Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

1970. Július 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A legszebb lányok szigetváriak Új búzát őröl a mohácsi malom 12000 kilométeres Äs első itthon töltött hétvége Tíz fülpösdaróci házon már födém van A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat fülpösdaróci kihelyezett építésvezetőségé­nek dolgozói elutazásuk óta most voltak először itthon, s ugyancsak hazajöttek az ár­vízsújtott faluból a többi ba­ranyai üzem és szövetkezet önként jelentkezett dolgozói is. Az első hetek mérlege kedvező, s a BÉV-től szer­zett értesülés szerint az épít­kezés eddigi menetével elé­gedettek a vállalatnál, mi­Emlékezés Schneider Lajos ncpdalgyűjtőre vei a munka az átmeneti nehézségek ellenére is ütem szerint halad. Tíz épületen már födém is van, ezeken a tetőszerkezetetet kell elkészí­teni. További 24 épület tel­jes falegyenben van, itt a soronkövetkező lépés a födé­mek elhelyezése. 33 épület pedig kész alapokkal várja a falazást. Ez azt jelenti, hogy csaknem valamennyi lakóház, amelynek . felépítését a bara­nyaiak elvállalták, munká­ban van már. Fülpösdarócról debreceni autóbusz hozta haza a bara­nyai építőmunkásokat, s hét­főn reggel ugyanez az autó­busz vitte vissza utasait, akik között már újak is vol­tak, hiszen a Mecseki Érc- bányászati Vállalattól új cso­port indult a következő két hétre. A szépségkirálynö-választás győztesei: Középen az első helyezett Sobion Mária, tőle balra Szokol Erika és a harmadik helyezett, Radvai Genovéva Augusztus 19—20: Gépkocsinyereménybetétkönyv-sorsolás Az OTP augusztus 19—20- án rendezi meg a gépkocsi- nyereménybe tétkönyvek 37. sorsolását. A kétnapos sor­solás első részét augusztus 19-én délután Gyulán, a sza­badtéri színpadon tartják, ahol a vidéken váltott gép- kocsi-nyereménybetétköny- vekre sorsolják ki a nyere­ményeket. Augusztus 20-án délelőtt a Budapesten vál­tott betétkönyvek húzására kerül sor, ugyancsak Gyu­lán az Erkel Művelődési Házban. A 37. sorsoláson az 1970. április 30-ig váltott és július 31-én még forgalom­ban levő ötezer és tízezer forintos gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek vesznek részt. A következő sorsolást 1970. novemberében tartják, ame­lyen a július 31-ig váltott és október 31-ig forgalomban levő gépkocsi-nyereményhe- tétkönyvek vesznek részt. Főnay Márta az Anna-bálon Anna-bál napján, szomba­ton, ragyogó reggelre ébred­tünk. Az égbolt kristálytisz­ta és kék. Pécsről a szabad szombatosok tömege indul autón, motoron, buszon, vo­naton Harkányba. A Bá­nyász-étterem óriási kerthe­lyiségében már az utolsó „si­mításokat” végzik a takarí­tóki Söpörnek, asztalokat és székeket törölgetnek és iz­zadnak. Délelőtt 11 órakor a hőmérséklet 30 fok árnyék­ban. A konyhán többszáz adag halászlét főznek. Töb­bek között. A jegyek elkel­tek: 800 vendég jutott belé­Anna-bál Harkányban pőhöz, többet nem adtak ki, mert a kerthelyiség befoga­dó-képessége véges. Az Anna-bálok „örök” és rutinos szervezői, Regős Ár­pád és Csigó Zoltán, mint a Vendéglátó Vállalat képvise­lői, abban a tudatban élnek, hogy az 1970. évi harkányi Anna-bált megússzák végre eső nélkül. Este fél nyolckor — bíz- isten láttam! — a Baranya Szálló kerthelyiségében egy vendég — hazulról hozott — fűszeres, gőzölgő forraltbort ivott termoszból „titokban”. A hőmérséklet talán 15 fok. — Tíz év óta minden év­ben egyik rendezője vagyok a bálnak — mondja Regős Árpád —, egy-egy könnyű zápor ha megzavart bennün­ket. De ilyen még nem volt. Attól tartottam, hogy fülvé­dőt kell kiosztanunk a ven­dégek között... Az eső és a hirtelen le­hűlt levegő sem tudta azon­ban a vendégsereget vissza­tartani a hagyományos bál­tól. Mezei András, a Ven­déglátó Vállalat osztályveze­tője és munkatársai meg­szervezték a legnagyobb „produkciót”: teherkocsikat futtattak Pécsre és Mohács­ra székekért, asztalokért. Ar­ról már szó sem lehet, hogy a bált a B ányász-kerthel yi- ségben bonyolítsák le. Kihe­lyeztek egy táblát, amelyen a belépők számát megosztva közölték a vendégekkel: szí­vesen várják őket a Bara­nyában és a Zöldkertben. — És a műsor? — Kétfelé osztottuk. Egy- időben volt műsor a Bara­nyában és a Zöldkertben is, szünet után pedig váltottak. A műsorban Fónay Márta, Fenyvesi Gabi, Angyal Já­nos, Darás István és a Bo­dor-fivérek szerepeltek. Ki­tűnő hangulatot teremtettek „dupla” fellépéssel, „halálo­san” fáradtan. Éjfél előtt megválasztották a szépségkirálynőt: I. Sobion Mária kirakatrendező, Szi­getvári ÁFÉSZ, II. Szokol Erika, a Consumturist bolt­vezetője, Harkány, III. Rad­vai Genovéva óvónő, Sziget­vár. V endéglétszám: háromezer ember a két szórakozóhelyen — pendlizéssel. Sör kevés fogyott, ellenben kisüsti pá­linka, július 25-én, a nyár közepén Harkányban ... — uramisten ... soha ennyit pálinkából nem ittak. R. F. Elsők között a megyében tegnap a mohácsi malomban megkezdték az új búza őr­lését. A mohácsi járás egyik leg­régibb malmának péntek óta I szállítják a tsz-ek a kenyér- gabonát. Tegnap hozzáláttak az új búza őrléséhez. Az öreg-malom első emeletén a hengerpadok mellett találtuk Ribli Antal művezetőt. Már negyven éve molnár, de minden új őrlésnél ugyan­azt az izgalmat éli át: mi­lyen lesz az új liszt? — A búza acélossága jó az idén — mondja. — Ér­dekes, az a tapasztalatom, hogy a Bezosztája jobban bevált, mint a hazai tenyész­tésű Fertői búzánk. Most a lánycsóki tsz Bezosztája bú­záját őröljük elsőként. — Mit lehet megállapítani első látásra az új lisztből. — Talán előbb a búzáról: az őrléshez felhasznált búza hektólitersúlya jobb a szab­ványnál. A tavalyihoz ha­sonlít. A nedvességtartalma pedig egyenesen kiváló, 13— 13,5 százalékos. A művezető kis vágódesz­kán tésztának tűnő masszát mutat. — Vizes Pékár-minta — magyarázza. — Ebből álla­pítjuk meg az új liszt szín­hatását. Ugyan a szabvány még egyelőre fehérebb az újonnan őröltnél, de ha egy pár hetet pihen az új liszt, akkor a szabványnak megfe­lelő lesz. A mohácsi malomból a hét közepén 50 zsák új lisztet küldenek a mohácsi kenyér­gyárba. A hét végén ebből a lisztből végzik az első pró­basütést. JÖVÖRE: ' HUNGAROCOOr információs iroda Hiányoltuk mi is a Pécsi Ipari Vásáron, hogy a KON- SUMEX Külkereskedelmi Vállalat mellett miért nem nyitott információs irodát a HUNGAROCOOP. Nos, a szövetkezeti külkereskedelmi vállalat nyilat!« zott, tekin­tettel arra, hogy a pécsi vá­sárok nagy szerepet játsza­nak a magyar—jugoszláv kishatár-menti árucserefor­galom alakulásában, jövőre már a HUNGAROCOOFT is információs irodát állít fel a vásár időtartamára. A HUNGAROCOOP üzlet­kötői egyébként jártak a Pé­csi Ipari Vásáron és talál­koztak a külföldi és a hazai partnerekkel. A tárgyalások eredménnyel zárultak: a megkötött export-szerződé­sek értéke közel 600 ezer kliringdollár, az import ér­téke körülbelül félmillió dol­lár, továbbá 200 ezer rubel. A magyar vállalatok a szer­ződések értelmében többek között szörpös- és boros­üvegeket, konzervárukat szál­lítanak; cserébe sört és Ve­getál kapunk a jugoszláv partnerektől. tiiliónyúton Dr. Horvát A. Olivér, % biológiai tudományok kan­didátusa, a neves pécsi bo­tanikus, most tért vissza két hónapos nyugat-európai ta­nulmányújáról. Vonattal és autóval összesen 12 000 kilo­méteres utat tett meg. Hét országban járt, két nemzet­közi kongresszuson vett részt és húsz napot töltött terep- kutatással. Bécsben Hübl Erik pro­fesszorral Bécs környékének magyaralföldi, Pannónia és alpesi hatás alatt lévő fló­ráját és az ottani Növény­tani Intézet munkáját tanul­mányozta. Nyugat-Németországban, — Freiburg mellett, a Mecsek­hez hasonló növényvilágot kutatta. Ezen a területen éppen úgy előfordul a ma­jomkosbor nevű növény, mint a Mecseken. Az NSZK-ban részt vett a természetvédel­mi év alkalmából rendezett kongresszuson és kutatásá­nak középpontjában a Harz hegység növényvilága állott Hollandiában a tavasszal Pécsett járt Westhoff pro­fesszor és társainak látoga­tását viszonozta és 5 napig Hollandia növényvilágát ta­nulmányozta. Franciaországban Toulouse térségében a Mecsekhez ha­sonló szubmediterrán flórát kutatta, majd 17 napos spa­nyolországi úton volt. Madrid és Barcelona kör­nyékének szubmediterrán és mediterrán növényeit tanul­mányozta és azokat összeha­sonlította a Mecsek növény­zetével. Ellátogatott a sevil­lai és granadai Növénykutató Intézetbe is. Olaszországban a páviai egyetem professzoraival az északi Appenineknek a Me­csekhez hasonló szubmedi­terrán flóráját kutatta. Ezen­kívül Genfben is végzett bo­tanikai kutatásokat. Az Al­pesi Kutató Intézetben Inns­bruckban pedig részt vett a kelet-alpesi és dinári vege­táció munkaközösségének kongresszusán, amelyen mint egyetlen magyar résztvevőt elnöklésre kérték fel, majd részt vett a tiroli tartományi kormányzó fogadásán. Kül­földi tanulmányútjáról Pé­csett rövidesen vetítettképes beszámolót tart a botanika kedvelőinek. Jégverés Baranyában Jeget hozott a július 25-i, szombati zivatar és a vele érkező közel 100 kilométe­res sebességgel tomboló szél­vihar. Pécsett több ház tető­zetét megrongálta és a kémé­nyeket ledöntötte. A múlt heti trópusi meleget hirtelen felváltó lehűlés során széles jégfront alakult ki, és a bel- várdgyulai Közös Út, az ege- rági Gyöngyvirág és a kozar- mislenyi Damjanich Terme­lőszövetkezetek földjén a lá­bon álló gabonában tett kárt. Az Állami Biztosító szak­emberei a kárbecslést meg­kezdték. § Holnap, július 29-én Várnai Ferenc összeállításában em­lékműsor hangzik el a Pécsi Rádióban a tíz éve elhunyt Akik a hírekben szerepelnek TÓTH ZOLTÁN Schneider Lajosról. A mohácsi születésű nép­dalgyűjtő Baján szerzett kán­tortanítói oklevelet. Első munkahelye Kiskőszeg volt, közben magántanulóként vé­gezte zenei tanulmányait a Budapesti Zenekonzervató­riumban. Utolsó vizsgái előtt azonban kitört a világháború, ahonnan csak 1918-ban tért haza. Kántortanító, majd 1923-tól igazgató a mohácsi külvárosi elemi népiskolában. Lelkes szervezője a város ze­nei életének; alapító tagja a mohácsi dalárdának és a vá­rosi zenekarnak. Megtanul iúvóshangszereken is játsza­ni, hogy oktathassa a zene­kar tagjait. 1934-ben kezdte el az ősi mohácsi dalok gyűjtését és 26 óv alatt közel 1500 dalla­mot jegyzett fel. Munkássá­gát — levelek tanúsága sze­rint — maga Kodály Zoltán is nagyra becsülte. Több íz­ben együtt indultak gyűjteni az egybehívott nótafákhoz, Nagy segítséget nyújtott fel­gyújtott népdalainak rende­zésével. átadásával dr. Berze Nagy János baranyai nép- j hagyományokkal foglalkozó j teönyvéhez is. I A közelmúltban nevezték ki városi főépítésznek Tóth Zoltán építészmérnököt, a Pécs városi Tanács építési és közlekedési osztályának főmérnökét. Személyében először került ebbe a funk­cióba olyan ember, aki a tanácsi apparátuson belül kizárólagosan Pécs építési, városrendezési ügyeivel fog­lalkozik. . Fiatal ember, mindössze 29 éves, aki talán maga is csodálkozik még azon, hogy ilyen gyorsan elérte azt, ami egyetemista kora óta a vá­gya volt. Egyetem. Egy év késéssel kezdett, ez alatt több min- dennen próbálkozott. Mikor aztán bekerült az egyetem­re, figyelme hamarosan a városrendezési, városépítési témák felé fordult. Aktív tagja lett a műszaki egyetem városrendezési diákszakköré­nek. A tanulmányi kirán­dulások alkalmával ismerke­dett Péccsel. S hogy akkor volt-e olyan érzése, hogy egyszer talán még beleszól­hat ennek a nagymultú vá­rosnak a jövőjébe, azt nehéz lenne ma már megmondani. Amikor végzett, társadalmi ösztöndíja Szolnokra szólí­totta az ottani építőipari vállalathoz. Ma már nagyon örül az ott eltöltött éveknek, hiszen a gyakorlati építész- mérnöki munkával ismerked­hetett meg, hasznát pedig azóta is érzi. Jelentkezett a városrendezési szakmérnöki továbbképzésre és a Mecsek aljára jött. Valami emlék azért maradt Szolnokból. Hivatali szobájának falán három középkori metszet másolata közül az egyik — Buda és Győr mellett — éppen „Zolnock”-ot ábrázol­ja. 1968 tavasza már Pécsett találta. Az I. kerületi tanács építési csoportjának az élére került. A tanácsi iskola rö­vid ideig tartott, de hasznos volt. A kitűnő kollégák mel­lett megismerhette az építési hatósági munka minden csín- ját-binját és közben a város egy részét is, ahol minden­féle probléma sűrítve jelent­kezik. Ami pedig az ismere­tekből hiányzott még, azt megszerezte akkor, amikor 1969-ben a városi tanácsnál került felelős beosztásba. Eb­ben a napi hivatali „apró­munka” mellett már nagyon sok lehetősége volt arra is, hogy városrendezéssel foglal­kozzon. Saját szempontjából egyébként nagyon kedvező időben kezdett a városi ta­nácsnál. Pécs távlati város- rendezési tervén akkor vé­gezték az „utolsó simításo­kat”, mielőtt tanácsülés elé vitték jóváhagyásra. Most pedig városi főépítészi minő­ségében ugyanezt a város- rendezési tervet kell úgy elő­készíteni, hogy a közeljövő­ben végleges jóváhagyásra a kormány elé lehessen ter­jeszteni. Mi is a városi főépítész feladata? Egy most készült irat másolatát veszi elő: szakvélemény a pécsi városi művelődési ház elhelyezésé­ről. Sorraveszi benne a lehe­tőségeket, az igényeket és a város fejlődésének tenden­ciái alapján indokolja meg a szerinte legcélszerűbb meg­oldást. Ezen persze biztosan vitatkoznak még, de ez re­mélhetőleg nem lesz meddő vita és eredménye , egy szép kultúrház lesz. Szóval ez lesz tulajdonképpen a feladata: véleményt mondani a tervek­ről, hasznot hajtó vitákat folytatni a tervezőkkel és közben őrködni a városfej­lesztési tervek megvalósítá­sának egységén. A beszélgetés végén nem lehet már tovább halogatni a kezdettől esedékes kíváncsi kérdést: a rövid pécsi múlt nem jelent-e hátrányt a fő­építészeti ténykedésében? Habozás nélkül válaszol nemlegesen. Azt vallja, hogy a város múltjának ismere­téhez nem feltétlenül szüksé­ges „tüké”-nek lenni és ezt Pécs ama legkiválóbb isme­rőinek neveivel igazolja, akik maguk soha nem voltak pécsiek. A városi főépítész­nek különben is elsősorban a jövővel keil törődnie és ebben talán nem is rossz, ha nem befolyásolják a túl­zottan szubjektív érzések. A jövőt illetően pedig megvan­nak az elképzelései. Reméli sikerül ezekhez megfelelő partnereket is találni. H. L t Acélosak az idei búzák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom