Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

1073. augusztus 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Változatlanul súlyos gond a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás Bizonyos időszakokban elszaporodnak a balesetek Időjárásjelzés a kórházaknak Ha front várható, elhalasztják a műtéteket Egy júniuseleji sajtótájé­koztatón dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter részletesen foglalkozott a mezőgazdaság gépalkatrész-ellátási nehéz­ségeivel és már akkor meg­állapította, hogy a legkomo­lyabb erőfeszítések ellenére is számolni kell egyes cikkek hiányával, s tartós javulást csak a második félévben le­het várni. A második félév­ben már benne vagyunk, s hogy javulás volt-e... Vá­laszadásra leginkább maguk a gazdaságok jogosultak. Segíts magadon! Roskó Zsigmond, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség T6z elnöke mondja: — Szerdán befejeztük az aratást, különösebb fennaka­dás nem volt. Egyes alkat­részeket magunk gyártunk a kombájnokhoz, másokat a KAV részére felvásárolt se- lejt-kombájnok bontása so­rán mentünk meg és újítunk fel, így alkatrészgondjaink nem voltak. Van azonban te­herautónk, amely biztonsági alkatrészek hiánya miatt áll, pótkocsik állnak abroncs­hiány miatt és közben volt problémánk az ékszíjakkal is. Dehát ezeket mi nem tudjuk előállítani... — Csak azért nem volt fennakadás, mert még idejében sokat futkostunk a szükséges alkatrészek után — mondja Szalai Béla, a szentlőrinci tangazdaság gé­pészeti vezetője — ZIL te­hergépkocsijainkhoz viszont semmi alkatrészt nem ka­punk, az egyiket nem merjük már vidékre engedni. Idén még nem kaptunk Zetor hát­só abroncsot, a gumik simá­ra koptak már, 4—5 gépünk nem is tud kimenni a ha­tárba sáros időben. A kuko­ricabetakarításhoz nagy szük­ségünk lenne Braud-adap- terekre, de ahogy a Budapes­ti Mezőgazdasági Gépgyártól informálódtunk, a harmadik negyedévi szállításra vonat­kozó ígéretüknek csak ha­táridő-eltolódással tudnak eleget tenni. Valószínűleg idén is kénytelenek leszünk a ZSKN-adaptereket használ­ni, ami a nagyhozamú 'kuko­ricákhoz általában alkalmat­lan és nagyon elhúzódik ve­lük a munka. — Szükségmegoldásként kombájngumit használunk a Zetorokra — mondja Kiing Imre, a Villány—Siklósi ÁG püspökbolyi üzemegységének •műhelyvezetője. — Olcsóbb, könnyebben hozzá lehet jut­ni, de azért mégsem az iga­zi. A régi kombájnok javítása már a tavaszi idényben is akadályokba ütközött. Ame­lyik gazdaságok pénzügyi meggondolásból nem gondos­kodtak idejekorán alkatré­szekről, azok áprilisban már alaktrészek nélkül kezdték a javítást. Nem volt komplett kasza, mozgó penge, kasza­sín, felhordólánc, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A Szigetvári Gépjavító Ál­lomás például úgy adott ki tucatnyi javított kombájnt, hogy pengét nem tudott cse­rélni. Bizonyos alkatrészeket azonban most, az aratási ügyeletben ad ki az AGRO- KER. A gazdaságok értetle­nül állnak szemben ezzel a ..jelenséggel”, mert nem tud­ják, hogy ezek az alkatrészek a javítási idényben ugyan hol voltak. Es aratás után? Sokkal több szó esik az el­következő munkák gép- és alkatrészellátási kilátásairól. Ezeket foglalja össze kéré­sünkre Szabó László gépész- mérnök, a Mecsek és Dráva menti Termelőszövetkezetek Szövetségének munkatársa: — Itt van már a tarlóhán­tás ideje, de még mindig nem kapni DT-ekét, az ekevas- ellátás pedig idén is ugyan­olyan rossz, mint tavaly volt. A DT—75 szovjet lánctalpas traktorhoz nincs csillagkerék. Nagyon rossz az ellátás a fű­kaszákból. Az abaligeti ter­melőszövetkezet például már odáig jutott, hogy felvásá­rolta a környékben található fogatos fűkaszákat, s azokkal dolgozik. A BMG gyárt egy korszerű rotációs fűkaszát, de a szállítását a IV. negyed­évre igazolták vissza, tehát szezon utánra! Jövőre — ahogy hallottuk — lesz ele­gendő fűkasza, összesen nyolc típus, de félő, hogy éppen ezért az alaktrész-utánpótlás- sal lesznek bajok. Kukorica­töréshez Braud-adapterből mindössze 25 darabot igazol­tak vissza, az igény ennél jó­val több, s eddig egyetlen da­rab sem érkezett. Traktorból is jóval kevesebb jött, mint amennyire szükség lenne. Csak a mi szövetségünk igé­nyelt még tavaly 214-et, az AGROKER összes visszaiga­zolása — az egész megyére — mintegy 370 darab, s jú­lius 20-ig mindössze 83 da­rab érkezett meg. — Van aztán olyan dolog is, hogy az újonnan beérkező típusok pótalkatrészeit egy évig a MEGÉV nem osztja le a megyei AGROKER-ek- hez, így a tsz vagy maga megy érte, vagy kivárja azt az 1—2 hetet, amíg megkap­ja. Külön téma a gumiabroncs Ha gépalkatrészről beszél­nek, a gumiabroncsot min­denki megemlíti. Elsősorban a Super-Zetorok hátsó abron­csairól van szó. Sokfelé áll­nak a traktorok, s a gazda­ságok a már félredobált gu­mikat szedik elő újra, meg újra, s keresik a sok rossz között a még használhatókat. Nagyon sok a panasz a ma­gyar gumiabroncsokra. Az UE—28-as traktorok gumi­jait évente háromszor, négy­szer is cserélni kell. Pedig a ledobott gumik futófelülete általában kifogástalan. A vá­szonbetét megy tönkre várat­lan gyorsasággal és ezt még csak javítani sem lehet. A garéi termelőszövetkezetben például előfordult, hogy az egyik traktor szinte vadonat­új gumiabroncsa állás közben szétrobbant. A gazdaságok hiába reklamálnak, a gumi­abroncsokra nincs garancia. Az Országos Gumiipari Vál­lalat pedig arra hivatkozik, hogy a gumikat túlterhelik, s nem előírásszerűén hasz­nálják azokat. Ha így akar­nának eljárni, akkor a trak­torosnak, amikor kövesútra megy, fel kellene pumpálni a gumit, s amikor rámegy a földre, akkor le kellene eresz­teni. De hol van az a trak­toros, aki ezt megteszi, az a gazdaság, amelyiknek erre Nyári íorróságban fürdik a kis Jókai tér, de ha az em­ber benyit az idegennyelvű könyvesboltba, aránylag hű­vös, kellemes, félhomályos helyiségbe jut. Három fiatal nő fogadja mosolyogva a vá­sárlókat, akiknek legalább a fele külföldi. Német, szerb- horvát, angol szavak, köszön­tések röpködnek a levegő­ben, lassan forognak a könyvkináló polcok, a pulton felgyűlnek a kötetek, nyílík- csukódik az ajtó. A városban sokszor fel sem tűnik, mennyi idegen turista jár-kel köztünk. De itt fogalmat alkothat magá­nak az ember az idegen- forgalomról. Néhány perc csendes szem­lélődés ... Az üvegpult alján is köny­vek kínálják magukat. De­lacroix. Das bunte Blumen­buch. Két sor angol könyv, egy sor eszperantó, rengeteg német. Bájos kislány abszo­lút miniben és egy fiú. Óriá­si halom kotta hever már előttük. A miniruhás lány fölterpeszkedik a pultra. El­ide je van, s egyáltalán az az ember, aki ilyesmit valaha is látott? összehasonlításként a szovjet MTZ-traktorok gumi­abroncsait említik. Azok ad­dig mennek, amíg a futófelü­let egészen le nem kopik. Ilyent, vagy legalábbis ha­sonlót szeretnének kapni a magyar gumiipartól. * A mezőgazdaság gépellátá­sának néhány, sok gondot okozó problémájára szeret­tünk volna figyelmeztetni. Nincs olyan gazdaság, ame­lyet ezek ne érintenének, megoldásuk éppen ezért rend­kívül fontos. Furcsán hangzik így ez a cím, pedig nincs benne sem­mi meglepő. A Berlin köze­lében lévő városban ugyan­is van magyar KlSZ-szerve- zet, s ennek természetesen titkára is. Közel 400 magyar fiatal él ott, nagyobb részü­ket a helybeli darugyár, ki­sebb részüket pedig a cső­gyár foglalkoztatja. A KISZ- titkár tavaly ősszel Pécsről ment el, s most jött haza sokadmagával szabadságra. Babati Géza itthon is KISZ- titkár volt, az istenkúti, ma- gyarürögi, patacsi fiatalokkal foglalkozott. Mostani KISZ- munkája ennek a korábbi­nak egyenes folytatása. Az első esztendőről beszélgetünk. — Néhány szót talán a gyárról. — Hatalmas, többezer dol­gozót foglalkoztató gyár. Kü­lönböző óriásdaruk készül­nek ott, a világ minden tá­jára szállítják, ezért a minő­ségre különösen nagy súlyt fektetnek. — Hogyan nyilvánul ez meg? — Aki szakmunkásvizsgá­val ment ki, azt általában elfogadták. Kivéve a hegesz­tőkét. Azoknak külön tanfo­lyamot kellett végezni. Ezt egyébként én is elvégeztem. Három hónapig tartott a tanfolyam, utána pedig jött a vizsga. A hazai vizsgákhoz szokva azt hittem, ott is úgy lesz, hogy húz az ember egy­két tételt, abból lefelel és kész. Nem így volt. Vala­mennyi tételből le kellett fe­lelni, s csak azután adták ki a szakmunkás-bizonyít­ványt. Ezzel együtt adtak mindenkinek még egy iga­zolást is, amit a munkásnak állandóan magánál kell hor­dania. Eleinte nem értettük, fáradhatott. A fiú gondter­helten szorongatja a legfelső kottát. Vivaldi. Tegye, ne te­gye ... Végül vagy tíz kottát blokkoltatnak. Nagy csoport érkezik, két vöröshajú fiú, a kisebbik szeplős és ... szóval kövér, mint egy kismalac. Izzadt homlokán feltolt napszem­üveg. A felnőttek harminc könyvet válogatnak át, nagy odaadással. A fiú szeplős ar­cán' csendesen végigcsorog egy izzadságcsepp és szóra­kozottan vakargatni kezdi a fülét. Fiatal pár érkezik, a szőke, fehérbőrű lány ismerősen mosolyog. NDK-fiatalok, már kétszer jártak a boltban. Né­met könyveket nézegetnek. Edith Piaf élete, Franz Kaf­ka, Thomas Mann, Arthur Miller, Erich Kästner és mások. Kik vásárolnak hát a bolt­ban? Nemcsak a turisták. Nap mint nap itt voltak pél­dául a zenei tábor fiataljai. Jönnek a hazalátogató ma­gyarok is, s nem mennek el könyvcsomag nélkül. De jön­nek hazai magyarok is — Játék a tűzzel: Százezer forintos kárt okozott egy kisfiú Meggondolatlan játékba fo­gott pénteken délelőtt a Bé­kés megyei Kaszaperen Ele­kes István 9 éves kisfiú: já­ték közben meggyújtotta a Lenin Tsz 1-es számú üze­mében a szalmafedésű do­hánypajtát. A lángokat a ki­vonuló tűzoltók csak megfe­szített munkával tudták el­fojtani, de a kár így is je­lentős: mintegy .százezer fo­rintra tehető. miért. Ma már tudjuk. A kényes nyugati megrendelők megbízottai állandóan ellen­őrzik a részükre végzett munkát és bizony nem egy­szer előfordul, hogy a mun­kástól kérik az igazolást, hogy megvan-e a képzettsé­ge ahhoz a munkához. — Hogyan illeszkedtek be az ottani munkakörülmé­nyekbe. — Eleinte szokatlan volt a kétszeri étkezési szünet. A műszak első harmada után úgynevezett kávészünet van, ez fél óráig tart. A második harmad után tartják az ét­kezési időt, ez általában egy­órás. így nem tűnik olyan hosszúnak a munkaidő, vi­szont jobban rá is hajtanak az emberek. — És munka után? — Nagyon szép lakásokban helyeztek el bennünket, fe­jenként 30 márkát fizetünk. A kis kolóniához adtak egy három lakásból álló klubot is. Kezdetben, amíg ismeret­lenek voltunk az ottani kö­rülményekkel, szűknek bizo­nyult. Aztán ahogy felismer­ték magukat a fiúk Ebers- walde-ban, úgy nőtt a klub befogadóképessége. Eljárnak udvarolgatni, megtalálják legtöbben a maguk szórako­zási lehetőségeit. — Házasság? — Hajaj! — Tizenegyen í vannak már, akik találtak párt maguknak, s ahogy hal­lottam, őszre ismét lesz né­hány esküvőnk. — A fiúk hozzák maguk­kal majd a német menyecs­két? — Hát ezzel bizony prob­lémák vannak. A nősek kö­zül többen foglalkoznak az­zal a gondolattal, hogy kint ilyenkor, nyári utazási idény­ben, főleg az útikönyvekért. A rövid, térképes kalauzokat (Belgium, Anglia, Svédország, Egyiptom, Görögország, Finn­ország stb.), a Polyglott-soro- zatot már fölfedezték. Az ugyancsak német nyelvű Ur- laub-sorózatot is, amiben Szicíliát. Párizst, a Riviérát, Rómát és más városokat is megtalálhatnak. — Egyszóval ilyenkor inkább ezek a könyvek a sztárok, majd ősz­szel — a nyelvkönyvekre is sor kerül. Magyarok magyar könyvet — ilyen is van. Röpülj páva dalosfüzet, Beatles-album há­rom kötetben ... De szépiro­dalmat is visznek, ha nem is gyakran. Inkább azért a különlegességeket, például a reprodukciókat. Most is jött egy csomaggal. Lekerül az egyikről a spárga és a cso­magolópapír, aztán előbuk­kan a kép: fehér, téli erdő, kopasz fatörzsek, hó... Az ajtóban újabb csoport­ba ütközöm. A csapat utolsó embere most zárja be egy jugoszláv rendszámú kocsi ajtaját... Hidrológus-meteorológus ? — Szentiványi Miklósnak, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság meteorológiai egysé- | ge vezetőjének tulajdonkép- I pen igennel kellene vála- j szólnia erre a kérdésre, hi- i szén élethivatása, a meteoro- | lógia mellé — azért, hogy ennek tapasztalatait a min­dennapi életben hasznosít­hassa — a hidrológiát is megtanulta. A vállalkozás, melyben fő­szerepet vállalt 1968-ban, kí­sérletképpen kezdődött. Ak­maradnak. Pedig az ott meg­szerzett szakképzettségükre itthon lenne szükség. — No és maga? — Én is találtam egy kis­lányt, Doris a neve, de én csak Katókának hívom — valahogy ez a név tetszett nekem mindig — és így hív­ják a barátaim, sőt a szü­lei is. — Mielőtt kimondhat­nánk a kérdést, gyorsan fűzi hozzá: — De én nem mara­dok kint. Katóka is jön majd, már így beszéltük meg. — Térjünk csak vissza a szabadidőhöz. Mivel töltik? — Először is van a klub­nak egy nagyon szép könyv­tára, amelynek csaknem két­száz olvasója van. összehoz­tunk egy zenekart, aminek a gyártól kulturális célra ka­pott 20 ezer márkából hang­szereket és erősítő-berende­zést vettünk. A zenekarral komoly céljaink vannak. Na­gyon sokan vásároltak már motort — összesen 117 mo­torkerékpár van az Ebers- walde-i magyar kolóniában — ezek versenyeken, kirán­dulásokon vesznek részt. A szabad hétvégeket a tenger­parton tölthetjük. A gyárnak ugyanis van Körpinsee-ben üdülője, ahová mi is eljá­runk, sőt néhányan a sza­badságukat is ott töltötték. No és ott van a közelben Berlin, két márkáért bármi­kor bemehetünk. — Mozgalmi élet? — Nagyon sok fiatal szí­vesen tevékenykedik a KISZ- szervezetben, s van egy né­hány, aki olyan kiemelkedő munkát végez, hogy ajánla­ni fogjuk felvételre a párt- szervezetbe. — Hogyan látják közel egy esztendő után a helyzetüket ott kint? — Jól érezzük magunkat, a németek is elfogadtak min­ket — azt hiszem, a házas­ságok is ezt bizonyítják — így különösebb problémáink nincsenek. Ha csak az nem, hogy sokszor még mindig ta­lálkozunk olyanokkal, akik vajmi keveset tudnak ró­lunk, s ezekkel bizony ke­ményen kell vitatkoznunk, míg meggyőzzük, hogy ná­lunk nemcsak puszta van, hanem sok minden egyéb is. Bár ha a magyar idegenfor­galmi plakátokat nézzük, nem is nagyon csodálkozha­tunk ezen a szemléleten. Es sokaknál az sem világos, hogy mi miért vagyunk kint. Azt hiszik, hogy nálunk nagy a munkaerőfelesleg, s kény- szerűségből mentünk ki dol­gozni. Ilyenkor megérjük ha­zai újságokkal bizonygatni, hogy inkább munkaerőhiány van itthon, s hogy mi tanu­lunk náluk. — További program? — Végiglátogatom a régi barátokat, az egykori KISZ- szervezetemben élménybe­számoló a tagságnak, utána megyünk Katókával Zalába a szüléimhez és aztán vége is a szabadságnak. Megyünk vissza Eberswalde-ba. Hársfai István kor nehéz volt eldönteni, hogy lehet-e vidéken szak­mailag elfogadható meteoró- lógiai munkát végezni. A VIZIG-nél bíztak benne. Mit kezd a VÍZIG a me­teorológiával? Sok mindent. Segítségével valószínűsítik egy-egy adott térségben csa­padékhullás esetén, hogy a vízfolyás medre elbírja-e a várható vízbőséget. A mete­orológiai állomás segítségé­vel tehát felkészülhetnek a védekezésre. A medrekben lejátszódó vízjárási viszonyo­kat, történetesen azt, hogy egy árhullám milyen gyor­san halad, nem lehet csak önmagában vizsgálni. Figye­lembe kell venni, hogy egy adott csapadék hevességéből és mennyiségéből mekkora víz keletkezik, s a két té­nyezőt kölcsönhatásban kell megfigyelni. A hidro-mete- orológia becsül, azaz fel­becsüli a medertelítettség is­meretében, hogy egy adott csapdékhullás esetén meny­nyire fogja a gát korona­szintjét megközelíteni pl. a Kapos, vagy a Karasica medrében folyó víz. Munkájuk fontos részét képezi az információk to­vábbadása a gyógyítás, a termelés legkülönbözőbb te­rületeire. Számtalan ember érzékeny a frontbetörésekre, sokakat megvisel a légköri viszonyok megváltozása. Pé­csett a Honvédkórház égési osztálya vette igénybe első­ként a VÍZIG meteorológiai egységnek előrejelzését. Ta­valy november óta az előre­jelzések segítségével összeve­tik a balesetek tömegesebb előfordulását a meteorológiai állapottal. Világosan látszik az összefüggés: meteoroló- giailag instabil, vagy felsik­lási ' helyzetben számszerűleg több a baleset. Ugyanilyen helyzetben az égési osztályon- fekvő betegek kedélyállapota is romlik, alvászavarokat fi­gyelnek meg rajutk, több fáj­dalomcsillapítóra, altatóra van szükség. Amikor az elő­rejelzés szerint „front” vár­ható, a műtéteket elhalaszt­ják. Felhasználja az előrejel­zéseket a Megyei Kórház ideggondozója is. Itt különö­sen nagy jelentősége van a meteorológiának, hiszen egy- egy súlyosabb betegnél meg­előzhető a roham, ha a frontbetörés előtt megkapja az ilyenkor szükséges gyógy­szeradagot. A Mecseki Ércbánya Vál­lalatnál megfigyelték, hogy bizonyos időszakokban sza­porodik a figyelmetlenségből eredő balesetek száma. Ezért időnként baleseti kioktatást tartottak a csapatoknak. A kioktatást rendszerint javu­lás követte, ez azonban idő­leges volt. Egy év óta a MÉV diszpécserszolgálata naponta megkapja az előre­jelzést, a kioktatást, figyel­meztetést most ezekhez fű­zik, a korábbinál sokkal na­gyobb sikerrel. A termelő üzemek közül kiváltképp a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vehetnék hasznát a meteorológiai előrejelzé­seknek. Egyebek között ki­választhatnák segítségével a permetezésre, növényápolás­ra legalkalmasabb időt. Nagy szerepet kaphatna a mete­orológiai előrejelzés a mun­kaszervezésnél és sok egyéb területen is. Egyelőre azon­ban hírközlési nehézségek is akadályozzák, hogy a mete­orológiai adatok felhasználá­sával korszerűsödjenek a gazdaságok. A VÍZIG meteorológiai állomásának lehetőségei a felsoroltakkal koránt sincse­nek kimerítve. Hasznosítani lehetne az állomás munka­társait a levegőszennyeződés vizsgálatainál. Elképzelhető például, hogy gázszennyező- dési méréseket végeznek az AKÖV-nek. Megállapítják a járművekről, hogy résztve- hetnek-e a forgalomban, vagy porlasztóbeállításra kell utasítani tulajdonosaikat. Harsányi Márta Külföldiek a Jókai téren Valamennyi tételből le kellett felelni... KISZ-titkár Eberswaldeból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom