Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-29 / 202. szám

1970. augusztus 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A születendő új posta a régi mellett Erb János felvétele Üvegtörmelék mint épületdíszítő anyag Újabb határidő- csúszások a posta­építkezésen \ A pincsi panelépítkezésben új színfoltot jelent — a me­rész műszaki megoldásokon túl — a posta új műszaki épülete., Az első szint elemei már a fielyükön vannak. A sötét tónusú felületet színes üvegtörmelék borítja, amitől napsütésben az egész épület csillogni fpg. Üvegtörmelék, mint épületdíszítő anyag. Végtelenül egyszerű dolog, s ezekben a napokban mégis ez jelenti az építkezés egyik legkomolyabb problémáját. A panelek kétharmad része már elkészült, s úgy néz ki, hogy a további gyártássel le kell állni, mivel a Miskolci Üveggyár jó ideje nem szál­lít már fehér üvegtörmelé­ket, amiből legtöbbet hasz­nálnak fel. Oka: rekonstruk­ció a gyárban, máshová te­lepítették az üvegzúzót, amelyben még nem indult meg a „termelés”. Ha so­káig késik a szállítás, emiatt esetleg fennakadás lehet a panelgyártásban is. Ez pedig az építkezés ütemét lassít­hatja, hiszen a jövő héttől kezdve az Építőipari Válla­lat át akar térni a két nyúj- tottműszakos szerelésre. A lassan magasodó épület kö­rül szerelik már a nagytel­jesítményű fényszórókat, így az éjszakai órákban is meg­felelő világítás mellett folyik majd a munka. A gyorsított ütem már azokat az új határidőket biz­tosítja, amelyeket legutóbb állapítottak meg és a közel­Űlésezett a KISZ Megyei Bizottsága, Megalakult a lányok-fiatalasszonyok tanácsa Gergely Lászlót megyei titkárnak választották Tegnap a KISZ Megyei Bizottsága ülésén Petőházi Szilveszter, első titkár tájé­koztatta a választott testü­let tagjait az ifjúsági szövet­ség előtt álló aktuális fel­adatokról. Beszámolt a KISZ KB július 22-i üléséről, amely tájékoztatót adott az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatának KISZ-re vo­natkozó munkatervéről, va­lamint elfogadta az Intéző Bizottság jelentését a fiatal nők helyzetéről és megala­jövőben sorrakerülő szerző­désmódosításnál írásban is rögzítenek. Eszerint az épí­tők december 31-e helyett január 16-án adják át szere- lésrekész állapotban az első emeleti 1. sz. automata gép­termet. Ennek megfelelően tolódnak el a többi részha­táridők is és ez az épület végső átadási határidejében csúcsosodik ki: 1971. decem­ber 31-e helyett 1972. június 1-én vonulnak el az építők, néhány héttel az új telefon- központ ünnepélyes üzembe­helyezése előtt. Ez az öt hó­nap azt jelenti, hogy az utol­só szakaszban nagyon ked­vezőtlen körülmények között folyik majd a szerelés fele­lősségteljes munkája. Az épí­tési határidők változása egyébként nem érinti a sze­relési határidőket. Pécs új telefonközpontjának 1972. jú­liusától üzemelnie kell, ezért a szerelési ütemtervet az új helyzetnek megfelelően mó­dosították. Egyedülálló kísérlet Pécsett összehangolják az iskolai és a családi nevelést A közoktatásnak világvi­szonylatban egyik nagy hiá­nyossága, hogy nagyon sok­féle szakmára, hivatásra, ke­nyérkereső foglalkozásra nyújt alapot, vagy képesít, csak arra nem, amely a leg­több embernek akarva-aka- ratlan hivatása lesz: a gyer­meknevelésre. Ezért kezdő­dött egy szerény kísérlet teg­nap este Pécsett, az Építők úti Általános Iskolában: az ebben az Iskolában mo6t első osztályos kisgyermekek szü­leinek a tanév előtt, illetőleg a tanév elején egy előadás- és tanács-sorozatban alapis­mereteket nyújtanak. Tegnap este öt első osztály szülei gyűltek Ö6sze az isko­lában, ahol dr. Sásdi Imréné, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanársegéde tartotta a meg­nyitó előadást, illetőleg ta­nácsadást. Most, három nap­pal azelőtt, hogy a hatéves apróságok életük egyik nagy élményében, az első iskolai nap élményében részesülnek, igen alapos, lélektanilag vi­lágosan megindokolt, számta­lan színes gyakorlati példá­val bizonyított képet adott az első osztályba induló kisgyer­mekről, s arról, hogy mikép­pen lehet ezt az élményt lelki törés nélkül, simán elősegí­teni, s később is megtartani a gyermekben az iskola, a tu­dás szeretetét. Jövő héten természetesen iskolába mennek már a gye­rekek, de a kicsik, az elsősök két hétig még nem tanulnak, csak ismerkednek az iskolá­val, a tanítónénivel, egymás­sal. Ez alatt az idő alatt to­vábbi négy előadás, illetőleg tanácsadás lesz majd, melyet a Pécs megyei jogú városi Tanács VB Művelődésügyi és Igazgatási Osztálya, valamint a Pécsi Városi Gyermekideg­gondozó szervez, együtt az is- ' kólával Így Tibor István pszichológus, a gyermekideg­gondozó munkatársa az isko­la—gyermek—szülő—pedagó­gus négyszög lélektani kér­déseiről, dr. Farkas Gábor, a gyermekideggondozó vezető­főorvosa az ideges gyerme­kekről, az iskola egyik nagy tapasztalatai napközi otthoni nevelője pedig a napközi ott­hon gondjairól beszélget majd az elsősök szüleivel. A Vá­rosi Tanács VB Igazgatási Osztályának gyámügyi főelő­adója: Sulyok Endréné dr. pe­dig a válást, vagy különélést megelőző rossz családi viszo­nyoknak a gyermekekre gya­korolt hatásáról és annak le­hetséges ellenszereiről beszél­get, jogász szempontból. A rendezvénysorozat országos viszonylatban is újdonságnak számít, mert igyekszik össze­hangolni az iskolai és a csa­ládi nevelést. Sőt, fokozato­san, évente egy-egy osztály- lyal előbbre lépve, mind a nyolc osztály előtt ilyen elő­készítőket szerveznek majd. Pécsett lesz Az igazságügyi orvosok II. nagygyűlése A nemzetközi közlekedési orvosi tanács főtitkára is előadást tart A huszadik század egyik legnagyobb gondja a közlekedés. Ezért nagy fontosságú a Magyar Igazságügyi Orvosok Tár­saságának II. nagygyűlé­se, amelyet Pécsett szer­veznek meg október 8-án, 9-én és 10-én. Ezzel avat­ják fel a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem új elméleti tömbjében lévő aulát. A nagygyűlésnek három fő tárgyköre lesz: 1. A közlekedésbiztonság technikai vonatkozásai, 2. Az orvosi jog aktuális kérdései, 3. A gyógyszer­ellenőrzés orvosszakértői problémái. E tárgykörök keretében többek között olyan problémákat be­szélnek majd meg, mint azt, hogy a sokféle gyógy­szerrel — mégha azokat már törzskönyvezték, ak­kor is — vajon joga van-e az orvosnak kísér­leteznie a betegen? Az­tán : a balesetek igazság­ügyi műszaki kérdései. A rendezvény fővédnöksé­gét a belügy-, az igaz­ságügy- és az egészség- ügyi miniszter vállalta el. Részt vesz rajta és elő­adást tart Runne And- resson, a Nemzetközi Közlekedési és Baleseti Orvosi Tanács svéd fő­titkára is. összesen mint­egy háromszáz orvoä, jo­gász, és más például mű­szaki. rendőrségi szakem­ber vesz részt a nagy­gyűlésen. Díjat alapítottak az évfordulóra Változatos lesz a 75. évad Megjött az új Illyés-darab „Pécsi hét46 a Rádióban A Pécsi Nemzeti Színház művészei közül hétfőn 10 óra 5 vérekor a Kossuth adó műsorában közreműködik Baracsi Ferenc, pénteken ugyancsak a Kossuth \ adón Kézdy Györgyöt hallhatjuk, a Tiszta szívvel c. műsor keretében. A színház új tag­jai közül Tímár Éva és Kot­tái Róbert vasárnap, Hubay Miklósnak, a Kossuth adó­ban elhangzó drámájában szerepel. A Kóruspódium c. műsorban csütörtökön 14 óra 33 perckor a Mecsek Együttes énekkara és a Pé­csi Tanárképző Főiskola énekkara mutatkozik be, Tillay Aurél karnagy ve­zénylésével. Weöres Sándor műveiből két műsor is el­hangzik a következő héten: az egyiket az URH műsorá­ban hallhatjuk, szerdán, 19 óra 59 perckor, a másikat a televízió közvetíti vasár­nap este. Készül Komló város monográfiája Megírják Komló város mo­nográfiáját. A kötet egy-egy fejezetben tárgyalja majd a város természeti életét, gaz­dasági és társadalmi viszo­nyait, általános és művelő­déstörténetét. Terjedelme 29 nyomdai ív lesz. Szerkeszti: Babies András, a Magyar Tudományos Akadémia Du­nántúli Tudományos Intéze­tének igazgatója. A mű szer­zői: a Mecseki Szénbányák (Fejér Leontin), a Dunán­túli Tudományos Intézet (Erdősi Ferenc, Fodor István, Lovász György, Szita Lász­ló), a Tanárképző Főiskola (Kiss Géza), a Janus Pan­nonius Múzeum (Mándoki László), Komló város Ta­nácsa végrehajtó bizottsága (Rácz Sándor, Varga János) munkatársai köréből kerül­nek ki. A kötet 1973-ban jelenik meg. A társulati ülés utáni leg­fontosabb találkozóra került sor tegnap délután a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszín­házában: a színház vezetői találkoztak a közönségszerve­zőkkel. Nógrádi Róbert igazgató tájékoztatta a megjelenteket a színház idei terveiről, ame­lyeknek az ad különös jelen­tőséget, hogy a színház ez évben ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Az évforduló ünnepségei Illyés Gyula új komédiájának bemutatójával esnek egybe. A tavalyi Illyés- bemutató után az új darab is bizonyítja, hogy az író szí­vesen bocsátja alkotásait a pécsi színház rendelkezésére, s ez a kitüntető gesztus egy­ben a színház jóhírnevét is öregbíti. Mint Nógrádi Ró­bert elmondotta, Illyés Gyula az elmúlt héten fejezte be a nyáron megkezdett darabot, amelyet máris a színház szak­embereinek gondjaira bízott. Ugyancsak az ünnepi alka­lom adta az ötletet egy mű­vészeti díj létesítésére, ame­lyet az évforduló alkalmával adnak át a legjobb művészi teljesítményt nyújtó színész­nek. A művészi ötvösmunká­val készült gyűrűt a színház gárdája titkos szavazással íté­li oda az azt megillető mű­vésznek, tehát a díj hasonló a Nemzeti Színházban át­adásra kerülő Farkas—Ratkó gyűrűhöz. A jubileumi ünnepségre a színház vezetősége meghívja azokat a rendezőket és színé­szeket, akik Pécsről származ­tak el, ebben a városban kezdték pályájukat. Az elő­zetes tervek között szerepel Szendrö Józsefnek, a színház felszabadulás utáni első igaz­gatójának meghívása, de szá­mítanak Bessenyei György, Kálmán György, Máté Erzsi, Páger Antal, Tomanek Nán­dor, Avar István, Halász Jut­ka, Pécsi Ildikó és Babarcéi László rendező megjelenésé­re. Az idei évadban hat prózai darab bemutatójára kerül sor, ebből kettő eredeti ma­gyar mű. A műsortervben idén a vígjátékok dominál­nak, de mellettük több sike­res külföldi dráma is bemu­tatásra kerül. Így Gabriel Arout francia szerző Csehov novelláiból készült színműve iránt a televízió már most érdeklődött, s természetesen az évad végén, szeretnék mű­sorra tűzni a pécsi előadást. Az ankét után Mendelényi Vilmos mutatta be a társulat új művészeit, akik egy-egy számmal léptek fel a közön­ségszervezők előtt. kította a Lányok-FiatalasZr szonyok Tanácsát. Ugyan­csak ezen a KB-ülésen ke­rült sor a KISZ nemzetközi tevékenységének az értékeld sére, amelyről szintén tájé­koztatást kaptak az MB-ülés résztvevői. A Megyei Bizottság máso­dik napirendként elfogadta a KISZ MB és a megyei KISZ VB 1970 második fél­éves ülés- és munkatervét, amit Kovács József megyei titkár terjesztett elő. Végül a KISZ Megyei Bi­zottsága Petőházi Szilveszter javaslata alapján Tóth Lász­lót érdemei méltatása mel­lett felmentette titkári funk­ciója és bizottsági tagsága alól. Ezenkívül még az MB- ülés felmentette Imhoff Já­nost, Orosz Ottót és Sárszegi Ferencnét. A felmentett bi­zottsági tagok helyébe nyílt szavazással Bánusz Endrét, Mátis Istvánt, Nemeshegyi Beatrixot és Tatay Ferenc­nét választották meg. Petőházi elvtárs előterjesz­tése alapján a megyei KISZ Bizottság ülése Gergely Lász­ló elvtársat, a Pécsi járási KISZ Bizottság volt titkárát egyhangúlag a Megyéi KISZ Bizottság titkárának válasz­totta. Ugyancsak tegnap, ülést tartott a Pécsi járási KISZ Bizottság is, ahol egyéb na­pirendek után érdemei elis­merése mellett Gergely Lász­ló elvtársat felmentették já­rási titkári funkciója alól. Helyébe titkos szavazással Bánusz Endre elvtársat, a Megyei KISZ Bizottság volt munkatársát választották a Pécsi járási KISZ Bizottság titkárának. Szeptember 1-én új ásatások kezdődnek Látogatás a mohácsi csatatéren A mai napon van a mohá­csi csata 444. évfordulója. Eb­ből az alkalomból tegnap délután két busz szállította ki az érdeklődőket a csatatér valószínű helyére. A mohácsi Bartók Béla Művelődési Ház szervezte az emlékező kirán­dulást és a mohácsi honisme­reti szakkör vezetője, Kiss Béla tanár kalauzolta végig a vendégeket a területen. Előbb megtekintették a na­pokban befejeződő Fekete kapui ásatást, az itt feltárt gepida sírokat, majd elláto­gattak a Törökdombra, amely arról nevezetes, hogy Evlia Cselebi a domb tetején álló deszkaházikóról azt írta: itt állt a szultán sátra, innen irá­nyította a hadműveleteket. Bár azóta kiderült, hogy ez tévedés volt, a dombon álló imaházat a törökök valóban mohácsi győzelmük emlékére emelték A látogatás utolsó állomása a síkság volt, ahol a nagy mohácsi csata lezaj­lott, s ahol dr. Papp László 1960-ban feltárta a tömegsí­rokat. Szeptember elsején egyéb­ként új, öt hétig tartó ásatá­sok kezdődnek a mohácsi csata helyén. A korábbi ása­táskor és az azóta végzett ku­tatómunka során tisztázott körülmények ismeretében a tényleges csatatéren — Majs —Sátorhely térségében — kezdődhetnek most meg az új ásatások, honvédségi se­gítséggel. dr. Papp László ve­zetésével. A munka abban a tengelyben folyik majd, ame­lyen a két sereg a csata meg­kezdése előtt felállt. Tekint­ve, hogy az írásos emlékek szerint az elesettek többsége több napig hevert a hadszín­téren, nem valószínű, hogy a harcmezőtől messze temették volna el őket — így a kuta­tók remélik, hogy újabb tö­megsírokra bukkannak majd. A látogatók az egykori csatatéren. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom