Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

DtmÄnttMi nania 1970. június S. TALÁLMÁNYOK A BNV-N Rovarölő falfestés A Budapesti Minőségi Szo­bafestő Szövetkezet három dolgozójának találmánya légyirtó szereket kevernek a festék anyagába — az eljá­rás enyves falfestéssel és meszeléssel egyaránt alkal­mazható. Az eddig ilyen célra nem alkalmazott hatóanyagokkal, ezek párosításával, valamint új összetételű festékréteggel értek el tartós rovarölő fes­Malacmelegítő «au*« m »ara*»'»*» * Egy gumipárnában elhelye­zett elektromos fűtőtest se­gítségével melegen lehet tar­tani a malacokat és nem kell almot készíteni. A lemos­ható, tartós anyagból készült gumipárnán 6—8 malac is melegedhet egyszerre. F estékeltávolító A javítóipar és háztartá­sok állandóan visszatérő problémája a már mégko­pott, sérült festék eltávolí­tása. A BNV-n egy új fes­tékeltávolítót mutattak be, ez tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyek a különböző típusú festékek el­távolításához szükségesek. A sűrűségtől függően ecsetelés­sel, mártással, vagy szórással kell az eltávolítandó réteg­re felvinni. A festéklemaró felületén rövidesen záró ré­teg keletkezik, és ez a ható­anyagokat arra kényszeríti, hogy a festékréteg felé dif- fundáljanak. A festék fel- hólyagosodik, megpuhul, el­válik az alapfémtől, fától. Ezután egyszerű mosással, esetleg törléssel is eltávolít­ható. Az anyag hosszabb ideig tárolható anélkül, hogy haté­konysága csökkenne. Érde­mes még feljegyezni, hogy al­kalmazása nagyon gyors, ha­tása 5—30 perc alatt mutat­kozik a festékréteg minősé­gétől és vastagságától füg­gően. tékfelszínt. A hatóanaygok töménysége mellett a felta­lálók gondoltak ä megfelelő vegyi miliő, a szinergista stabilizátor és szerves csal­étkek keverésére is. A felső festékrétegbe adagolt tarta­lékhatóanyag fokozatosan vándorol a felületre, ezzel kitolódik a ható idő. Ennek érdekes bizonyítéka, hogy az ilyen festés alkalmazásával a rovarölőhatás az első he­tek után tovább fokozódik. A festés esztétikájára, tar­tósságára áz új találmány hátrányt nem jelent, sőt a festékoldat felhasználható­sági ideje a szerek konzer­váló hatása miatt hosszabb. Varifix campingláda Alumíniumlemezből, vas zárószerkezettel készül, vari­fix építőelemekből állítható össze a magyar szabadalom alapján készített campinglá­da. Gépkocsira szerelve cso­magtartóként, csomaktáraló- ként, campingasztalként, campingeszközöket tároló do­bozként és a gépkocsi ta- karóponyvájának tárolója­ként használható. Tolvaj riasztó Talán csak a gépkocsi­tulajdonosok tudják* hány tékfelszínt. A hatóanyagok álmatlan éjszakát okoz szá­mukra az utcán hagyott gép­kocsik biztonsága. Jó pár riasztóberende­zés van forgalomban, de „szakavatott kezek” minden további nélkül hatástalaníta­ni tudják ezeket. Az ismert berendezéseknél ugyanis min­dig van külső kapcsoló, — amelynek megkeresése csak idő kérdése. Az új találmány tulajdon­képpen- nem más, mint az eddig használt berendezések­hez készített biztosító riasztó, amelyet a tulajdonoson kívül senki más nem tud hatás­talanítani. A riasztóberendezés hatás­talanítását a kocsi belsejében elhelyezett vevő-vezérlő be­rendezés végzi. Ezt a tulaj­donos egy zsebben hordoz­ható adóval hozza működés­be. A vevő és adó frekven­ciája állandóan változtatható, Elektromos cserépkályha Megoldható gazdaságosan a fűtés ott is, ahoi az égéstermékek elvezetésére nincs lehetőség, vagy a füstcső alkalmazása esztétikai okok miatt nem kívánatos. A szépkivitelű, hordozható, elektromos fűtésű cserepkályha nemcsak a lakás melegítését, de díszítését is szolgálhatja. Permetezés kombájnnal m Az aratáson kívül a me­zőgazdaság mammutgépei többnyire Csak a színekben porosodnak. Ennek úgy tűnik egyszer és mindenkorra vé- geszakadt. Ugyanis egy 20 méter hatótávolságú beren­dezést szerkesztettek, a kom­bájnok most majd pihenés helyett egyszerre 2000 liter permetanyagot szállítanak. Az előzetes számítások sze­rint 280—350 százalékkal nagyobb teljesítmény érhető így el, mint a traktor von­tatásé permetező gépekkel. HORIZONT így a tulajdonoson kívül bárki is próbálkozik a gép­kocsik, vagy akár lakások felnyitásával, megszólal a riasztó sziréna. Térhatású röntgenfelvétel. A varsói műszaki egyetem tudósai által kidolgozott ké­szülékben két röntgencsövet alkalmaztak. A csövek a fel­vétel tárgyához viszonyítva különböző szögben helyezték el. Egy mozgó fényrekesz váltakozva zárja el a fény­sugár útját a két cső elől. Ennek eredményeként a kép­ernyőn térhatásó kép jelenik meg. A berendezést főlég olyan esetekben lehet alkal­mazni, amikor eddig több. síkból kellett felvételeket ké­szíteni. * Műanyag zaj ellen. Mint ismeretes, az angolok gondo­san ápolják hagyományaikat, s városaik utcáit a középkor óta macskakövek burkolják. Természetesen ezek az utcCk nem jeleskednek felületi si­maságukkal. Hogy csökkent­sék az „intézményesített gö­röngyökön” közlekedő gép­kocsik keltette zajt és erős rezgést, vegyészek egy cso­portja kísérleti megoldásként azt javasolta, hogy a macska­köveket borítsák be félig át­látszó szintetikus kaucsukból készült lemezekkel. A kísér- j let sikerült: a műszerek már­is jelentékeny zajcsökkenést mutatnak ki. * Rádióadás lézerrel. Első alka­lommal sikerült a Messerschmitt- Bölkow-Blohm-Müveknek egy zenei adást és egy telefonbe­szélgetést lézersugarak segítségé­vel továbbítani München belvá­rosán keresztül. A kutatók órán­ként egy kilowatt energiatelje­sítménnyel dolgozó CO, — gáz — lézerrel dolgoztak. Annak el­lenére. hogy a fényt az erős hóesés Jelentős mértékben szét­oszlatta, a vétel kifogástalan volt. Remélik, hogy a jövőben olyan rendszert is sikerül ki­kísérletezni, ami lehetővé teszi a tv-adásoknak a nagyobb távol­ságokból való közlését is. * Korommal bombázott glecs- cser. A chilei állami elekt­romos művek befejezte an­nak a kísérletnek első sza­kaszát, amely az olvadó gleccserekből történő víz- kiolvasztásra irányult. A kísérletek során egy nagy gleccser olvadását próbálták meggyorsítani azzal, hogy repülőgépekből korommal és más hőelnyelő anyagokkal „bombázták”, A gleccser egy négyzetkilométer korommal beszórt felületéről naponta 10 ezer köbméterrel több vi­zet nyertek, mint azelőtt. Levegő a betonban. Az amerikai Arizona államban újfajta eljárást alkalmaznak a vízvezetékcsövek Icfekteté- nél. A kiásott árokba egy mintegy 230 méter hosszú gumitömlőt helyeznek, leve­gővel felpumpálják, majd le­öntik betonnal. Amikor a be­ton megkeményszik, a tömlő a levegőt kiengedi. A műve­let ideje: egy óra. * Aluminium plusz rozsdamentes acél. Az egyik angol cég meg­kezdte különféle elemek előállí­tását a „Midalinox”-nak neve­zett anyagból. Voltaképpen rozs­damentes acéllal bevont alumí­niumról van szó. Az ebből az anyagból készült különféle ele­mek sokkal könnyebbek és ol­csóbbak az acélnál. A „Midali- nox”-t az építkezésben, az autó­iparban és különféle háztartási készülékek gyártásában használ­ják fel. Villanytraktorok a meleg­házak számára. Ha zárt üvegházakban és pálmahá­zakban a munkákat rendes traktorral végzik, akkor a kipufogásnál keletkező gázok a zárt helyiség levegőjét erő­sen szennyezik. Ezért a bol­gár Mezőgazdaság-Gépesítési Tudományos Kutatóintézet­ben a melegházi munkák el­végzésére« egy akkumuláto­ros kisméretű villanytraktout. szerkesztettek. * Mélytengeri sztereokamera. Ivan Indicsenko moszkvai mérnök olyan sztereokame- ' rát szerkesztett, amellyel tö- I kéletes sztereokóp felvétele­zi két lehet készíteni, mintegy 2000 méter mélységben a 1 tengervíz alatt. Az egyméte- | rés távolságból készített fel- I vételek olyan élesek, hogy az egyes kőzetek 1—3 millimé­teres részletei is teljesen ki­vehetők. Indicsenko mérnök jelenleg olyan kamera szer­kesztésén dolgozik, amellyel 8000 méter mélységben is készíthetők felvételek. Zaffr — méterre. Egy ameri­kai cég laboratóriumában eljá­rást dolgoztak ki az emberi haj­szálnál vékonyabb zafír inono- kristály-szálak előállítására. Sza- kltási szilárdságuk egy négyzet­centiméterre számítva 20 ezer kilogramm, rugalmassági modu­lusuk pedig egy négyzetcentl- méterre számítva 5 millió kilo­gramm. A zafír monokristályok szalagok, csövek és egyéb profi­lok formájában is előállíthatók. Műtrágyázás — robbantás­sal. Kitűnő eredményekkel jár a műtrágya robbantással történő szétszórása. A Zielo- na Gora vajdaság földjein végrehajtott kísérletek során a műtrágyakupacokba helye­zett töltetek felrobbanása nagy területet fedett be egyenletes rétegben műtrá­gyával. * Könnyebb a betonnál. Ti- zenkétszerte könnyebb a je­lenleg használt betonnál az az új kubai építőanyag, amely cukornád-törmelékből és cementből áll. Van né­hány más előnyös tulajdon­sága is: éghetetlen és a le­vegővel, valamint a bioké­miai hatásokkal szemben el­lenálló. A kubai építési szak­emberek úgy döntöttek, hogy az új anyagot mielőbb alkal­mazni fogják az előregyár­tott elemeknél. * Sínen járó autóbusz. Az Egye­sült Államokban kipróbálták azt az autóbuszt, amely autóúton és vasúti sínen egyaránt közleked­het. A 49 ülőhelyes autóbusa rendes kerekei között hidrauli­kus berendezéssel a sínekre bo­csátható, sínen járó alváz bo­csátható le. * Nehézvíz. A nukleáris be­rendezések fejlesztése miatt egyre növekszik a nehézvíz iránti kereslet. Ezért az el­következő években a nehéz- ! vízgyártás jelentős növelésé- i re kerül sor. Kanadában pél- I dául két olyan üzemet épí­tenek, ahol 900 tonna meny- nyiségű nehez víz gyártására I kerül sor. Franciaország, In­diában épít hasonló üzemet, I melynek évi kapacitása mint- ' egy 70 tonna lesz. Kétezer év előtti automaták Csodagépek, gépcsodák Már több mint kétezer év­vel ezelőtt is gondolkoztak az emberek azon, hogyan le­hetne a mindennapi életet megkönnyíteni. Egy filozófus szerint minden nagy talál­mány ebből a törekvésből született. Már időszámításunk 110. évében Heron, a görög tu­dós, aki szinte az antik vi­lág legnagyobb mérnöke volt, „De automatis” (Az automatákról) címmel irt könyvében kifejti, hogy en­nek a célnak az elérése ér­dekében először a minden­napok kisebb munkáit kell gépesíteni. Feltárja alkalmazásuk le­hetőségeit. A szenteltvíz-árust például, aki nap, mint nap ül a templomlépcsőkön és a pap által megáldott szenteltvíz­ből bizonyos mennyiséget ad tovább, — Heron szerint — automatával lehetne helyet­tesíteni. Ez az eszköz a következő- , képpen működhetne: A pénz- 1 érmét, amelyet egyébként az árus markába nyomnak, bele kellene tenni az auto­matába. A leeső pénzdarab súlya egy rövid pillanatra kinyit egy szelepet, amelyen keresztül meghatározott mennyiségű . szenteltvíz hul­lik egy kis medencébe, vagy az automata alá helyezett tartóba. Még ma is ezzel az elvvel működik minden cigarelta- és csokoládéautomata, csak az a különbség, hogy nem szelepet, hanem zárat nyit ki és így válik lehetővé az áru elvétele. De vannak még más automaták, mint a kölni­szórók is, amelyek a leeső pénzdarabbal nyitott heroni szelep elvén alapulnak. Egyébként a mechanikus vízosztó gondolata már He­ron idejében sem volt külö- I nős újdonság. A bizánci 1 Philon görög mérnök, aki időszámításunk előtt három­száz évvel élt és „Mechanice syntaxis” címen nyolc kötet­ből álló technikai tankönyvet írt, megemlített egy már azelőtt négyszáz évvel is lé­tezett hasonló eszközt. Ez a következőképpen működött: itt is egy érmet kellett dob­ni egy tölcsérbe. Ez leesés­kor kinyitott egy szelepet és a medencéből víz folyt egy kanálra, amely ennek a sú­lyától lesüllyedt és kötélvon­tatással kinyitotta a zárat, és azzal együtt egy kis abla­kot, melyen keresztül egy kis kéz egy darab horzsakő­darabot juttatott a szennyes­hez. Az ipari korszak előtt ilyen mechanikai találmányok in­kább többnyire szellemdús kísérletek, csodálatot keltő játékszerek voltak, amelyek nemsokára ismét feledésbe merültek, vagy pedig olyan mechanikai tevékenységet fejtettek ki, amelyeket em­beri erővel nem lehetet vég­rehajtani. (Katapultok, ame­lyek hatalmas köveket tud­tak az ellenségre parity- tyázni.) Az első mechanikai beren­dezésre adott megrendelés valószínűleg az az automata ajtónyitó volt, amelyet He­ron gondolt ki valamivel ké­sőbb, és amelyet az antik világban sokáig csodának néztek. Ugyanis az alexand­riai papok megbízták He­ront, építsen olyan gépezetet, amelynek segítségével egy templomajtó magától ki­nyílik. Ez a berendezés a lamp- sakoszi görög tudós, Stra- ton által időszámításunk előtt 275-ben leírt törvényt használta fel. amely a lég­üres térről és a levegő fel- melegedésekor való kiterje­déséről, illetve hűtésekor az összehúzódásról szól.) Egyéb­ként ez a Straton vezette be elsőízben a fizikában a „légüres tér” fogalmát, s ő az, akiről a „stratoszférát” elnevezték.) Hasonló mechanikai fur- fangot gyakran használtak a görög templomokban. Így pl. Aristoteles leírja Afrodite istennő egyik szobrát, amely az áldozati tűz meggyújtása után bólint a fejével, a sze­mét mozgatja és más moz­dulatokat is tesz, és a hívők elhiszik, hogy áldozatuk ked­vező fogadtatásra talált. Időszámításunk előtt 280 évvel a naukratisi Athenaios görög író elbeszélése szerint Ptolomaios Philadelphos ki­rály asztalánál egy emberi alakú automata ült, ivott, evett és különböző mozdula­tokat tett. Sajnos, ma már nem tudjuk, milyen elvvel működött. De abban az idő­ben sok állatalakú automata is volt. Aulus Cellius mes­terséges galambról ír a „Noctes Atticae”-ban, Fa- vorinus filozófusra utalva. A galamb egyensúlyi helyzet­ben mozgott a levegőben és belülről tartotta mozgásban a levegőáramlás. — A tarenti Archytas mechanikus készí­tette i. e. 390-ben. Nem so­kat tudunk róla, de bizonyos, hogy olyan automatáról volt szó, amely utánozta a madár repülését. — Pausanius is ír egy i. e. 180-tól való „sas­ról”, mely magától repült a levegőbe. Az arab uralkodók is át­vették a görögöktől és ró­maiaktól ezeket a mozgó gépeket. Ilyenek voltak 827- ben Abdallah Al-Marum ka­lifa bagdadi kertjében is, ahol arany- és ezüstfákon mesterséges madarak énekel­tek. A1 Mugtadir csodakert­jében (915) egy repülő arany- és ezüstmadáron kívül más mesterséges állatok is mo­zogtak, így pl. egy drága­kővel kirakott szárnyú pá­va is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom