Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

\ 1970. július 18. dunántúli napló 7 Vénusz az idők változásában A régebbi időkben Vénusz­nál kétségtelenül a termé­szetes testesség dominált. Másként állt a helyzet az úgynevezett sötét középkor­ban. A középkorban a keletről kiinduló kereskedelmi útvo­nalakon pompás anyagok érkeztek az Alpoktól észak­ra elterülő ködös országok­ba. Az egyház azt követelte, hogy a női test a felismer- hetetlenségig be legyen bur­kolva. A meztelen test er­kölcstelenség volt. Így szü­letett meg a gótikus Vénusz: aszketikusnak ható, kismellű, sovány jelenség, magasan zárt ruhákban, amelyek szo­rosra fűzték a kebleket és megnyújtották az alakot. Ezeket a deformált női tes­teket számos nagy festő ké­peiről ismerjük. Egyébként ebben az idő­szakban keletkezett a fűző is. Az ingből alakult át, amely akkoriban olyan szűk volt, hogy oldalt kellett lei- és be­fűzni Ez a fűzőzsinóros ing lett később a fűző. És alig ta­lálták fel, a divat elkezdte követelni a női test darázs- derekúvá való „zsinórozását”. Wolfram von Eschenbach lovagi költő olyan leánykák­ról énekelt, .akiknek olyany- nyira fűzték a testét, mint­ha egy hangyának a dere­kát viselték volna. A gótikus Vénusznak nem­sokára teltté, felül lepel nél­külivé kellett válnia. Felta­lálták a dekoltázst. A krétai nők valamikor olyan ruhá­kat hordtak, amelyeken kör­alakú nyílások voltak, ahol kibukkantak a mellek. Idáig a gótikus Vénusz nem me­részkedett, de a ruhákon a kivágások mind bőkezűbbé váltak. A derék még min­dig fűzve maradt. Ez így tartott egészen a renaissance- ig, amikor hirtelen felfedez­ték az antik ^világot. Most tehát Vénusz kiszabadult szűk fűzőjéből és immár pompás ruhák alatt hullám­zó formákat kellett mutat­nia. A festők dőzsöltek a szí­nekben és buja formákban. Ki ne ismerné a nevüket? Correggio, Leonardo da Vin­ci, Vecchio, Raffaello, és a magas északon: Peter Paul Rubens. Amikor az újjászületést a barokk kor váltotta fel, csak az épületek lehettek buják. Az akkor uralkodó spanyol divat ismét az asszonyi test erklöcsös leplezését követel­te. Vénusz testformáit telje­sen el kellett rejteni. Most úgy fűzték be, hogy a női test olyan volt, mintha egy­másra helyezett kúpokból állt volna. Feltűnt az ab­roncs szoknya, amely alatt szegény Vénusz be volt f űz­ve és kivolt tömve. Akkor­tájt sokat szenvedett.., A harmincéves háború után azonban a Vénusz ismét hirtelen egész természetessé vált. Most hullámzó és le­begő ruhákat viselt A rokokóban is a Spanyol- országból származó krinolin győzedelmeskedett Vénusz magasra tornyozott hajvise­letet hordott. A dekoltázsok őszinték voltak, egyébként viszont a testből nagyon ke­veset lehetett látni; Vénusz kellemdús, szeszélyes sőt, ki­sebb szerelmi kalandokra is hajlamos volt. Egy szép napon azonban Vénusznak elege lett az ab- roncsos szoknyából és paró­kákból. Kikelt a krinolin ab­roncsaiból és ismét régi ró­mai minta szerinti, nagyon hullámzó ruhákkal leplezte magát. Az empír stílus azon­ban szintén nem sokáig tűr­te az újra természetessé vált testformát és a kebleket hir­telen magasra fűzte. Ennek a' „felértékelésnek” a során a fűző megint divatos lett. A divat azonban mind­inkább higiénikusabbá vált és tudatosabbá tette a ter­mészetes testformát. Bár a 'Vénusz nem mondott le az extravaganciákról, testét töb­bé — már nem formálja másmilyennek — kivéve a kivételeket. VÍZARTALOM Nagy melegben együnk gyümölcsöt - Ecetes, sós víz szomjúság ellen — Legmegfelelőbb ital a tej ital és egyben étel a tej, aminek kellően hűtve folya­dékszaporító, sópótló és még kellően hűsítő hatása is van. Még egy gyakorlati taná­csot arra a kérdésre, hogy mivel csökkentsük nagyobb létszámú, erős napon dolgo­zó, az átlagosnál többet iz­zadó munkáscsoportok tagjai­nak szomjúságát, úgy hogy a vízártalmat megelőzzük? Egyszerű módon! A gondo­san kezelt tiszta ivóvíz min­den literében oldjunk egy gramm konyhasót és csep­pentsünk három csepp kö­zepes erősségű ecetet. Ez az ital kellemes üdítő és a gya­korlat azt bizonyítja, hogy a vízártalom kellemetlenségeit megelőzi. 0» Újdonságok a boltokban Divat és bevásárló táska. Érdekes táskákat importál­tunk az NDK-ból, amely be­csukva retikülnek hat, a zippzár elhúzásával pedig netzbetétes bevásárlótáská­nak használható. A kombi­nálható táska négyféle fa­zonban és színben kapható. * Több színben, különleges női fehérnemű garnitúrákat hozott forgalomba a MERV- KER. Az NDK és nyugat­német gyártmányú hálóing­hez, kombinéhoz és melltar­tóhoz azonos színű fűző is tartozik. *. Három új üdítőital jelent meg a napokban Pécs hat belvárosi önkiszolgáló élel­miszerboltjában. Az Extra citromos limonádé, az Extra I Cola, valamint a sajátos za- matú Extra Tonich, a Kapos­vári Szikvízipari Vállalatnál készült. * Camea LUXUS fantázia névvel kőpúder kompaktot hozott forgalomba a pécsi Centrum Áruház. Ugyancsak újdonság a Camea család új készítményeként megjelent, külföldi alapanyagokból ké­szült gyöngyház ajakrúzs. STRANDDIVAT Fiatal, karcsú nők részére tervezett kétrészes fürdőruhák. Két jel­legzetes képviselője az idei fürdőruha-divatnak, paszpoUal, zsi­nórral és fémcsattal díszítve. Fürdőhelyen való mozgáshoz, hasz­nálhatjuk hozzá az idei strand-divat egyik érdekességeként a maxi rövidnadrágot, amely csaknem térdig ér és a szellős, áttetsző mini köpenyt. De ha egy csinos frottír ruhát, vagy köpenyt öltünk fel hozzá, akkor sem érezhetjük magunkat divatjamúltnak. Furcsa, szokatlan szó: víz­ártalom. Hogyan? Hát a víz is meg­árthat az embernek? •Meg bizony! És nem is csak akkor, ha fertőzött, szennyezett, káros anyagot tartalmaz, vagy felhevülten, kfmelegedetten jéghidegre hűtve hirtelen issza valaki, hanem másképpen is. Meleg nyári napsütésben izzad és szomjazik az em­ber. Minél jobban szomja­zik, annál többet ..iszik. Mi­nél többet iszik, annál job­ban izzad. Ezt ma már min­denki tudja. Azt is tudjuk, hogy a ve­rítékezés a szervezet hősza­bályozásának egyik igen fon­Hétszer vétkezünk arcbőrünk ellen Mindössze naponta öt per­cet kellene bőrápolásunknak szentelni. Az arcbőr csak akkor marad tiszta, ha ez az ápolás éppolyan rendsze­ressé válik, mint a fogaké. Nem elég, ha csak kivételes esetekben és gyorsan hoz­zuk magunkat rendbe. Aki szép akar lenni és maradni, annak ezzel naponta kell foglalkoznia. Fontos tanács: válasszuk ki gondosan a bőrünknek leginkább alkalmas kozmeti­kai készítményt. Azt vi­szont, amit kiválasztottunk, rendszeresen használjuk, mert különben mit sem használ. Kidobott pénz, ha valamilyen krémet vásárolunk ée azt állni hagyjuk. A szép arcbőr ellen elkö­vetett hét főbűn a kővetke­ző; © Elkésett lesmlnkelés. Ha az ember fáradt, természete­sen legszívesebben lerogyna az ágyra, anélkül, hogy a festéket eltávolítaná. De óva­kodjunk ettőll A festékma­radványok és az utca pora nemcsak a pórusokat tömik el, hanem Iassankint a bőrt is durva szemcséjűvé teszik. Mindennapi alapos tisztál­kodás — a bőrápolás fontos része. © A túl vastag make-up. Ezzel Is feltétlenül eltöm­jük a pórusokat. Azonkívül nem is szép, mert arcunkat merevvé és érdessé teszi, különösen a nagy pórusú orr- és állrészeken. © Gondatlan kezelés. A krémet és a make-up-ot csak az ujjak hegyével szabad fel­kennünk, mégpedig úgy, hogy enyhén fölfelé és ki­felé dörzsöljük. ® Nem kellő védelem. Min­den bőrnek szüksége van a védelemre, azaz naponta va­lamilyen nedves emulzióra, alapozásra. © Kevés friss levegő. ® Helytelen táplálkozás. © Túl bőséges, késői va­csora. tos üteme. A veríték elpá­rologtatósa — az izzadt test megszáradása — komoly hő­mennyiséget igényel és ezt a hőt a szervezettől vonja el. Az izzadással tehát az em­beri test önmagát hűti. Ezért életfontos folyamat. Végül azt is tudja min­denki, hogy a veríték sós; konyhasót, zsírsavakat, ke­vés cukrot, vasat és egyéb vegyi bomlástermékeket is tartalmaz. Így az izzadó em­ber nemcsak vizet, hanem tekintélyes mennyiségű ve­gyianyagot — elsősorban konyhasót — veszít. ... és most állítsuk csak fel az egyenleget: melegben az izzadás természetszerűleg fokozódik, a szomjúság nő, a folyadékfelvétel szaporodik, de a felvett víz csak a fo­lyadékmennyiséget szaporít­ja, a sót valósággal kimossa a szervezetből. Az ártalom­nak tehát a víz az oka, ezért helyes, ha ezen a furcsa né­ven nevezzük. A sóveszteség okozhat va­lamilyen kellemetlenséget, a vízártalom észlelhető pana­szokat okoz? Sajnos igen! Jó ideig nem tudtuk, hogy nagy melegben, tikkasztó nyárban, kohó- és téglagyári munká­soknál, szén és mészégetők­nél, aratóknál mi okozza a gyakori étvágytalanságot, fej­fájást, gyengeség és levert­ség érzését. Ma már tudjuk: a szervezet sóvesztesége, ami a vízártalom következménye. A sóveszteség persze pót­lásra szorul. Ma már az iz­zasztó meleg munkahelyeken dolgozók a védőital mellé sós kekszet kapnak, hogy szer­vezetük só-egyensúlya ne károsodjék. Az üzemorvosi megfigyelések azt bizonyít­ják, hogy a sós keksz fo­gyasztásával a vízártalom vitathatatlanul megelőzhető. Ezek szerint kevesebb vi- iset igyék, inkább tűrje a szomjúságot valaki? — hang­zik a jogos kérdés. Nem! Az ilyen önkínzás káros és szük­ségtelen. Az izzadás csök­kenthető a folyadékfelvétel megszorításával, de ilyen esetben a hőmennyiség el­vezetéséről — a test lehűté­séről — más módon kell gondoskodni és ez felesleges munkát jelent. Sokkal egy­szerűbb a folyadékpótlás he­lyes megszervezése, illetve annak a megszokása, hogy ne' csak vizet, szódavizet, fröccsöt, vagy sört igyék va­laki, hanem olyan folyadé­kot amiben vegyi anyagok, elsősorban sók is vannak. Sőt! A szomjazást enyhítik, a folyadék egyensúlyt bizto­sítják a folyadékbő táplálé­kok, a leves, a főzelékek, a salátafélék és a . gyümölcsök. Az italok között a gyümölcs- leveket, gyümölcsszörpöket és a különböző üdítő italo­kat említhetjük., A bennük található sók, a konyhasónál lényegesen hasznosabbak. A két csoport között áll a leg­fontosabb és leghasznosabb Virágok a lakásban SZARVASAQANCS-PAFRANY Ä szarvasAgancspáfrány (Pla­tycerium) Ázsia, Afrika és Ausztrália meleg, csapadékban ' gazdag őserdeiben fán lakó növény. A jávorszarvas- agancshoz hasonló alakú levelei­ről kapta ez a páfrány a népies nevét. Különlegesen szép alakja, érdekes tartási, felhasználási lehetősége miatt minden kénye­sebb dísznövénnyel is foglalkozó Virágkedvelő vágya, hogy egy ilyen növény is díszítse ottho­nát. Sajnos azonban e növények közkézen, kertészetekben, vagy kereskedelmi forgalomban nem forognak, beszerzési nehézségük és viszonylagosan ritka voltuk miatt értékes növények. Csak botanikus keitekben, vagy ma­gángyűjtőknél szerezhető be. Tekintve, hogy hazájában ál­landó párás, meleg csapadékban gazdag környezetben él, ezért lakásunkban is hasonló körül­mények között kell tartanunk. Földszintes, párásabb lakásokban az ablak közelében, nem tűző napon szépen fejlődik. Szára­zabb emeleti vagy központi fü- téses lakásokban szoba-üvegszek­rényben helyezzük el. Általában cserépbe ültetve, vagy léckosárban tartjuk a kis növényt,, de tarthatjuk csősze­rűén kikorhadt faágban is, ame­lyet erdei sétáink alkalmával szerzünk. A faágat madárodú nagyságúra, esetleg nagyobbra fűrészeljük, belsejéből a kor­hadó részt az esetleges benne lévő rovarok miatt kikaparjuk. Ha az oldalán külön nyílás nincs, vagy egy kb. 25 cm 2 nagyságú lyukat faragjunk bele, ahová majd a gyökereket dug­juk bele. Ezt az éket azután kettéfűrészeljük, s úgy szegez­zük vissza, hogy megfelelő nyí­lás maradjon a gyökér behe­lyezésére. A Platycerium epifita életmód­ját feltétlen szem előtt kell tar­tanunk a talajának, ültetési anyagának megválasztásában. A növény kerek, ún. humuszgyűj­tő levelekkel borul a gyökerei­re, s szinte rátapad a faágra. Középtájról fejlődnek ki a hosz- szan csüngő, szarvasagancs ala­kú asszimiláló levelek. A nö­vény tehát a kéregrepedésekben meggyűlt kevés korhadó szer­vesanyagból táplálkozik. A hu­muszgyűjtő levelei felül fodro­sak, elállnak a faágtól, alul szorosan hozzátapadnak. Így a faágakat végigmosó esővíz min­dig visz be magával táplálko­zására alkalma* anyagot, leváló paradarabkákat, port stb. a gyö­kereihez. Ezek a gyökerek al­kotta szövevényben megakad­nak, a víz pedig alul kifolyik. Legjobb ha a szarvasagancs- páfrányt az orchidea ültetési anyagába — édesgyökerű páf­rány (Polypodium) gyökér és Sphagnum mofia keveréke — ültetjük. Ha ez nincs, megfelel a darabos bükklombföld is. Ez­zel az anyaggal az alul részben elzárt törzsdarabot a növény ré­szére hagyott nyílásig megtölt­jük, nagyon vigyázva arra, hogy az anyag ne legyen levegőtlen- túltömött. A növény gyökerét ebbe óvatosan belehelyezzük, kö­rültömjük ültetési anyaggal, hogy szilárdan álljon, majd a faág felső pereméig rakjuk az ültetési anyagot. Az akasztóval ellátott faágat ezután vagy fal­ra akasztjuk, vagy epifitafára helyezzük. Ha száraz lakásunk levegője, akkor szoba-üvegház- ban, vagy -szekrényben helyez­zük el. Nagyon óvatosan öntözzük, mert gondoljunk arra, hogy sa­ját hazájában gyakran esik ugyan az eső, de az esővíz át­szalad a humuszgyűjtő levelek alatt, s bár gyökerei továbbra is páradús levegőben maradnak. de nem áznak sokáig vízben. Ha a humuszgyűjtő levelek el­takarják a cserép felső részét, akkor vödörben, állott vízben megszívatjuk a cserepet, de ne áztassuk órákig a növényt, mert ezt nem tűri. Kellően fűtött helyiségben naponta permetez­hetjük is leveleit. Ha a szarvasagancs-páfrány levelét nagyítóval megnézzük, érdekes kép tárul elénk. Hópe- helyszerű csillagszőrök borítják, amelyek a növény életműködé­sében létfontosságúak. Ha a nö­vényről ledörzsöljük e csillag- szőröket. előbb fodrossá válik, majd elpusztul a levél. A Platy­cerium levelének fonákján, a levélvégeken barna foltokban fejlődnek ki a sporangiumok. Szobai körülmények között a spóráról való szaporítása nem szokott sikerrel járni. Jó tulaj­donsága azonban e növénynek, hogy sarjakat hoz, ezeket levá­lasztva az anyanövényről otthon is lehet szaporítani. A növény kártevője a pajzs- tetű, mely levelein szívesen meg­telepszik. Ezért időnként vizs­gáljuk át a leveleket és óvatosan szedjük le róluk ezeket a kár­tevőket. Győri Miklós Süssünk, főzzünk otthoni Baranyai kolbászka Szente Lajos, a Szentlőrin­ci Aranykalász kisvendéglő konyhafőnöke az alábbi ét­rendet ajánlja vasárnapra: Ebéd: 1. Tavaszi léves. 2. Baranyai kolbászka petrezselymes újbur­gonyával, uborkasalá­tával. 3. Omlós haboslepény. Vacsora: Olajban párolt ser­tésborda rizzsel, ká­posztasalátával. © Tavaszi leves: hozzá­valók: 20 deka kalarábé, 20 deka kelvirág, 20 deka ve­gyes zöldség, 15 deka cukor­borsó, 1 deka törött bors, só, paradicsom, paprika. A kalarábét, zöldséget ka­rikákra vágjuk, kevés zsíron megpároljuk, a kelvirágot a cukorborsóval hozzátesszük, megsózzuk, borsózzuk és még kb. 10 percig pároljuk. Majd kevés liszttel megszór­juk és felengedjük kb. egy liter vízzel, paradicsomot, zöldpaprikát teszünk bele és fél órát főzzük, míg végül kis kockatésztát szórunk be­le és ha a tészta megfőtt, apróra vágott zöldpetrezse­lyemmel hintve tálaljuk, kis tejjel ízesíthetjük. © Baranyai kolbászka: hozzávalók: fél kiló sertés apróhús, bors, só, pirospap­rika, 1—2 gerezd fokhagy­ma, fél vöröshagyma, kész lecsó. A húst megmosás után ledaráljuk, .kellően megsóz­zuk, borsozzuk, majd piros- paprikát hintünk rá. Ezután fél vöröshagymát kis koc­kákra vágunk és 1—2 gerezd fokhagymát finomra vágva hozzáteszünk és az egészet jól összedolgozzuk, apró rúd alakúra formáljuk és bő zsír­ban kb. 5 percig sütjük, majd kiszedjük. Ezalatt zsírban karikára vágott hagymából, zöldpap­rikából, paradicsomból ízlés szerinti sózással lecsót ké­szítünk, vagyis fedő alatt addig pároljuk, míg megpu­hul. Ezzel egyidőben koc­kára vágott burgonyát sós vízben megfőzzük, majd zsír­ban átforgatjuk és zöldpet­rezselyemmel meghintjük. Tálaláskor a tál aljára pet­rezselymes burgonyát, rá a kolbászkákat tesszük és eze­ket leöntjük a lecsóval. Uborkasalátát adhatunk mel­lé. ® Omlós haboslepény: hozzávalók: 40 deka liszt, 20 deka zsír vagy egy mar­garin, 1 sütőpor, 3 tojás, re­szelt citromhéj,. 1—2 deci tejfel, 35 deka cukor, 20 de­ka darált dió, baracklekvár. A zsírt a liszttel elmor­zsoljuk, a liszttel összekever­jük a sütőport, majd cit­romhéját reszelünk és hoz­záadjuk a 15 deka porcuk­rot, a három tojássárgáját, az egészet kevés tejfellel összegyúrjuk, két centi vas­tagra kisodorjuk és a tepsi­be tesszük. A tésztát ba­racklekvárral megkenjük, majd rászórjuk a 20 deka cukorral, reszelt citromhéj­jal összekevert darált diót és kb. 20—25 percig sütjük. Amíg Sül, a tojásfehérjékből habot verünk, majd rákenjük a tészta tetejére és visszatesz- szük sülni, amíg a hab hal­ványrózsaszínű nem lesz. Va- rnliás porcukorral meghint­jük és kockákra vágjuk. Vacsora: olajban párolt sertésborda; hozzávalók: fél kiló sertéskaraj, só, 1 deci olaj, liszt. A karajt felszeleteljük, megsózzuk és azután hús­verővel kiverjük, majd liszt­ben megforgatjuk és kevés olajban elősütjük. Elősütés után egy lábasba tesszük és ráöntjük azt az olajat, ami­ben megsütöttük, majd ke­vés vizet teszünk hozzá és fedő alatt 10 percig párol­juk. Olajban finomra vágott zöldpetrezselyemmel cukor­borsót párolunk és a szoká­sos módon készített párolt rizzsel összekeverjük. A bor­dákat cukorborsós rizzsel és káposztasalátával tálaljuk. 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom