Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-04 / 155. szám

me. jűflus«. »imflinttm nmno A szegedi Tisza-part A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottóigaz- jgatóság közlése szerint a Bala- tonlellén megtartott 27. heti lot­tósorsoláson a következő számo­kat húzták ki: 39, 50, 51, 59, 72 Alkotó viták a pártszervezetekben Győzött az ember és a technika Hazaérkezett a Tisza mentéről a pécsi árvízvédelmi osztag Negyvenkét napos Tisza-völ- gyi árvízvédekezésből a hé­ten 'hazaérkezett Kiss György, e Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője. Május 18-án délután 4 órakor kapta az ér­tesítést, hogy mennie kell, es­te 3-kor már Szegedről je­lentkezett Dégen Imrénél. Et­től kezdve műszaki szakér­tőként, majd egy-egy kritikus szakaszon a védekezési mun­kák irányítójaként dolgozott. Közben hosszabb rövidebb ideig a Tisza országhatári szakaszán, mindkét parton a gátak ellenőrzésével volt megbízva. Érdemes néhány, a védeke­zés nagyságára jellemző ada­tot felsorolni. A szegedi te­rületen 19, a gyulain kilenc ezer ember vett részt az ár- vízvédelemben. Ugyanitt 4,5 millió homokzsákot, 27 ezer tonna követ és 870 ezer négy­zetméter műanyagfóliát hasz­náltak fel. A pécsi vízügyi repülőgép évenként általában S20—340 órát repül, most 42 nap alatt 125 órát volt a le­vegőben. — Pécsről mekkora appa­rátus vett részt a védekezés­ben? — Háromszázharminc em­ber, köztük 22 mérnök és 30 technikus, öt kotró, 15 dó­zer, 7 szképer, 11 áramfej­lesztő, autóbusz, műhelyko­csi, személygépkocsik, fúró- berendezések, vontatók és te­herautók. Keddig az emberek és gépek többmint kéthar­mada visszaérkezett, de rövi­desen hazaérkezik az egész Dél-Dunántúli VÍZIG, hiszen csaknem valamennyien ott voltunk. — Milyen kritikus szaka­szokon dolgoztak? — Május 19-én a sámaon— apátfai szakaszon volt a tűz­keresztség. A Maros 10 kilo­méterre visszaduzzasztotta a csatornát. Az egyik hídnál le kellett zárni, különben a gyenge gátak átszakadtak volna. Makóra ez jelentette ez első veszélyt. A pécsi ár- vízvédelmi osztaggal dolgoz­tam itt Sorolhatnám az em­berek „hőstetteit”, neveket, de nincs értelme, mert vala­mennyit megemlíthetném. Egy építkezéstől a panelokat hordtuk él, a makói tégla­gyárnál 20 homokzsákkal megrakott gépkocsit valóság­gal a hídhoz kényszerítettünk a máshova szánt homokkal. Végülis sikerült elzárni a csa­tornát — a darut már alig tudtuk a hídról kimenteni. Egy órás késés esetén, 6 he­lyen szakadt volna át a csa­torna. — Ezután a makói nagy buzgár következett Egy 100 méteres szakaszon valóságos töltés alatti csőrendszeren mosódott a gát Végülis 300 ezer homokzsák, 100 gépkocsi terméskő és 60 tekercs fólia segítségével sikerült elfőj ta­ni. A kritikus helyek szaporod­tak. Ferencszáliáson a meg­csúszott töltés, Szegeden a város védelme, Csongrádon a televízióból jól ismert buz­gár, aztán a Körösök partja volt a védekezés további ál­lomásai. A magyar vízügyi szolgálat a világ egyik leg­jobban megszervezett és ha­tékonyan működő szervezete emberfeletti erővel mentette meg a Tisza-völgyét milliár­dos károktól. Ebben a mun­kában nem kis feladatot ol­dott meg a Dél-Dunántúli Vízügy. Hárommilliós a jégkár A jövő héten megkezdődik a nagyobb kártérítések kifizetése *=* Milyen tj, az 1965-8s dunai árvédelemnél még nem használt, technikai berende­zést alkalmaztak? — Szeged környékén 400, Gyula térségében 270 kilomé­teres szakaszon folyt a vé­dekezés. Érmek legkevesebb fele ki volt világítva. Úgy­hogy éjjel is minden nehéz­ség nélkül lehetett dolgozni. A másik nagyon fontos do­log: a hírközlés példanélkü­lien jó volt A vízügyiek, honvédség, munkásőrség és karhatalom kitűnően fel volt szerelve rövidhullámú adó­vevő készülékekkel. Nem fordulhatott elő, hogy sürgős intézkedés elakadjon. Az én rádióm például 20 kilométe­res körzetben használható. De ha a szentesi relé közelé­ben voltam, akár Budapest­tel is közvetlenül beszélhet­tem. Az autóm 80 kilométe­res hatósugarú adó-vevővel van felszerelve. Az előbb em­lített relé közeléből szinte az egész országgal kapcsolatba tudtam kerülni. — Újítás, bogy előre elké­szített kőzsákokban kaptuk a követ. Uszályok, kompok megrakódva várták az indu­lási utasítást Most használ­tunk először fúróberendezése­ket, amelyek segítségével a legpontosabban megállapít­hattuk a gátak szerkezetét Az árvízvédekezésnél újdon­ság az injektálás is. A meg­lazult töltésekbe cement- és mésztejet injekcióztunk, szi­lárdságukat így sikerült meg­növelni. Első alkalommal történt, hogy repülős és heli­kopteres figyelőszolgálat volt Nem alkalomszerűen — ál­landóan. Csak így sikerült megaka­dályozni, hogy az eddigi leg­magasabb vízállást is helyen­ként több mint egy méterrel túlhaladó vízmagasság nem okozott katasztrofális méretű árvizet Lombos! Jenő A hat idei kártokozó jég­verés mérlege: hét hold híján ötvenezer katasztrá- lis hold kárbejelentés a ba­ranyai termelőszövetkeze­tekből és állami gazdasá­gokból. Külön említésre méltó, hogy a legutóbbi, a péter-páli jég kilenc terme­lőszövetkezet és három ál­lami gazdaság 8329 holdján okozott károkat. A repcék, az ősziárpák aratásának megkezdése, a búza rohamos érése nagy próbára teszi a kárszakér­tői kart, mivel mostantól kezdve őszig több, mint 38 ezer katasztrális holdon kell megállapítaniuk a jég nélkül várható termésátla­gokat és az ebben keletke­zett kár százalékát. Ameddig az elmúlt hétig a jégkár kifizetések összege alig haladta meg az egy és ] hogy véleményt kérjenek I tőlük. A párttagok örömmel j fogadták ezt a lépést, hiszen — mint megjegyezték — egy . nagyobb, például 50—100 főt számláló pártszervezet tag­gyűlésein nincs idő és alkalom arra, hogy mindenki, rész­letesen kifejthesse a vélemé­nyét Nem is mindenki sze­ret a nagy nyilvánosság előtt szólni, sokkal közlékenyebb, ha szűkebb körben kérdezik meg őt Általános és egyöntetű a megállapítás: a párttagság egyetért a IX. kongresszus óta megtett úttal, cselekvőén támogatja a párt politikáját Elismerő hangon beszélnek arról a fejlődésről, amely a járás és községük területén végbement. Kérték, hogy a járási pártbizottság, illetve annak aktívái látogassanak el többet hozzájuk. Mint várni lehetett, több bíráló megjegyzés is elhang­zott. A drávaszabolcsi kom­munisták szóvá tették, hogy a tsz építésvezetője nem akarta elengedni az egyhó­napos politikai tanfolyamra a KISZ-titkárt. Pedig a tsz- elnök és párttitkár is java­solta, hogy küldjék tanfo­lyamra a KISZ-vezetőt. NEM EGYSZERŰ VISSZATEKINTÉS A siklósi járás pártszer­vezetei gyakran kikérik a pártonkívüliek véleményét is, s amikor a pártszerveze­tük munkáját elemzik, min­dig a hozzájuk tartozó terü­let, gazdasági egység fejlődé­séről gondjairól esik szó. Több helyen síkraszálltak azért, hogy ne spórolják el egyes beruházásoknál a szo­ciális-kulturális részt. Igen gyakran szóba került az ur­banizáció, mutatta, hogy mennyire változik a légkör falun is. A siklósi és bere- mendi kommunisták javasol­ták, hogy építsenek játszó­teret a községükben. Kéme­sen rámutattak arra, hogy nagyon kicsiny a presszó', következésképp nem lehet kultúráltan szórakozni a köz­ségben. Vajszlón szóvá tet­ték, hogy nincs ifjúsági klub. Drávátokon parkot létesíte­nek a község közepén. A parképítésben résztvesznek a kommunisták is. A vita során több községben meg­vizsgálták, hol és miképp lehetne az idős emberek szá­mára napközi otthont léte­síteni. Amint a példák bizonyít­ják, a több éves munka ér­tékelése nemcsak egyszerű visszatekintés, hanem alkotó tevékenység. A pártszerve­zetek azért teszik mérlegre korábbi munkájukat, hogy abból a jelenre, a jövőre vonjanak le hasznosítható következtetéseket. MILLIÓS ÉRTÉKŰ VÁLLALÁSOK Hogy a pártkongresszusi előkészületek széles tömegek ügyévé váltak, azt dokumen­tálja a kongresszusi munka­verseny is. Kétszázharminc­hét brigád tett vállalásokat, 4400 embert fog át ez a moz­galom, közöttük mintegy ezer nőt. Kétszer annyi a versenyzők száma. mint ahány párttag a siklósi já­rásban van. Sok-sok vagon búza, kukorica, hús, ipari terrríék realizálásáról van szó, milliós értékeket jelen­tenek e vállalások a járás lakói, az ország számára — mutatott rá befejező szavai­ban Bíró Sándor. Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: felhöátvonulások, többfelé eső, helyenként zivatar. Elénk, időnként erős északnyugati szél. Hűvös idő. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 10— 15 fok között, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 20 fok kőrűL A Balaton vizének hőmérséklete pénteken Siófoknál 21 fok volt. Mit is jelentenek a párt­vezetőség választások egy járás, közelebbről a siklósi járás területén? Ha azt mond­juk, hogy hatszáz pártveze­tőségi, csúcsvezetőségi és községi pártbizottsági tagot fognak megválasztani, s 104 pártszervezet fogja a saját munkáját mérlegre tenni, értékelni, már majdnem mindent megmondottunk, hi­szen sok munkát, fáradságot, felkészülést kíván az, ha mindezt lelkiismeretesen akarják végrehajtani. E nagy munka fontos részleteiről nyilatkozott la­punknak Bíró Sándor, a Sik­lósi Járási Pártbizottság tit­kára. AKTÍV, CSELEKVŐ TÁMOGATÁS Bíró Sándor elmondotta, hogy minden párttagot fel­kerestek a pártvezetőségek, Helyreállítják a vízimalmot az orfüi tő partján Nem mondom, hogy már éppen csak egy vízimalom hiányzik az életemből, de mindig elfog valami nosztal­gia, ha szó esik róla. Pedig igazi, működő vízimalmot soha sem láttam, illetve egy­szer, gyermekkoromban az Apolló mozi legelső — egy­ben legolcsóbb — sorából a vásznon. Lehet hogy „Zené­lőmalom” volt a címe, a malom mindenesetre zenélt a díszletmunkások jóvoltá­ból és Szeleczky Zita szalad­gált az épület körül fehér ruhában és epekedve. Tehát ez sem volt az igazi. Pedig Baranyában — a Mecsek megszámlálhatatlan kis pa­takja mentén sok malom működött még a harmincas években is. Maradványukat őrzi az idő meg a gaz Pécs- várad, Zengővárkony men­tén, aztán Gorica szépséges völgyében, és még egy, ép­pen Orfűn, mindjárt az ele­jén, a tó túlsó partjánál. A környék hallatlanul szép. Egy fiatal erdősávon át vezet az út — messzebb egy tisztáson félmeztelen srácok építenek sátortábort, de az úton tovább, sűrű fák közül egyszer csak előbukkan a vízimalom. Jellegzetes fake­reke ennek sincs, így hát megint csalódtam, legalább is pillanatnyilag. — Most falazzuk a gép­házat, aztán ha megérkezik a berendezés, azt is el kell negyedmillió forintot, most a legutóbbi hét nap lefor­gása alatt 2 127 600 forint kártérítési összeget tartal­mazó jegyzőkönyv futott be az Állami Biztosító Megyei Igazgatóságára számszaki és szakmai felülvizsgálatra. A kifizetések már a követke­ző héten megkezdődnek. Természetesen a napról napra folyó kárrendezések eredményeként a kárrende­zési jegyzőkönyvek száma, vele együtt a kártérítési összeg rohamosan növeked­ni fog. A most felülvizsgálandók közül kiemelkedik a bel- várdgyulai termelőszövetke­zet 362 ezer forintos repce- kára, valamint a Bolyi Ál­lami Gazdaság 944 ezer fo­rintos kára, amely őszi ká­posztarepcemagban keletke­zett helyezni. Nézze csak, itt a vizesárok, ahol valamikor kristálytiszta viz érkezett a hegyről és csapódott rá a kerék lapátjaira ... Az árok két oldalát a haj­dani molnár terméskővel ra­katta ki, de most feltöltődött földdel, amelytől majd meg kell szabadítani a nyílt csa­tornarendszert Három kő­műves és három segédmun­kás — az orfűi tanács házi építőbrigádja — és a veze­tőjük, Hunyadi Lajos dolgo­zik itt Szigetvári János ter­vezőmérnök rekonstrukciós tervei alapján. A Megyei Tanács kívánja helyreállít­tatni, ha lehet, eredeti for­májában, ezt a népi-műem- lékjellegű malom-egységet. Es ez nem olyan egyszerű. A Gabonafelvásárló és -for­galmazó Vállalat főmérnöke, Kressz Ottó, dr. Bándi Gá­bor, a Janus Pannonius Mú­zeum régésze és a mohácsi múzeumigazgató, Sarosácz György közös munkája ré­vén emelkedik majd ki a feledésből és az enyészetből a molnár-világ e szép tanú­sága. A malomépületen kívül van még itt egy tomácos la­kóház faragott oszlopdíszíté­sekkel, szobamintás külső falrésszel. Ez volt a tulajdo­nos lakása. Az épület végé­ben földbeásott, boltívezett lejárattal borospince, aztán külön egy szekérszérü, ahol a parasztok várakoztak te­heneikkel, lovaikkal a friss őrleményre. A lakóépületre merőlegesen szabadég alatt álló búboskemence és még egy épületrész, nem tudni, mire, talán raktárnak, vagy kamrának. Tehát egy zárt egység, amelynek közepén áll a malom. — Honnét szerzik meg a berendezést, miután itt jó­formán semmi sem maradt? — A célunk az volt, hogy az eredeti formától ne tér­jünk el, mert a hamisítvány­nak semmi értelme — mond­ja Bándi Gábor —, Pécs vá­radról és Zengövárkonyból szintén régi vízimalmokból pótoljuk a gépi berendezést, hiszen ezek annakidején többnyire azonos elven mű­ködtek. Természetesen min­den alkatrészre feltüntetjük származási helyét. Az első lépcsőben rendbe­hozzák magát a malmot, mégpedig augusztus 20-ra. Aztán a rekonstrukciós mun­kát folytatják. A lakóház egy részében baranyai ma­lomipari kiállítást rendeznek be, addigra remélhetően elő­kerülnek az orfűi vízima­lom történeti dokumentumai is. Sor kerül aztán a szekér- szín, a búboskemence és a pince rekonstruálására is, de már a jövő esztendőben. — Tulajdonképpen műkö­dik-e a malom? — A hajdani őrlési „tech­nológiának” egyes fázisait valószínűleg be tudjuk majd mutatni. Itt a vizszint-viszo- nyok a tó létesítésével meg­változtak, tehát a vizet ne­künk fel kell emelnünk, hogy a csatornába vezethessük. Így aztán a vízimalom óriás­kereke természetes energiá­val jön majd mozgásba. Ga­bonát őrölni? Ideális elkép­zelés lenne, de nem tudjuk megoldani, mert miután ra­gaszkodunk az eredeti, több­nyire faszerkezetű berende­zéshez, hosszabb üzemeltetés után tönkremenne. Hiszen ezek az anyagok már elöre­gedtek. Nem is az a cél, bogy gabonát őröljünk ezen, hanem bemutassuk ezt a kezdetleges, de szép, hajda­ni iparágat. Ezt célozza az az elképzelés is, hogy ké­sőbbi időpontban idehozzuk a mekényesi olajütő-malmot. Rab Ferene

Next

/
Oldalképek
Tartalom