Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

ÜK 5 4970. Junius 24. jatmantmt napin Július 9—12: •» I. magyarországi remzetközi néptáncfesztivál ' A V&nooi Tanácson tegnap (<5r. Borsos József népműve­lési csoportvezető tartott a 5r endezőszervek nevében tájé- skocstatót a küszöbönálló fesz­tiválról. Milyen szempontok, igények hívták életre a fesz­tivál megrendezésének gon­dolatát? — A tószabadulás 25. év­fordulója tiszteletére rende­lendő események között te­kintélyes helyét foglal el a jísszrtivál — mondotta — és ^természetesen a pécs—bara­nyai rendezvények sorában 4s. A huszadik évfordulón ■ráesett rendeztük az ország Néptánccsoportjainak találko­zóját, ez igen jól sikerült, jjalen voltak külföldi megfi­gyelők is, és akkor már vi­lágossá vált, hogy egy ilyen iriagyarországi seregszemle j “lentős érdeklődést tudna kiváltani. Hogy a Művelődés­ügyi Minisztérium és a Nép­művelési Intézet — mint a kát központi rendező szerv — egyetértett azzal, hogy Pécsett rendezzük a feszti­vált, abban bizonyára szere­pe van az itteni néptáncos bázisnak, legfőképpen a Me­csek Együttes sikereinek. Hozzá kell tenni, hogy ez idén kilencedszer kerül sor az OKISZ országos néptánc- fesztiváljára Pécsett, amit itt rendeznek közel két év­tizede, s ez most beépül a nemzetközi fesztivál látvá­nyos bemutatói, műsorai kö­zi. Mindent egybevetve az idei nyári programoknak is kellemes színfoltja, igényes kiegészítője lesz a néptánc­fesztivál. A fesztivál versenyed — 13 külföldi és 3 magyar részt­vevő együttessel — a Nem­zeti Színházban zajlanak, de a versenyzők és a versenyen kívül szereplő együttesek es­téről estére színes műsort adnak a szabadtéri színpa­don. A meghívott népművé­szeknek egy önálló estjük is lesz, itt népzenészek és tán­cosok, valamint az ún. ha­gyományőrző falusi együtte­sek lépnek fel. Egy nyitó és egy záró gálaest keretében nyílik lehetőség arra, hogy a közönség valamennyi ide­érkező együttes legjobb pro­dukcióit megtekinthesse. Mintegy 1600 láncos érke­zik Pécsre: a Szovjetunióból egy üzbég táncegyüttes, Bul­gáriából a várnai városi és egy szövetkezeti tánccsoport, Romániából a vajdahunyadi kohászati kombinát együtte­se, Lengyelországból a Gorái Együttes, az NDK-beli Mag- deburgból egy tánccsoport, Csehszlovákiából két tánc- együttes, egy holland, egy osztrák, egy jugoszláviai együttes és Franciaországból a dijoni tánccsoport vesz részt a versenyben. Jön egy indiai szó ló táncosnő is. Ma­gyarországról a legjobb cso­portok közül ez idén a Nép­művelési Intézet, saját belá­tása alapján, jelölt ki" három résztvevő tánccsoportot, az OKISZ Erkel Ferenc, a VDSZ Bartók Béla együttesét és a debreceni tánccsoportot. Et­től függetlenül a bemutató­kon fellép a Mecsek Tánc- együttes, a dunaszekcsői és mohácsi tánccsoport, vala­mint a pécsi KISZÖV tánc- együttese. A zsűri nemzetközi lesz, a legjobbak közt egy nagydí­jat, egy első, egy második és egy harmadik díjat oszta­nak ki. Azon túl, hogy négy napon át érdekes, színvona­las programot biztosítanak Pécs és a megye közönségé­nek — Komlón, Mohácson, Pécsváradon, Siklóson, Me- cseknádasdon lesznek előadá­sok — az első Magyarorszá­gon rendezendő nemzetközi néptáncfesztivál módot ad a hazai néptáncmozgalom hu­szonöt éves fejlődésének fel­mérésére, s egy sor izgalmas szakmai kérdés megvitatásá­ra is. A szakmai vitákra ugyanis a nemzetközi nép- táncmozgalomnak olyan szak­embereit is várják, akiknek csoportja ez idén még nem vesz részt a versenyben. Tasakos tej a város néhány élel­miszerboltjában. A MECSEKTEJ tegnaptól 3,6 zsírszázalékü tejet hoz forgalomba fóliatasakokban négy forint húsz filléres áron. Baranyai építők Szabolcsban Hetvenöt családi házat építünk Vegyszeres gyomirtás! tanácskozás Pécsett Zengőalján gyakorlati bemutató Kukoricalevél alá permetezés GRAMOXONE-nal Ma hajnalban elindult Pécsről az első gépkocsiosz­lop Fülpösdarócra, a szovjet és román határ közelében lé­vő Szamos menti községbe, ahol a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat a nyár fo­lyamán 75 kétszobás, össz­komfortos családi házat épít fel az árvízkárosultak részé­re. Az első szállítmánnyal ágyakat, matracokat, szer­számokat, építőipari gépeket indítottak útnak. A konvoj „parancsnoka” Jakab József, a III/l. építésvezetőség he­lyettes vezetője, aki a na­pokban már járt helyszíni szemlén Fülpösdarócon, hi­szen építésvezetői minőség­ben ő fogja irányítani a most szerveződő kollektíva munkáját. jövőben nem fenyeget az ár­vízveszély. A Pécsi Tervező Vállalat egy tervezőcsoport­ja már Fülpösdarócon van, ők készítik a terveket és bo­nyolítják az egész beruhá­zást. A Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat kihelyezett építésvezetősége pedig folya­matosan építi a házakat. Egyet elkezdenek, s amint kész, átadják tulajdonosá­nak. S az utolsót, a hetven- ötödiket adják át majd va­lamikor októberben. H. L Vízhiány a magas Ez a gyomirtási módszer szakemberek előtt nem isme­retlen. A nagy kukoricater­melő területeken, Szolnok, Békés, Bács-Kiskun megyék­ben a tapasztalatok kedvező képet mutatnak. Baranyában most kísérleteznek és a kö­zeljövőben rátérnek a gra- moxone-os vegyszeres „ka­pálásra”. Ezt segíti a tegnap Pécsett rendezett kukorica vegysze- I rés gyomirtási tanácskozás, I melyet a Technika Házában házakban — Hányán menned? — kérdeztük tőle elutazása előtt. Takarékoskodjunk a vízzel! Jelöljenek ki boltot, ahol csapalkatrészeket lehet kapni! — Húsz-huszonöt kőmű­vesre lesz szükség — mond­ta. — Hengl János és tizen­egy tagú kőművesbrigádja elsőként jelentkezett a mun­kára, Somogyi István és Veszprémi József ezután be­széli meg a két brigáddal, valószínűleg ők is jönnek. — Mikor kezdenek? — Július 1-én akarjuk megkezdeni a munkát, addig oda kell érkezni a brigádok­nak is. Mi most a szállást készítjük elő. — Milyen elhelyezésük lesz? — A községi tanács a kul- túrotthont és az iskolát aján­lotta fel, ott rendezzük be a szállást és az irodát. — Hogyan szervezik meg a munkát? — Napi tizenkét órás mun­kaidőt gondoltunk, szomba­ton és vasárnap is dolgo­zunk, s havonta egyszer jö­vünk haza úgy, hogy 3—4 napot tölthessünk itthon. — Nem lesz túlfeszített a program? — Feszített, de csinálni kell. Egyrészt azért, mert az embereknek fedél kell a fe­jük fölé, másrészt mert egye­bet úgy sem lehet csinálni, mint dolgozni. Nyaralásra nincs idő! — Mikorra akarnak végez­ni? — November 15-ben jelöl­ték meg a befejezési határ­időt, de mi már októberben itthon akarunk lenni. Hát ezért is kell „hajtani”. — A nyári szabadság?... — Az most elúszik. Eny- nyi áldozatot azonban —azt hiszem — meghozhatunk az árvízkárosultakért és ezt a családjaink is megértik. Sza­badság majd azután lesz, ha hazajöttünk — ősszel, vagy télen. A 75 új ház részére telje­sen új építési területet jelöl­tek ki, olyan helyen, ahol a Bejött a kánikula, a pécsi magasházakból pedig — amelyek építészeti meghatá­rozás szerint voltaképpen „csak” középmagas házak — máris jelentkeztek az első panaszok a Vízműnél: a felső szinteken nincs víz. A panasz évente ismétlődik: kellemetlen annak, aki szen­ved miatta és annak is, aki­hez címezik. A Vízműnél azt mondják: ezekben a na­pokban azokból a magashá­zakból jeleztek vízhiányt, amelyekben még nem sze­relték fel a hidrofort, nép­szerű nevén a nyomásfoko­zót. Ez is része annak, amit gyűjtőfogalomként épületgé­pészetnek nevezünk, így köz­vetett formában a középma­gas házak vízellátási prob­lémái is terítékre kerültek tegnap az Építőipari Tudo­mányos Egyesület vitadél­utánján, amelyen az épület- gépészeti tapasztalatokról volt szó. Horváth Miklós, a Pécsi Tervező Vállalat gé­pész főmérnöke, aki a vitát vezette, hogyan látja ezt az évek óta „élő” problémát? Nem csodaszer! — Először is tisztázni kell valamit — mondja. — Sze­rintem a hidrofor nem cso­daszer, bármennyire is an­nak tartják általában. Iga­zán kitűnő és célszerű be­rendezés azokban a házak­ban, amelyekben felszerelik, de megoldást csak ott hely­ben ad. Mégpedig azért, mert — vizet nem csinál. Ha a házban emelkedik a fogyasztás, a természetes nyomás lecsökken, a hidrofor bekapcsol, s a többlet-vizet a környéktől veszi el. Mi történik tehát? A szomszéd házakban csökken a nyomás. Ebből következik, hogy ott is kell hidrofor. Így elindul egy lavina, amitől — sajnos — több vizünk nem lesz. Egy pohár víz A mosdókagylóhoz me­gyünk, aprólékos pontosság­gal beállítja a csapot vé­konyka kis csordogálásra, s a vizet egy kétdecis pohár­ban fogja fel. Pontosan egy perc alatt telik meg. — Egy hibás tömítésű csa­pon, amit nem lehet elzárni, ennyi víz elfolyik. Ez napon- . ta 288 liter, több, mint az I egy főre számított napi víz- fogyasztás. Számoljunk dur­ván, és mondjuk azt, hogy a városban ez naponta 10 ezer köbméter vizet jelent? Nem sokat tévedhetünk, mi­vel aligha van háztartás, ahol ne csöpögne egy, vagy két csap. Állítását más oldalról tá­masztja alá a Vízműveknek egy pár év előtti megfigye­lése a háztartások vízfo­gyasztásáról. Legkevesebbet a családi házak fogyasztot­tak, legtöbbet a PIK-laká- sok. Üjmecsekalján 350 liter vízfogyasztást mértek napon­ta és fejenként. Az összefüg­gés? A családi házak tulaj­donosai maguk fizetik a víz­díjat, tehát jobban vigyáz­nak a fogyasztásra is és ha csöpög egy csap, nyomban meg is javíttatják. Baj van a szerelvényekkel tartottak nyolc intézmény együttműködésével. Kádár András, az Inter- kooperation RT. képviselője a Gramoxone-nal történő kukoricalevél-alá permetezés­ről tartott előadást, amit ve­tített képekkel illusztrált. A Gramoxone növényvédő­szer öt éve indult hódító útjára. Több kutató intézet­ben és állami gazdaságban már ismerik előnyeit: hatása gyors, 2—3 nappal a perme­tezés után látható az ered­mény: ez a védekezés gyor­san végrehajtható, kevesebb munkát jelent mint a kapá­lás, ennek a növényvédő­szernek a hatása a kultúr­növényre jelentéktelen, ha­mar felszívódik és bármely évszakban felhasználható, sőt esőben is lehet permetezésre használni. A levél alá permetezésnél az alapkezelés a legfonto­sabb. Az, hogy a vegyszert akkor használjuk, amikor a kukoricaszár nem nagyobb 45 centinél és a gyomnöve­kedés ne akadályozza a szó­rófejek működését, annak a kukoricaszárakra sugárszerű permetszórását. Gondot oko­zott több gazdaságban az erőgép gyorsaságának kedve­zőtlen megválasztása. Békés megyében 8—10 kilométeres sebességgel közlekedtették a permetező járművet, követ­kezménye, hogy a gyom nem kapott kellő mennyiségű vegyszert. Kukoricatáblában a hat soros permetezőgép 4—5 kilométeres óránkénti sebességet ne haladja meg. Az eredmény akkor biztosí­tott. A kukoricalevél-alá perme­tezés költsége nem magas. A Gramoxone literenként 92.40 forintért beszerezhető. Holdanként 1.7 liter Gramo- xone-t, hozzá a permetlé és a járulékos költségeket számol­va, az egy katasztrális hold „kapálási” költsége 200 Ft. A permetezőgép házilag el­készíthető. Felszerelhető ki­sebb tehergépkocsira, van olyan gazdaság, ahol az SPC—6-os vetőgépen alkal­mazták. Baranyában a Zengőaljai Állami Gazdaság működtet levél alá permetező gépeket. Üzemközbeni munkáját teg­nap délután a szilágypusztaí területen mutatták be a ta­nácskozás résztvevőinek. A tárgyalóteremből Hasba szúrta feleségét Ötven éve maturáltak — A Fantomast játszották a Búza téri moziban és mi na­gyon szerettük vólna meg­nézni. Gimnazistáknak enge­dély kellett hozzá, ami ne­künk természetesen nem volt. Ez még nem is lett volna baj, de a moziban meglátott ben­nünket — ugye jól emlék­szem — a Darvas Donát ta­nár úr... — Igen, ő volt a legna­gyobb diákleső... — Hát ilyenformán leg­alább utólag kellett engedélyt szereznünk, hogy baj ne le­gyen belőle. Bekopogtattunk a tanárokhoz, senkit sem ta­láltunk, végül aztán a Gyikos Péter tanár úrhoz mentünk, aki betegen feküdt otthon. Jóformán még el sem mond­hattuk, mit akarunk, így szólt: menjetek, menjetek! — Mi persze rögtön úgy értel­meztük, hogy mozibá men- iíinV . . . * — Ide, ide ülj mellém, er­re az oldalra. Emlékezz csak vissza, ha felhívtak felelni, ki lökdösött mindig, hogy súgjál? ... JÖVŐRE ÜJBÖL TALÁLKOZUNK... — Persze, hiszen te voltál a mohácsi vész. De a kakasra emlékeztek-e? Mindig azt mondta neki a tanár úr: ku­korékolja csak el a leckét, aztán röpüljön vissza a he­lyére ... Meglepően jól emlékeznek a diákok. Ez tulajdonképpen nem is lenne kunszt, alig né­hány napja ért véget a ta­nítás, csakhogy a fenti sza­vak öregdiákoktól hangzottak el a pécsi Nagy Lajos Gim­náziumban. Az ő számukra viszont kerek ötven eszten­deje ért véget a tanítás, leg­alábbis itt a gimnáziumban. Nagy dolog. Gondoljuk csak el, ötven meg tizennyolc — bizony, szép kort megértek már az egykori „nagylajosis- ták”. Az osztálylétszámból a ha­lál törölt ki neveket, félév­százada harminchétén kíván-' tak egymásnak boldogulást az életben, ma tizenhatan él­nek közülük. Egyetlen egy akadt közöttük, aki a távol­ság miatt nem tudott jönni: építészmérnök Floridában — de volt, aki azóta sem hagy­ta el még szűkebb pátriáját sem: dr. Szabó József főor­vos már negyvenkét éve gyógyít Baranyában. * A fényképezés is alig ért meg két emberöltőt, amikor ezek a halvány, barnás szí­nezetű felvételek készültek,- amelyek most kincset érnek számukra. A fotók a két ri­válist ábrázolják: a Nagy La­jos Gimnázium és a Reális­kola futballcsapatát. Szép emlék ez, még akkor is, ha azon a bizonyos meccsen, amit 1917-ben játszottak, a reálosok bizonyultak jobb­nak. Talán nem haragszanak meg, ha azt írom, az ötven év előtti diákok — m06t te­kintélyes, ősz öregurak — kedden délelőtt egy kicsit megint gyerekek lettek, s ha csínytevésre nem is »vállal­koztak már, az emlékek fel­elevenítése, az oly rég hal­lott diákos „csúfnevek” íz­lelgetése valamennyit vissza­adott az akkori hangulatból. ■v * — Ki volt a legkedvesebb tanár? — Nagy Vazul, az osztály­főnökünk. De van egy ked­ves tanárunk, aki ma is él: Erdélyi Guidó. Eljönni saj­nos nem tudott, de nagyon kedves levélben köszöntött bennünket. — Felolvasnák a mostani „osztálykönyvet”? — Dr. Farkas József, Ke­serű János, Horváth László, Driei Lajos, dr. Siska Valér, dr. Szabó József, Ozorai Fe­renc, Nagy György, Zsitvay Imre, Örkényi Rezső, Uhl Antal. Van közöttünk orvos, nagyprépost, mérnök, tanító, tanácsi dolgozó.. . Persze többségünk már nyugdíjban — Mikor találkoznak leg­közelebb? — Jövőre. Mi már nem do- bálóThqfunk az évekkel. D. Kónya József — Állítom, hogy nem ta­lálni WC-t, ahol nem szivá­rog a víz a tartályból. Az ún. harang alatti tömítés — tel­jesen ésszerűtlenül — ke­ménygumiból van, ez nem képes jól tömíteni. A szi­várgás miatt a kelleténél na­gyobb a szelep igénybevéte­le. Ez amúgy sem tökéletes konstrukció, tehát idő előtt tönkre megy. Alkatrészt nem kapni külön, az egészet cse­rélni kell, tehát több a költ­ség és kárbavész a színes­fém is, mivel egy szeleppel senki nem megy a MÉH- hez, inkább kidobja. így vagyunk a csapokkal is. Sok anyag megy feleslegesen ve­szendőbe, csupán azért, mert a kereskedelem nem tart ilyen kis, filléres alkatrésze­ket. És máris kész a javaslat: — Budapesten létezik már egy olyan üzlet, ahol lehet csap-alkatrészeket kapni. Miért nem lehetne valame­lyik pécsi boltot is ellátni ilyen áruval. Azt hiszem, nem fizetne rá. Tegvük hozzá: a lakosság sem fizetne rá. Olcsóbb lenne a csöpögő csapok megjaví­tása és sokezer köbméter víz maradna meg a rendes fo­gyasztásra. H. L Kedden tárgyalta a Pécsi Megyei Bíróság Szabó Mi­hály 31 éves, Pécs, Alkot­mány utca 21. szám alatti lakos bűnügyét. A férfi már több esetben külön élt fele­ségétől, akire féltékeny volt. 1970. április 24-én erősen ittas állapotban tért haza és a székről leesve elaludt a földön. A késő éjszakai órák­ban ébredt fel és lefekvés­hez készülődött. Felesége szóvátette, miért nem mosak- szik meg. Veszekedtek, majd felesége félelmében — mi­vel a férfi korábban több­ször megfenyegette, —' rend­őrt hívott. A rendőr figyelmeztette Szabót, majd felírta adatait Távozása után a veszekedés folytatódott és a még min­dig ittas férj a nála lévő zsebkéssel hasba szúrta az asszonyt. A szúrás halált okozhatott volna, ha a férfi nem hívja a mentőket. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat ember­ölés kísérletében és két év hat hónapi szabadságvesztés­re ítélte. Ugyanakkor kény­szer elvonókúrára is kötelez­te. Az elítéltnek szigorított büntetésvégrehajtási munka­helyen kell a büntetést letöl­teni. A l

Next

/
Oldalképek
Tartalom