Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. augusztus 1. Szovjet—magyar hajószállításí egyezmény Nixon amerikai elnök önmagát cáfolja Saj tóértek ezlet Los Angelesben A Szovjetunió és Magyarország képviselői Moszkvában 1971 —75-re szóló megállapodást írtak alá hajók és hajóberende­zések kölcsönös szállításáról. A képen: Tordai (balról) és Szomicsasnov külkereskedelmi miniszter-helyettesek kézfo­gása az aláírás után 4 TEHERAN: Az észak­kelet-iráni földrengés halálos áldozatainak száma 126-ra emelkedett. 4 BRIEV: A Toulouse és Pá- rixs között közlekedő gyorsvonat csütörtökön Briev közelében ki­siklott. A vonat ezer utasa közül mindössze tizen sebesültek meg, közülük is csak egyet kellett kórházba szállítani. ♦ SIDNEY: Háromezer munkás — főként kikötői al­kalmazottak — szüntette be a munkát Sydneyben, hogy nagygyűlésen tiltakozzék a megélhetési költségek növe­kedése ellen. A gyűlés szó­nokai követelték az ausztrá­liai kormánytól, csökkentse az alacsony fizetésű dolgo­zókat sújtó adókat. ♦ NEW YORK: A világszer­vezet szóvivője közölte, hogy az ENSZ 25. évfordulójával kapcso­latos jubileumi ülésen az eddigi bejelentések szerint 8 államfő és | kormányfő kíván személye­sen részt venni. •is* NEW YORK: New York­ban 69 éves korában meg­halt Jonel Perlea román származású világhírű kar­mester és zeneoktató. Halá­lát rákos megbetegedés okozta. 4 NEW YORK: Egy ENSZ- publlkáció szerint 1563 közepén földünk lakossága 3552 millió volt — 69 millióval több, mint egy évvel korábban. A legné­pesebb országok: Kína 140 millió, Tndia 536 millió. Szovjetunió 240 millió, Egyesült Államok 208 mil­lió lakossal. 4 PIGGOTT: Az ameri­kai légierő egyik C—130 tí­pusú szállítógépe csütörtökön az arkansasi Piggott közelé­ben egy erdőbe zuhant. Egy szemtanú szerint a gép még a levegőben kigyulladt, és egyik szárnya letört. Hat­főnyi személyzete életét vesz­tette. MEGKERÜLT... *' 'íjS Bruna Muo, gyönyörű 19 éves lány, akit nemrég választottak meg Miss Piemontnak, négy na­pig eltűnt hazulról. Apja meg­győződése szerint a lányt elra­bolták. A lány apjával együtt jelentkezett a rendőrségen és azt állítja, családi veszekedés miatt rolutnt el hazulról. ♦ SZÓFIA: Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter csütörtökön üdülés céljából családjával együtt Bulgáriá­ba érkezett — jelenti a BTA bolgár hírügynökség. 4 MOSZKVA: Jövőre a szovjet utasszállító légiforgalomba be­kapcsolódik a 158 férőhelyes lök- hajtásos TU—154 mintájú repülő­gép — közölte csütörtökön Leo- nyid Zsolugyev szovjet polgári repülésügyi miniszterhelyettes. ♦ OAKLAND: Csütörtökön éjjel bomba robbant az oak- landi igazságügyi palota el­ső emeletén. A robbartás ala­posan megrongálta az épü­letet, de személyi sérülése­ket nem okozott. A gerillák elfoglaltak egy várost Buenos Airsai A Forradalmi Fegyveres Erők elnevezésű argentínai szerveset U tagja — közöt­tük számos nő — csütörtökön hatalmába kerítette Garin vá­roskát. A csoport néhány tagja rendőrnek öltözve el­terelt« a forgalmat a főút­vonalakról, a többiek elfog­lalták a rendőrség épületét, elvágták a várost a külvilág­gal összekötő telefonvezeté­keket és kirabolták a ban­kot. Kilőtték a rendőri erő­sítéssel érkező gépkocsik ko- réktömlőlt, majd zsákmá­nyukkal — mintegy 25 ezer pesoval — elmenekültek. Az akció során egy rendőr éle­tét vesztette. Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a szervezet a hónap elején ha­sonló támadást hajtott végre La Calera argentin város el­len. N ixon amerikai elnök magyar idő szerint pénteken hajnalban televí­ziós sajtóértekezletet tar­tott Los Angeles-ben. Az újságírók több kérdést tet­tek fel a gazdasági hely­zetről, az inflációról, az egyetemi ifjúsági kormány- ellenes megmozdulásairól és a déli államok iskolái­ban előirányzott faji in­tegráció lelassulásáról. Nemzetközi vonatkozásban a közel-keleti válsággal, az indokínai háborúval és a szovjet—amerikai Salt meg­beszélések kilátásaival kap­csolatban hangzottak el kérdések. A közel-keleti helyzetről Nixon elnöknek nem volt új mondanivalója. Megérté­sét fejezte ki izraeli „dilem­mája” iránt és hangoztatta, hogy az Egyesült Államok biztosította az izraeli kor­mányt, nem kerül hátrányos helyzetbe, ha elfogadja az amerikai fegyvernyugvási- tárgyalási javaslatot. Kije­lentette: „Magunk is az erő- egyensúly megőrzésére törek­szünk a Közel-Keleten”. Hangoztatta, hogy az „erő- egyensúly” felborulása fel­idézné a két szupernagyhata­lom közvetlen konfrontáció­jának veszélyét „Meggyőző­désem — mondotta, — hogy a Szovjetunió csakúgy, mint az Egyesült Államok, tuda­tában van ennek a veszély­nek. Mindkét szupemagyha- talomnak érdeke, hogy el­kerüljön egy ilyen konfron­tációt a Közel-Keleten”. A két szupemagyhatalom viszonyával összefüggésben Nixon nyomatékosan alá­húzta a Salt-megbeszélések jelentőségét. Megjegyezte, hogy a stratégiai fegyverke­zési verseny korlátozása még nem lenne tényleges leszere­lés, csupán az első lépés a fegyverkezési verseny esz­kalációjának megfékezésére. Reményét fejezte ki, hogy belátható időn belül legalább is részleges megállapodás jön létre. Mint mondotta, ez az első lépés lehetne afelé, hogy átfogó megegyezésre jussanak az egymás elpusz­títására többszörösen elegen­dő nukleáris fegyverzet csökkentéséről. Az infláció megfékezésé­vel foglalkozó kérdésre adott elnöki válasz, hogy a viet­* WASHINGTON: Pénte­ken 4 nyomozó vitte Washing­tonba Mario Escamilla-t, akit Bennie Lightsy meggyilkolá­sával vádolnak — Lightsy-t, egy jégtáblán úszó amerikai meteorológiai kutatóállomás vezetőjét, július 16-án lőtték le. A tett színhelyére, a jég­táblára a grönlandi légierők helikopterén jutottak el a nyomozók. Diplomata■ rablások Montevideo: Az uruguayi rendőrség beje­lentett©, hogy ismeretlen fegy­veresek pénteken elrabolták az amerikai nagykövetség egyik tisztviselőjét, valamint a brazil konzult. A hírügynökségek egyelőre nem közöltek további részlete­ket az ügyről, de megemlítik, alig 72 óra telt el azóta, hogy eltűnt egy uruguayi állampol­gárságú bíró, akit feltehetően gerillák raboltak el. Sorsáról azóta sem tudnak semmit. Az utolsó rumadag London: Pénteken délelőtt Angliá­ban és a messze tengereken utoljára sorakoztak fel a brit matrózok a napi rum­adagjukért. A királyi hadi­tengerészet 239 év után törli le a tengerészek ajkáról a hagyományos italt, hogy he­lyette sört ajánljon. Ezt vi­szont meg kell majd fizet­ni. Tiszthelyettestől fölfelé a kantinban lehet majd vásá­rolni égetett szeszesitalt, de rumot — éppen rumot! — nem. Aki mindezért felelős, már nyugdíjba ment: Sir Mi­chael F anu tengernagy, az admiralitás első lordja (ha- ditengersézeti miniszter — a szerk.) annak idején azzal indokolta döntését, hogy m rum fogyasztása nem illik a korszerű, gyors akciókra szánt haditengerészethez. Furcsa, de igaz: ahogy most a sör felváltotta a ru­mot, úgy 1731-ben a sör volt az, amelyet kivontak a forgalomból az angol flottá­nál rendszeresített védőitalok közül, hogy rumot porcióz­zanak helyette. A sört a matrózok java­részt borotválkozáshoz hasz­nálták, olyan gyenge minő­ségű volt. Anglia konzerva­tív ország és erről bárki megbizonyosodhat, aki söreit megizleli. Csoda-e, ha a ten­gerészek nehéz szívvel járul­tak az utolsó rumosztásra, amikor pénteken délelőtt fél tizenkettőkor megkondult a hajóharang? nami háborút és a háborús gazdálkodással járó inflációt az előző, demokrapárti kor­mányzattól örökölte. A vietnami háborút illető­en, David Bruce amerikai fődelegátus jövő héten sorra- kerülő párizsi bemutatkozása alkalmából röviden szólt a négyes-értekezlet kilátásai­ról. Megismételte azt a ko­rábban is hangoztatott véle­ményét, hogy „a tárgyalásos béke kilátásai ma jobbak, mint az Egyesült Államok kambodzsai akciója előtt”. Nixon azt állította, hogy „Bruce nagykövet széles­körű tárgyalási felhatalma­zással utazik Párizsba”. Ezt a kijelentését az ame­rikai elnök sajtóértekezlete végén maga cáfolta meg, amikor válaszolt a következő kérdésre: „Hogyan egyezteti össze az elnök azt a deklarált ál­láspontot, amely szerint az Egyesült Államok nem tö­rekszik Indokínában katonai győzelemre, Thieu elnöknek azzal a szerdai kijelentésé­vel, hogy 3 éven belül ki­vívja a katonai győzelmet, továbbá, hogy nem fogad el semmiféle koalíciós kor­mányt Dél-Vietnamban. Sem tárgyalásos alapon, sem kí­vülről rákényszerítve. Más­szóval: mennyiben ura az Egyesült Államok saját kül­politikájának és milyen mér­tékben veti azt alá Thieu elnöknek?” Nixon elnök válasza így hangzott: „Mi ellenezzük a koalíciós kormányt Dél-Vietnamban, akár ráerőltetve, akár tár­gyalások eredményeként ala­Los Angelesben csütörtökön este (magyar idő szerint pén­teken hajnalban) televíziós sajtókonferenciát tartott Nixon elnök. Képünkön az újságírók kérdéseit hallgatja kulna az meg. Mi olyan kor­mány mellett szállunk síkra, amely a dél-vietnami nép beleegyezésével jön létre. Ha ebbe a kormányba története­sen kommunisták is bekerül­nének, ez ellen nincs kifogá­sunk, amiként, tudomásom szerint, Thieu elnöknek sincs. Amikor Thieu elnök katonai győzelemről beszél, akkor nyilvánvalóan arra gondol, mi történik majd Dél-Viet­namban hosszabb távon, fel­tételezve, hogy nem jön létre tárgyalásos rendezés. Ami bennünket illet, a mi prog­ramunk a vietnamizálás: ki­vonjuk csapatainkat, mihelyt a dél-vietnami kormány ké­pes lesz amerikai segítség nélkül, saját erejéből meg­védeni magát. Amikor mi kivonultunk és még mindig nem jött létre megegyezés, akkor már a dél-vietnamiak­ra tartozik annak eldöntése, megegyezésre törekszenek-e a továbbiakban, vagy pedig megpróbálnak katonai győ­zelmet kivívni. Ez már Thieu dolga lesz”. Magyar—algériai gazdasági együttműködési tárgyalások Pénteken a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdte tár­gyalásait az Idris Jazairy-nek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisz­tériuma főosztályvezetőjének ve­zetésével Budapestre érkezett delegáció. A küldöttség a két ország gazdasági együttműködé­sének továbbfejlesztéséről tár­gyal. A magyar—algériai keres­kedelmi forgalom az utóbbi két évben jelentős -fejlődés­nek indult. A magyar export zöme: textilméteráru külön­féle fémtömegcikkek, izzó­lámpa, alumínium-nyílászáró szerkezetek és méz. A két ország műszaki-tudományos együttműködési megállapodá­sa alapján számos magyar szakértő dolgozik Algériá­ban. Az ott működő Magyar Tervező Iroda fontos szelle­mi exportot bonyolít le; az algíri stadionon kívül külön­féle középületeket, lakóépü­leteket tervez és elvégzi a kivitelezés ellenőrzését A múlt évben magyar gépipari delegáció járt Algériában, s vizsgálta, hogyan kapcsolód­hat be a magyar ipar Algéria négy éves tervének megvaló­sításába. A delegáció mun­kájának tapasztalatai nyo­mán lehetőség nyílik élelmi- szeripari, bányászati beren­dezések, mészművek, gyógy­szergyár, Diesel-mozdonyok és motorvonatok szállítására. A múlt évben jelentősen növekedett az Algériából származó magyar import. A behozatal zöme a hazai la­kosság ellátása szempontjá­ból fontos közszükségleti cikk. Külkereskedelmünk Al­gériából többek között évente tízezer tonna narancsot és nagyobb mennyiségű lencsét importál. Az importban meg­található olyan fontos alap­anyag is, mint a foszfát; szál­lítását három éves szerződés biztosítja, s így a magyar vegyipar a műtrágyagyártás­hoz folyamatosan tudja fel­dolgozni az algériából érkező foszfátot. Nyilatkozat Tel Aviv: Az izraeli kormány pénte­ki kétórás ülése után nyil­vánosságra hozott nyilatko­zata a többi között hangoz­tatja: __ „Tekintettel az Egyesült Á llamok kormányának fel­hívásaira és a washingtoni kormánnyal fenntartott érint­kezések során szerzett pót­lólagos felvilágosításokra, az izraeli kormány úgy döntött, hogy elfogadja a legújabb amerikai javaslatokat.” A Tel-Aviv-i kabinet vé­gül bejelentette: rövidesen miniszteri bizottságot hoz létre, hogy az javaslatokat dolgozzon ki az amerikai rendezési tervre adandó iz­raeli válaszra. Tüntetés Ammanban Pénteken tüntetők ezrei vonultak fel Amman utcáin, tiltakozva a Rogers-féle terv elfogadása ellen. A megmoz­dulást a Palesztinái felszaba­dítás! mozgalom központi bizottsága szervezte. A felvonulás után tartott nagygyűlésen Jasszer Arafat kijelentette, hogy a Palesz­tinái harcosok nemcsak a júniusi háború alatt elrabolt területek visszaszerzéséért, hanem egész Palesztina fel­szabadításáért küzdenek. Az 1965-ben kirobbant Paleszti­nái forradalomnak alapvető célja a cionista jelenlét fel­számolása Palesztina földjén. Az izraeli kormány válaszolt A világ valamennyi jelen­tős hírügynökségének híreit és tudósításait frissen közlő­feldolgozó telex-gépen, a Ma­gyar Távirati Iroda telexén pénteken reggel 8 és délután 5 között három olyan anyag is érkezett, amely izraeli eseményekről számolt be. A reggeli jelentés még úgy szólt, hogy az izraeli kor­mány csütörtökön este — több, mint ötórás viharos vi­ta után — ismét elhalasztotta döntését és péntekre tűzte kJ újabb ülésének időpontját. A péntek délelőtti híradás azt közölte, hogy pénteken reggel összeült a Gahal-párt vezetősége.. Az izraeli kor­mánykoalíciónak ez a jobb­oldali pártja volt ugyanis a leghevesebb ellenzője a Ro- gers-tev elfogadásának és ál­talában minden kompromisz- szumnak. A legfontosabb hírt délután 5 előtt adta a telexgép Golda Meir 24 tagú kormánya pén­teken délben ismét összeült, hogy negyedszer is megvi­tassa Izrael válaszát Rogers amerikai külügyminiszter kö­zel-keleti javaslataira — és a kormány szótöbbséggel el­fogadta az amerikai tervet Igaz, a Gahal-párthoz tar­tozó miniszterek a terv el­fogadása ellen szavaztak, s elképzelhető, hogy ezekután kilépnek a kormánykoalíció­ból. Ügy látszik, sem a nem­zetközi erőviszonyokat nem mérték fel pontosan, sem az izraeli sajtó többségének tá­madásai nem hatottak rájuk: Az Izraeli héják és galam­bok küzdelme tehát — pén­teken délután legalábbis egyelőre — úgy látszik, az utóbbiak győzelmével végző­dött. Messze vezetne annak elemzése, hogy miért? A sok motívum közül elég annyit említeni csupán, hogy Izrael­ben a politikusok többsége úgy érzi: nem szegülhet szembe legfőbb szövetségesé­vel, az TJSA-val, márpedig egy amerikai terv elvetése ezt a látszatot keltené. A lényeg az, hogy végre ott tartunk: a közel-keleti konfliktus két legfontosabb állama, egyfelől Egyiptom és másfelöl Izrael, a Rogers- terv elfogadásával komoly lé­pést tettek előre a háborús helyzet politikai rendezésé­nek útján. Nyilvánvaló, hogy még sok nehézség tornyosul az út további szakaszán, hi­szen egy tervet elfogadni és végre is hajtani nem ugyan­az. Mindkét oldalon súlyosak még a problémák. Izraelben a kormánykoalí­ció felbomlása politikai krí­zist eredményezhet. Az arab oldalon egyes arab államok szembehelyezkcdése a Biz­tonsági Tanács határozatával és a Rogers-tervvel, valamint a szélsőséges Palesztinái ge­rilla csoportok magatartása újabb válságok forrásává válhat. Mégis, a közel-keleti konfliktus elmúlt három esz­tendeje a helyzet fokozódó elmérgesedése után, most egy lépéssel közelebb kerültünk a legjobb megoldáshoz, a Biz­tonsági Tanács 1967. novem­beri határozatának végrehaj­tásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom