Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

.lö'O. augusztus 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Pannónia ’70 Iparszerű termelés a mezőgazdaságban Az Agrárgazdasógtani Kutatóintézet igazgatója tartott előadást Harkányban A „Pannónia 70” egyik rangos előadása hangzott el tegnap délután Harkányban, a Fürdő Vállalat új székhá­zában. Az előadó a hazai agrárgazdaságtan egyik leg­rangosabb képviselője, dr. Márton János, az Agrárgaz- daságtani Kutató Intézet igazgatója, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben je­lenleg fellelhető három kor­szakos változás; az új típusú ipari termelési rendszerek döntővé válása, valamint az ezzel összefüggő szervezeti változások, mint a kooperá­ció és integráció, végül a szövetkezetekben lévő nem­zedékváltás köré csoportosí­totta mondanivalóját. Az iparszerű termelés döntővé válása eredetileg a baromfitartásban 1970-ig, a szántóföldi növénytermesz­tésben 1975-ig, míg a sertés és szarvasmarha ágazatban 1980-ig volt megszabva. A folyamat gyorsabb a vártnál. Az ipaii jelleg alatt az in­vesztáció újrarendezését, a koncentrációt kell érteni s e téren a nyugateurópai or­szágok példája hosszú időn át dezorientálta a magyar mezőgazdaságot, hisz ott a kisebb üzemek a dominálok. Ez idézte elő a ma már hi­básnak tartott kis lóerős traktor-programot, s ma a nagy vonóerős traktorok korszakában mi a sok gép­javítással egy régi, rossz traktorállományt konzervá­lunk. A traktorok erkölcsi kopása ma már mindössze három év, az üzemek ma évente a traktor vételárának 30—40 százalékát fizetik ki a javításra, hogy erkölcsileg elavult konstrukciót konzer­váljanak, amivel a munka gazdaságtalan. Épületeknél 10 év az erkölcsi kopás — kemikáliáinál pedig egy esz­tendő — s mégis az üzemek zöme még ma is 100 évre épít beton- és tégla monstru­mokat, istállóként. Ez persze nemcsak a konzervatív me­zőgazdák vétke, de tény, hogy az üzemek sokat tehet­nének, ha az új iránti na­gyobb igénnyel lépnének fel az építőipar felé. Előrelépést e téren az üzemek közötti szabadabb tőkeáramlással — főként azt apróbb dunántúli tsz-ekben — a közös invesz­tációkkal lehet elérni. És a kérdés itt kapcsoló­dik a szervezeti átalakulás­hoz, a kooperációhoz és in­tegrációhoz. S ez bár keve­sebb pénzbe kerül, mint az ipari rendszerek bevezetése, mégis nehezebben megy, mi­vel könnyebb egy modern sertéskombinátot felépíteni, mint két embert rábírni ar­ra, hogy kooperáljon, hisz az az önállóság bizonyos mértékű feladását feltételezi. A tsz hamarabb hoz létre ipari részleget, mint az élel­miszeripar mezőgazdasági egységet, ez utóbbira nincs is példa az országban. Pedig régi nagy hagyománya van hazánkban ez utóbbinak, még 1945 után is sok élelmi- szeripari üzem hátterében működtek úgynevezett cél­gazdaságok, melyek az ipari tőkétől támogatva élenjártak a mezőgazdasági termelésben. Az élelmiszeripar izolációja ma — dacára a tárcák kö­zötti egyesülésnek — erő­sebb mint valaha. A verti­kális integrációt — amiről nálunk könyveket írnak, elő­adásokat tartanak, de nem akar létrejönni — a Szov­jetunióban például nem for­szírozzák, de egész egysze­rűen megcsinálják. Ott ez szabályozott és szervezett folyamat, melynek a szántó­földtől — sőt a kutató labo­ratóriumától — a bevásárló kosárig minden egyes rész- folyamatát a végterméknek alárendelve szervezik, irá­nyítják. Nálunk vita folyik azon, hogy kell-e a közép- és kisüzem a nagy mellett, és a kooperáicóknál teljes a spontaneitás. A legfőbb visz- szahúzó erő jelenleg a jöve­delemszabályozás jelenlegi rendszere, amely a vezetőket A PTV legnagyobb exportvállalása A németek átvették a terveket A Pécsi Tervező Vállalat teljesítette eddigi legjelentő­sebb NDK exportvállalását: a megrendelők átvették a Weisswasser-i és a lübeni kerületi kórházak tervdoku­mentációját. Az NDK-ban és Pécsett több héten át félszáz német szakember — orvosok, építészek — „vizsgáztatta” a Köves Emil Ybl-díjas irá­nyításával kidolgozott terve­ket, amelyeknél a legkorsze­rűbb kórházépítési elveket alkalmazták. Az épületek előregyártott elemekből ké­szülnek. Füge vásár Emberemlékezet óta nem termett ennyi füge Pécsett, mint az idei nyáron. A ker­tekben, udvarokban és sző­lőkben legalább háromszáz cserje virul, amelyek most — hála a páradús, meleg időjárásnak — rekordtermés­sel örvendeztették meg a gazdáikat. Némely fát való­sággal elborítanak a körte­alakú fügék, melyek között 8—10 dekás példányok is akadnak. Ennél nagyobb gyümölcsöket a füge hazájá­ban, a Földközi-tenger part­vidékén sem szüretelnek. Va­lóságos fügevásár van Pé­csett ezekben a napokban, hetekben. S nemcsak a pia­con árusító őstermelők, ha­nem a belváros nagy cseme­geüzlete is kínál belőle. Ki­lónként húsz forintért adják. nem teszi érdekeltté a tár­sulásban, s az ezzel járó koc­kázat vállalásában. A köz- gazdasági szabályozók mel­lett tehát szükség van az ál­lam tudatos gazdaságszerve­ző tevékenységére. A napok­ban megjelent kormányhatá­rozat elhárította a társulások elől a jogi akadályokat, ezek ösztönzésére azonban a jöve­delemszabályozást kell módo­sítani, hogy a kellő érdekelt­ség is meglegyen. Mindez összefügg a tsz- ekben most zajló generáció változással. A következő öt évben olyan generáció lép be a mezőgazdasági terme­lésbe, amelynek már nincs a klasszikus értelemben vett paraszti élményanyaga. Egy olyan szövetkezeti tagság van kialakulóban, amelynél már a közösségi élmény a meghatározó. Létrejön egy új szövetkezeti vezető típus, a szocialista vállalkozó, aki mer kockáztatni, nem riad vissza az újtól. Á bolgár belkereskedelmi miniszter Baranyában Balatonaligán tölti szabad­ságát és közben Pécsre láto­gatott feleségével Peko Ta- kov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága pót­tagja, belkereskedelmi mi­niszter. Tegnap a déli órák­ban Borsos László belkeres­kedelmi miniszterhelyettes kíséretében érkezett az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságára, ahol Egri Gyula, a Megyei Pártbizottság első titkára fogadta. A fogadás után a vendég Harkányban, a bolgár hősök temetőjében lerótta a kegyeletét, majd délután megtekintette a sik­lósi várat. A harkányi és siklósi program után Pécsett a Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat raktárbázisán talál­kozott a Baranya megyei kereskedelmi vállalatok igaz­gatóival. I. István dénárjától az 500 forintosig Pénteken kerül forgalomba az új bankjegy A Magyar Nemzeti Bank pénztárai augusztus 21-én, pénteken megkezdik az 500 forintos bankjegyek kibocsá­tását. Erre azért van szükség, mert a pénzforgalom lebo­nyolítása a régi bankjegyek­kel már igen nehézkessé vált. Az 50 forintos kivételével még az 1946-os stabilizáció idején alakultak ki a jelen­legi címletek, azóta a lakos­ság pénzforgalma 4,8 szoro­sára nőtt. 1947-ben még 47 millió, tavaly pedig már 239 millió bankjegy kellett a for­galom lebonyolításához. Eu­rópában szinte egyedülállóan alacsony hazánk legnagyobb címletű bankjegye, a 100 fo­rintos. A Szovjetunióban a legnagyobb címlet a 100 ru­beles, ami körülbelül 1300 fo­rintnak felel meg. Ausztriá­ban legnagyobb címletként ezer Schillingesek, az NSZK- I ban ezer márkások, Svédor­Jubilenini ünnepség a Mecseki Kultúrparkban Az ünnepség már tulaj­donképpen délelőtt 9 órakor megkezdődött — a Pécs vá­rosi Tanácson Kiváló Dol­gozó kitüntetést kapott a Mecseki Kultúrpark két dolgozója Karácsony Géza állatgondozó és Beck Miklós éjjeliőr. Alpár Alfrédné, a híres Luli vidra gondozója a művelődésügyi miniszter dicséretében részesült. Tizenegy órakor a vidám­park kultúrtermében kezdő­dött meg a jubileumi ünnep­ség, melyen megjelent dr. Anghy Csaba professzor, or­szágos állatkerti szakfelügye- , lő, a fővárosi és a veszpré­mi testvérintézetek képvise­lői, a Mecseki Kultúrpark valamennyi dolgozója. — 1959 áprilisában kezdő­dött a munka — emlékezett beszédében Fülöp István igazgató — melynek ered­ményeként 6.5 kát. holdon 45 365 óra társadalmi mun­kával és több százezer fo­rintnyi anyagi támogatással 1960. augusztus 19-én ünne­pélyesen megnyílt az akkor még a Mecseki Állat- és Növénypark nevet viselő állatkert. Az eredeti elgon­dolások szerint a mecseki állat- és növényvilágot volt hivatott bemutatni, azonban kiderült, a látogatók igénye ennél nagyobb. Ma már szá­mos egzotikus állat is helyet kapott az állatkertben, sőt az igények olyan intézmény létesítését is sürgették, mely elsősorban a pihenést és szó­rakozást képes biztosítani. A következő években e cél szolgálatában 76 679 óra tár­sadalmi munkával és egyéb támogatással létrehozták az úttörővasút, vidámpark és a parkterületén felépített sza­badtéri színpad — az egész intézményt magában foglaló Mecseki Kultúrpark intéz­ményét. Egy évtized alatt az in­tézmény megerősödött, sokat fk Tegnap délelőtt népesedett be elő­ször az öregek napközi otthona Pé­csett a Kassa utca 3. számú házban. A Pécs III. kerületi Tanács kétszáz­húszezer forintos költséggel alakíttat­ta át az épületet és bútorokkal látta el. A hetven személyes napközi otthont a környék lakóinak idősebb korosztálya látogatja. flnokolai felv. fejlődött. A város egyik közkedvelt és látogatott szó­rakozó helye lett. Látogatói­nak száma a mai napig 2 695 248 fő volt. Fülöp Ist­ván igazgató beszéde végén köszönetét fejezte ki mind­azoknak, akik az intézmény létrejöttében közreműköd­tek, s ezután megjutalmazta az intézet 13 dolgozóját. Dr. Borsos József, a Vá­rosi Tanács népművelési csoportjának vezetője to­vábbra is biztosította az in­tézményt a tanács támoga­tásáról és a jubileum alkal­mából soron kívül tízezer forintot nyújtott át az intéz­mény fejlesztésére, valamint átadta Fülöp István igaz­gatónak és Bálnáti Gergely főkönyvelőnek a Városi Ta­nács jutalmát. Dr. Anghy Csaba profesz- szor néhány mondattal em­lékezett a vidéki állatkertek kialakításáról, ezek gondjai­ról, melyek leküzdése után a vidéki állatkertek — így a pécsi is — jelentősen hoz­zájárultak a biológiai kul­túra fejlesztéséhez. A 10 éves intézményt a testvárintézmények is meg­ajándékozták. A Budapesti Állat- és Növénykertből tetszés szerint választhatnak ki valamilyen állatot, a veszprémiek egy kis kapuc­nis majmot adományoznak, a Fővárosi Vidámpark pe­dig látogatásra invitálta a pécsi vidámpark dolgozóit. Délután 2 órakor dr. Ang­hy Csaba professzor nyi­totta meg az állatkert va­dászházában a nemzetközi állatkerti plakátkiállítást, amelynek anyagát ő bocsá­totta a 10 éves fennállását ünneplő Mecseki Kultúr­park rendelkezésére. Jégkár hat és fél ezer holdon Az augusztus kilencedi­kén és tizedikén hullott jégeső idén immár tized­szer pusztított Baranyá­ban. A szigetvári járás kivételével valamennyi járást kisebb-nagyobb mértékben károsította jégverés. A már csaknem teljes felmérés szerint há­rom állami gazdaságot, a pécsit, a villány-siklósit, valamint a zengőaljait verte el az augusztusi jég­eső. Ezenkívül tizennyolc termelőszövetkezet jelen­tett be jégkárt. A jégeső által károsodott területek együttesen elérik a hat és félezer katasztrális hol­dat. A siklósi járásban leg­nagyobbak a károk. A legjelentősebb kár a drá- vasztárai termelőszövet­kezetet érte, ahol a jég­verés következményekép­pen 82 katasztrális hold- nyi területen kellett ki­szántani a zöldpaprikát és uborkát. A 82 holdra megállapított kártérítés összege megközelíti a két­millió forintot. Jelentős kárt szenvedtek a Zengő­aljai Állami Gazdaság gyümölcsei is. Jelenleg még tart a ká­rok felmérése. szágban tízezer koronások vannak forgalomban. Az 500 forintosok kibocsá­tásával körülbelül 30—35 szá­zalékkal kevesebb bankjegyre lesz szükség, ami csupán a pénz készítéséhez szükséges anyagban tízmillió forintos megtakarítást jelent, de ami még fontosabb, lényegesen könnyíti az üzletek, bankok pénzforgalmát. A magyar pénz együtt ala­kult kr hazánk államiságával. Bár a kibocsátás pontos ide­jét még nem sikerült tisztáz­ni, az bizonyos, hogy az első magyar pénzt I. István király verette a XI század első évei­ben. A Stephanus rex felirat tú ezüstpénzeket dénárnak nevezhetjük, mert Európában abban az időben a dénárt és a féldenárt, más néven obu- lust használták. Kezdetben hazánkban csak dénár volt, majd később az obulus is for­galomba került. A dénár és az obulus egyed-, uralma Károly Róbert koráig tartott. Az Anjou-uralkodó a fellendült kereskedelem pénz­ügyi elszámolásának könnyí­tésére cseh mintára bevezette a dénárnál nagyobb, ugyan­csak ezüstből vert garast, ezenkívül a firenzeiek fizető- eszközének magyar változa­tát, az arany forintot. Ez volt hazánk első aranyból vert pénze. A dénár, az obulus, a garas és a forint a XVI. szá­zadban Európa egységes pén­zével, az ezüst tallérral egé­szült ki, amely 27—29 gramm ezüstöt tartalmazott. A sok­féle pénz között I. Lipót, majd Mária Terézia próbált rendet teremteni. Egységesí­tés címén azonban valójában tovább bővítették a fizető- eszközök skáláját. Ezüst tal­lérokat, arany dukátokat, ezüst tíz, továbbá réz ne­gyed, fél és egykrajcárosokat verettek. Mivel azonban a korábbi pénzek is nemesfém­ből készültek, ezek is meg­tartották értéküket. A XIX. század végéig — a szabadságharc éveit kivéve csaknem kizárólag nemes­fémből verték Magyarorszá­gon a pénzt; a legnagyobb címleteket Ferenc József ko­rában, akkor kerültek forga­lomba az arany 100 koroná­sok. Bár Ausztria már a XVIII. században bocsátott ki papírpénzt, hazánk első papírpénze a szabadságharc idején a Kossuth-bankó volt. Ezt fél évszázaddal később a 10 és 20 koronás, majd 1902- ben az 50 és 100 koronás bankjegy követte. Az ebben az időben még papírpénz for­májában is igen értékes ko­rona az első világháború alatt, majd utána szinte min­den értékét elveszítette. 1923- ban már egymillió koronást nyomtak, ez a bankjegy is azonban csupán 80 pengőt ért 1926-ban, amikor az inflációs helyzet felszámolása után a stabilizáció idején bevezették a pengőt. A második világháború után rendkívüli módon meggyor­sult az inflációs folyamat. 1946-ban legnagyobb címlet­ként egymilliárd B-pengősö- ket nyomtak, ezek az ezertril­lió pengőnek megfelelő bank­jegyek azonban már megje­lenésük előtt elértéktelened­tek, így nem is kerültek for­galomba, helyettük naponta változó értékű adópengőket, adójegyeket nyomtak. 1946. augusztus 1-én a vi­lágtörténelem legnagyobb inflációja után a forint be­vezetésével stabilizálták a magyar pénzt. Egy forint kö­rülbelül 150 quintillió pengő­nek felelt meg. S gyakorlati­lag az országban forgalom­ban levő pengő bankjegyek összege nem tett ki egyetlen forintot. A stabilizáció ide­jén kibocsátott 10, 20 és 100 forintos, továbbá az 1953-ban forgalomba hozott 50 forintos bankjegyek vannak érvény­ben jelenleg is, ezeknek kö­re egészül ki augusztus 21-től az 500 forintossal. t É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom