül is a nyereségadó növeke­désében jut kifejezésre — az árvíz okozta károk pótlásá­hoz is hozzájárul. A három mészüzem dolgozói vállal­ták, hogy éves szinten terven felül 500 tonna meszet ter­melnek az árvízsújtotta vi­dékek újjáépítésére. A mo­hácsi üzemben idén terme­lésbe állított Rimas-típusú dán csőprés az első félév­ben a tavalyihoz képest 10 ezer méterrel több különbö­ző átmérőjű talpascsövet gyártott. A második félévben ugyanilyen termeléstöbbletre számítanak. Ebből 5 ezer métert Szegedre szállítanak. PÉCSI BOTORGYÁR. — Szintén 1 százalékos nyere­ségadó-többlettel kíván hoz­zájárulni a vállalat a nem­zeti jövedelem növeléséhez, náluk ez mintegy 100 ezer forintot jelent. Ennek eléré­sére természetesen nagy mértékben kell fokozni a termelést. Az egy-, két- és háromajtós Mecsek és az új Baranya szekrényekből, — amelyek a bútorpiac kere­sett cikkei közé tartoznak, — növelik idén a termelést TANÁCSI IPAR. A Me­gyei Tanácsnál érdeklődé­sünkre elmondták, hogy a tanácsi vállalatok féléves mérlegbeszámolóit átvizsgál­va mindenütt azt tapasztal­ták, hogy csekély kivételtől eltekintve mindenütt meg­van a lehetőség az eredmé­nyek növeléséi», Szülők — tanév előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom