Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

8

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

1970. Július 18.

Család az ebédlőasztalnál

r

Elet a százalékok mögött

A tipikus családot természetesen Kovácséknak hívják. Vasárnapi ebédjüket fogyasztják éppen. Húslevest, jugoszláv levesporból, gyárilag készített cérnametélttel, mélyhűtött csirkét rántva, szárított burgonyát köretként, konzerv savanyú uborkát, s almakompótot. Az étrend nemcsak Kovácsék életéről árul el sokat, hanem arról is, hogy lényegesen megváltoztak táplálkozási szokásaink, mert megváltozott, alapjaiban más lett az élelmiszeripar. Vegyük sorra ismét: iparilag feldolgozott áru a levespor, a cérnametélt, a csirke, a burgonya, a savanyú, s az almakompót sem mentes az ipar közbejöttétől, hiszen éppen most kér még cukrot a családfő, mert a kompót neki nem elég édes ... Maradjunk a cukornál. Magyarországon 1931—1935 között éves átlagban 109 ezer tonna cukrot készítettek. 1961—1965 között ez a mennyiség 409 ezer .onna volt, kerek háromszáz- ezer tonnával több! Az egy főre jutó fogyasztás a háború előtt hat kg volt. Napjainkban meghaladja a 30 kg-ot.

Manufaktúra helyett ipar

Csinos s mosolygó hölgy biztat arra, a plakátokon, hogy főzzünk kávét ilyen meg olyan keverékből. Alu- fóliás s mirelit ételek kínálják magukat, időnként kon- zerv-vásárt hirdetnek az üzletek, nemrég került forgalomba a műanyagba csomagolt, fölszeletelt szendvicskenyér, közkedveltté váltak a különböző gyümölcsökkel ízesített krémtúrók és yog- hurtok... Az élelmiszeripar valóban iparként ontja a termékek bő választékát. Élelmiszerekre és élvezeti cikkekre 1960-ban 32.4 milliárd forintot fizettünk ki a kiskereskedelem pénztárainál. 1965-ben már 44.5 mil- liárdot, 1969-ben pedig 60 9 milliárd értékű volt vásárlásunk. Tavaly kilenc százalékkal nőtt az élelmiszerforgalom. 1970-ben nyolc százalék a tervezett emelkedés.

Élelmiszerek, melyek a való életből az emlékek birodalmába szorulnak: kukorica, liszt, köles, száraz borsó ... Élelmiszerek, melyek viharos gyorsasággal hódították meg a háztartásokat: a „zacskós csirke”, azaz a mélyhűtött, tisztított baromfi, a gyári száraz tészták, réteslapok, a liofilizált zöldségek, a bébi-ételek... Minőségében más na~úainkban a fogyasztás, mint volt korábban, minőségében más tehát maga a termékeket földolgozó, előállító ipar is.

A fölszabadulás előtt a hazai élelmiszeriparon belül csupán a malom- és cukoripart, valamint a sörgyátást nevezhetjük iparnak, a többi ágazat — például a konzervipar is! — manufakturális körülmények között s eszközökkel tevékenykedett. Lényeges fejlesztés csak a második hároméves terv idején, 1958—1960 között kezdődött meg, igaz, azóta szakadatlanul tart is. A illesztések eredményeként az élelmiszeripar 1965-ben másfélszer annyi terméket állított elő, mint 1960-ban, 1950-hez mérten pedig termelése 312 százalékra rúgott.

Lépésváltás, sokféle módon

A magyar élelmiszeripar exportja 1960-ban 2268 millió deviza-forintot tett ki, 1969-ben az export értéke 5611 millió deviza-forintra rúgott. A választék bővítése érdekében ugyanez idő alatt megkétszereződött az import, s 1969-ben 2494 millió deviza-forintot ért el. Nyolc év alatt 1,2 milliárd forinttal emelkedett a cukor és cukorka, csokoládé vásárlás, s míg nyolc esztendeje csupán 1316 tonna pörkölt kávé vált

illatos nedűvé a különböző főzőmasinákban, addig a múlt esztendőben ez a meny- nyiség már — 13 ezer tonnára rúgott!

A látszatra össze nem tartozó példák nagyon is logikus láncot alkotnak. A hazai és a külföldi piacokra történő szállítások növekedése mellett lényegesen megváltozott az élelmiszeripar termékszerkezete: előtérbe

kerültek az iparilag feldolgozott áruk, s megnőtt az élvezeti cikkek fogyasztása. Hiszen 1950-ben mindössze 1369 tonna csokoládét produkált az ipar, 1968-ban viszont 17 909 tonnával... márpedig a csokoládé nem tartozik az alapvető „élelmiszerek” közé. Ha erre jut — márpedig jut rá — pénz, miért ne futná a valóban alapvető élelmiszerekre? Mert hiba lenne elfeledni: nemcsak az élelmiszeripar termelésének növelése volt a feladat, hanem a fizetőképes kereslet bővítése is. Az például, hogy Kovácséknak, akiket bevezetőben említettünk, ne okozzon gondot a gyárilag földolgozott baromfi megvétele. S nem okozhat gondot, hiszen Kovácsék, s a Kovácsok, Nagyok, Kissek megvásárolják ezt a zacskós csirkét. Az ipar 1960-ban még csak 19 554 tonnás mennyiséget szállított ki a gyárkapukon. 1969-ben 70 724 tonna baromfi került le a földolgozó szalagokról...

A több helyett inkább mást

Az ENSZ statisztikai évkönyve szerint 1958 és 1967 között az élelmiszer-termelés Arikéban egy, a Közép- Keleten 3.1, Észak-Amerikában 6.1, az európai szocialista országokban 15.5, s a nyugat-európai országokban 18.9 százalékkal emelkedett. Magyarország az egy főre jutó kalóriafogyasztást tekintve a világranglista vezető helyeinek egyikén áll, s ma már nem az a fő teendő, hogy többet egyenek az emberek, hanem az, hogy mást fogyasszanak! Élelmiszer- termelésünk — s ami ettől elválaszthatatlan — élelmiszeriparunk — legfőbb fogyatékossága, hogy a kelleténél nagyobb szerephez jutnak a szénhidrátok, s kisebbhez a fehérjék, s túl nagy az évszakoktól való függőség.

Évente 3—4 százalékkal nőtt 1965—1969 között az élelmiszeripar termelése, a múlt évben 19 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Ezen belül azonban a konzervipar megkétszerezte termelését, az egészséges fogyasztásban nagy szerepet

vivő tej- és tejtermékek, valamint hús- és húskészítmények előállítása más élelmi- szeripari termékekhez mérten gyorsabban növekedett. Az élelmiszergazdaság, tehát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködésének kialakítására tett erőfeszítések növekvő eredményekkel kamatozni kezdenek ...

Az ebédlőasztalnál ülő család napról napra lemérheti, az adatok, százalékok mögött miként változott, az élet. Elég, ha ránéznek az asztalra, ha jóétvággyal elfogyasztanak egy kiadós, több fogásos vasárnapi ebédet, vagy egy gyorsan elkészített, ízletes, egészséges vacsorát.

Cj lakótelep Szentlőrincen

Az elmúlt évben 42, az idén pedig 52 hold házhely kialakítására alkalmás területet rendez a szentlőrinci községi tanács. A falu rendkívül gyors ütemben fejlődik, új lakótelep létesül. 1972-ig több mint 200 új lakás épül a kijelölt területen. Az új lakók már 48 lakást birtokba vettek, és a jövő hónapban újabb nyolc négylakásos társasházat adnak át rendeltetésének. Ugyanakkor ismét hatvan család jelentkezett társasház építésre. Azért, hogy a városi rangú új telep lakóit megfelelően elláthassák, a helyi fogyasztási szövetkezet már meg is kezdte egy új ABC-áruház építését. A mintegy két és fél millió forintos költséggel készülő áruház 1970-ben nyit.

Háromnegyed millió magyar Észak-Amerikában

Gyermekeikkel, unokáikkal már angolul beszélnek

Dr. Kálmán .Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyelvészprofesszora beszámolt a múlt évben befejezett amerikai ta- nulmányútjáról. Útjának egyik célja az volt, hogy kövesse a magyar nyelv sorsát az amerikai magyarság körében.

Észak-Amerikában — tehát az Egyesült Államokban és Kanadában — jelenleg háromnegyedmillió magyar él, a többi beolvadt. Kálmán Béla 12 amerikai városban 78 személytől több mint órányi magyar szöveget vett magnetofonra, javarészt olyanoktól, akik az első nemzeß*

Nemzeti park — Obánya

Víkendtelkek a Réka völgyében Újra betelepítik a pisztrángos patakot

Nem jöttem rosszkor, csak mégis sajnálkozik Fóris János elnök és a titkár Makk Ádám, hogy nem tarthatnak velem: várják a német néptáncosokat, akik valóban meg is érkeznek és dobokat, cintányért, trombitákat, hegedűket és harmonikákat szednek le a buszról, kese-szőke lányok pedig bőröndöket és hímzett táncruhákat. Mindegy, el nem tévedek Mecsek- nádasdon, a Réka-völgyben vagy éppen Öbányán. Ismerek itt kőfaragókat, néhány kádárt, vagy az óbányai híres gölöncséreket, Keszler Antalt, Teimel István vagy Hauer Jancsit, a tanácsi ki- rendeltség félállásos képviselőjét, fönt a mini-strand kedves öreg kocsmárosát, kinek nevét nem tudom, de bárhol megismerném örökké borostás fejéről.

Mi változott itt? Vagy mi változik majd, a két községben és festői szépségű környékén? A turisták tömegeinek, vagy a szabad szombatos pécsi munkásoknak, tisztviselőknek érdemes lesz-e fel- fedezniök Nádasdot, a meredek két hegyoldal közé szorult kis Óbányát, a kellemesen hűvös Réka-völgyét, csobogó csermelyeit, öreg vízimalmát? A Megyei Tanács elnöke, Palkó Sándor mondotta, létesítményekkel csak Nádasdot szabad gazdagítani, Óbányát nem, ez maradjon meg afféle nemzeti parkként, „szűzen”, ahogy a természet megformálta hegyeit, völgyeit, patakjait, maradjon romantikus szépségében, érintetlenül. Hogy az ide ránduló emberek, ha csak órákra is, de feledjék kissé e rohanó, benzingőzös városi világot.

A római út — amelyre ráépült a 6-os út — felső kanyarulatánál most hozzák helyre az ezeréves István kápolnát, földrétegtől, hordaléktól szabadítják meg az eredeti várfalakat. A katolikus kápolna később református kézbe került, éppen a török- dúlás idején és talán ennek köszönhető, hogy épségben maradt. Bent a községben, Mecseknádasdon az 1750-ben épült püspöki nyaraló elé Liszt Ferenc szobrát állítják, mert a mester itt komponált egy kedves dalocskát Garay János versére. Megpróbálják megmenteni Réka vára maradék falait is, ahol skóciai hercegeK éltek száműzetésben. Ez a történelmi múlt.

Mecseknádasd mai portréjához: 2300 lélek lakja, a községet közel hatszáz épület alkotja, az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben száz új családi ház épült. Gazdag,' jómódú község, összesen vagy 25 millió forint a postai és az OTP takarékbetét állomány. Ennek az esztendőnek januárjában adott először kitűnő vizet a

2.5 milliós törpevízmű, pontosabban az az ötven nyomós- kút, amelyet a község utcáin elhelyeztek. Harminc-negyven ház vízvezeték bekötése is folyamatban van, tehát rövid néhány év múlva minden épület vizet kap. A keresőképes felnőttek 85 százaléka ipari, vagy bányamunkás. A lakosság zöme német ajkú, valamikor az 1700-as években települtek ide a Rajna vidékéről az „Amreinek”, akik aztán meghonosították a kádár és kőfaragó szakmát. Négy kilmétqrre van ide Óbánya, 300 lakosával, túlnyomórészt szintén német- ajkúak. A fazekasokról már szóltam, sajnos, az itt hajdanában meghonosodó üvegfúvó mesterségnek már nyoma sincs.

A két község között nyúlik el Réka-völgye, ahol már megkezdték a víkend-telkek parcellázását. Fennségesen szép vidék ez, szinte belenőve Mecseknádasdba. Hetven—száz négyszögölnyi kis parcellákat ad el a Községi Tanács és néhány éven belül körülbelül 100 teleknek lesz gazdája építési kötelezettséggel. Féltő szigorúsággal vizsgálnak majd meg minden egyes épülettervet, hogy a környezetbe nem illők, még véletlenül se kerüljenek tető alá. És persze víz kell ide, meg kereskedelmi „hálózat” és hát a várható gépkocsi- forgalom bizonyára igényel valamiféle gyors szerviz-állomást is. Ügy hírlik, hogy erről a mecseknádasdi Bercsényi Termelőszövetkezet gondoskodik. És az út. Hihetetlen rossz út vezet Réka-völgy irányába. Pedig a tanács idehozatta az alapkövezetet, meg más egyéb anyagot, csak kivitelező nincs, aki megépítené.

Óbánya — külön -világ.

Szép, tiszta s--úb-paraszt- házak, tornácosak, rendezett udvarokkal. Meredek főutcáján csak lépésben lehet hajtani, mert az esőzéskor lerohanó víz minduntalan vájja, mélyíti az úttestet. Fönt a falu végén néhány méternyi betonmedence, ez a ministrand, mellette zöldre festett filagória, asztalokkal, kis sön- téssel. Az ellátás eléggé hiányos s ezen bizonyára változtat majd az ÁFÉSZ, ha megnövekszik a turistaforgalom.

Balról zuhog le egy dúsvizű patakocska, amelyben még évekkel ezelőtt pisztráng is volt. Próbaképpen telepítették be a patakot, a kísérlet bevált, a pisztrángok kitűnően érezték magukat a gyorsfolyású, kristálytiszta, hideg vízben, amíg ki nem fogták valamennyit. De lesz itt pisztráng! Ahol a völgy elkeskenyedik, a vízimalom fölött egy kotrógép dolgozik: két — lépcsőzetesen emelkedő — kis tavacskát építenek, ha minden jól megy, ősz elején a patak vizét ideirányítják. Pisztráng tenyészetet létesítenek, persze kifolyóval, hiszen a pisztráng nem tűri az állóvizet, amikor már „önállóan” éli világát.

Nem „fedeztem fel” újra a nádasdi—óbányai völgyet, a Mecseknek egyik legcsodálatosabb vidékét. Csupán az okos és reménytkeltő elképzelések bölcsőjénél statisztáltam egy szép nyári délutánon.

Rab Ferenc

dékhez tartoznak, tehát maguk vándoroltak ki. A hatalmas anyag- feldolgozása közben már eddig is megállapítható, hogy az ameri- kás magyarok általában valamelyik itthoni nyelvjárás megfelelőjét beszélik, méghozzá régies, 50—70 évvel ezelőtti formájában. A legtöbben már gyerekeikkel és unokáikkal is angolul beszélnek, a magyar nyelvet általában csak házas társai: és régi barátok használják egymás között.

Az első nemzedék teljesen magyarosan képezi a hangokat, a beszédjükben használt angol szavakat jórészt elmagyarosítják. A második nemzedék beszédében is megtalálhatók az angol fül számára idegen ö, ü és gy hangok. A mindkét nyelvben előforduló hangok jórészét azonban angolosan ejtik, sokuknál már a mássalhangzók áthasonítása is az angol nyelv törvényei szerint történik. Amíg ugyanis a magyaros áthásonításban, asszimilációban a sorrendben hátrább álló mássalhangzó változtatja meg az előtte állót és így lesz a „vasból”, „dobtam” szavakból a kiejtésben „vazsból” és „dop- tam”, az angol asszimiláció fordított és ennek hatását mutatja, hogy a hegyekben szót sokan már hegyekpen- nek ejtik, másik bácsi helyett másik pácsit mondanak stb. Hiányzik a szó- használatukból a magázás, általában a tegező-formát használják többes számban is. A' mondataik szórendje is sokszor angolos.

Földrajzi megoszlás szerint az Egyesült Államok legnagyobb ,magyar városa” New York 120 000 magyar lakossal; Clevelandben 51 000, Los Angelesben 42 000 magyar él, de 25 000-nél több magyar lakója van Chiká- gónak, Detroitnak, Pitts- burghnak és Philadelphiának is. Kanadában Ontario államban él a legtöbb magyar, több mint 50 000.

Dolgozókat felvesznek

ASZFALTÜTÉPlTÖ Vállalat

pécsi építésvezetősége takarítónőket keres felvételre, meghatározott időre. Jelentkezés: Pécs, Légszeszgyár u. 15. (3551)

ÍAKARlTŐNŐKET felveszünk. Számítástechnikai Vállalat. Pécs, Tüzér u. 3. (3521)

GÉPKOCSIVEZETŐKET, vontatóvezetőket és hengergépészt azonnal felvesz a Közúti Igazgatóság géptelepe. jelentkezni lehet: Pécs, ül., Rácváros 68. sz. alatt. (3546)

KÖZGAZDASAGI technikumot végzett dolgozót, valamint férfi

segédmunkást felveszünk. „El- zett”. Hőerőmű, 33. épület.

(86370)

Víz-, gőz-, csatornahálózat üzemeltetésében jártas, gyakorlattal rendelkező technikust felveszünk. Energetikus! vizsgával rendelkezők előnyben. Jelentkezés a Pécsi Bőrgyár személyzeti osztályán. (86130)

FELVESZÜNK fiatalkorú női

munkaerőt, valamint női munkaerőket anyagmozgatási munkára. Pécsi Faipari Ktsz. Pécs, Rózsa F. u. 20/1. (Bejárat a Zólyom utca felől.) (86374)

FÜRÉSZES munkakörbe dolgozókat felveszünk. TÜZÉP, Rákóczi út 46. sz. (8637")

A BARANYA megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat ke: 33 árukísérőket, autószerelőket és szervizes segédmunkást. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Bolgár Néphadsereg u. 37. (86375)

GÉPLAKATOS, lemezlakatos

és hegesztő szakmunkásokat felveszünk. — Bérezés megegyezés szerint. Gépjavító Állomás, Pécs- várad. (86332)

RAKTÁRI segédmunkásokat alkalmazunk. TITAN Kereskedelmi Vállalat. Pécs, Lenin tér 6. (Vasútállomásnál.) (86296)

FELVESZÜNK gépkocsivezetőt, műszaki rajzolókat, valamint autószerelőt. Pécsi Faipari Ktsz. Pécs, Rózsa F. u. 20/1. (Bejárat a Zólyom utca fclőL) 486293)

LISZTRAKTARBA. raktári mu«. kásfc — fiatalkorút is — felveszünk, alkalmazás után betanított munkásként foglalkoztatjuk. Pécsi Villanymalom, Szigeti út 69. (86287)

GÉPKOCSI- vagy vontatóvezetői jogosítvánnyal rendelkező dolgozókat veszünk fel dömpervezetőnek. Komló, kőbánya.

(86355)

GÉPKOCSIVEZETŐKET felvesz a Posta Gépjármű Szállítási Üzem. Jelentkezés: Pécs, Rákóczi út 1., garázsvezetőnéL (86392) A 12. AKÖV felvesz teher- és autóbusz gépkocsivezetőket, kalauzokat, rakodókat, autószerelőket, lakatost, hálózati villany- szerelőt, esztergályost és kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat és gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót. Jelentkezés: Bolgár Néphadsereg u. 6. Munkaerőgazdálkodás. (86205)

MEGYEI Bőr- és Nemibeteg gondozó Intézet napi 4 órás elfoglaltságra asszisztensnőt keres délelőtti órákra. Jelentkezni lehet Kisfaludy n. 2. szám alatt, délelőtt. (1217)

KŐMŰVES segédmunkásokat pécsi munkahelyre felveszünk. Jelentkezés: Pécs, Kossuth L. u. 33, sz. munkahelyen, július 21- é ^ 8 órakor. Bérezés teljesítmény szerint. Pécs várad! Építő Ktsz. (1218)

TEHERGÉPKOCSIVEZETÖKET felveszünk. Jelentkezés: Pécs, Sallai u. 9. sz. alatt. Pécsi Tempó Ksz. (1219)

BÖSZÉNFAI téglagyárunkhoz karbantartó villanyszerelőt veszünk fel. Jelentkezés: energetikai csoportnál. Kaposvár, Rákóczi tér 12. Fizetés megegyezé." szerint. (94141)

KARBANTARTÓ munkára kőművest keres a Nádor Szálloda.

(1207)

TAKARÍTÓNŐT és segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezési Sopiana Gépgyár személyzeti osztályán. Pécs, Szalal A. u. 8.

(1220)

MOSÓNŐT felvesz a Gyermek- kórház. Pécs, Nyár u. 8. <S54á)

1

I

Helyben, is fagyasztható. Nyitva: 6 órától 18 óráig