Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

6 1970. június 20. Süssünk, főzzünk otthon!' ” "" ' ' ; Szűzsült hálóban A villányi Oportó Étterem konyhafőnöke, Schneider Fri­gyes ajánlja háziasszonyaink­nak az alábbi étrendet: 1. Csorbacsa-leves 2. Szüzsült hálóban hagymás törtburgonyával, párolt káposztával 3. Túrósszelet © Csorbacsa-leves: hozzá­valók: 25 deka csontos ser­téshús, 15 deka vegyes zöld­ség, 5 deka karalábé, 5 deka zöldborsó, 10 deka burgonya, 10 deka kelkáposzta, 5 deka rizs, fél deci tejfel, 1 evőka­nál ecet, kevés cukor, törött bors, 3 deka zsír, kis hagy­ma, zöldpetrezselyem, kis karfiol, liszt, 1 tojássárgája, zöldpaprika, paradicsom, só. A zöldséget, karalábét, karfiolt, burgonyát, hagymát apró kockákra vágjuk és zsírban megpirítjuk. Mielőtt felengedjük vízzel, finomra vágott zöldpetrezselyemmel megszórjuk, ízlés szerint megsózzuk, beletesszük a megmosott csontos húst és szép lassan főzzük. Ha félig kész a leves, akkor beleszór­juk a megmosott rizst betét­nek, az összevágott kelká­posztát, zöldpaprikát, para­dicsomot, cukorborsót (eze­ket azért később, hogy ne főjön túlságosan- szét). Ke­vés cukorral, ecettel, bors­sal Ízesítjük és tovább főz­zük. Legvégén, ha kész a leves, a tojássárgával, liszt­tel, tejfellel habarást készí­tünk és a lassú forrásban lé­vő leveshez öntjük. Pár per­cig még forraljuk, majd a tűzről levéve tálalhatjuk. (A konyhafőnök saját receptje.) © Szűzsült hálóban: hoz­závalók 2 darab szűzpecse­nye, sertéshártya vagy zsi­neg, 40 deka sertéshús, fok­hagyma, pirospaprika, só, bors. A 40 deka húst megmos­suk, ledaráljuk, ízlés szerinti sót, borsot, apróra vágott fokhagymát, pirospaprikát teszünk hozzá és kolbászhúst készítünk. Ezután a két szűzpecsenyét egyenként úgy vágjuk, hogy minél nagyobb szeletet tudjunk kialakítani belőle. A két szeletet egymás mellé ráfektetjük a hashár­tyára, megsózzuk, borssal meghintjük és a kolbászhúst elterítjük rajta, mjd nedves húskalapáccsal megütöget- jük, hogy összetömörüljön, és a két végét behajtva fel­göngyöljük. Ha van hár­tyánk, azt tekerjük rá, ha nincs, átkötjük (hurokkötés- sel, mint a szalámit. Kis zsírban, kevés vízzel félig megpároljuk, majd a sütőben szép pirosra sütjük és ha kész, rézsútosan szeleteljük, mint a szalámit. Hagymás törtburgonyával és párolt ká­posztával tálaljuk. Párolt káposzta: A fejes­káposztát felszeleteljük, be­sózzuk és pihentetjük. Zsír­ban 1—2 fej apróra vágott vöröshagymát piritu-nk és be­letesszük a jól kinyomott káposztát, majd ecetes, cuk­ros vízzel meglocsoljuk és fedő alatt lassan pároljuk, vigyázva, hogy ne essen túl­ságosan össze. © Túrósszelet: hozzávalók: 45 deka cukor, 20 deka vaj, 32 deka liszt, 6 tojás, három­negyed kiló túró, 3 deka da­ra, 10 deka mazsola, citrom- héj. A 10 deka cukorból, 17 de­lta vajból, 28 deka lisztből, 1 egész tojásból és kevés re­szelt citromhéjból tésztát gyúrunk, amit kinyújtunk és tepsibe téve megszúrkálunk, majd félig megsütjük. Addig a háromnegyed kiló túrót, 3 deka búzadarát, 3 tojássár­gáját 30—35 deka cukorral, reszelt citromhéjával össze­vegyítünk, majd beletesszük a mazsolát, a 3 tojás felvert habját és az egészet ráken­jük a félig megsült lapra. Ezután 2 tojás habbá vert fehérjébe belekeverjük a 2 tojássárgát, 5 deka cukrot, 4 deka lisztet és 3 deka forró vajat. Ezt a túró tetejére ken­jük és most már egészen megsütjük a tésztát. Csak a teljes kihűlés után szeletel­jük. Vacsora: Hideg csemegekarajt adhatunk tojásos fejessalátával. A rendes fejessalátára négyfelé vágott főit tojásokat teszünk és úgy tálaljuk. ‘Bnnftntmt« ’ Rendkívül fontos a környezetváltozás Gyerekek nyáron Napirend a szünidőben is legyen A gyerekeknek kivétel ció, ám a szülők egy részé- nélkül örömet jelent a vaká- nek éppenséggel gondot. S ez érthető is, hiszen az év kilenc és fél hónapjában megszokott otthoni életrend most megváltozik. Azokban a családokban, ahol az anya is dolgozik, kifejezetten megnyugtató volt, hogy a nap egyik felét jó helyen, az iskolában töltötte a gye­rek. Ha pedig napközibe is járt, akkor meg semmi fél­nivalója sem volt. S most hirtelen minden megválto­zik, két és fél hónapig ott­hon lesznek a gyerekek, ez pedig még akkor is problé­mákat okoz, ha az anya ott­hon van. Természetesen más gon­dok vannak a városi gyere­kekkel, s mások a falusiak­kal, és megint mások a kis­gyerekekkel és a kamaszok­kal, sót az sem mindegy, hogy egy gyerekről van-e szó, vagy több testvérről. A környezetváltozás, ha mégoly rövid ideig is tart, nagyon fontos a gyerekek számára. Az úttörőtábor, vagy a nagyobbaknál a KISZ-tábor, az iskolai ki­rándulás és a napközis tá­bor, a szülőkkel együtt töl­tött üdülés, vagy néhány hét a rokonoknál szinte megduplázza a nyár jóté­kony hatását. Kivált akkor hasznos a környezetválto­zás, ha ismeretszerzés, él­ménygyűjtésre is sok lehe­tőséget kínál. Ezért, ha mód van rá, a városi gyerekek inkább vidékre, a falusiak pedig városba, talán éppen Budapestre menjenek. Nagyon hasznos lehet ter­mészetesen a fiatalok erejé­nek és alkatának megfelelő munka is — de csak akkor, ha az nem tart egész nyá- roií. Nem kell félteni a gye­rekeket a KISZ önkéntes építőtáboraitól, a gyári, vagy a mezőgazdasági kisegítő­munkáktól, tehát a fizikai tevékenységtől, mert ez ki­fejezetten egészséges szá­mukra. S 'közben megismer­kednek az életnek ezzel a részével is, önbizalmat sze­reznek, önállóbbak lesznek, s nem utolsó sorban valami pénzt is keresnek. Pénzt, amit nem kell teljesen elr venni tőlük, s amit nem is szabad elszórniok. Isegjobb, ha valamilyen régen dédel­getett terv megvalósítására — utazásra, kerékpárra, új ruhára, azaz hasznos dolog­ra — költik a kereset több­ségét, hogy egyrészt segítse­nek a családnak, másrészt pedig maradandó legyen a nyári munka eredménye. Az általános iskolás gye­rekek zöme azonban nem fog sem üdülni, sem dol­gozni, hanem otthon tölti az egész nyarat. Mi legyen ve­lük, s azokkal a társaikkal, akik már hazatértek a tá­borozásból, vagy az üdülés­ből? Mit engedjenek meg nekik, s mit követeljenek tőlük? Mindenekelőtt arra töre­kedjenek a szülők, hogy va­lamiféle állandó ritmusa, rendje legyen a gyerekek szünidei életének. Tehát kel­jenek általában azonos idő­ben — ha nem is olyan ko­rán, mint a tanévben — s ne lustálkodjanak belátásuk szerint az ágyban. Ugyan­olyan rendszeresen tisztál­kodjanak, s reggelizzenek, mint eddig, legyen meg az állandó ideje az ebédnek, az uzsonnának, és a vacso­rának is. És programjukban éppúgy legyen munka — takarítás, mosogatás, ház körüli teendő —, mint játék és szórakozás. Csak most az utóbbiakra tevődik a hang­súly. Nincs szomorúbb lát­vány, mint az unatkozó gye­rek. A szülőknek tehát azon is tömiök kell a fejüket, hogyan segíthetnék fiaikat és lányaikat újabb, neme­sebb szórakozásokhoz. Engedjék meg nekik, hogy nézzék a televízió szünidei programját, hogy rádiót hall­gassanak — esetleg éppen a vakációra vett táskarádiót, — s ne vegyék rossznéven, hogy most többet járnak moziba, mint eddig. Meg­felelő felügyelettel rendsze­Virágok a lakásban Vegetatív szaporítás Jói szaporíthatjuk szobanövé­nyeink közül törzsdugványról a Monstera — népszerűén filodend- ron — Diffenbachia, Aglaonema különböző szép változatait. Ezek a növényeink néhány év alatt többnyire felkopaszodnak, a hosszú törzs végén csak 2—3 levél van és így már nem díszei lakásunknak. Az ilyen növénye­ket szaporításra célszerű felhasz­nálni a követkzőképpen: A felső leveles részt mint fej­dugványt levágjuk, és nedves folyami homokba helyezzük mintegy 8—10 cm mélyen. A le­vágott fejdugvány alatti részt, a törzset feldaraboljuk, úgyhogy minden darabon legyen egy vagy két ép szem. Ezeket a törzsön jól látható levélalap közelében találjuk. A törzsdarabokat ez­után folyami homokba úgy ül­tetjük be vízszintesen, hogy az egész dugványt kb. fél cm ho­mokréteg fedje. A Monsterák feldarabolása esetén, ha léggyö­kerei is vannak, akkor ezeket — rövid részt hagyva csak meg — levágjuk. A Diffenbachia vagy Aglaonema fajok törzsdugványo­zása is hasonló módon történik azzal a különbséggel, hogy ezek fejdugványait szobai üvegszek­rényben kell meggyökereztetni. A fiatal, meggyökeresedett, cse­répbe ültetett növények szebben fejlődnek szobai üvegházban vagy üvegbúra alatt. Sikeresen szaporíthatjuk ott­honi körülményeink közepette azon növényeinket is, melyeken sarjak fejlődnek. Ilyenek pl. a Broméliák, Cholorophytumok stb. A sarjakat legtöbb esetben már gyökérrel együtt tudjuk levá­lasztani az anyanövényről. A Cholorophytumok esetében pl­ánnak indáin kis növénykék fejlődnek, melyek már kész, gyökeres állapotban választha­tók le és közvetlenül be is ül- tethetők cserepekbe, virágföldbe. Nagyszerű szaporítási lehetősé­get jelent a szobakertészkedők számára a vízben való gyökerez- tetés. Sok szobanövény szaporí­tása megoldható ezzel a mód­szerrel. Lényeges, hogy a víz elég meleg legyen — 25—30 C fok. Ezért hűvösebb időben, gyengébb napsütés esetén teljes napon is tarthatjuk. A gyökér­képződés sokszor már 2—5 na­pon belül megindul. E módszer azért is érdekes, mert a gyöke­rek fejlődését napról napra meg­figyelhetjük az átlátszó üvegben. Ugyanis más szaporítási módnál erre nincs lehetőség. Szobanövé­nyeink közül az Aglaonema mo- destum nemcsak meggyökeresp-- dik, hanem évekig akár el is tartható vízben föld nélkül. Ugyanígy a Tradescantiák is hosszú ideig megmaradnak víz­ben és erőteljes gyökérzetet fej­lesztenek. A vízben gyökereztetés sok szoba- és kertinövény szaporítá­sával kapcsolatos gondját szün­teti meg a nővénykedvelőknek. A megfelelő gondosság azonban e módnál' is szükséges. Pl. a meleg égövi növények hideg he­lyen, hideg vízben nem gyöke­resednek meg. Ugyancsak káros lehet a víz összetételének a megromlása is. Erre ügyeljünk és ha szükséges cseréljük ki ide­jében azonos hőfokú tiszta víz­zel. A vízben gyökereztetett nö­vények alkalmasak arra, hogy vízkultúrában neveljük tovább őket. Vízkulturás növényeinket tehát lehetőleg e módszerrel sza­porítsuk. Győry Miklós résén strandolniok is kell a gyerekeknek. És az olvasás sem felesleges. írassák be őket ifjúsági könyvtárba, esetleg a szülők is hozhat­nak olvasnivalót az üzemi könyvtárból. Aztán a nyelv- tanulásra is megfelelő idő a nyár, ha van ambíció a gye­rekekben, s nem csupán tan­anyagként kívánnak foglal­kozni nyelvekkel, hanem azért, hogy azokat beszélni is tudják. Ám leckeszerűen semmivel se foglalkozzanak — még a javítóvizsgára bu­kottak is legyenek szabadok legalább a nyár egyik felé­ben — s inkább arra töre­kedjenek a szülők, hogy ér­dekes kisegítő olvasmányok­kal ébresztgessék a fiatalok ismeretszerzési vágyát A Centrum Aruház bemutatója Gyermekruhák 0 Aki a lezser ruhákat szereti, nadrágjához pulóvert és az egy­re divatosabbá váló kötött mel­lényt viseli, 0 Ilyen az elegáns kamasz alkal­mi öltöny: sötét terliszterből, egy­soros gombolással, három gomb­bal készült. A fehér csipkés zsebkendő és a fehér ing teszi igazán elegánssá. 0 A bakfisok divatja kedves és üde. Legkedvesebb ruhadarab­juk idén a tarka nadrágkosztüm. ® Hűvösebb nyári napokra célsze­rű viselet a kockás szövetből ké­szült nadrág és a jól mosható, műszálas garbónyakú pulóver. A kislány ruhája szövetből ké­szült, elől középen tűzés dísszel és fehér pikégallérral. ® A két fiú viselete ugyancsak hűvös napokra való. Egyikük kockás nadrágot és hozzáillő szí­nű gyapjúpulóvert visel. A má­sik sötét nadrágot és garbó puló­vert mutat be. 0 Ünnepélyes alkalomra készül­tek ezek a fehér ruhácskák. A bal­oldalit hímzett, rátett zseb, a jobboldalit divatos gombok díszí­tik. Ä hetedik mennyországban A magatartáskutatók szá- ! mára nem jelent mást mint 1 egy továbbfejlesztett táp­lálékátvitelt, az orvostudo­mány számára azonban egy sajátos egyéni tudományt: a csók. Dr. Herbert Löllgen lever- kuseni orvos „A csók orvosi szemszögből” című cikké­ben közel 100 tudományos iratot dolgoz fel ehhez a té­mához — elegendő anyagot egy kimerítő csók-analízis­hez. Abban a pillanatban, ami- j kor az ajkak és a nyelvek J egymáshoz érnek — dr. j Löllgen szerint — orvosilag a következő történik: először is az agy reagál. A nyelv ide­ges riadót vált ki az ötödik agyideg harmadik ágában. Innen jut el a csók-üzenet — ami minden másfajta infor­máció előtt elsőbbséget élvez — az idegek magjába és pil­lanatok alatt előidézi a ge­rincvelő meghosszabbodását. Egyidejűleg lezárul az agy­ban a legtöbb összeköttetés és a csókolózó úgymondván a hetedik mennyországban érzi magát. A csók minden­esetre jelentős többletmunkát okoz az agynak: a medence térségének nagy idegcsomóit értesítik, a mellékvesék pa­rancsot kapnak arra, hogy több adrenalint helyezzenek szabadba, a gyomornyálka- mirigyeknek több inzulint kell termelniök és a szexual- mirigyeknek adott jelzéseket sem szabad elfelejteni. Természetes, hogy a szív sem marad nyugton csókoló­zás közben. Percenként 150- re is felemelkedik a szív­verés. A vérnyomás a nor­mális 120-as szintről a tem­peramenttől függően 180-ra is felszökhet. A csókolózók a szó szoros értelmében nem kapnak elég levegőt, egyre gyorsabban kell levegő után kapkodniuk, hogy gyorsan keringő vérüket elegendő oxigénnel el tudják látni. Az értelemnek az agykéregből jövő hangja ilyenkor elül anélkül, hogy meghallgatásra találna. Az érzés uralkodik. mindenek fölött. A szerelmespárok érthető- leg nem sokat törődnek a testükben ismételten végbe­menő „forradalommal”. Épp­oly kevés jelentőséget tulaj­donítanak annak a kérdés­nek is, hogy a csók higiéni­kus-e. És ez rendben is van így. Dr. Löllgen u. i. kimu­tatta, hogy a csók által töb­bek között esetleg olyan be­tegségeknek a kórokozóit Is tovább lehet adni, mint a szamárköhögés, diftéria, tu­berkulózis, himlő és sárga­ság. Csorbítaná-e ennek a tudata valamiképpen a csó­kolózás örömeit? A tapasz­talatok szerint egyáltalán nem. A 17 és 21 év közötti fia­taloknál hébe-hóba fellépő ún. „csókbetegséget” sem kell túl tragikusan venni. A könnyű allergia újra eltű­nik, ha a kedvelt barátnő megváltoztatja púderét vagy ajakrúzsát és esetleg arcki- festés nélkül jön el a legkö­zelebbi randevúra. A száj­víz ezzel szemben teljesen ártalrriatlan. Azonkívül a rágógumihoz és a klorofil- tablettákhoz hasonlóan üde leheletről gondoskodik — a csók, illetve a csókolózás egyik fontos előfeltételéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom