Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

197«. július 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Parkok, fasorok, ligetek falun (2.) Fásított utcák A parkosítást meg kell terveztetni Hogyan lehetne a meglé­vő szépet még szebbé tenni falun úgy, hogy az érdekel­tek ízlésével találkozzék, mert úgyis csak akkor ma­rad meg — ez a kérdés. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szakem­berei, Unger Béla igazgató, Bayer Albert műszaki veze­tő és Zalay Buda kertmér­nök azonos álláspontot fog­lalnak el a falvak csinosí­tása ügyében. Unger Béla: — Városi jellegű, intenzív parkokat nem lehet csinál­ni, ennek nincsenek meg falun az objektív lehetősé­gei. Ennek ellenére mégis le­het magasigényű zöldterüle­teket kialakítani, de leg­alább a centrumokban meg kell tervezni a helyi köve­télményeknek megfelelőt. Más megyékből több község, például Paks és Barcs kért már tőlünk ilyen segítséget. Mi a baranyai falvak elől sem zárkózunk el, szaktaná­csot díjtalanul adunk és a parkosításhoz szükséges cser­jéket, évelőket is szállítjuk. — Véleményem: legyen a falu parkosítása egységes, de nem egyforma. Le­gyen egységes abban, hogy mindenütt kulturált körül­ményeket teremtenek tartós, kevéssé kényes zöldfelület­tel, cserjékkel, évelőkkel. Mégsem egyforma, mert a cserjék úgy változhatnának, ahogy az adott községben élők ízlése, igénye kívánja. Bayer Albert: — Alapvetőnek tartom a fásítást, de szakember irányításával. Tapasz­talhatjuk ugyanis, hogy vagy közel az úttesthez, vagy a járda helyére telepítik a fá­kat előzetes tereprendezés nélkül. Ebből azután a köz­művesítés során sok baj ered. — Hiba, hogy Baranyában egyetlen falunak sincs zöld- területi rendezési terve, s ötletszerűen ültetik ki a fá­mmt .... Du naszekcső, a gyógyszertár előtti park Százhat KISZ-lakás a Péter utcában Igen magas az előtörlesztés összege Tízezer KISZ-lakásnak kel­lett volna felépülnie az or­szágban a III. ötéves terv ide­jén. Ezek közül ötszáz lakás­ba baranyai, illetőleg pécsi KISZ-fiatalok költöztek volna be családjaikkal. Különböző akadályok, főként teiekhiány miatt azonban a mai napig Pécsett mindössze 72, vidéken 66 KISZ-lakás épült meg. Pé­csett 25 KISZ társaslakás, vi­déken 51 lakás építése van folyamatban. Ezek a laká­sok 1971-ben készülnek el. Pécsett a Ledinán, a Már­tírok útján és a Péter utcá­ban szerveztek KISZ lakás- építési akciót. Nálunk tulaj­donképpen a ledinai 72 la­kás megalapozásával kezdő­dött el a III. ötéves terv KISZ lakásépítési akciója. A területet az állam adomá­nyozta, így csak a kétszobás összkomfortos lakások tiszta építési költségei terhelték a fiatalokat. A Mártírok úti, 26. szám alatti közművesített, állami tulajdonú telket a vá­rosi tanács díjmentesen bo­csátotta a Mecseki Szénbá­nyák KISZ-fiataljainak ren­delkezésére. Ezen a területen 25 egyszoba-hálófülkés lakást építenek, s ezeket 1970. de­cember 31-ig átadják tulaj­donosaiknak. A KISZ lakásépítési prog­ram folyamatossága a köz­műves területek hiánya miatt akadozott. A városi tanács nem rendelkezett azonnali beépítésre alkalmas állami telekkel, amit a fiatalok fel­használhattak volna. Termé­szetesen fékező hatással volt az akcióra az építőanyagok, nyílászáró szerkezetek ár­emelkedése is. Mivel telek nem volt, a városi tanács területkijelölésre szorítkozott. A Péter utcában viszonylag olcsón közművesíthető és be­építhető területet szemeltek ki a KISZ-fiatalok számára, A szakemberek segítettek, hogy mind olcsóbban épül­hessenek fed a lakások: az eredetileg tervezett 68 lakás helyett 106 lakás felépítését határozták el, hogy a közmű és egyéb költségek csökken­jenek. A tanács is tovább enyhítette az anyagi gondo­kat: 9 milliós költséggel megépíttette a Péter utcában az alapközmű vezetéket, s ezen túl 1,9 milliós anyagi támogatást adott a kisajátí­táshoz, valamint a járulékos közművek megépíttetéséhez. A gázellátást és a villamos- energia-ellátást a Gázmű, il­letve a DÉDÁSZ vállalta. A lakásárak olcsóbbá tétele ér­dekében a Pécs városi KISZ Bizottság felkérésére több vállalat különféle, kisebb-na- gyobb szolgáltatás nyújtásá­val adott és ad támogatást. A legnagyobb értékű társa­dalmi segítséget a Pécsi Ter­vező Vállalat ajánlotta fel, közel félmillió forint érték­ben. A társadalmi munka- szerződés értelmében a PTV készíti el díjmentesen a Pé­ter utcai KISZ lakásépítke­zés terveit. A tervek rövide­sen rendelkezésre állnak. Az építkezés még 1970-ben meg- 1 kezdődik. Az építkezésben | résztvevő KISZ-fiatalokat i foglalkoztató vállalatoknak módjukban áll még segítsé­get nyújtani azzal, hogy fej­lesztési alapjukból családon­ként maximum 30 ezer fo­rint vállalati támogatást ad­nak. A tanács és a vállalatok anyagi segítségnyújtása je­lentős, az akció nagyobb mé­retűre való kiterjesztésére azonban nem alkalmas. Az építőiparban bekövetkezett áremelkedések, a hitelnyúj­tás jelenlegi lehetőségei (túl magas az előtörlesztés ösz- szege, a Péter utcai lakások­nál kb. 100 000 forint) kizár­ják a kevés pénzzel rendel­kező fiatalokat a lakásépít­kezésből. Ezért a KISZ-bi- zottságok az ifjúsági lakás­építő akciót lezárják. kát, virágokat. Mindenek­előtt terv kellene, amit igényfelmérés követhet. A telepítendő fákat, cserjéket ugyanis meg kell termelni. És mindenekelőtt azt taná­csolom, hogy alkalmazzanak több cserjét, több évelő nö­vényt. Zalay Buda: — A jó szándék kevés a községek csinosításánál. Ezért mielőtt bárki a tele­pülés zöldterületi kialakítá­sához .fogna, feltétlenül meg kell terveztetnie a parkren­dezést, utcakertesítést. Eh­hez tudni kell, hogy hova milyen növény való, milyen növényegyütteseket lehet célszerűen, szépen összeállí­tani. Nem utolsó sorban biztosítani kell a park kar­bantartási lehetőséget. — A falu zöldesítése te­kintetében az első teendő az utcafásítás. Baranyában ez nagyjából megtörtént. De széles utcákban gyakran kí­nálkozik lehetőség többsoro6 utcafásításra is. Terek, köz­épületek kiemelésére is al­kalmasak a fasorok. Különös gondot kell fordítani azon­ban arra, hogy a fák teljes kifejlődésük után se okozza­nak a mezőgazdaság szük­séglete szerint alakuló for­galomnak akadályokat, vagy­is a szénásszekerek is ké­nyelmesen közlekedhessenek. Magastörzsű fákat kell ül­tetni mindenütt, ahol erre lehetőség van. Baranyában kissé egyhangúan történt a fásítás. A gömbakácon, gömb juharon kívül utcafá­sításra alkalmas fajták a platánok, harsak, a virágos kőris, az ostorfa, a japán akác, a vadgesztenye, né­hány nyárféleség, tölgyek, berkenye stb. Ahol légveze­tékek vannak, kis lombkoro- nájú fák, berkenye, gömb­akác, prunusok telepítése célravezető. — További lehetőségek az utcakép megjavítására a ke­rítések befuttatása, valamint cserjecsoportok, sövények te­lepítése. A középületek, em­lékművek előtt csakúgy, mint a városban díszítő célú kerti létesítmények kaphat­nak helyet. Jó volna falusi környezetben is megvalósíta­ni az üdülési igényt szolgáló közkerteket, játszótereket, strandokat. — Nem szabad elfeledkez­ni a piac és vásárterek fásí­tásáról. A vásárterek széles sövénnyel, három-négy cser­jesorral beszegve nagyon előnyösen javíthatják a köz­ség képét. Fagyai, makiura, olaj fű, lonicériák alkalmasak erre a célra. Nagyon 6ok he­lyen égetően sürgős kérdés a temető rendezése. Néhány kiválasztott fa-féleséggei, örökzölddel, fűzfával, nyírfá­val, körülfutó sövénnyel, az utak rendezésével méltó kör­nyezetet teremthetünk el­hunyt szeretteinknek. A vélemények egyezőek. Fásítás mindenütt, virágo6Í- tás csak ott, ahol az célsze­rű. De ne felejtsük el, ha nem botlunk i6 lépten-nyo- mon a virágba, a virágos udvar, a virágos tornác, a virágos ablak — egyben ut- cavirágosítás. Itt annyira az egyéni ízlés, hozzértés domi­nál, hogy semmivel sem pó­tolható. Ezt kellene még cél­tudatosabbá tenni. Meg kell keresni azokat az embere­ket, akik értenek a parkosí­táshoz. Meg kell szüntetni a parkosításban elkövetett túlzásokat, de fel kell lépni a rendetlenség ellen is! Harsányi Márta Felveszünk uszálykormányosokat, úszni tudó matrózokat, gépésztechnikust 18—50 éves életkorig. ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ FIATALOKKAL ESETLEG SZERZŐDÉST KÖTÜNK. Felvétel esetén az utazási költséget megtérítjük. Jelentkezés: FOLYAMSZABÁLYOZÓ ÉS KAVICSKOTRÓ VÁLL. DUNAI KIRENDELTSÉGE. Budapest, XIII., Cserhalom u. 2. szám. Megnyerő légkör A Brit Béketanács vezetői Pécsett Albert E. Tomlinson, a Brit Nemzeti Béketanács fő­titkára és Liesel Feltham, a Brit Béketanács munkatársa, akik az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tar­tózkodnak, tegnap Pécsre lá­togattak. A vendégeket a Ha­zafias Népfront székházában fogadták. Tomlinson úr szívesen vá­laszolt munkatársunk kérdé­seire. — Milyen hagyományokra épül az angol békemozgalom? — Anglia, illetve Nagy- Britannia, mint közismert: királyság. Társadalmi beren­dezkedésünk konzervatív. — Rendkívül erős a lordok be­folyása. Megtalálható orszá­gunkban a nagybirtok és mellette a feudális árnyék is. Angliát 1066 óta senki nem szállta meg. De az ipari forradalom után a munkásosz­tály kénytelen volt önmagát szervezetté tenni, s ebből for­málódott az Angol Nemzeti Békebizottság, melynek ala­pítása 1908-ban történt. Ma száz békeszervezet található Angliában. A Brit Nemzeti Béketanács ebből ötven szer­vezetet egyesít magában: if­júsági, vallási szervezeteket, a nőmozgalom különböző ré­tegeit, humanistákat és így tovább. Feladatunk: tiltakozás a nukleáris fegyverkezés ellen. Követeljük, hogy kormá­nyunk vonja vissza csapata­inkat a Távol-Keletről. Elle­nezzük, hogy a mostani Heath-kormány fegyvereket küldjön Rhodéziába, Angolá­ba, mert azokat a szabadság- harcosok ellen használják fel. Felemeljük szavunkat a ha­zánkban előállított C—S gáz Vietnamba küldése ellen, mert ezzel a vegyifegyverrel az óvóhelyekről, lövészárkok­ból kikényszerítik és védte­lenné teszik a szabadsághar­cosokat. Békemozgalmunk fo­kozottan felhívja a figyelmet a levegő, a vizek szennye­zésének káros következmé­nyeire, de reflektorfénybe állítja a fejletlen országok­ban élők nyomorát és keresi a segítségnyújtás lehetőségét. — Hogyan vélekedik az észak-írországi eseményekről? — A protestáns—katolikus ellentétek 300 évre vezethe­tők vissza. Írország katolikus lakosságú terület volt. Crom­well Olivér letelepítette a protestánsokat és részükre kiváltságot biztosított. Az északi részen a protestánsok a közelmúltban ünnepelték 300 évvel ezelőtti győzelmü­ket. Ezen a területen a ka­tolikus vallású ember lakást nem kap, álláshoz nem jut. Nagy a munkanélküliség, a létbizonytalanság, követke­zésképpen a konfliktusok gyökere a gazdasági helyzet­be nyúlik vissza. — Milyen benyomásokkal térnek vissza a mi orszá­gunkból? — őszinteség, intelligencia és a kérdésekre felkészülés jellemző magyar barátainkra. Szimpatikus, hogy amikor gazdasági életük fejlődéséről esik szó, a közoktatásról, a művészetek ápolásáról sosem feledkeznek meg. Bármerre járunk- élénkség, mozgékony­ság, megnyerő légkör vesz körül bennünket. Udvarias­ság nélkül mondom, az a be­nyomásunk, hogy a magyar emberek akarnak valamit tenni életkörülményeik meg­javítására és azért tesznek is valamit. Nagy István Mondják, nézzem meg a Zichy-kastélyt, de nem is a kastélyt, hanem széles, tá­gas erkélyéről azt a csodás, szép vidéket, amely tulajdon­képpen már a parkban kez­dődik és folytatódik a hárs- erdővel borított hegyeken, kilométereken át elnyúlva egészen Kaposvárig. Hársá- gyig aszfaltos út, utána vagy jó háromezer méteren hallat­lanul poros földút vezet be Somogyhárságyra. A bordó homlokzatú kastély erkélyé­ről valóban belátni a hegy­hátakat, amelyeket mintha világoszöld bársony borítana. A dús lombú hársfák felől kellemes illatot hoz a meleg szellő. Ez a vidék is — mint egyébként Szigetvár más tá­volabbi környéke — a méhek és a méhészek birodalma, fő­ként most, hársvirágzás ide­jén. Ennek az összefüggő erdő­ségnek egyik szárnyán — innét meglehetősen messzire — a Pótai erdőben van Ba­HÄRSVIRAQZAS idején logh János méhésztanyája. Van itt persze másnak is. A méhész-tanyákon hasonló élet folyik alkalmilag, mint a vadász- vagy horgásztanyá­kon. Amikor az akác, vagy később a hárs virágzik, ki­telepítik a kaptárakat, viszik a mézeskannákat, mézpörge- tőt, meg persze a bográcsot és a belevalót s amíg a mé­hek szállítják a mézet, a mé­hészek — gyakran családos­tul — afféle kiránduláskép­pen főzőcskéznek és dolgoz­nak. A Szigetvári ÁFÉSZ Méhész Társulásnak 87 tagja van, akik a környéknek mintegy 30 községében élnek. Kétezer méhcsalád tulajdo­nosai. A társulás tagjai az ÁFÉSZ- en keresztül értékesítik a mézet: az idén 400 mázsát vásárol meg tőlük — szerző­dés alapján — az OMSZK. Tizenkilenc forintot fizetnek kilogrammjáért és még 50 fillért társulási jutalékként, de ha bizományi értékesítés­re kötnek megállapodást, ak­kor a jutalék 80 fillér. Ez persze az akácmézre vonat­kozik, mert a legjobb a hárs- méz, amelyért 20 forintot ad­nak. Balogh Jánosnak 18 kaptára van, 29 méhcsaládja és egy-egy családba körül­belül 40—60—80 ezer méh tartozik. — Mennyi mézre számít? — Kaptáronként 60 kilót pergettem ki. — Sok vele a munka? — Munka is, gond is. Szép „szórakozás” ez, anyagilag főként megéri, de van kelle­metlen oldala is. Az ember nem tud mindig éjjel-nappal a méhei mellett ülni. A sas­réti erdőben Petes János ti­zenhat kaptárát valaki éjjel lezárta és tizenkét kaptárban valamennyi méh elpusztult, megfulladt. Nyugotszenterzsé- beten pedig a mézzel teli ke­reteket lopták el. No és hát a méhszúrás ... — Igaz az, hogy a méhé­szek idővel immunisak a csípéssel szemben? — Mese! Nincs a világon méhész, akinek a szúrás ne okozna fájdalmat. Csak leg­följebb másként reagál rá az ember. Tegnap az ajkamba kaptam a szúrást, azonnal feldagadt. De sok esetben viszont nem dagadok fel a szúrás helyén. A jóég tudja, hogy van ez. Most egyébként nagyon telített vagyok mé­reggel, ezen a tavaszon sok csípést kaptam, mert például repcevirágzáskor a méh na­gyon ingerlékeny. — Lehet valamiképpen vé­dekezni? — Hát kevés eredménnyel. Annyi biztos, hogy illatos szappannal nem szabad mo­sakodni, ha az ember a kap­tároknál dolgozik. Én ilyen­kor mindig mosószappannal tisztálkodom, mert az illatos szappan, vagy arckrém szinte csalogatja a méheket. Ami­kor a kereteket kiemelem, hirtelen megbolydul a család. A méh gyorsan megszívja magát mézzel és támadásra indul. Csak füstöléssel, vagy vízzel lehet őket megnyug­tatni. Ennek ellenére mindig akad egy méh, amelyik meg­bolondul és ahogy mondani szokás, „nem száll le rólam”. Eltávolodhatok akármilyen messze, jön utánam és vagy megszúr, vagy agyoncsapom, bármennyire is sajnálom. A frissen szállított nektár meglehetősen híg. Csak két- három nap múlva kezd sűrű­södni. A nyolcadik-tizedik napon a méhek viasszal zár­ják le a mézzel telt lépet. A téli „raktározás” ezzel el is készülne, ha... Szóval most kezdődik a „rablás”. A méhészek kiemelik a kerete­ket, az asszonyok fedelező- villával leszedik a viaszt és kipergetik a mézet. Az üres kereteket visszahelyezik és a méhek kénytelenek ismét munkához látni. A megsérült nyolcszögletű sejteket nagyon rövid időn belül kijavítják. A sejtek pontosak, azonos méretűek, kivétel ez alól az anya és a here sejtje. Hogy ezek a hallatlanul szorgalmas és okos állatkák miképpen rendelkeznek ilyen meghök­kentően pontos mértani ér­zékkel, ezt még a mai napig sem sikerült kiderítenie a tudománynak. Furcsa, csodá­latos világ ez. Rab Ferenc k

Next

/
Oldalképek
Tartalom