Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
«snnámmt ti atn o 1970. június 13. Hogyan keletkezik a rák? A XX. SZÁZAD BETEQSÉQE A rákbetegség nevének puszta kiejtése is elég ahhoz, hogy a legtöbb emberben félelem és rettegés támadjon. Nem kevés azoknak a száma, akiket a gyó- gyíthatatlanság hamis tudata kerget az öngyilkosságba. A természettudósok és orvoskutatók idestova több mint kétezer éve próbálják megoldani a rákbetegség gyógyításának problémáját. Ezideig nem teljes sikerrel. ROSSZINDULATÚ DAGANATOK Kutatásaik során azért rájöttek egyre-másra, többek között arra, hogy a rák az állati testben előforduló daganatok egyik formája. Daganat minden szervben és sejtben keletkezhet. Kórjós- lási alapon két főcsoportra kell osztani a daganatokat — jóindulatúakra és rossz- indulatúakra. A jóindulatú daganatokra jellemző, hogy lassan növekednek, a szervek életműködéseit viszonylag kevéssé zavarják meg, ha okoznak is rendellenes funkciókat, azok a daganat eltávolításával megszűnnek. A jóindulatú daganatok csak igen ritkán okoznak halált. A rosszindulatú daganatokra ezzel szemben az jellemző, hogy igen gyorsan, szinte korlátlanul növekednek, a szövet, amelyen keletkeztek, igen rövid idő alatt elpusztul. A daganatos sejtek anyagcsere termékei a vér és a nyirok útján távoli szervekbe is eljutnak és ott folytatják pusztító burjánzásukat. így a rákos daganat, ha idejében nem állják útját, minden esetben halálhoz vezet. A daganatok problémáját ma még sok homály fedi. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban mégis csak feltártak néhány jelentős tényt. Hogyan keletkezik a rák? A szervezetet felépítő sejtek és szervek harmonikus egységben végzik munkájukat. Ez — többek között — azt is jelenti, hogy egyik sejt sem növekedhet, vagy szaporodhat a másik rovására. Azonban mégis előfordulhat, hogy bizonyos okok miatt egyik-másik sejt megbontja ezt a harmóniát, mintegy önállósítja magát, kiválik ebből a „demokratikus” közösségtől és önálló életműködésbe kezd. Így keletkezik ez a különös sejthalmaz, a daganat, amelyet már nem irányítanak a szervezet általános törvényei, hanem úgy élnek mint a paraziták, elszívják a táplálékot és az erőt a szervezettől s így rohamos pusztulásba viszik a tegnap még egészségtől duzzadó életet. MI IDÉZI ELŐ A SEJTBURJÁNZÁST7 Egy kutató fonálférgeket etetett patkányokkal. Azt remélte, hogy így rákot fog előidézni a patkány gyomrában. Nem tévedett. Minden kísérleti állat gyomorfalán kóros sejtburjánzás — rák keletkezett. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy ezen férgek jelenléte a patkány gyomrában, mint inger bizonyos szerepet játszhat a patkánygyomorrák keletkezésében Ennél tovább mutattak a japán kutatók kísérletei. Ők bebizonyították, hogy u rák keletkezésében igen nagy szerepe van a kátránynak. Ha a nyúl fülét többször beecsetelték kátránnyal, t.zon minden esetben bőrrák képződött. Később bebizonyították, hogy a kőszénkátrányból nyerhető ciklikus szénhidrogénekkel a kísérleti i llatok hámszöveteiben rákot, á kötőszövetekben pedig egy másik fajta rosszindulatú daganatot — szarkómát lehel előidézni. — A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem nyugalmazott tanára, Melczer professzor mintegy húsz évvel ezelőtt kimutatta, ha az állat bőre alá bizonyos szénhidrogéneket fecskendezett, akkor az állatban bőr-, gyomorvagy méhrák keletkezett. A mesterségesen keltett rákos daganatok néha akkorára megnőnek, mint maga az állat. Rákot okozhatnak még az ultraibolya és a röntgen- sugarak is. Az ionizáló sugárzások hatására a test egyes szöveteiben rosszindulatú sejtburjánzások indulnak meg. Kezdetben felhasználták a röntgensugarakat kozmetikai kezeléseknél szőr- telenítésre. De nem ismerték a megfelelő sugáradagot, így gyakran túladagolták a sugarakat, a szőrtelenített bőrfelületen bizonyos idő múlva gyakran keletkezett rák. Ezek az esetek hívták fel a figyelmet az ionizáló sugarak rákkeltő hatására. Jellemző a sugárokozta rákra, hogy, igen hosszú a lappangási ideje, gyakran öt-tíz év múlva jelentkeznek a rák tünetei, érdekes, hogy sugár okozta rákot sugárral nem lehet gyógyítani, mint a más hatás okozta rákot. Eddigiekből is láthatjuk, hogy igen sokfajta hatás kelthet rákot. Újabban sok szó esik a vírusokról is, amelyeknek állítólag szerepük lehet a kóros sejtburjánzásban, a rák keletkezésében. Feltételezik, hogy az emberi testben mindig jelen vannak rejtett életet élő latens vírusok. Nincs is velük baj mindaddig, amíg valamilyen rákkeltő ágens — mondjuk ionizáló sugár, vagy más cancerogén nem aktiválja őket. Ha valamilyen provokatív hatás éri ezeket a vírusokat, mindjárt, megindul a daganatképződés. Elég sok kísérleti adat áll rendelkezésre a rákos daganatok keletkezéséről, de mégsem tudják pontosan, hogy mi készteti egyik-másik sejtet arra, hogy hirtelen szaporodásba kezdjen, és hogy a más ép sejtek rovására daganattá növekedjen. A RÁKOS SEJTEK ANYAGCSERÉJE Miután számos kísérlettel sikerült daganat sejtburjánzást előidézni, igen sok adatot gyűjtöttek össze, a rákos daganat és a rákos szervezet összetételéről. Megállapították, hogy a daganatot képező sejteknek igen magas a koleszterin és a tej savtartalma. Megállapították, hogy például a rákos veseszövet ötször annyi koleszterint tartalmaz, mint a normális veseszövet. Megállapították továbbá, hogy a rosszindulatú daganatsejtek és a normális életfunkciójú sejtek között egyetlen életmegnyilvánulásban van lényeges különbség — mégpedig a sejtlégzésben, illetve az energianyerés módjában. Míg a normális életű sejtek működésükhöz az energiát oxidáció útján biztosítják, addig a daganatos sejtek a tejsavas erjedésből biztosítják. A ráksejt ezek szerint úgy él, mint egy tejsav baktérium, amely az energiának csak kis részét biztosítja a légzésből. Érdekes, hogy a ráksejt 13 molekula cukorból csak egy molekulát oxidál, 12-t pedig erjedéssel hasít. Miután a daganatsejtek fermentrendszere különbözik a normális sejtek fermentrendszereitől, remélhetően sikerül előállítani megfelelő elektív hatású gyógyszereket a daganatos sejtek burjánzásának meggátolására. Eddig már több hasonló hatású vegyszer van forgalomban, így a prosztata, emlő, pajzsmirigy rákját tudják gyógyítani kemoterápiás szerekkel. Bizonyos, hogy a rákos megbetegedések nagyobbfokú gyógyítását a közeljövőben az alaposabb anyagcserevizsgálatokon alapuló vegyszertől lehet várni. MENJÜNK MINDEN ÉVBEN RÁKSZÜRŐ VIZSQÄLATRA! Kolposzkópos vizsgálat Figyelmeztető tünetek KELLŐ IDŐBEN MEQFELELŐ KEZELÉSSEL — TELJES QYÓQYÜLÁS A rákos betegeknek több mint a felét meg lehet gyógyítani, ha a daganatot idejekorán felismerik és megfelelően gyógykezelik. De ez csak úgy érhető el, ha a társadalom rákszűrési kampányokat szervez mindenütt. — Így vélekedett a ma már népbetegségnek számító rák gyógyíthatóságáról az Egészségügyi Világszervezet szakértői értekezlete. A Világszervezet főigazgatója dr. Candau megállapította, hogy a civilizált államokban, ahol megfelelően szervezett rákszűrő hálózat működik, igen nagy haladás történt a daganatos betegségek megelőzése, korai felismerése és gyógyítása terén. A modern sebészet és a gyógyítósugarak gyökeresen megváltoztatták a rákos betegségek terápiáját. Talán arról van szó, hogy ma már lehetséges a rák gyógyítása? Erről a problémáról beszélgettem dr. Görcs Jenővel, a Pécsi Városi Kórház osztályvezető főorvosával. Dr. Görcs évtizedek óta sikeres munkát végez a méhrák korai felismerése és gyógyítása terén. Munkatársaival 20 évvel ezelőtt elsőként alkalmazta hazánkban a kolposzkópos és a citológiai eljárást a tünetmentes méhrák korai felismerésére. Eredményeikről dr. Breila Istvánnal közösein írt tanulmányban május 24—28-án Velencében nemzetközi sym- pozionon számolt be. — Mit jelent a rák „korai” felismerése? — A kérdést fogalmazzuk így: mit jelent a rák korai felismerése a beteg szempontjából? — Az életet Az orvos számára pedig azt amikor a kóros sejtburjánzás még a hámszövetben van, vagy csak borsónyi nagyságban infiltrált a környező kötőszövetben, amikor az még olyan stádiumban van, hogy eltávolításával száz százalékos gyógyulást lehet elérni. A rosszindulatú daganatnak ezt a formáját mikrokarcinómának nevezi az orvos. A rákmegelőző vizsgálatokkal általában felismerhető a bőr, ajak, száj, végbél, emlő, méhnyak és a méhtest daganata. A rákmegelőző vizsgálatokkal felismerhető daganatok szempontjából a nők lényegesen Van remény arra, hogy legyőzzük a rákot? Egyre inkább nyilvánvalónak látszik, hogy a rákok többsége egyetlen vírus jelenlétéhez kapcsolódik — jegyzi meg a „Medical News Tribune” angol hetilap egy atlantai (Georgia állam) hírrel kapcsolatban, amit dr. Frede- fich R. Eilber, az amerikai rákkutatási intézet munkatársa adott közre. Dr. Eilber az a fiatal amerikai kutató, aki dr. D. Mortonnal együtt elsőízben mutatta ki kétséget kizáróan vírus jellegű részecskék jelenlétét emberi rákban. A két ifjú víruskutató munkája nyomán kimutatták egy közös antigén jelenlétét, nemcsak a csontrákban, hanem az ettől hisztológiailag eltérő egyéb rákokban is. Ezzel az antigénnel párhuzamosan sajátos antitestet (a szervezet önvédelmi eszközét az antigének ellen) fedeztek fel nagy mennyiségben a rákos megbetegedésben szenvedők 92 százalékánál. Ugyanilyen antitestet találtak a nem rákos betegek 21 százalékánál, de sokkal kisebb mennyiségben. Dr- Eilbemek az a meggyőződése, mely szerint minden ráknál ugyanaz a közös fertőzőanyag van jelen, csak megerősödött azáltal, hogy ugyanazt az antitestet találták 18 család rákos tagjainak 79 százalékánál. Habár nem jelenthetjük ki, hogy a betegség közvetlen kórokozója a vírus, ez a felfedezés mégis reményt nyújt arra, hogy megtalálják a rák elleni vakcinát, mert az antitest jelenléte lehetővé teszi, hogy immunterápiával küzdjenek a betegség ellen. kedvezőbb helyzetben vannak, mint a férfiak — mondja a főorvos úr. — A nőknél a rosszindulatú daganatok kétharmada, míg a férfiaknál csupán egyharmada ismerhető fel idejében szűréssel. Hazánkban 1952 óta van érvényben a rákellenes teendőket meghatározó rendelet. Ennek alapján az ország minden megyéjében létrehozták az onkológiai gondozókat. A járóbetegkezeléssel foglalkozó intézményeket, klinikákat és kórházakat kötelezi ez a rendelet, hogy minden rákos beteget jelentsenek. Ilyenformán a tumoros betegek gazdái az onkológiai gondozók lettek. Baranyában 1957—62-ben összesen 4814 rosszindulatú daganatos beteget jelentettek be — ezek között 18 százalékkal több a nő. A nők nagyobb részesedése e betegségcsoportban közismert. A méhnyakrák képezi a rosszindulatú daganatos betegségek 11%-át Érdemes felfigyelni arra, hogy Görcs és Kummerländer főorvos együttesen végzett vizsgálatai alapján a méhnyakrákos megbetegedések száma Baranyában az utolsó öt évben jelentősen csökkent. Mi ennek az oka? — Ebben jelentős szerepet kell tulajdonítani a már említett szűrővizsgálatoknak és az úgynevezett preblasztó- más, rákelőző-állapotok gondozásának — mondja a főorvos. 1950—55 között mintegy negyvenezer asszonyt vizsgáltak meg. Ekkor alkalmaztuk hazánkban először a kolposzkópot és a kolpoci- tológiát. Ezzel a módszerrel 129 asszonynál találtak korai stádiumban lévő méhnyakrákot. — Mi történt ezekkel az asszonyokkal? — őket megfelelő kezelésben részesítettük, így elértük, hogy még öt év után is élt és gondozásunk alatt állt 112 asszony, 10 év után pedig még mindig 106 asszony él és egészséges. Meggyőződésünk — mondja a főorvos —, ha Baranyában és Pécsett mintegy százezer veszélyeztetett korban lévő asszonynál éven- kint kolposzkópos és kolpo- citológiai vizsgálatokat végezhetnénk, a méhnyakrákos 'halálozást néhány éven belül elméletileg csaknem teljesen ki tudnánk küszöbölni. Annak ellenére, hogy az elmúlt 16 évben a daganatos betegek korai felismerése és gyógyítása terén jelentős sikereket értünk el, a továbbiakhoz szükséges volna, ha megjavulna az adatszolgáltatás, ha minden egyes rosszindulatú daganatos beteget bejelentenének az illetékes egészségügyi szervek. — Eddigi beszélgetésünkből is kiderült már, hogy a rákos megbetegedést, ha idejében felismerik, meg lehet gyógyítani. Melyek a rák gyógyításának manapság legfontosabb eszközei? — Ha a gyógyszeres kezelést említjük, akkor a rosszindulatú sejtburjánzást gátló gyógyszerekre kell gondolni. De ezek ma még messze elmaradnak a sebészi és a sugaras kezelés mögött. A nőgyógyászati daganatkezeléseknél szinte egyedül eredményes eljárás a műtéti és a radiológiai terápia. Mindezek mellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés, a preblasz- tomás gondozás jelentőségét — teszi hozzá dr. Bodó Miklós, a Pécsi Városi Kórház fiatal orvosa. — Az előbb említett kolposzkópos és kolpocitológiai módszerekkel biztosan felismerhető idejében a rákos méhdaganat. Előfordul, hogy mégsem sikerül megállapítani a bajt? — A korai diagnózis viszonylag elérhető — válaszolja Görcs Jenő főorvos. — Bár meg kell mondani, hogy ezt nagyban megnehezíti az a tény, hogy a rák igen alattomos betegség, eleinte semmiféle panaszt nem okoz. Megtörténhet, hogy az az ember, aki igen lelkiismeretesen és gondosan figyeli önmaga egészségét, mégis előrehaladott állapotban kerül rákbetegségével orvoshoz. Csak az mondhatja el önmagáról, hogy mindent megtett a rák korai felismerése érdekében, aki rendszeres időközökben, évenkint legalább egy alkalommal szakszerű orvosi vizsgálaton ellenőrizteti egészségi állapotát. Az orvostudomány mai vizsgáló módszerei annyira fejlettek, hogy a rák korai felismerése és gyógyítása terén sok probléma megoldható. — Amint főorvos úr elmondta a szűrővizsgálatok hatásossága nagyban függ az egészségügyi felvilágosítás, az egészségnevelés munkájától. Ügy értsem ezt, hogy szükségesnek tartja e helyen is felsorolni a rákra figyelmeztető legfontosabb tüneteket? — Igein, meggyőződésem — válaszolja a főorvos —, hogy fon tős és hasznos az ilyen felvilágosítás. Hazánkban évente 20—22 ezer daganatos megbetegedés fordul elő. A. halál-okok között a második helyen áll a rák. Ennek egyik s talán legfontosabb oka, hogy az emberek nem tudják milyen jelek figyelmeztetnek a rosszindulatú daganatra, így azt sem tudhatják, mikor kell orvoshoz for- dulniok. Tehát a rákra, figyelmeztető legfontosabb tünetek: © A bőrön, vagy a nyálkahártyán keletkezett huzamosabb időn át neon gyógyuló sebek. © Az emlőkben, vagy másutt létrejött csomók, amelyek akár egyesével, vagy többedmagukkal lépnek föl — itt a hangsúly az önvizsgálaton van. Ajánlatos, hogy minden rfő havonta egyszer végezze el az emlő önvizsgálatát © A rendellenes vérzések, amelyek szokatlan időben, vagy helyen jelentkeznek. Különösen figyelni kell a klimaktérium utáni ilyen Jelenségekre. © A bőrön lévő szemölcsök, vagy anyajegyek olyan tulajdonsága, hogy viszketést okoznak, vagy növekedésnek indulnak. © Nyelési nehézségek, időnkinti emésztési zavarok. ® Igen fontos tünet a rekedtség, és a kínzó köhécse- lés, amely gyógyszerek ellenére sem javul. ® A bélürítés váltakozása, székrekedéssel és hasmenéssel, sokszor kínzó görcsökkel ... A rákszűrésnek és a rosszindulatú daganat korai felismerésének felbecsülhetetlen jelentősége van, mert a kellő időben megfelelő kezelésbe vett rákbetegek többségénél el lehet érni a teljes gyógyulást. Takács László Nem ártalmas a tv-sugárzás Amerikai kutatók egereken kipróbálták a televízió sugárzásának hatását. Egy csoport egeret helyeztek el a tv-kószü- léktől 25 centiméter távolságban, s 250-szer akkora sugárzási dózis ha- $ fásának tették ki, mint amekkora a tv-nézőt éri ezer óra alatt, a készüléktől egy méter távolságban. A kísérlet után nem lehetett megállapítani semmiféle működési zavart vagy morfológiai változást az agyban, a nemi és tej mirigyekben c sem. 1
