Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

1970. június 20. jniTvantmi napio Napirenden az idegenforgalom Vigyázat! A padka laza Nemzeti park Obánya környékén Szállodaépítést, a vendéglátás fejlesztését sürgeti a Megyei és Városi Tanács vb-a Hosszú lenne felsorolni, mi mindent szeretne megvalósí­tani a IV. ötéves terv idő­szakában a megyei és a pé­csi idegenforgalmi hivatal. Néhány olyan beruházás azonban, mint a misinai tv- étíerem és presszó, a déli vá­rosrészben épülő 3000 ada­gos étterem, a harkányi gyógyszálló, gej telni engedik, hogy a következő tervidő­szakban többet költhet' ide­genforgalmi rendeltetésű ob­jektumokra Baranya, minf az elmúlt öt esztendőben. A Baranya megyei és a Pécs városi tanácsi végrehajtó bi­zottság tegnap tartott együt­tes ülésén egyébként nem­csak terveikről, hanem kö­zelmúltban végzett tevé­kenységükről is beszámoltak az idegenforgalmi hivatalok. Beszámolójukból kiderült, hogy 1960—1969 között meg­kétszereződött megyénkben a szállásigényes idegenforga­lom, a külföldiek száma tíz­szeresére, az egynapos kirán­dulóforgalom ötszörösére emelkedett. A beszámolónál azonban érdekesebb volt a vita, amely kevés dicséretet tartalmazott, annál éleseb­ben hívta fel a figyelmet a vendégfogadásunkkal kapcso­latos hiányosságokra. Szoyka Pál azt fejtegette, hogy Pécs és Baranya ide­genforgalma megfelelő szál­lodakapacitás nélkül nem lehet teljes. Korszerű pécsi szállodára van szükség. Mon­danivalóját alátámasztotta dr. Tamás Györgynek, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács titkárának az a megál­lapítása, hogy Baranyában az országos átlagot meghala­dó a forgalomfejlődés. A szállodaépítés tehát elsőran­gú feladat Pécsett. Ugyan­csak fontos az autóbuszfor­galom javítása. A megfelelő szállodakapacitás és a jó köz­lekedés az idegenforgalom kulcskérdése. Dr. Diófási La­jos szerint a manapság szo­kásosnál nagyobb udvarias­sággal, előzékenységgel kel­lene fogadni vendégeinket A megye és a város határából hiányoznak az idegeneket jól eligazító többnyelvű táblák. Felhívta a figyelmet a Pécsi Állami Gazdaság üszögpusz­tai üzemegységének gondo- zatlanságára, a puszta ugyan­is nem idegenek szemének való látványosság. Végül bí­rálta az orfűi autóbuszközle­kedést, melyet ma még nem a közönség szükségleteihez szabnak. Dr. Szotáczky Mi­hály a vendéglátás nívóját bírálta. Vidéken örömteli ja­vulás tapasztalható — mon­dotta többek között —•, Pé­csett ugyanakkor színvonal- csökkenés következett be. Az egységek — még az idegen- forgalmi szempontból oly fontos Olympia is! — kopot­tak, kocsmai színvonalúak. Dr. Borda József, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője a következő­ket javasolta: kezdődjék az idegenforgalom optimális szükségleteit kimunkáló vizs­gálat Pécsett és Baranyában, s erre épüljön a IV. ötéves tervre előirányozható fejlesz­tés. Jakabos Zoltánná osz­tályvezető a vendéglátószak­ma nehézségeiről beszélt. A vendéglátás jelenleg egyik legfőbb problémája, hogy rendkívül alacsony a fej­lesztési alapja. A vendéglá­tóegységek jelenlegi állapo­ta, valamint ez a tény a sza­bályozó módosítását tenné szükségessé. Dr. Nagy Gyula a pécsi és a megyei idegen- forgalmi hivatal összevoná­sának előnyeit ecsetelte. Dr. Galabár Tibor a pécsi szál­lodaépítési tervekről szólva elmondta, hogy tárgyaláso­kat folytattak a Hungar- Hofels-szel. Az építéshez szükséges kb. 80 millió fo­rintot a pécsi és a megyei tanács közösen teremtenék elő. Azóta azonban, hogy ezt a tényt közölték tárgya­lópartnerükkel, a tárgyalá­sok megszakadtak. Dr. Gala­bár Tibor jogosnak vélte a vendéglátás színvonalát ért bírálatokat és hangsúlyozta, hogy a nívót nem elsősorban helyiséghiány határozza meg. Példaként említette, hogy a Jókai téri tej bisztróban nem tudják megoldani a városba tömegével érkező diákok ét­keztetését, ugyanakkor a Jó­kai. téri Elefánt vendéglő egész délelőtt zárva tart Csendes László arról beszélt, hogy a szállodaépítés célcso­portos feladat, s így a Bel­kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy mely terüle­teken épüljenek szállodák, következésképpen a Belke­reskedelmi Minisztérium so­kat tehetne annak érdeké­ben. hogy Pécsett költségve­tési juttatással szálloda épül­hessen. Palkó Sándor a megye ne­hézségeiről szólva elmondot­ta, hogy az egyre növekvő idegenforgalom időnként el­látási gondokat okoz. Meg­említette, hogy bár egyre több vendéget fogad a me­gye, „húskerete” az évek so­rán változatlan maradt. Ja­vasolta, hogy a vendéglátás javítása érdekében tűzzék napirendre a vendéglátás de­Ez év januárjában kezdett hozzá Bocz Gyula fiatal pé­csi szobrászművész, a Sopia- na gépgyár dolgozója egy hármas tagoltságú égerfa dombormű elkészítéséhez. A domborművet a gyár kul­túrtermébe szánta, öt hóna­pi munka után tegnap dél­után három órakor gyűltek össze a gyár dolgozói, művé­szetkedvelők, gyári és társa­dalmi vezetők, hogy részt vegyenek a leleplezési ün­nepségen. Török László, a gyár igaz­gatója köszöntötte a megje­centralizálását, s az ezzel kapcsolatos előterjesztést még ebben az esztendőben vitas­sa meg a végrehajtó bizott­ság. Végül Óbányáról szólt a megyei végrehajtó bizottság elnöke: Óbányát és környé­két nemzeti parkká kell nyil­váníttatni, meg kell tiltani a parcellázást, s ezt a ter­mészeti egységet jelenlegi szépségében kell megőrizni az ufókor számára. Az együttes vb-ülés meg­állapításai, az elhangzott ja­vaslatok, amelyekről a jegy­zőkönyvekből részletesen tá­jékozódhatnak az érdekeltek, helyenként befektetés nélkül is fellendíthetik Pécs és Ba­ranya idegenforgalmát. H. M. A szent lőrinci felüljáró Autóút Pécs és Szentlőrinc között Foto: Medveczky László Pécstől az Adriáig A 12-es AKÖV menetrend szerinti új járata utasaival, a vállalat vezetőivel, közle­kedési szakemberekkel, új­ságírókkal, már megtette első útját Pécs—Zágráb—Za­dar—Biográd felé és vissza. Kedden 11,40-kor indította el Pintér József gépkocsive­zető a CG 07—23-as rend­számú Ikarus 55-öst és csü­törtökön este, több mint ezerkétszáz kilométeres út lenteket — közöttük Szent- istványi Gyulánét és Wieder Bélát, az MSZMP pécsi vá­rosi bizottsága titkárait — és átadta a szót Bükkösdi Lászlónak, aki néhány mél­tató mondat kíséretében át­adta a domborművet. Az égerfa dombormű a kultúrterem főfalán foglal helyet Témája: az ember, a munkát végző, vágyait va­lóra váltó, hatalmas erőfe­szítésekre képes ember. A domborművel újabb szép és érdekes látnivalóval gyara­podott Pécs. után, váltótársa, Mutzhaus Ferenc közölte a volán mel­lől: — Pécs,- végállomás, szí­veskedjenek kiszállni! A pécsi Volán iroda új szolgáltatása lehetővé teszi, hogy az Adriai-tengerpart néhány szép üdülőhelyét ké­nyelmesen megközelíthessék az üdülni vágyók. Csodála­tosan szép természeti kör­nyezetben, számtalan látni­valót kínál ez az utazás. Az első estét Zágrábban töltöttük, majd Karloyác, Plitvice érintésével, végig­haladva a Velebit hegyvonu­lat fehér sziklákkal övezett, kanyargós szerpentinjein, ér­keztünk meg a tengerhez. Eltérve a menetrendtől, min­denki kívánságára megállt autóbuszunk a hegyoldalon, hogy gyönyörködjünk a ten­ger csodálatos látványában, a víz kékségében, a hegy­ormok vakító fehérségében, a vízből egymást követően ki­emelkedő kis fehér szigetek sokaságában, és az alattunk húzódó kis • tengeri üdülő­hely, Karlobag panorámájá­ban. Ezt követően a tenger partján folytatódott az uta­zás, közel 100 kilométer megtétele után érkeztünk Zadarba, az igazán hangu­latos, jellegzetes kis kikötő­városba. Húsz kilométer maradt a végcélig, Biográ- dig, mely egyre szépülő, fej­lődő üdülőhelye a dalmát tengerpartnak. Természetesen az első út tartogatott nem várt megle­petéseket is. Alig haladtunk 60—70 kilométert Bjelovár felé, amikor egy közlekedési baleset tartóztatta fel autó­buszunkat. Egy nyugatnémet személygépkocsi és egy te­herautó ütközött össze, kö­zel két órás késést okozva járatunknak. Bjelováron már kellemesebb körülmények között tértünk el a menet­rendtől: a 12-es AKÖV ju­goszláviai partnervállalatá­nak. a Cazmatrans-nak helyi vezetői köszöntötték az első járat utasait. Eléggé megkés­ve érkeztünk Zágrábba, ahol a _ jugoszláv Generálturist- nál lekötött szálláshely még nem állt a rendelkezésre, mi­vel az erre a célra kijelölt Száva-partí diákotthonokból még nem költöztek ki a la­kók. Néhány hétig az uta­sok Velika Goricában, Zág­rábtól 16 kilométerre, egy szép,, új, csendes kis panzió­ban szállnak majd meg. Másnap hajnalban indul­tunk tovább a tengerpart felé. Ezen az útszakaszon is volt meglepetés bőven! Leg­szebb része a magas hegyek övezte, ' haragoszöld színű Plitvicei. tavak mentén ha­lad, mely különösen próbá­ra tette a gépkocsivezetőket. Volt olyan kanyar is, ahol csak kétszeri hátramenet után tudták folytatni útju­kat. A tengerparti útszaka­szon is figyelni kellett, mert a kanyargós utak szélén mély szakadékok húzódtak. Négy-öt helyen vettünk ész­re balesetekre emlékeztető fakereszteket, rajtuk voláno­kat, koszorúkat. Érthető, ha volt egy kis késés a végcél­nál. A megállás csak rövid ideig tartott, de arra elég volt, hogy néhányan megfü- rödjünk a 20—22 fokos, sós tengerben, elkísérjük az el­ső * utasokat, az öreg bere- mendi cementgyár dolgozóit, akik jugoszláviai testvérvál­lalatuk Fruska Gora nevű üdülőjébe utaztak kéthetes pihenésre. Nemcsak őket, ha­nem a rövidesen visszaindu- lókat is várta a kiadós uzsonna, az elmaradhatatlan Vinjak és a sör... Vissza­felé az út nagy részét sötét­ben, esőben tettük meg, ami még félelmetesebbé tette a Velebit sziklás csúcsait és meredékeit. Itt aztán tény­leg erősen kézben kellett tar­tani a volánt! Végezetül azokról a lehe­tőségekről, melyeket a Vo­lán iroda biztosít. Zágrábig 80, Biográdig 189 forint a menetjegy ára. Zágrábban 100 forintért, a tengerparti üdülőhelyeken 60—70 forin­tért biztosítanak szálláshe­lyet. Természetesen zágrábi kétnapos, tengerparti egy, vagy kéthetes megszakítással az út kényelmes, élvezetes, nem oly fárasztó, mint azok­nak az utasoknak, akik 1 ezt elsőként egyszerre járták vé­gig. Ezé-t gondoljuk, hogy a nyáron sok utasa lesz majd ennek az új járatnak. Mitzki Ervin A Pécs és Barcs közötti 63 kilométer hosszú útszakasz Pécs és Szentlőrinc közötti szakaszán megtörtént a mű­szaki szemle, illetve az át­adás, átvétel. Ezzel az új útvonalon ideiglenes jelleg­gel megindult a járműfor­galom. A^ autóúton egyelőre csak Szentlőrinc belterületéig az oroszlói útelágazásig le­het közlekedni. Ott a terelő­n.víl mutatja a forgalom irá­nyát. ‘ Balra kell fordulni egy utcába, majd a régi mű­úton haladva a felüljáró mellett hajtva jutunk to­vább a főközlekedési útra. A hét méter burkolatszé­lességű és 12 méter korona- szélességű út padkája az esőzés következtében laza. A közlekedésrendészet kéri a járművezetőket, legyenek óvatosak, a padkára ne hajt­sanak, mert balesetveszélyes, egyébként a figyelmeztető táblákat is elhelyezik. A Szentlőrinc—Kacsóta kö­zötti útszakasz műszaki át­adása, átvétele folyamatban van. Hivatalos forgalomba helyezése — a szentlőrinci felüljáróval együtt, — június végére várható. A birtokbavétellel jelen­tős állomáshoz érkezik az útvonal korszerűsítésének több éves programja. Elké­szül a 6-os számú budapest— pécs—barcsi I. rendű főút­vonal az ország főúthálóza­tának egyik fontos szakasza. Tervezője: az Űt- és Vasút­tervező Vállalat. Építtető: a 1 KPM Közúti Főosztály irá­nyításával a KPM pécsi és kaposvári Közúti Igazgató­sága. Kivitelezők: a kapos­vári és a pécsi Közúti Építő Vállalat és a Kaposvári Asz­faltútépítő Vállalat. A Pécs és Barcs közötti 6-os útszakasz építésére több mint 225 millió forintot for­dított népgazdaságunk. — nist — Az Ólíoríudomáim J Társaság ülése Az ókortudomány művelői a magyar klasszika-filológia nagy halottjáról, Trencsényi-Waldapfel Imréről emlékeztek meg pénte­ken a Magyar Tudományos Aka­démián az Ókortudományi Tár­saság felolvasó ülésén. Harmatba János akadémikus alclnök kegyeletes szavakkal méltatta a társaság elhunyt el- j nőkének egyéniségét és mun- | kásságát. aki hitvallásául Teren- tius jelmondatát választotta: | „Ember vagyok, ezért semmi j sem lehet számomra idegen, ami emberi”. A humanitás, az em­berség eszményének egyetemes I érvényességét vallotta, ez a meg- ) győződése tette lehetővé számá­ra, hogy elsőként vizsgálja és fogalmazza meg az ókortudo­mánynak a szocialista társada­lomban megvalósítandó új fel­adatait. Humanizmus és marxiz­mus című munkájában az ókor humanista szemléletét hangsú­lyozta, ez a humanizmus azon­ban most már szocialista huma­nizmus, amely minden ember számára biztosítja természetadta lehetőségeinek kibontakoztatását. A humanizmus és a marxiz­mus, e két szemlélet egysége hatotta át életművét, ez ötvözte egységbe nemzetközileg is elis­mert tudományos eredményeit — állapította meg Harmatta János. Az emlékbeszéd után a tudo­mányos előadások hangzottak eL Dombormű a Sopianában

Next

/
Oldalképek
Tartalom