Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

1970. május 8. snnAntAlt ndui#* Nincs kultusza a tejtermékfogyasztásnak Miért nem dolgozik teljes kapacitással a Tejipari Vállalat? ! Van egy térkép Kirchner András igazgató irodájának a falán, Baranya és a szomszé­dos Bács megye egy része van rajta. Apró jelek mutat­ják* honnan gyűjti be a te­jet, s hol dolgozza azt fel a Baranya megyei Tejipari Vállalat. A Bács megyei részt egy elsöprő mozdulattal le­takarja az igazgató. — Január elseje óta innen már nem kapunk tejet — mondja. — Tudtuk, hogy ez­zel előbb-utóbb számolnunk kell, de most még korainak tartottuk. Évi 27 millió liter tej ment el ezzel, egész fel­dolgozásunknak mintegy har­mada — teszi hozzá, majd egy fehér foltra mutat a me­gye közepén: — Ez a Me- csektej felvevő területe, ami szintén 5—6 millió litert je­lent. Körülbelül ezzel lehet meg­magyarázni, hogy a Tejipari Vállalat miért nem tud tel­jes kapacitással dolgozni. S hogy ez jó-e, azt próbáljuk boncolgatni az igazgatóval és főmérnökével, Szupper Már­tonnal. A konkurrencia: a MECSEKTEJ Furcsa, de így van, mind-' untalan a Mecsektej kerül szóba. Kétségtelen, hogy a konkurrencia jelentkezése annakidején zavart okozott és efelett máig sem lehetett na­pirendre térni. Az igazgató nem is titkolja: nem örültek a Mecsektej megjelenésének. A Mecsektej azonban léte­zik, túl van az első megráz­kódtatáson, fejlődik is — te­hát hosszú távon számolni kell már a jelenlétével és a Tejipari Vállalat vezetői a jövőt ebből a-realitásból ki- indülVá KSpZel^k""él. 'És hä" más társulás is jelentkezne idővel? Egyérfélmű a vá­lasz: a jelenlegi helyzetben a vállalat súlyosan károsodna. — Most is az van, hogy adott tejtermelőkapacitásra váratlanul nagyobb feldolgo­zó kapacitás jelent meg — mondja a főmérnök és szá­mokkal igazolja: a tejterme­lés mennyisége nem növeke­dett, a fogyasztás mértéke. sem, csupán megoszlik a fel­dolgozás és a piac. A megye ’ tehénállománya — ezt is a statisztika bizonyítja — évről évre. csökken, s bár a követ­kező ötéves tervre mintegy ötezres létszámnövekedést irányoznak elő, egyelőre az a biztos többlet, ami' a tejho­zam növekedéséből ered. — Persze ez is véges. — Ezért 20 éves a ferihegyi nemzetközi repülőtér 1950. május 7-én kezdte meg működését Budapest légipálya­udvara, a ferihegyi nemzetközi repülőtér. A jubileum alkalmá­ból csütörtökön a Közlekedés­éig Postaügyi Minisztériumban Földvári László miniszterhelyet­tes sajtótájékoztatón méltatta a magyar polgári légiközlekedős eredményeit, ismertette jövőjét. A repülőtérén tavaly 750 ezer utas fordult meg. A MALÉV, a repülőtérről kiindulva, 28 ország 34 városával tart fenn menet- rendszerű kapcsolatot, a feri­hegyi forgalomnak csaknem fe­lét a MALÉV bonyolítja le nem­zetközi járataival. Van olyan nap, amikor 30—35 gép indul a repülőtérről, s ugyanannyi száll ott le, s ez a szám a nyári csúos- forgalomban eléri a százat is. újabb feldolgozói kapacitás belépése a mi helyzetünket rontaná. Tudomásul kell ven­ni, hogy nincs- a megyében jelenleg olyan tejtermelő bá­zis, amire — a meglévők ká­rosítása nélkül — újabb ka­pacitást lehetne alapozni. Új termékekkel kell megjelenni Végeredményben tehát er­ről van szó. Naponta kb. 60— 70 ezer liter tej áll rendelke­zésre és nem több, a feldol­gozóiparnak pedig ezpn kell osztoznia. A Tejipari Vállalat pécsi új üzemét 1958-ban kezdték tervezni, 1965-ben helyezték üzembe. Ami akkor korszerű volt — mint például a tejpalackozó automata —, annál újabb is van már és meggondolandó: nem kelle- ne-e áttérni az újra. Tudják itt is, hogy a Mecsektej nyár­tól zacskós tejet hoz forga­lomba és tisztában vannak vele, hogy ez a vállalat pa­lackozott tejforgalmát befo­lyásolja majd. Fél éve még határozottan elutasították a gondolatát is annak, hogy polipack-gépet szerezzenek be, hiszen a még mindig új­nak számító palackozó auto­matát nem lehet eldobni. Ma már nem ennyire egyértelmű az ellenkezés, amiből arra le­het következtetni, hogy eset­leg itt is bevezetik a mű­anyagzacskóba csomagolt tej forgalombahozatalát. Az is nyilvánvaló, hogy foglalkozni kell a termelési struktúra átalakításának gon­dolatával. Hogyan? Tisztában vannak vele, hogy a Mecsektej — adottsá­gainál fogva — főleg gyor­san forgó termékekből látja .. áC. á_Üacót, ezt mutatják' a számok is, a vállalatnak te- inát azokból a termékekből kell fokozni a termelést, amit a konkurrencia nem tud koz­ni. 65-ben mindössze húszféle termék készült a Tejipari Vállalatnál, ma 96 és ezek zöme a sajtféleségekből adó­dik. Itt elidőzünk valamed­dig és az árakról, a kínálat­ról és a keresletről beszél­getünk. Nem vitás,, hogy ná­lunk a sajtoknak — és álta­lában a tejtermékeknek — nincs valami nagy kultuszuk. Igaz, évszázados táplálkozási szokások is közrejátszanak ebben,!hiszen a magyár em­ber többre becsüli a szalon­nát, a kolbászt, mint a tej­felt, a túrót, a sajtokat. Per­sze, ez sem igaz ennyire egy­értelműen. Van ebben sze­repe az áraknak is. Emlékez­zünk csak vissza a tavalyi sajtvásárra, amikor néhány sajtféleséget lényegesen ol­csóbb áron hoztak forgalom­ba. Teljes volt a siker. De említhetjük a 36 forintos fő­zővaj példáját is. Kertelés nélkül elismerik, hogy a vaj­értékesítésnél határozottan érezhető volt a hatása. Tehát mérsékeltebb árak mellett nagyobb forgalmat lehetne le­bonyolítani. De vajon lehet­ne-e a tejtermékek árának leszállításáról beszélni, ami­kor a tej felvásárlási ára ma­gasabb a forgalombahozott tej áránál (és még így is vannak gazdaságok, ahol rá­fizetéses a fejtermelés). Te­hát a tej előállítási költsé­gének csökkentésénél kellene kezdeni a dolgot, ami egy hosszú folyamat eredménye lehet, mi pedig egyelőre ar­ról beszélgetünk, holtan le­3 FÖ AUTÓALKATRÉSZ-KERESKEDŐ tanulót felvessünk, 8 Altalanos iskolai VÉGZETTSÉGGEL. ÉPFÜ, PÉCS, MEGYERI ÜT 50. SZÄM. ANYAGOSZT ALY. hetne növelni a Tejipari Vállalat termelését. tordulat csak a tehénállomány növelésétől várható — Ez a legnehezebb kér­dés számunkra is — össze­gezi beszélgetésünket Szupper Márton főmérnök. — Az biz­tos, hogy egy ideig még a termelés csökkenésével kell számolni, legalábbis addig, amíg a Mecsektej be nem áll saját kapacitásának kihasz­nálására. Ha azután még emelkedik a tejtermelés — amiben erősen bízunk — az már a mi szabad kapacitá­sunkat köti majd le. Min­denesetre a következő évek­ben komoly fordulatnak kell következnie a baranyai te­hénállományban, hogy mi is jelentősen növelhessük ter­melésünket. Hársfai István Füzes dűlő és Kismélyvölgy helyzete Jó ütemben halad a felszámolás Egy év óta újabb négy cigánycsaládot helyeztek el véglegesen új, szociális í követelményeknek megfe- í lelő épületben Pécs III. ) kerületében. A patacsi par- \ cellázás során további há- s i rom telket biztosítanak a / szociális követelmények- ) nek meg nem felelő tele- 5 pék felszámolása érdeké- 5 ben. A III. kerületi Tanács Építési és Közlekedési csoportja a három új ház­hely biztosításával újabb három cigánycsaládot von be az építési akcióba és minden segítséget megad, hogy az előírt épületeket OTP hitellel megépítsék. Ennek befejeztével a III. kerületben 1972-ben meg­oldódik a korszerűtlen, egészségtelen lakótelepek felszámolása. Megélénkült a mezőgazdasági gépíorgalom A bankhitel ösztönző hatása Hiánycikk lett az import-traktor Az elmúlt két évben ta­pasztalt mélypont után ez év elejétől kezdve szokatlan méreteket öltött a mezőgaz­dasági gepek iránti érdeklő­dés Baranya megyében. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek valóságos ostro­mot indítottak az ÁGROKER ellen, s ez az ostrom pilla­natnyilag is tart. A változásban jelentős szerepet játszott a géphitel akció, amelynek az a célja, hogy a külkereskedelmi vál­lalatok minél több mezőgaz­dasági gépet importáljanak a szocialista országokból. A bankhitel. mint ismeretes csak a szocialista országok­ban gyártott gépekre vonat­kozik, a hazaiakra nem. Ez a hitel csakúgy, mint az összes többi hitel az új me­chanizmus hitelpolitikájából eredően elvesztette támogató jellegét, tehát nem pusztán a gyenge gazdaságok gépe­sítési színvonalának növelé­sét, szolgálja, de bárki igény­be veheti, aki a gépamorti­Egy szívlapát sóder húsz-huszonkét kiló Rakodómunkások Itt dolgozni kell! — Nemcsak tizikai erőre van szükség A negyvennégyéves Bathó Antal vékony, inas férfi, és egy másik, ugyancsak tekin­télynek örvendő rakodós bri­gádvezetőt, Lász Jánost úgy jellemzik, cérnavékony férfi. Mitől rendkívüliek? Csontos János, a 12-es AKÖV üzem­egység vezetője azt mondja Bathó Antalról, ebben az év­ben még nem - keresett öt­ezren alul. Igazgatói fizetése r*van. A pécsi vasútállomás rak­táréi mögött, az AKÖV vas- útszállítmányozási kirendelt­ségén «a Bathó-brigád éppen cserepeket adogat ki a „ku- tyaólas” vagonból a hat­tonnás ZIL teherutóra. Bő­rük már megedződött, meg­keményedett, egyiknek a ke­zén sincs védőkesztyű, csak az ismert bokszoló, Erdősi dolgozik kesztyűben. Ö talán egy hónapja rakodik velük, keze nem a durva tapintású cserepekhez szokott. A cse­réphez egyébként csukló és gyomor kell, a hasához szo­rítva tartja meg az ember. — Miért „kutyaólas” a vagon? — Mert oldalt kicsik az ajtajai és ezért a cserepet felül kell átadogatni — ma­gyarázza Bathó Antal. A kirendeltség irodájában utánanéztem a fizetéseknek. A hét tagú brigád valóban szépen keres. A legszebben Bathó Antal, íme a hóna­pok, január: 5028, február: 5513, március: 5396 forint. A kirendeltségen valami fél­száz rakodó dolgozik össze­sen, a keresetek 2000—3000 forint között mozognak, vagy ennél többek, bár vannak brigádon kivüliek, akik szó­lóban 1600—1700-at keres­nek. Azelőtt nagy volt itt a fluktuáció, tavaly aztán ren­dezték a fizetéseket. Most ösztönző a norma, lehet so­kat dolgozni, de sokat is keresni. Az ilyen Bathó-féle rako­dók három év alatt ledol­goznak négy évet. A brigád naponta 6—7 vagont rak ki, darabos vagy lapátos árut, ami jön, a narancstól a só­derig. Négy ZIL teherautó hordja kezük alól az árut a címzettekhez, a város nagy- és kiskereskedelmének rak­táraiba, ahol a brigád másik fele a rakományt lerámolja és behordja. — Mennyit dolgozik? — kérdezem Bathót. — Reggel hatkor kezdünk, délután fél ötre, fél hatra végzünk. Napi 11—12 óra. Én havonta 250—270 órát dolgozok. A vasárnapokon kívül 3—4 szabadnapom van. De itt nincs mese, ha kell, húsvétkor, szilveszterkor is rakodunk. És nem lehet vá­logatni. — Melyik a legrosszabb áru? — A sóder. Nehezen fizet. Nehéz kirakni, pláne ha vi­zes is. Nem szeretjük a hulladékfát se. Elég jól fi­zet, de szaporátlan. Meg a kohókoksz. Olyan nagy dara­bok, hogy kézzel kell ki­dobni. A rakodók szívlapátja, ha megmerítik sóderral, húsz— huszonkét kilós. Emelgetése közben vajon van-e ideje másra is gondolni az em­bernek. Ahogy Bathó An­tal elmondta, nem nagyon tudnak egymás családi dol­gairól sem, három brigád­tag különben is vidékről jár be. Mi hát a közös témá­juk. — Elmarháskodunk, el­viccelődünk. — Ital? > — Rájöttünk, jobban já­runk, ha napközben nem iszunk. Este, ha kimosako­dunk, megiszunk fejenként egy-két üveg sört. Tavaly ősszel volt úgy, hogy Bathóék csak 2400— 2500 forintot vittek haza a borítékban. Napközben, mun­ka közben is lehajtották az italt. A brigád szét is . ment, Bathó szerint azért is, mert ráesett egy szekrény és el­tört a lába. De aztán rend­bejöttek a dolgok. — Megértő gárda, ami jön, viszi — nyilatkozik a brigád­ról Bathó. — Tudjuk előre, miért mennyit kapunk és az a lényeg, a napi számítás meglegyen. Nezze. Én négy évig dolgoztam a FÜSZÉRT- nél. Ha vegyiáru jön a FÜSZÉRT-nek, tudom, hogy azt hat órakor még hiába visszük, akkor még nincs elegendő raktáros. Hanem hétkor. Tudom azt, hogy hol mikor van az ebédidő. Ismerni kell azt is, hogy hol kell padlásra rakodni, vagy az ablakon beadogatni az árut. Tudja milyen sok le­hetetlen helyiséget használ­nak raktárnak a városban? Tehát nem elég csupán a nyers erő, a szívósság. Jó ötletek és szervezőkészség is kell a rakodáshoz, hogy öt­ezerre kerekedjen ki a fize­tés. Persze nem mindenki­nek ennyi a fizetése, a tel­jesítményben különbségek vannak az egyes brigádta­gok között. Van aki kiveszi a szabadnapját, van aki nem. Sokan kerülnek betegállo­mányba. hiába, ki vannak téve az időjárás változásai­nak, ha fúj, ha esik, ha kát' nikula van, rakodni kell. A szervezet sem olyan ellen­álló, ha reggel szalonna, dél­ben meg felvágott kerül a gyomorba. Ha még olyan ki­adós is a gyorsan elfogyasz­tott ebéd, csak hideg. Bathó Antal világéletében nehéz fizikai munkát vég­zett, volt a kokszműnél, az útépítőknél, ll évig az ÉP- FU-nal, 4 évig a FÜSZÉRT- nél és 1967 óta az AKÖV- nél. Rakodik és 21 eves fia is ott van mellette a brigád­ban. Munkájukat egyelőre nem végzik el helyettük a gé­pek, Magyarországon a rako­dás gépesítése még nagyon a kezdet kezdetén tart. A nehéz, testet-lelket kizsige­relő fizikai munkát viszont meg kell fizetni. Miklósvárf Zoltán — Baranya megyei jogász­napok. A Magyar Jogászszö­vetség Baranya megyei szer­vezete, a közalkalmazottak Szakszervezete Baranya me­gyei Bizottsága esi a TIT Ba­ranya megyei Szervezete má­jus 15—16-án Pécsett jogász­napokat rendez az egyetem központi épületében. Az ün­nepi megnyitót május 15-én 10 órakor tartják az egyetem aulájában. A jogásznapok al­kalmából a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó könyvkiál­lítást rendez a jogi kar V. számú tantermében. zációját, illetve a bruttó jö- vedelem állóeszköz fejlesz­tésre fordítható részét mar felhasználta, tehát pénze máf nincs és cseh, szovjet vagy NDK gyártmányú trak­tort szeretne vásárolni, A bank ezt a géphitelt 1—2 évi ' lejáratra adja, vagyis a kö­vetkező év gépamortizáció- jábol kell visszafizetni, s a fent már említetten kívül egyetlen feltételhez köti: a tsz-nek igazoltatni kell a kereskedelemmel, hogy a megjelölt gép valóban kap­ható is. Az AGROKER-hél, mint elmondották, naponta 4—5 ilyen igazolást adnak ki, de rendelést már csak június, július vagy meg későbbi szállításokra vallanak. — A kereskedelem, bár az 1969 évi igényeknél jóval többet rendelt, árra nem számított, hogy a tényleges rendelés a tavaly bejelentett gépigény­nek a duplája lesz. S bár várható további import, a kívánt mennyiség teljesítésé­re nincs reális, lehetőség. — Tehát a gépberuházás pilla­natnyilag nem pénzkérdés, hanem gépkérdés. A beruházásokat az utób­bi években napdokú kam­pányszerűség jellemezte a tsz-ekben, s ez a ciklusosság hol az építési beruházások piacán, hol pedig a gép- * piacon idézett elő feszültsé­get. Igaz, ezt a hullámzást áz ösztönzők, az állami pre­ferenciák szabályozták, s ezekre oda is kell figyelni. De a fejlesztési arányok he­lyes egyensúlyát az üzemen belül kell megteremteni, itt volna végre az ideje, hogy ebbe nagyobbfokú terv- szerűséget vigyenek bele az üzemek. A megye mezőgaz­daságának távlati fejlesztési terve már elkészült, s most készülnek az üzemi tő»Vtk. Ez jó alkalom arra, hogy 3 termelőszövetkezetek évi üte­mezésben hosszú távon '’Sla- kitsák ki gépesítésük fej­lesztési ütemet, s ennek be­tartásához akkor is ragasz­kodjanak. ha közben egyéb csábító lehetőségek jelent­keznek. Az erős tsz-ek most igye­keznek feltölteni hiányos gépparkjukat. Rosszabb a helyzet a gyenge termé­szeti és közgazdasági adott­ságú tsz-éknél, ahol a gépe­sítés alacsony színvonala ke­vés amortizációt biztosít s a fejlesztéshez egyéb címen sem állnak rendelkezésre anyagi eszközök. A legsúlyo­sabb helyzetben lévő gyen­ge tsz-ek részere a Megyei Tanács nyújt bizonyos mér­tékű támogatást, a regulativ adóból befolyt összeg azon részéből, amely a megyében marad. A felsómindszenti és a pécsváradi tsz egymillió forint ilyen jellegű támoga­tást kapott az idén minde­nekelőtt gépi beruházások­ra. Rónaszéki Ferencné VOLVO-IKARUS AUTÓBUSZOK SVÉDORSZÁGNAK. Az IKARUS Gyárban vette át Olle Lindhfors, a Svéd Állam­vasutak autóbusz üzemének műszaki igazgatója a most el­készült Volvo—IKARUS B—58-60 típusú Volvo alvázas IKARUS buszokat. A 12 méter hosszú, luxus kivitelű távol­sági autóbuszokban 210 lóerős motor, magnetofon, forgatható, dönthető ülések, valamint toalett van beépítve. Ebből' a típusú autóbuszból Svédországban már tíz üzemel. A most elkészült öt autóbuszt svéd gépkocsivezetők viszik Európán keresztül rendeltetési helyükre. / i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom