Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

{170. Június 6. sninanittitnavio 7 Interjú helyett Fischer Annie története Mégis jön Fischer Annie: a decemberi hófúvás miatt elmaradt hangversenyét Pé­csett június 7-én, vasárnap délelőtt fél . 11 órakor a Liszt-teremben — ez az egyetemi bérlet IV. hangver­senye lesz —, majd másnap június 8-án, hétfőn este £él 8 órakor a Nemzeti Színház­ban, az „A” bérlet IV. hang­versenyeként tartja meg A Pécsi Filharmonikus Zene­kar közreműködésével Brahms: B-dur zongoraver­senyét és Beethoven: V. szimfóniáját játssza. Fischer Annie sajtókörök­ben arról ismert, hogy nem ad nyilatkozatot. Ezért az Országos Filharmónia buda­pesti központjától kértünk róla, sikereiről, életpályájá­ról — tájékoztatást: Fischer Annie, Mozart, Beethoven, Schumann mű­veinek világszerte nagyrabe- csült zseniális előadója Bu­dapesten született. Ott lépett először nyilvánosság elé 1922-ben. Első külföldi sike­rét 12 éves korában Zürich­ben aratta, Mozart: A-dur és A mohácsi zenei évad utolsó kon­certjére tegnap es­te került sor a Kossuth Filmszín­ház kamaratermé­ben. Nevezetes zongo­rahangverseny volt a tegnap esti a mohácsiak számá­ra, hiszen első Íz­ben lépett lel vi­lághírű zongora- művésznőnk, Fi­scher Annie a Duna-parti kisvá­rosban. A hang­versenyen megje­lent Szentlrányl Jó­zsef, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. Schumann: A-moll zongora- versenyének előadásával. A Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold és Dohnányi Ernő tanítványa volt és 1933- ban elnyerte a budapesti Liszt Ferenc zongoraverseny I. diját A következő években* már Európa nagyvárosaiban hang­versenyezett, majd 1941-től 1946-ig Svédországban tar­tózkodott, utána tért vissza. Művészi munkásságáért Kos- suth-díjjal tüntették ki. A háború óta a következő or­szágokban vendégszerepeit, mindenütt osztatlan sikert aratva: Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Romá­nia, Bulgária, Jugoszlávia, NDK, NSZK, Svájc, Francia- ország, Anglia, Írország, Olaszország, Belgium, Dá­nia, Norvégia, Svédország, Finnország. Európai hangver­senyeihez hasonlóan nagy si­kert aratott 1961 telén az Egyesült Államokban és Ka­nadában. Azóta is a világ minden táján dicsőséget sze­rez a magyar zeneművészet­nek. Menetrend gombnyomásra Öh örök asszpnyi zsörtö- lődés! Nem elég a félszáz gomb, a surrogó fémlapokon megjelenő információ soka­ság, hasznos útmutató, tud­nivaló, egyre hajtogatja: „Hát nem tudták ABC sorrend­ben rakni az állomások ne­vét és ilyen kevés van raj­ta...^ Dohog duruzsol, aztán még egyszer kipróbál­ja, mit tud a masina. Mások is érkeznek, alig tudom megközelíteni az IN­FORMÁCIÓ feliratú fém­szekrénykét. Rám kerül a sor, megnyomok egy fekete gombot: BÉKÉSCSABA, ol­vasom a névkártyáról. Az üveg mögött öt • .{vagy hat) fémlap pörögni kezd, zörgés, kattogás, aztán finoman egy­más mellé helyezkednek, ren-' deződnek a hosszúkás táb­lák, a balszélsőről, fönt ki­ugró betűk mutatják: Békés­csaba 380 kilométer Bátaszék —Baja—Szegeden át. Vonat­szám: 6406, indulási idő: 16.38., érkezési idő: 1.06 óra. Jelzi a másik útvonalat is Budapesten keresztül. Feltün­teti, hogy a járat gyorsvo­nat, sebesvonat vagy sze­mélyvonat. Ez utóbbinál a viteldíj is feltüntetve. Ol­vasható, mibe kerül az úti­poggyász szállítás, vagy mennyi az expresszáru fu­vardíja. A megjegyzés arra figyelmeztet, hogy a 16.38 órakor .induló gyorsvonat közvetlen békéscsabai kocsik­kal közlekedik. Kedvelem az automatá­kat, de a pécsi nagyállomás folyosóján felállított gépet tisztelem, mert gyors és okos. Mit összeforgatom a me­netrendet, míg megtalálom Darányi, Hajdúszoboszlót, Barcsot, Beremendet. A fémszekrény pultocská- ján csupán annyi a dolgom, megkeresem az öt sor egyi­kében Abaligetet, Harkány- fürdőt, a Dombay-tavat, Bolyt, vagy Balatonlellét, ha a fő­városba akarok utazni, ak­kor Budapestet, megnyomom a gombot és pillanatok alatt előttem a menetrend, a rész­letes tájékoztató a fő- a csatlakozó állomásokról, az érkezési, indulási időről stb. Hogyhogy? Ilyen elégedett vagyok? Beérem az ötven állomásnévvel, amit erre a szovjet gyártmányú automa­tára helyeztek? Ja, a férfi is lehet ingatag, pláne, ha eszét, kezét nem kell tornásztatok Örömömben felsorolnám a fentebb említett állomások menetrendjének adatait, de ez nem megy, mert mikor a Középrigóc alatti gombot megnyomtam, nem gyulladt ki a lámpa. — Áramszünet van — mondja a portás bácsi, de azért megéri az ötvenezer forintot. — Ez az egy automata van az állomáson? — Hoznak még egyet a közel jövőben. Akkor már száz állomás adatait ismerjük. Pécsi hangversenyén Ober­frank Géza vezényli a Pécsi Filharmonikus Zenekart. A fiatal karmester csak későn, 16 éves korában kezdett el zenével foglalkozni. A kon­zervatóriumban zeneszerzési szakra jelentkezett, Sugár Rezső volt a professzora, de tanult zongoraszakon is. A konzervatórium után a zene- akadémia karmester szakán Kórod! András tanítványa volt. A főiskola elvégzése után ösztöndíjasként a Ma­gyar Állami Operaházhoz került és először a C’est la guerre és a Brankovics című operák előkészítésében vett részt. Először 1963-ban mu­tatkozott be, mint karmes­ter, Ravel: Boleró-jában, 1964-ben pedig Szokolay Sán­dor: Vérnász-át, 1965-ben a Bartók zenére készített ba­lettet, 1966-ban pedig a Fals- taff-ot vezényelte. Milyen szakmára lehet még jelentkezni? Az idén 87 000 fiatal kezd­heti meg tanulmányait a szakmunkásképző iskolákban. Amikor területenként, ille­tőleg szakmánként került 6or a fiatalok felvételére, ki­tűnt, hogy a jelentkezők mintegy 80—90 százalékát tudják felvenni abba a szak­mába, amit eredetileg válasz­tottak. Többszörös volt a túlje­lentkezés a népszerű, divatos szakmákban — sok fiatal akart például fodrász, koz­metikus, kirakatrendező, öt­vös és autószerelő lenni. Ez­zel szemben van még betöl­tetlen hely sok szakmában: így például a különböző la­katos-szakmákban, ahová évente 10 ezernél is több fiatalt vesznek fel. Azok a most végző általá­nos iskolások, akik még nem helyezkedtek el, több irány­ban is tájékozódhatnak; már megkezdődtek ugyanis a pót­felvételik. Vendégek Baskíriából Fajanur még csak két éves volt, amikor édesapja — Adrsin Rahmej Naszipovics gárdakapitány — Pécs kör­nyékén elesett. Most a sír mellett áll, a krizantémok közé szórja az otthonról ho­zott földet, elhelyezi a sír- kövön édesapja képét. Tíz napig tartózkodnak Magyar- országon Fajanur Szultanova és férje, Szultanov Hamit, a pécsi Jókai utcai Általános Iskola úttörőcsapatának meg­hívására érkeztek május 29-én. Három éve írtak levelet a Pajtás szerkesztőségének — a lány édesapja után kuta­tott. A sírt a Jókai utcai út­törőcsapat találta meg, azóta leveleznek. Ez évben meg­hívták őket — Olyan szeretettel fogad­tak bennünket, hogy úgy éreztük magunkat mintha otthon lennénk — mondta Fajanur Szultanova — min­denki kedves volt, szeret­nénk megköszönni az iskola igazgatójának Pusztai József­nek és Császár tanár elv­társnak, a város vezetőinek, az ércbányász dolgozóknak és mindenkinek a fogadta­tást és azt, hogy édesapám sírját szeretettel gondozták. — És nemcsak a magunk nevében — kapcsolódott a beszélgetésbe Szultanov Ha­mit — hanem egész népünk nevében köszönjük, hogy ke­gyelettel emlékükben tartják a második világháborúban elesett szovjet katonákat. Megérkezésük napján lá­togattak először a temetőbe. Másnap megtekintették Pé­cset, részt vettek a Jókai utcai iskola úttörőavatási ünnepségén, átadták a ma­gukkal hozott rengeteg aján­dékot a levelek útján már ismert pajtásoknak. Vasár­nap Szigetvárra látogattak, azután Harkány, majd Si- konda szerepelt a progra­mon, szerdán egész nap a Balaton körül utaztak, Hé­vízre is ellátogattak. Tegnap­előtt fogadta őket Papp Im­re, a Városi Tanács vb- elnökhelyettese, délután a MÉV dolgozóival Mohácsra mentek, ahol megnézték a termelőszövetkezetet. A sír­tól tegnap búcsúztak, dél­után még beszélgettek a Szé­chenyi Gimnázium „Vörös- keresztes keresőszolgálatá­val” — hátha segítségükre lehetnek a hozzátartozók fel­kutatásában. A mai napot már Budapesten töltik, va­sárnap pedig újabb egyhetes utazás kezdődik. — kápé — A vasipari szakmák köré­ben felvételre van még lehe­tőség — az említett különféle lakatos-szakmákon kívül — az esztergályos, fényező, he­gesztő, kovács, villanyszere­lő szakmákban. Van még hely Budapest valamennyi vasipari szakmunkásképző intézetében, vidéken pedig Győr, Miskolc, Székesfehér­vár, Tatabánya, Esztergom, Kaposvár, Nagykanizsa, Veszprém, Dunakeszi, Gödöl­lő, Szigethalom, Diósgyőr, Eger, Salgótarján, Debrecen és Hódmezővásárhely isko­láiban várják az elsőévese­ket. Az építőiparban általában a megyeszékhelyeken műkö­dő állami vállalatoknál a kő­műves, ács, vasbetonszerelő, csőszerelő, betonelemgyártó, épületburkoló szakmákban vesznek még fel jelentkezőket, többek között Kaposvárott, Pécsett, Székesfehérvárott, Debrecenben, Tatabányán, Szekszárdon és Salgótarján­ban, valamint Budapesten a 34-es és a 36-os építőipari szakmunkásképző iskolában; épületasztalos tanulókat pe­dig a budapesti 18-as számú intézet tud még fogadni. A vegyipari szakmákban betöltetlen férőhelyek vannak még Kazincbarcikán és Fűz­főn, ahol szerves vegyianyag­gyártókat, illetve műanyag­feldolgozókat; Szegeden, ahol gumigyártókat; és Győrött, ahol ugyancsak műanyagfel­dolgozókat képeznek. A mezőgazdasági és élel­miszeripari szakmákhoz von­zódó fiatalok részére kollé­giumi elhelyezéssel — a ba­romfitenyésztőket kivéve — valamennyi állattenyésztő szakmában van még felvétel, csakúgy, mint az erdőgazda­sági, szőlő- és gyümölcster­mesztő szakmákban, kollé­giumi elhelyezés nélkül pedig az élelmiszeriparban várnak még tanulókat. Az érdeklődőket szívesen felvilágosítják a lakásukhoz legközelebb eső szakmunkás- képző iskolák, illetőleg a me­gyei tanácsok munkaügyi osztályai mellett működő pá­lyaválasztási tanácsadók is. Pódium CSEH MÁRIA JUBI­LEUMA. Cseh Mária a Pécsi Nemzeti Színház operettprimadonnája rend­szeresen vendégszerepei Horvátország magyarlak­ta falvaiban. Ottani fel­lépéseinek száma megha­ladta a huszonötöt. (Ké­pünk: Cseh Mária). * DÓR ÖMBÖZÖ KITÜN­TETÉSE. Az országos, sőt, európai hírű pécsi prí­mást, Dörömböző Gézát kitüntették: a Baranya megyei Vendéglátó Vál­lalat kiváló dolgozója lett. Ezenkívül megkapta a Szakszervezeti munkáért című kitüntetést is. * MARCZIS SOPRONBAN. Marczis Demeter opera­énekes az idén ismét részt vesz a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényein, s a János passióban énekel. Ünnepi hangverseny a Liszt­teremben Két reprezentatív zenemű megszólaltatásával emléke­zett meg hazánk felszabadu­lásának 25. évfordulójáról a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatának növendék zenekara, vala­mint a Pécsi Liszt Ferenc kórus hétfő esti közös hang­versenyükön. A koncertet Antal György Liszt-díjas karnagy vezényelte, zongorán közreműködött Jandó Jenő, a Magyar Rádió és Televízió 1970. évi Beethoven zongora- versenyének harmadik helye­zettje, valamint a Mátyás ki­rály utcai általános iskola énekkara Szesztay Zsolt ve­zetésével. A hangverseny má­sodik részében megszólaló oratórium szólókvartettjé­ben: Horváth Eszter, Erese Margit, Marczis Demeter és Szabady József működtek közre. Elsőként Beethoven: C-dúr op. 15. számú versenymüve hangzott el. A C-dúr mű — a szerző többi koncertjéhez hasonlóan — rendkívüli ze­nei és ebből fakadóan tech­nikai feladatokat ró az elő­adóra. A zongoraszólamot megszólaltató Jandó Jenő ideális technikai felkészült­séggel rendelkező fiatal zon­goraművész, aki valósággal tombol szinte korlátlan lehe­tőségeiben, és tegyük hozzá, joggal. Ez főképp a zárótétel szokatlanul gyors, ámbár még elfogadható tempójában nyilvánult meg. Jandó zon­gorázása a további fejlődés során hangjában nyilván még tömörebb lesz, kere­kebb; és gondolati gazdagsá­gában is elmélyültebbé válik majd. Erre szinte abszolút biztosítékot ad a művész rendkívül fiatal kora és fö­lényes technikai adottságai, amelyek igen káprázatos mó­don nyilvánultak meg a rá­adásul játszott szellemes Sáncán kompozícióban^ Szerencsés ötlet volt a hangverseny rendezőitől Su­gár Rezső: Hősi ének című oratóriumának műsorra tű­zése. A Hősi ének az elmúlt huszonöt év egyik legkivá­lóbb magyar alkotása. A tör­ténelmi múltból vett példá­zata, sokrétű mondanivalója mindenkor aktuális. Sugár zenei nyelve e művében az immár klasszikussá vált ma­gyar zenei hagyományokat követi, Bartók és Kodály út­ján jár. Formai megoldásai­ban ugyanakkor kapcsolatai vannak a barokk oratóriu­mok világával. Ez a mű régi repertoár darabja a Pécsi Liszt Ferenc kórusnak. Elő­adásához sok sikeres koncert emléke fűződik, és ez alka­lommal is sikerült a nagy­méretű freskószerű tételeket monumentálisán gazdag, szép hangon megszólaltatni. Csak az elismerés hangján lehet szólni Antal György gondos kórusvezetői munkásságáról, szuggesztív, a zene lényegi elemeit jól érzékeltető ve­zényléséről. Más alkalommal már értékeltük az intézeti zenekar jelentőségét a főis­kolai tanításban, valamint városunk zenei életében. Fel­adatukat — az objektív adottságokhoz alkalmazkodó hangszerelési egyszerűsíté­sekkel most is kielégítően oldották meg. Különösen so­kat fejlődött hangzásban a zenekar vonósrészlege. Üde i színfoltja volt a hangver­senynek a zárótételben köz­reműködő gyermekkar, a Mátyás király utcai általá­nos iskola kórusa. Énekük könnyed, tiszta intonációjú, nemes hangon szárnyal. Mél­tán osztoztak u nagy siker­ben a közreműködő szóló­kvartett tagjai. Horváth Esz­ter, Erese Margit, Szabady József és Marczis Demeter. Tényi Zoltán — PÉCS ÉS TEMESVÁR. A Temesvári Magyar Szín­ház meghívta Sik Ferencet, aki a jövő évadban Kálmán Imre: Marica grófnő című operettjét rendezi majd a Temesköz fővárosában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom