Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
6 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. augusztus IB. A bédai fővadász csodálatos trófeái Milyen számokkal érhetünk el lottófőnyereményt? Adalékok sziszíéma^yóriáshoz Híre járta legendás trófea- | gyűjteményének. Nem vétet- I lenül. Szobája egy kisebb va- 1 dászati múzeumnak is bediene. Hatalmas szarvastrófeák, őzagancsok, vadkan agyarak, büszke zergefej díszíti a falakat. Az öblös, zöld szarvasbőrfotelek puhasága az erdei avar lágyságára emlékeztet. Prodák József A kerek nagy dohányzóasztalon tintatartó. Ritkán lehet látni ilyet Vadászkalap, a tintatartó, a míves vadásztarisznya szolgál a tollak tárolására, puska, tölténytartó dísznek. A kis remeken egy évszám: 1874. — Még Ferenc Jóska ajándékozta egyik fővadászának — mondja Prodák József, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bédai erdészetének fővadásza. Prodák József 36 éve hivatásos vadász. Arra büszke, hogy az ország valamennyi jelentős vadászterületén vadászott. Eddig összesen 96 őzbakot lőtt. — Nem szívesen lövöm az őzbakokat. Olyan nekem a kilövésük, mintha a fogamat húznák ki. Végtelenül meg lehet szelídíteni az őzeket. A legkedvesebb állataim. Nagyon tudom sajnálni őket a hideg télben. így a trófeáim A Moszkvában járt magyar szakembereknek nagyon megtetszett a szovjet kereskedelmi vállalatok által rendezett vásáron az orosz teapavilon. Az épület és berendezése hagyományos szláv stílusban készült: az asztalokon kivarrt térítők, az ablakokon orosz . függönyök, amelyet hangulatosan egészítettek ki a tölgyfa asztalok, faragott székek, és a híres tulai szamovárok, a hohlomai mesterek művészi fafaragásai. A teapavilon egész berendezése hamarosan Magyarországra érkezik. Szállításához öt hatalmas teherautót, több tucat konténert és a törékeny porcelán edények, színes üvegek és tulai szamovárok megóvásához szükséges hatalmas mennyiségű csomagolóanyagot használnak fel. A Moszkvában megkezdett teázás Siófokon, a Balaton partján folytatódik. A szovjet kereskedem nagy része selejtes. A gyilkos bakokat kilőni annyit jelent, mint a terméstől megfosztani a gyomot. A fővadásznak persze igen szép trófeák is vannak a birtokában. Aggtelek környékén, Szercepusztán lőtt egy komoly nagy bakot, az agancs 450 gramm. Vas megyében egy ritkaságszámba menő gyöngybakot ejtett el. A trófea 6Úlya nem különleges, 300 gramm, de az agancs tele van kis, apró csontkinövésekkel, vadásznyelven gyöngyökkel. Abnormis agancsot is őriz gyűjteményében. A trófea olyan mint egy kusza faág. Valószínű még az agancs fejlődése közben találhatták el sörétes puskával. — Jó szarvasbikával nem nagyon dicsekedhetem. A vadásznak, én úgy gondolom nem a jót kell kilőni. Volt egy aranyérmes trófeám, egy szép 16-os. Sajnos, 1949-ben a mezőgazdasági kiállításon nyoma veszett. — Ez sem csúnya itt a falon ... — Ez egy ezüstérmes trófea. Egy szép 12-es, 8 kiló 80 dekát nyom. Szemem megpihen a vaddisznó-agyarak rengetegén. — Valamennyit ön lőtte? A fővadász szeme felcsillan. Kis bajusza alatt hamis- kás mosoly. Érzem, hogy az igazi témánál vagyunk. — Pályám alatt 1029 vaddisznót lőttem. Ez a mindenem. Talán több éjszakát töltöttem vaddisznólesen, mint ágyban. Mindig szerencsésen vadásztam vaddisznóra. Nem tréfa, a vadászathoz legalább annyi szerencse kell, mint tudás. Soha nem felejtem el. Tatabánya környékén egyik éjszaka ellenőrizni mentem a vadászokat. Vajon észreve- szik-e, hogy valaki vadászik a területükön. Gyönyörű arra a vidék. Körüljártam a hegykoszorú övezte völgyet. Szép holdvilág volt. Alig voltam a területen fél órát máris puskavégre akadt egy szép kan. Aztán mégegy, mégegy. Valahogy beleszaladtak a puskámba. Magam sem hittem el, azon az éjszakán öt vadkant lőttem. Ez kivételes élményt és örömet szerzett nekem. Az viszont kevésbé, hogy a két vadász fel sem figyelt a lövöldözésre. Pedig az utolsót majdnem a kertje végében kaptam puskavégre. mi minisztérium biztosítja a teakedvelők tökéletes kiszolgálását. Még egy nehézség adódott: Mit szolgáljanak fel a teához? Hiszen az orosz teát nagyon kellemes inni darabolt cukorral, áfonyalekvárral, meggydzsemmel, tulai mézeskaláccsal, tejfeles túróstáskával, piroggal vagy kétszer- sülttel. A tea elkészítéséhez is érteni kell, hogy megőrizze aromáját, borostyánsárga színét és nagyszerű zamatét. Különben közönséges tea lesz, nem pedig moszkvai. Azt a megoldást választották, hogy a magyar szakemberek utazzanak Moszkvába tapasztalatcserére. A Siófokon járó turisták és üdülők hamarosan megkóstolhatják a híres orosz teát, mivel a teapavilon összeszerelése mindössze három hetet vesz igénybe. Tőlük az orvvadászok kilő- hették volna az egész erdőt. Augusztus van. A szarvas- bőgés előestéje. Ilyenkor a legcsendesebb az erdő. Prodák Józsefnek ezen a területen ahogy a vadászok mondják ez az első bőgése. Hiszen nemrég jött ide a bédai vadászházba. — Most kezdődik az igazi munka. A magaslesek rend- behozása. A bikák megfigyelése. Aztán már a hónap végén megérkezik az első külföldi vendég is, a Volkswagen művek vezérigazgatója. Most végezzük az utolsó simításokat a vadászkastélyban is. Érdemes megnézni. Albrecht főherceg volt kasA Kaposvári Népbíróság 1948-ban halálra ítélte Apa- celler Jánost háborús bűn- cselekmények miatt. Apa- celler János kurdi származású, és nem volt jelen a tárgyaláson, mert időközben kitelepítették a családját a németajkúakra vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján, így az ítéletet távollétében hozták meg. A tárgyalás hallgatói közt ült Apaczeller József, aki ugyancsak kurdi származású, sőt lakos, mert őt nem telepítették ki. Amikor már javában özönlöttek vissza szülőföldjükre látogatóként a kitelepített németek, Apaceller János testvére is ellátogatott Kurd- ra. Valaki figyelmeztette: — Nem lenne tanácsos, ha János hazajönne, mert halálraítélték a háború után. A rokon pedig figyelmeztette az immár Egyesült Államokban élő Apaceller-csa- ládot, így aztán Apaceller János nem is jött Magyarországra, de 1967-ben megérkezett egy levél, amelyet édesapja sajátkezűleg írt az egyik hivatalos szerv címére. A levél most ott lapul a bűnügyi dossziék valamelyikében. Fotókópiát is készítettek róla, mert hiszen ez nagyon fontos dokumentum, íme a levélből egy részlet: „Tisztelt Kurdi Elöljáróság! Tisztelt uraim! Az én fiam ártatlan, Apaczeller József rárótta a bűneit. Annak idején szabadságon voltam, és nekem mesélte, hogy mit csináltak a zsidókkal az erdőben. Minden zsidó után, aki meghalt, este, amikor hazamentek, kaptak egy deci pálinkát.” Nyomozás 28 év után A nyomozószervek munkához láttak. Előkerült a Kaposvári Népbíróság Apacel- ler-dossziéja, felkutatták azokat a személyeket, akik érdemleges adatokat tudnak szolgáltatni. Majd három évtized múltával természetesen csak lassú lépésekkel sikerült előrébb jutni, mert amikor felmerült egy-egy név, rendszerint kiderült, hogy az illető meghalt: vagy mint áldozat, vagy kivégezték, mint háborús bűnöst, vagy természetes halállal. 1 Találtak azonban túlélőket is, köztük olyat, aki fényképpróbán is, később szembesítéssel is felismerte a népbírósági ítélet vádanya- . gának. valóságé* tettesét: télya az idei vadászidényben felújítva fogadja a vendégeket. Az épület kívülről olyan mint hajdanánt, de belül. A földszinten reprezentatív ebédlő, minden igényt kielégítő társalgó. Falépcső vezet az emeleti erkélyre. Hangulatos faragott lóca, kis asztallal, ülőbakokkal, az erkélyen. Innen nyílik a kastély reprezentatív szobája zöld tapéta borítja a falakat, kényelmes hevei ők ... A többi szoba kényelme sem marad el az említett lakosztály mellett. Gyönyörű csempézett fürdőszoba ... Készen van minden. Augusztus 28-án jöhet az első vendég. nyilvánvalóvá vált, hogy tévedést történt. A háború utáni zűrzavarban, ügyintézési káoszban, amikor ráadásul percnyi halasztást sem tűrt a háborús bűnösök felelősségre vonása, a népbíróság a valóban elkövetett bűncselekményekért a valóságos tettes helyett annak falubéli névrokonát ítélte el. Azt már nem lehet kideríteni, hogyan is következett be az a tévedés, a lényeg az, hogy Apaczeller Józsefet ez év tavaszán őrizetbe vették, mert akkor már számos adat bizonyította, hogy nem János, hanem ő volt a tettes. Mi is történt valójában? Azt mondják, hogy az idő mindent megszépít. Nem igaz. Vannak emberi gonosztettek, amelyek a fél emberöltő múltával is felháborodást váltanak ki. Ilyenek Apaczeller József tettei is. Az ember háta borsódzik, amint a bűnügyi aktákat olvassa. Apaczeller Józseftől a kihallgatás során megkérdezte az ügyész: — Amikor elkövette bűneit, nem gondolt arra, hogy azokért meg kell bűnhődnie? — Akkor nem. Azóta igen. Tudtam, hogy egyszer kiderül minden, és felelősségre vonnak. Számítottam rá. A pszichológus napokon keresztül vizsgálta. Megállapította róla, hogy szolgalelkű egyéniség, s a háború idején ez juttatta el a szadizmusig. A háború után pedig, amikor a kaposvári tárgyalás és a megannyi nyilvánosságra került háborús felelősségre- vonási per kapcsán rádöbbent, hogy valójában mit is tett, mindent elkövetett annak érdekében, hogy ha bekövetkezik a felelősségrevo- nás, lehetőleg minél több mentő körülménye legyen. Ezért vállalt és végzett megannyi társadalmi megbízatást A bűnlista 1942-ben Szekszárdon felállították a 104/7-es munkaszolgálatos századot amelybe főként zsidókat osztottak be, majd kivitték őket a szovjet frontra, és a hadműveletek érdekében fakitermelést végeztettek velük. Kikerült a frontra a bajai IV/l-es utászszázad is, amelytől Végh József vezetésével egy rajt a 104/7-es munkaszolgálatos századhoz vezényeltek: ők lettek az úgynevezett keret Akik a vak véletlen mellett bizonyos rendszerességet is vélnek felfedezni a lottó- j számok körforgásában, akik I meg éppen szisztémákat i gyártva igyekeznek Fortuna istenasszony kegyeibe férkőzni, azok bizony élénk fi- : gyelemmei kísérik a nyerőszámokból levonható követ- j keztetéseket. A kiindulási pont egysze- | rű: a bűvös kerékből minden 18 héten kiemelnek 90 számot. Egy-egy számnak tehát 18 hetenként kellene előjönni. A március 20-i húzásig 38-szor 18 hét telt el a lottó indulása óta, tehát ha a számok egyformán szerepelnének a sorozatokban, akkor mind a kilencven 38- szor bukkant volna elő. — Ilyen pedáns szám azonban összesen csak négy van: a 35, a 46, a 66 és a 90. A leglustább szám az 52-es, például még csak 25-ször vánszorgott elő. 27 alkalommal szerepelt az 58 és a 88. További hat olyan szám van még, amely nem érte el a 30-szori szereplést sem. — Mindössze 29-nél tart a 2, 16, 27, 30, 54, 62. A szorgalmas, mondhatnánk stréber legények, köztük Apaczeller József is. A munkásszázad parancsnoka Dunszt Károly, helyettese Latorczai Konrád zászlós volt. A túlélő munkaszolgálatosok Végh József tizedesre, Holik Istvánra (dunaföldvári származású), Apaczeller Józsefre és Sós Józsefre emlékeznek legjobban. őket azért jegyezték meg, névszerint is, mert mint mondották, ők voltak a legvéresebb kezűek. Akik nem bírták a megfeszített munkát, legyengültek, betegeskedtek, egyszerűen agyonverték. Végül már annyira belemelegedtek a keretlegények, hogy azon versengtek: ki tud három ütésre leteríteni egy embert. Apaczeller József több személyt saját maga tett el láb alól. Az egyik munkaszolgálatos megbetegedett a veséjével, és felduzzadt a teste. Amikor a parancsnok észrevette, ráförmedt, hogy de meghíztál, büdös zsidó. És megparancsolta, hogy jelentkezzen Apaczellernél. (Apaczeller a keretlegények közt is „elismert” kínzó volt.) Apaczeller félholtra verte. Ennek a munkaszolgálatosnak végül sikerült megszöknie, túl '.lte a háborút, és Apaczeller bírósági tárgyalásán majd mint tanú tesz majd vallomást A vádirat már elkészült Apaczeller József 28 éven keresztül „megúszta”, nem kétséges azonban, hogy végül is elnyeri méltó büntetését. És a tettestársak? Dunszt és Latorcai a háború után nyugatra szökött. Távollétükben halálra ítélte őket a népbíróság. Holik Istvánt halálra ítélte és kivégeztette a népbíróság. Végh meghalt, Sós pedig eltűnt a háborúban.' * Mivel a 104/7-es munkaszolgálatos század személyi állománya elsősorban Baranya, Somogy és Tolna megyeikből tevődött össze, feltehető, hogy az eddig ugyancsak e megyékben talált szemtanúkon kívül esetleg még mások is élnek, és értékes kiegészítő adattal tudnának szolgálni. Ezért, aki valamit tud e század sorsáról, keretlegényeiről, kérjük közölje címét a Dunántúli Napló szerkesztőségével. Boda Ferenc számok viszont már elérték az ötvenet, sőt túl is haladták. ötvenszec húzták a 3- ast, a 34-est, ötvenegyszer az 51-est és már 53-szor szerepelt a 69-es. Erről a kitűnően fizető számról majd még lesz szó az ötösök elemzésénél is! A többi szám au arany középúton halad a harminc és negyvenkilenc szereplés között. A kérdés most már az, hogy mire játsszék a szegény lottózó. Arra-e, hogy az eddig is szorgalmasan felbukkanó számokra érdemes tenni, vagy pedig arra, hogy a le- maradottak majd igyekeznek behozni hátrányukat és ők jönnek ki sűrűbben? A lottószelvényeken az 1- től 8-ig terjedő számjegyekből 19—19 található. Egyest, vagy egyesből alkotott kétjegyű számot eddig 730-szor húztak. Kettest, vagy olyan számot, amelyben a kettes szerepelt 711-szer emeltek ki a szerencsekerékből. A 3-as 747, a 4-es 731, az 5-ös 694, a 6-os 720, a 7-es 735, a 8-as 649-szer szerepelt egyénileg vagy párban. A szelvényen tízszer szereplő 9-est 392, a 9-szer előforduló zérust pedig 320-szor emelték ki. Ez utóbbit mindig csupán csak párban. Ha pedig a legfontosabbat, az ötöscsináló számokat nézzük, sikkor is azt kell mondanunk, hogy Fortuna elfogult bizonyos számok irányában. Az utóbbi tíz öttalálatot is hozó szám- kombináció közül háromban szerepelt az 57-es és a csúcstartó 69-es, kétszer volt ötös találat tagja a 11, a 48, a 80 és a 86. Harminchat szám egyszer fordult elő olyan héten, amikor ötös is volt. Negyvennyolc szám pedig egyáltalán nem szerepelt az 1968. novembere és az 1969. decembere között kihúzott tíz öttalálatban. E sorozatban 1969. tizenegy edihr hetében egyszerre két ötta- lálatos is volt, a 23, 33,’ 57, 77, 82-es nyerőszámok jóvoltából. Van egy számsor,: amely még ennél is jobban „bevált” és egyszerre három telitalálatot eredményezett 1960-ban: 6, 11, 53, 59, 83. Süllyed a föld Kevesen tudják nálunk is, másutt is, hogy az olaszországi Velencének és a Dunántúl egyes tájainak közös betegsége van: a talaj süly- lyedése. A Pó-síkság, főleg a folyók torkolatvidéke az utóbbi időben már 30—40 centimétert süllyedt évtizedenként, úgyhogy a tengeri árapály egy-egy nagyobb hulláma valóságos tóvá változtatta a környéket, még a Szent Márk teret is. Ez az utóbbi eleinte még hasznos is volt, mert az apálykor visszahúzódó víz magával vitte a városból a szemetet, a hulladékot is, de aztán rövidesen Velence létét kezdte fenyegetni. Lázas kutatás kezdődött a süllyedés okának kiderítésére, hogy megtehessék az ellenintézkedéseket. Először úgy vélték, hogy a Pó által hozott óriási tömegű hordalék súlya alatt süllyedt meg a föld, mint vizen a túlterhelt tutaj.. Elképzelhetőnek tartotta ezt dr. Stegena Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora is mindaddig, amíg legutóbb Olaszországban járván meg nem ismerkedett egy valószínűbbnek látszó feltevéssel. Eszerint — amint hazaérkezése után a professzor elmondotta — az eddigi magyarázat nem állja meg helyét. A süllyedés igazi oka alighanem az, hogy ezen a környéken az elmúlt évtizedekben óriási mennyiségű mélységi vizet és gázt termeltek ki, s így a kéreg valósággal megroskadt, összetöpörödött, mint a léggömb, mely-* bői kiengedik a levegőt. Orosz teakülönlegességek a Balaton partján Mécs László BŰN ÉS BÜNHŐDÉS Tévedésből ítélték halálra — 28 év után kiderült az igazság Apaczeller Józsefnek felelnie kell háborús bűntetteiért
