Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-13 / 110. szám

1978. mftjus 13. sunantmt ndpio 3 A lakásügy — társadalmi ügy (II.) Az állam és a lakosság együttes erejével As világos, hogy több lakás csak akkor lesz, ha több épül. Nem mindegy azonban, ho­gyan, hol, milyen forrásokból, s a lakosság milyen arányú aktív részvételével. A lakás­építés és elosztás mai rend­őrének legfőbb problémája, ..ogy a növekvő építés elle- ére is „újratermelődik” a la­káshiány, s ez fékezi egyes rétegek szociális helyzetének javulását, nehezíti a fiatalok családalapítását, hátrányos a népszaporulat alakulására is. A gyorsabb, érezhetőbb javu­lás érdekében lényegbevágó változtatások indokoltak a la­kásépítés, -elosztás és lakbér- fizetés egész eddigi, egymás­sal összefüggő komplex rend­szerében. Mindenekelőtt: a párt- és kormányhatározat 1975-ig minden eddiginél nagyobb arányú, legalább 400 ezer új lakás felépítését tűzte ki cé­lul. Ez a befejező időszaka lesz a 15 éves lakásépítési tervnek: az egymillió lakás felépítése, amely 1960-ban kezdődött, 1975-re valósággá válik. Az összes lakások mint­egy kétharmadát a városok­ban és a kiemelt települése­ken építik, s a budapesti prog­ram olyan, hogy a lakáshely­zet itt az országos átlagot meghaladó arányban javul majd. Az utóbbi években átlago­san 63 ezer új lakás épült, a következő öt évben évi 30 ezer felépítése a cél. En­nek anyagi-műszaki, tervezé­si, építő- és építőanyagipar, valamint kommunális feltéte­leit biztosítani állami, taná­csi feladat, az eddigieknél nagyobb arányú népgazdasági beruházásokkal. Az öt év alatt központi költségvetésből, a tanácsok lakásépítést szol­gáló bevételeiből, továbbá a vállalatok, intézmények erre fordítható pénzforrásaiból összesen mintegy 180—200 ezer új (bér- és szolgálati, va­lamint értékesítésre szövet­kezeti) lakás énül; ez a teljes 400 ezres programnak mint­egy a fele. Az összlakásépítésnek leg­alább 55—60 százalékát kor­szerű építési technológiával készítik; az állami lakások átlagos nagysága két szobát kell, hogy elérjen; a lakások és házak technikai felszerelt­ségénél, átlagos emeletmagas­ságánál tartani kell a már ki­alakult nívót. Emellett azon­ban — a különböző igények­re, anyagi lehetőségekre fi­gyelemmel — egyszerűbb ki­vitelű, olcsóbb lakások is ké­szülnek. S külön részfeladat: elősegíteni, hogy a fiatal há­zasok, a nyugdíjasok, az egyedülállók növekvő része megszabadulhasson a drága albérlettől, s kulturált szál­láshoz, olcsóbb lakószobához jusson. Az állami központi forrá­sok mellett a lakásépítés te­rületén is bővül a tanácsok önállósága: a lakásépítést szolgáló tanácsi pénzügyi ala­pok felhasználásáról maguk dönthetnek majd s joguk lesz a különböző építési formák (állami, szövetkezeti, vállala­ti, társas, magán) arányainak helyi kialakítására is; a ki­dolgozásra kerülő jogszabá­lyok alapján maguk alakítják majd ki a helyi lakásgazdál­kodást. Amint látható: a lehetősé­gekhez képest maximális ál­lami lakásépítésről van szó, de emellett ugyanilyen fon­tos: a lehető legnagyobb mér­tékben növekedjék a lakos­ság részvétele, anyagi hozzá­járulása is a lakásproblémáié megoldásában. Ennek megfelelő döntő vál­tozás: 1971. július 1-től senki sem kaphat ingyen lakást. Az arányosabb, igazságo­sabb teherviselés érdekében is kerül bevezetésre az új bér- és szolgálati lakások ki­utalásánál az egyszerű építési hozzájárulás fizetése; régi la­kás kiutalása esetén pedig az építési hozzájárulással ará­nyos — lakáshasználati díj. Ezek összege 10—40 ezer fo­rint lehet a lakás nagysága, minősége szerint. Hogyan és kik javára érvé­nyesülnek majd a kedvezmé­nyek, s melyek lesznek azok? A részletezés teljessége nél­kül: háromféle kedvezmény lehetséges. Az egyik: áren­gedmény a lakás építési költ­ségéből. Ennek formája a szövetkezeti lakások építésé­nél, illetve vásárlásánál álla­mi árengedmény az építési költségből, illetve dotáció az építési költséghez. Összege kb. 20 ezer forint E mellett az állam kedvezményt és en­gedményt ad a városi és ki­emelt településű társasházak, szövetkezeti lakások építésé­nél, illetve vásárlásánál: gyer­mekenként és eltartottak után személyenként 20—30 ezer fo­rintot. Az összes kedvezmény felső határa az építési költ­ség 40—45 százaléka lehet Fiatal házasok lakásépítésé­nél a gyerekek után járó ked­vezményt — két gyermekig — megelőlegezhetik. Vagyis a fészekrakó házaspárt már ele­ve két gyermekesnek számít­ják, feltételezve természete­sen, hogy bizonyos idő — mondjuk pL öt év — múltán valóban meg is születnek a gyerekek. Ha nem, az előle­gezett kedvezmény természe­tesen — utólag — érvényét veszti. A másik kedvezmény: a gyerek és eltartottak után személyenként 20—25 száza­lékkal, de legfeljebb 80 szá­zalékig csökkenthető a kiutalt bérlakásoknál az építési hoz­zájárulás, illetve a lakáshasz­nálatbavételi díj. A fiatalok az esetben is megkapják az imént már említett „előle­get”, sőt a befizetendő összeg egy részére részletfizetési kedvezményt is kaphatnak. A kedvezmények harmadik csoportja a különböző for­mákban építkezőknek nyúj­tott pénzügyi támogatás. Ezek érvényesülhetnek az előtaka- rék osság beszámításával, a, kamatnál, a hitelösszeg, atör­A SELLYÉI MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA növénytermesztő gépész szakmában felvételt hirdet• Jelentkezhetnek a 8 általános osztályt most végző, vagy korábban végzett fiatalok, közvetlenül iskolánknál. Juttatások: Az új szakmunkástörvényben előírt havi ösztöndíj és egyéb juttatások. Minden tanulónak tanulóotthoni elhelyezést biztosítunk és teljes ellátást. Részletes felvilágosítás az iskolánál. MEZÖGAZDASÄGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA, SELLYE, ZRÍNYI U. 2. SZÁM. TELEFON: 60. lesztési idő megállapításánál stb. Itt is elsősorban a gyer­mekes családok, s a fiatal fé- szekrakók kaphatnak na­gyobb előnyöket. A társasházak, szövetkezeti és öröklakások építői, vásár­lói eddig is kaptak állami do­tációt, 1968-as árakon számol­va az említett sorrendben mintegy 30, 54, illetve 60 ezer forintot, vagyis az államnak ennyivel kevesebb térül visz- sza az építési költségekből. Ez a dotáció azonban burkolt, s élvezői számára ismeretlen volt így nem is méltányol­hatták. Most az árengedmé­nyek, dotációk, kedvezmé­nyek nyílttá válnak, a tudo­mására hozzák azoknak, akik kapják, s ami a legfőbb: a nagycsaládosok, a családala­pítók, elsősorban szociálpoli­tikai szempontokból, s az ed­digieknél kiegyenlítettebben arányosabban, igazságosabban élvezhetik majd. Mint ismeretes, a különbö­ző ellentmondások feloldása érdekében 1970. július 1-i kezdettel egységes elvek alap­ján a lakbérek újjárendezé- sére is sor kerüL Sz. S. Az Ember tragédiája arabul örvendetesen emelkedik az UNESCO támogatásá­val megjelenő magyar vonatkozású kiadványok száma. Ez év első hónapjai­ban négy újabb kötettel gyarapodott a magyar vo­natkozású UNESCO-gyűj- temény. Francia és angol nyelven kiadták Dercsé- nyi Dezső „Magyarországi műemlékvédelem” című munkáját, angol nyelven megjelent Németh Lajos „Modern magyar művé­szete” és a szódás-szikes talajok vizsgálatával fog­lalkozó jereváni tudomá­nyos szimpóziumnak a Magyar Tudományos Aka­démia által feldolgozott anyaga. Végül a klasszi­kus magyar irodalom egy remeke is képviselteti magát az újonnan meg­jelent könyvek között: arab nyelven indult hó­dító útjára Madách Imre „Ember tragédiája”. Baranyai művésztelepek — nyitás előtt Május végéig látható a kerámia- kiállítás Siklóson Az egyik baranyai művész­telepen már meg is kezdő­dött az idény. A villányi al­kotóházban még az ősszel kifestették a lakószobákat, kiegészítették a berendezést, most tavasszal pedig uj kő­faragó szerszámokat szerez­tek be. Május eleje óta már néhányan dolgoznak is a régi kőbanya területén, lak­nak az alkotóhazban. A fő­idény a júniusban kezdődő szimpozion lesz, amikor kül­földi művészeket is varnak Villányba. Májustól szeptem­berig havonta más-más nyolc fiatal művész dolgozhat az alkotóházban, akár követ fa­rag, akár fest vagy rajzol ez- idő alatt. A kőszobrászok számára továbbra is fenn­tartják azt a lehetőséget, hogy ha a közeli kőbányákból kiválasztanak maguknak egy-egy követ, azt odaszállít­ják' a Gyimóthy villához. Az itt készült alkotásokból már­is együtt van a kiállítás, amit június 14-én nyitnak Egykor irigyelték, ma nem kell Miért lett másodrangú iskola a gimnázium? A baranyai szülők véleménye — Bővíteni lehetne az érettségihez kötött szakmák körét — Gimnazista? Akkor a középiskolások felső tízezré­hez tartozik! A régi rendszerű közép­iskolák ranglistáján ez volt a gimnázium helye, s ekként irigyelték az ebbe az isko­lába járó diákokat. De el­múltak a régi iskolák, el a nyolcosztályos gimnáziumok és elmúltak az irigykedések is. Sőt, ha így megy, akkor néhol lassan kihalnak még a mostani négy osztályos gimnáziumok is, annyira nem irigylik ezeket. Pécsett nincs baj, de beszéltünk a Megyei Tanács művelődésügyi osz­tályával, ahol aggódva tet­ték elénk a számokat. A számok Idén szeptemberben 14 gimnáziumi első osztály in­dul a megyében, s ha nem negyvennel, hanem csak har­mincöttel számítjuk az osz­tálylétszámot, ez akkor is 490 gyereket kíván. És há­nyán jelentkeztek? — Ket­tőszázhetven gyerek 4800 nyolcadikos közül. Ebből 193 leány, továbbá 136-nak a szülei fizikai dolgozók. Pe­dig ma már rendelkezés ír­ja elő: megyei gyerekek csak olyan gimnáziumi osz­tályba iratkozhatnak be Pé­csett, amilyen lakóhelyükön, vagy annak közelében nin­csen. Ugyanakkor a nyolc szak­középiskolai első osztály 280 helyére 390 gyerek jelentke­zett. Mert ott szakmát is kap. Nem szólva a szak­munkástanuló intézetbe je­lentkező ezrekről. Egy fiú Tizennégy éves, kicsit még szöghajú, fülcimpája alatt — mint a Fiastyúk körül — néhány pattanás és szeretne egy farmernadrágot. Ennek érdekében ne írjam ki a ne­vét, mert „ugye az apikám... szóval akkora tenyere van neki” ... — Milyen volt a félévi bi­zonyítványod? — Négy egész négy tized. — És miért nem mégy gimnáziumba? — Már eddig sem akar­tak odaadni, mert kell a pénz, minél előbb kell. De a tél végén az apikám bent feküdt a kórházban, a hong­kongi miatt és ott látta, hogy a fiatal doktor néninek 1700 forint a fizetése, borravaló sem igen divat, meg nem is szabad, és a nővérnek akkor emelték fel 1800 forintra. És akkor végleg nem lett semmi a gimnáziumból. De a nevemet ne ... Mi a baj? Ha nevet nem is írunk le, de azért le kell írnunk, hogy nincs egészen igaza a papának és más jól tanuló gyerek papájának sem. Mert valóság, hogy az egyetemre, főiskolára a jelentkezőknek csak kis részét veszik fel. Az is igaz, hogy nemcsak néhány doktor néninek, ha­nem sok értelmiséginek ke­vés a fizetése. De a gimná­ziumban kapott szélesebb kö­rű általános műveltség nem csak az egyetemen és főis­kolán kamatozik. Sok papa és mama elfeledkezik róla, hogy egyre több szakma ta­nulását kötik érettségihez. Órás, műszerész, fényképész, kozmetikus már csak közép­iskolával lehet a fiúk, vagy lányuk. Aztán kár, hogy nem látják előre: a gazdasági élet változásai, a felgyorsult tech­nikai fejlődés a jövő nem­zedéket gyakran késztetheti szakmaváltozásra. S mennyi­vel gyorsabb, könnyebb egy nagyobb általános műveltsé­gű ember számára ez az átképzés, mint annak szá­mára, akinek nincs érett­ségije, avagy csak szűkebb sugarú szakközépiskolai ál­talános műveltséggel ren­delkezik. Persze nem méltó dolog a szülőket bántani, amikor az illetékes szervek is bátorta­lanul viselkednek. A csak érettségihez kötött szakmák számát ugyanis határozottab­ban kellene szélesíteni. Erő­sen kifogásolható például, hogy a gyors- és gépíróisko­lákba túlnyomórészt általános iskolai végzettséggel mennek a lányok. Holott ez mégis csak olyan munkakör, ahol a középfokú műveltség, pél­dául a helyesírás, fogalmazás, a tárgyalóképesség és egy­általán az intelligencia — kí- v ánatos. Hány gimnázium­ban érettségizett, műveltebb lány helyett kerülnek mun­majd meg. A 24 fiatal mű­vész 102 alkotását a zsűri nagy elismerésben részesí­tette. A kerámikusok siklósi alkotótelepén már egy szo­bát sikerült rendbetenni, de a művészek továbbra is a turistaszállóban laknak majd. Az alkotóházban — a volt ferencesrendi kolostorban — készen állnak az cgetöke- mencék, az anyagok, szer­számok. Itt július 15. és au­gusztus 20. között lesz a szímpozion, amelyen húsz ke­ramikus vesz részt, köztük külföldi szimpozionok meg­hívott vezetői is. Az elké­szült kerámiákból a szimpo- zion végén rendeznek kiál­lítást. Egyébként a fiatal kerámikusok sikeres kiállí­tása a siklósi várban május 30-ig még megtekinthető. Ér­dekessége lesz a kerámia al­kotótelepnek az a szabad­ban történő, regi etruszk ége­tési módszer, amit a fiatal művészek ezidén kipróbál­nak az alkotóház udvarán. A „szezon” Siklóson egyébként május második felében kez­dődik. Baranya harmadik alkotó­telepe egyszerre a legújabb és a legrégibb is: Mecsek- nádasdon hosszú évek óta volt alkotóház, de elha­nyagolt állapotban. Tavaly határozták el, hogy felújít­ják a házat és murális jel­iegű alkotót.elepet létesítenek, mindenekelőtt zománcmun­kák készítésére. Tárgyalá­sok folynak a Bonyhádi Zo­máncgyárral, hogy az itt ter­vezett munkákat a gyárban kiviteleznék. Ezidén Mecsek- nádasdon is megkezdődik a munka, ha a tervezett át­alakításokat nem is sikerült mind megvalósítani, a nyár közepén már lakható iesz .a régi ház egy része. A. meg­hívások elmentek, de ma még nem lehet felmérni, mi­lyen érdeklődést váltott ki művészkörökben ez a lehe­tőség Tervezik a három művész­telep kapcsolatainak szoro­sabbra fűzését, találkozókat, tapasztalatcseréket is a mű- vészlelepek lakói között, sőt, szóba került egy az év má­sodik felében rendezendő nagyobb, közös kiállítás is. kába kisebb műveltségű lá­nyok, mert ők már tudnak gépelni! Nem szólva a gim­nazista lányok politechnikai képzéséről, ahol az eddigi­nél sokkal szélesebb körben lehetne gyors- és gépírást tanítani. Szóval nagy kár az, hogy az egyor irigyelt gimnáziu­mokban nem egy pad üre­sen marad majd. Kára a társadalomnak, kára az egyénnek. Többet kellene gondolkodni ezen. '•’öldessy Dénes — SZEKSZÁRDON meg­kezdték a város szívében lé­vő ,,korzó” elavult, földszin­tes házsorának bontását. Az új városközpontban emeletes épületek emelkednek majd a lebontott ósdi házak helyén. A műemlékké nyilvánított, tornyos Augusz-palotát, Liszt Ferenc szekszárdi tartózko­dásainak színhelyét meghagy­ják és rendbehozzák és fő­utcai oldalát áfkádosra ké­pezik ki. Városias külsőt kap a központot átszelő Széchenyi utca is. Nem nagy létszámmal, de nagyobb eredménnyel működik a Pécsi Cttörőház rajz-szakköre Koltai Magdolna tanárnő vezetésével. A szakkör tagjai közül jelenleg ketten. Orsós Teréz és Bereznai Tünde vesznek részt a „Barátság” nemzet­közi gyermekrajz pályázat vándorkiállításán, öregbítve ezzel az Üttörőház hírnevét. A képen: a szakkör tagjai természet után rajzolnak az Cttörőház udvarán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom