Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-29 / 202. szám
6 DUNANTÜLT NAPLÓ 1970. augusztus 29.. A vaskorszak holnapja Az emberiség továbbra Is • vaskorszakban él. A vegyipar óriási sikerei és az egyre növekvő műanyaggyártás ellenére a konstrukciók alapja még mindig a fém. A legutóbbi hatvan egynéhány esztendőben az acélok és ötvözetek súlyegységre vonatkoztatott szilárdságát nyolcszorosára—tízszeresére sikerült növelni. Az élet azonban egyre újabb feladatokat tűz ki. A szédületes iramban fejlődő technikának olyan anyagokra van szüksége, amelyek 3 ezer foknál magasabb hőmérsékleten és az abszolút 0-fok közelében egyaránt szilárdak, a maró hatású közegekkel szemben ellenállók, rendkívül rugalmasak maradnak, s megtartják mágneses vagy nem mágneses tulajdonságukat. Az ötvözeteké a jövő A konstruktőrök grandiózus építményeket és rendkívül bonyolult gépeket terveznek, amelyeknek termelékenységét előre megszabják. A kohászok viszont még ma is először az új ötvözetet állítják elő, s csak ezután kezdik az ötvözet tulajdonságait tanulmányozni. A még elő nem állított ötvözet jellemzőit egyelőre senki sem tudja előre kiszámítani, csupán a kísérleti úton megállapított egyes törvényszerűségeket tudjuk felhasználni. A jövő azonban mégis az ötvözeteké. Körülbelül 80 fémet ismerünk, az ötvözetek száma viszont több tízezerre tehető. A fémek tulajdonságait atomjaik • elektronszerkezete határozza meg. A fémek kristályrácsait is ismerjük. Az ötvözetek elektron-szerkezetéről viszont, úgyszólván még semmit sem tudunk. Ahhoz, hogy a még elő nem állított ötvözet tulajdonságait előre kiszámíthassuk, s hogy következésképpen a szükéges tulajdonságokkal rendelkező anyagot megkapjuk, meg kell tanulnunk az ötvözet- kristályban elhelyezkedő elektronok megoszlásának, kölcsönhatásainak kiszámítását és a különböző atomok közti kapcsolat erejének mérését A második fő feladat feltárni a fémanyagok és az anyagok új, eddig ismeretlen tulajdonságait, amelyek a technika merőben új ágazatait hívhatnák életre. A jövőben valószínűleg sokkal nagyobb jelentőséget kapnak a rendkívül tiszta fémek, mivel az elemek igazi tulaj- danságai csupán akkor mutatkoznak meg, ha rendkívül tiszta állapotban állítják elő azokat. Minden elem tulajdonságai megváltoznak, ha a szennyeződés meghaladja az egymilliomod, sőt olykor az egymilliárd százalékot, vagyis tonnánként a gramm ezredrészét. A tiszta vasnak merőben más mechanikai, elektrotechnikai, mágneses tulajdonságai vannak, mint a technikai vasnak. A tiszta vas még az abszolút 0 fokhoz közelálló hőmérsékleten A szárnyashajók fejlődése Rakéta, Meteor és Üstökös nevű szovjet szárnyashajók 30 millió utast szállítottak 10 év alatt az ország vizein és folyóin. A szárnyashajók fokozatosan kiszorítják a személyforgalomból a hagyományos hajókat, s rövidesen olyan hajók készülnek, amelyekben 250 személy számára van férőhely, sebességük eléri az 50 csomót (1 csomó 1864,95 méter), s még egy 5-ös erejű viharral Is megbirkóznak Szovjet mérnökök szerint néhány év múlva hosz- szabb tengeri utakra is alkalmas hajókat terveznek majd, a szárnyashajó továbbfejlesztésével. Gázturbinás hajókkal bonyolítják a személy- szállítást a nagy folyókon, míg a sekélyebb vizeken szárnyashajók közlekednék. is igen képlékeny. A technikai vas viszont már 40 fokos fagyban is törékennyé válik és megrepedezik. Az utóbbi években a tudomány lerakta az új metallográfia, a nagytisztaságú fémek metallográfiájának alapjait. A jövő nagy feladata még a fémek és az ötvözetek már ismert tulajdonságainak teljesebb kihasználása. Mind a mai napig tizedrészét sem használjuk ki annak a szilárdságnak, amellyel a fémek elméletileg rendelkezhetnek. A nem hibásodó fémek és ötvözetek előállítása egyértelmű azzal, hogy több tízszeresére, sőt több százszorosára meg kell növelni a fémanyagok szilárdságát. Ekkor majd reálissá válnak az északi- és délsarki városok támasz nélküli födéméi, a tengerszorosokat átívelő hidak, a több kilométer magasságú tornyok, stb. A szokásos gépek, szállítóeszközök és készülékek sokkal köny- nyebbek, olcsóbbak és tartó- sabbak lesznek. Évszázadok óta használjuk az acélokat — a vas és a szén ötvözetei. Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a szén gátolja a vas sok értékes tulajdonságának megnyivánulását. Bármilyen ellentmondónak is tűnik, a vas egyik legártalmasabb szennyező anyagának a szén bizonyult. Mostanában igen kis széntartalmú, rendkívül szilárd és korrózióálló acélfajtákat dolgoznak ki. A nehezen olvadó fémek (a molibdén, a wolfram, a niobium, a titán, a vaná- dium) kristályainak alkalmazása máris lehetővé tette, hogy 5—10-szeresére növeljük az elektrovákuumkészü- lékek tartósságát, továbbá, hogy új, igen nagy érzékenységű és megbízhatóságú műszereket hozzunk létre. A jövő technikájának azonban az Északi- és a Déli-sarkon, a közeli és a távoli kozmoszban, valamint a föld mélyébe való behatoláshoz felhasználandó gépek számára szüksége lesz új strukciós anyagokra. Egyet-mást sikerült már elérni. Így például egy ritka földfém, a tézium, hozzáadásával az acélok még a legkeményebb antarktiszi fagyban is megőrzik szilárdságukat. Gyárak a kozmoszban A fémanyagok tulajdonságainak megjavítására nagy tartalékok rejlenek az előállítás és megmunkálás feltételeiben. Így például a kozmikus tér meghódítása nemcsak új, roppant nehéz feladatokat vet fel, hanem egy- i szersmind új, érdekes lehetőségeket is teremt. Nemcsak az a fontos, hogy rendkívül tiszta anyagokat tudjunk előállítani, hanem az is, hogy az anyagok tisztaságát megmunkálásuk és üzemelésük közben is megőrizzük. A rendkívül tiszta fémek, félvezetők és kristályok megmunkálására különleges tízeket kell létrehozni, teljesen elszigetelve a külvilágtól, a fémeket különleges vákuumkamrákban vagy gázközeiben kell megmunkálni. Az emberek itt űröltözékben dolgoznak. Mindez bonyolult is, meg sokba is kerül. Megtörténhet, hogy a nem is távoli jövőben a kémiailag aktív ritkafémeket a közel- kozmoszban fogják olvasztani és megmunkálni. A kozmikus térben a vákuum százezerszerese a földi körülmények között igen magasnak tartott vákuumnak. Míg a földön kívüli térben nem lehet nyersanyagot találni ezeknek a fémeknek az előállítására, addig valószínűleg | technikailag és gazdaságilag is előnyösnek bizonyulhat, ha ezeket a fémeket olvasztás és megmunkálás céljából Földön kívüli állomásra szállítják. A tudósok feltevése szerint körülbelül 2000- re azoknak az üzemágaknak az egész sora jelenik meg, amelyek a ritkafémek olvasztásán és megmunkálásán kívül elektrovákuumberen- dezések szerelésére, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek előállítására, valamint merőben új, ma még csak nem is gyanított termelési ágak céljaira a kozmikus tér vákuumját, súlytalanságát és sterilitását fogják felhasználni. A kozmoszban természetesen az ingyenes napenergiát is széleskörűen alkalmazni fogják. A Föld ismeretlen I / r rr L r ■ kiserotarsai Igen, így igaz: a Földnek nem egy, hanem legalább 11 természetes szputnyikja van! Rendkívül kicsinyek, átmérőjük nem haladja meg a 30 métert és viszonylag kis magasságban folytatják útjukat. Ez az oka annak, hogy a Föld e kísérőtársait csak a legutóbbi időben fedezték fel, miután emberkészí tette szputnyi- kok kezdték meg útjukat égitestünk körül. így például 1965 decemberében az „Explorer—26” erősen módosította körpályáját. összesen 150 alkalommal észleltek hirtelen behatásokat más mesterséges bolygók pályájára. A „Hughes Aircraft” munkatársai nagyszögű felvevő kamerákkal két természetes szputnyikot fényképeztek le, amelyek pályáját zavaró hatásuk alapján számították ki. A kibernetika iskolai tantárgy Tudományos-pedagógiai kísérleteket végeznek annak érdekében, hogy a kibernetika egyes fejezeteit beépítsék a középiskolai tananyagba, és kidolgozzák annak módszertanát A kísérletet az ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézete és a krimi Pedagógiai Intézet végzi a kibernetika iránt érdeklődő gyerekek segítségével. A tanfolyamon mintegy 400 fiú és lány vett részt. Kidolgozták a módszertani segédeszközöket, a ' példatárat, két könyvet írtak, s elkészültek a speciális szemléltető eszközök is. A krimi pedagógusok tevéi kenységére felfigyeltek az ukrán pszichológusok is, köztük az ukrán Pszichológiai Intézet tudósai. Elhatározták, hogy elemezni fogják a „Kibernetika elemei” és „A számító berendezések programozása” tanfolyam tartalmát és tanítási módszerét. A kísérlet eredményei igazolták a pedagógiai intézet feltételezését: a kibernetikát lehet és kell is tanítani a középiskolákban. Az ukrán Művelődésügyi Minisztérium fizika-matematikai kart létesített a krimi Pedagógiai Intézetben a kibernetika szakos tanárok képzésére. Az elképzelések szerint a kiegészítő tárgyakat: a matematikát, az elméleti kibernetikát, a programvezérlésű számítógépek alkalmazásának alapjait mind az öt évfolyamon tanítják. Megszervezik a pedagógiai kibernetika-tanszékét is. Transzkontinentális kábelek át kialakult tökéletes gyártástechnológiája biztosítja. Nem csekély feltétel, hogy a kábeleknek ötezer méter mélységben négyzetcentiméterenként ötmázsás víznyomást kell kibírniok. A kábeleket ott fenyegeti a legnagyobb veszély, ahol fokozatosan megközelítve a tenger felszínét, partot érnek. E helyeken jelzések figyelmeztetik a hajók kormányosait, vigyázzanak, nehogy horgonyaikkal, hajócsavarjaikkal kárt tegyenek a nagyon értékes „műtárgyakban”. A távközlési mesterséges holdak első sikerei kapcsán elhangzottak olyan jóslatok, amelyek „halálra ítélték” a tengeralatti kábeleket. Bizonyos, hogy ez korai jövendölés volt, hiszen üzembiztonságban és gazdaságosságban még igen messze van egymástól a két rendszer (mindamellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a tengeralatti kábeleknél a lehallgatás ma még lehetetlen). A Store Nordiske kábelfcktető hajó munka közben. A „Store Nordiske”-hez hasonló nagyságú hajók százával, ezrével navigálnak a világtengereken, ám ez a jármű sokkal „többet tud” teher- és személyszállító társainál: transzkontinentális mélytengeri kábelek lefektetése a feladata, speciális felszereltsége is ehhez alkalmazkodik. Legutóbb a Tokiót Dánia fővárosával, Koppenhágával összekötő telefon- és távíróvonal létesíté- ben vett részt, munkáját néhány hónappal ezelőtt fejezte be. A tengeri kábelfektetés munkálatait az a dán társaság vállalta el, amely hatvan évvel ezelőtt először teremtett összeköttetést Vlagyivosztok és Nagaszaki között egy kéteres kábel segítségével. A mostani háromszázeres kábel más helyen, a Nahodka és Navecy közötti 850 kilométeres szakaszon szeli át a Japán tengert. Tá„A noviciák úgy élnek, mint a hercegnők46 Új Delhi —Róma: Tovább gyűrűzik az a botrány, amely néhány nappal ezelőtt tört ki az angol Sunday Times apácakereskedelmet leleplező cikke nyomán. A vatikáni rádió egy adásában elismerte, hogy „a Karelából Európába importált noviciák ügye kellemetlenségeket és visszaéléseket szült”. Hozzáfűzte azonban, hogy „az egyházi hatóságok már jó ideje vizsgálják az ügyet, de annak hordereje és jellemzői nem egyeznek meg a lapok közléseivel”. Ugyanakkor az indiai Statesman csütörtöki száma Cyriac Puthenpura keralai püspökkel készített interjút közöl. A noviciák úgy élnek, mint a hercegnők” — jelentette ki az indiai püspök, aki 1964 óta 500 lányt küldött Európa zárdáiba. A püspök elmondta, hogy a lányokat azért indította útnak, hogy „istennek tetsző életet folytassanak”. A lányok után járó pénzt az általa vezetett intézmény bankjába utalják át táviratilag. Az eddig felvett ösz- szeget illetően 300—400 ezer rúpiáról, azaz 40—50 ezer dollárról beszélt. Puthenpura atya tevékenységére — saját elmondása szerint — VI. Pál pápa is áldását adta. vol-Keletnek ez a szinte állandóan viharos tengerszakasza nem egyszer kétségessé tette a kábelfektetés végső sikerét. E transzkontinentális telefon- és távíróvonal a Szovjetunión, Lengyelországon, az NDK-n és az NSZK-n keresztül éri el a dán fővárost. Nyomvonala mentén több erősítőállomás épült a kifogástalan jelátvitel biztosítása érdekében. A transzkontinentális kábelek nagy szerepet játszanak a világot behálózó távíró és távbeszélő rendszerben. Az első tengeralatti távíró kábelt 1866-ban az Atlanti-óceán medrébe fektették le, Írországot Üj-Found- landdal kötötte össze Az azóta eltelt több mint száz év során e téren is óriási fejlődés következett be, ma már 250 ezer kilométer hosszban fekszenek kábelek a világtengerek mélyén. A közelmúltban 100 millió dolláros költséggel elkészült egy újabb transzatlanti kábel is, mely — Spanyolország érintésével — Olaszország és az Egyesült Államok között teremtett közvetlen kapcsolatot; hossza 5600 kilométer. A tengeralatti kábelek le- fektetési munkája költséges és műszakilag nehéz feladat. Építésük és működtetésük mégis kifizetődő, ugyanis néhány évtizeden át nem szorulnak karbantartásra (nagyon ritkán fordul elő, hogy kábelsérülés miatt ki kelljen emelni egy-egy kábelszakaszt). A magas élettartamot és a nagy jeltovábbítási biztonságot a kábelek készítésének sok évtizeden Fényképek az Ikaruszról A Mars és a Jupiter bolygók pályája között kisbolygóövezet húzódik. Az úgynevezett aszteroidok majdnem körpályán mozognak. Az eddig ismeretes aszteroidoknak kevesebb mint egy százaléka halad erősen nyújtott elipszis pályán. Az utóbbiakhoz tartozik a 20 éve felfedezett Ikarusz is, amely minden 19. évben kerül Földközelbe. 1968-ban például 6,4 millió kilométerre közelítette meg a Földet. A Szovjet Tudományos Akadémia egyezményt kötött a Chilei Nemzeti Egyetemmel, amelynek értelmében az El Poble nevű hegycsúcson egy Leningrádban készült teleszkópot állítottak fel. E műszer segítségével sikerült később az Ikaruszt lefényképezni. A bolygóval kapcsolatosan végzett széleskörű és nagy pontosságú megfigyelések jelentős értéket képviselnek a csillagászok számára. A műanyaghulladék megsemmisítése A műanyaghulladék — tartályok. dobozok — megsemmisítése igen súlyos probléma, mert a más anyagokból álló hulladékkal, szeméttel — együtt nem tüntethető el. A svéd AB Tertra Pák vállalat most a svéd Polymer Technológiai Intézettel közösen végez kísérleteket olyan vegyszer hozzáadásával előállított műanyagokkal, amelyek a megsemmisítést megkönnyítik. A siker, köztisztasági szempontból, igen nagy jelentőségű volna. A VILÁG ELSŐ KÉP-HANG-LEMEZE. Négy nyugat berlini mérnök szenzációs találmánya a világ első kép-hang-lemeze. Egy műanyagfóliából készült lehelet vékony korong (0,1 mm) a jövőben minden televízió-tulajdonos számára lehetővé teszi a saját tetszésének megfelelő programot. Legkésőbb 1972-ben fogják forgalomba hozni a 21 cm-es, 5 perces lemezt. Ara 20 márka alatt lesz. Ezenkívül tervbe vették a 30 cm-es, 12 perces lemezek gyártását is fekete-fehér és színes adások céljaira. A lejátszásához szükséges készülék kb. 500 márkába fog kerülni. Ezáltal az NSZK két vállalata által kikísérletezett videó-rendszer képezi az eddigi legolcsóbb tv-konzerv eljárást. A rugalmas képlemez érzéketlensége — ezerszer is le lehet játszani anélkül, hogy a kép minősége alábbhagyna — egy további előnyt jelent az eddigi tv-tároló eljárásokkal szemben. i »
