Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
tf? A. májú* 29. »nnöntmt nat»TO 3 Anyagi kár károsult nélkül? Nyilatkozik a megbízó, a lebonyolító, a generálkivitelező és az alvállalkozó Vajszló mellett, Angyalóc- pusztán tízezres sertéshizlaló telepet épít társulásos alapon három szomszédos termelő- szövetkezet, a vajszlói Zöld Mező, a vejti Rákóczi és a za- iátai Petőfi Tsz. A telep tervezését és az építkezés lebonyolítását a MEZÖBER Vállalat pécsi kirendeltsége végzi, a generálkivitelező a Pécsi Bádogos Ktsz, a garéi MTSZ és a Vajszlói Gépjavító Állomás. Az építkezés körül az utóbbi időben gya- nútkeltő suttogások kezdődtek, bizonyos melléfogásokról, anyagi kárról, felelősségről, amelyre az egyik alvállalkozó a belső szerkezeteket gyártó vajszlói gépjavítónak a helyszínen való megjelenése adott alapot. Mikor kb. egy hónappal ezelőtt a gépjavító hozzálátott a belső szerkezetek beszereléséhez, akkor derült ki, hogy a legyártott szerkezet nem fér be az épületbe. A „többeket felháborító’* esetről, elsőként Mink Antal, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat cserkúti központjának vezető munkatársa Informálta lapunkat az alábbi megfogalmazásban: — A helyszínen derült ki, akkor, mikor a kutricákat akarták beszerelni, hogy az épület a valóságban 80 centivel rövidebb és 20 centivel keskenyebb, mint a tervezők által megadott épület, amire a belső szerkezeteket legyártották. Ezért a vasszerkezeteket szét kellett vágni és újra összehegeszteni. A már elkészült padozatot, mivel betonozáskor nem hagytak ki megfelelő lyukakat, légkalapáccsal fel kellett tömi s újra betonozni. Ráadásul a falazat megrokkant, az épület alapjait utólag kell megerősíteni. A kétszer elvégzett iríúnká Olyan tétemes, majd egymilliós többletköltséget jelölt,' ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az alvállalkozó túlzottnak tartja ezt a megállapítást. Ifjú Pallér Gáspár, a vajszlói gépjavító főmérnöke ezzel kapcsolatban az alábbiakat szögezi le: — A beton alapnál valóban volt eltérés, de nem a fent Délszláv nemzetiségi estek A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége június 1—8. között kultúr- körutat szervez Baranya megyében a battonyad művészeti együttes közreműködésével. Június 2-án este fél nyolckor Pécsudvardon, június 3-án Pogányban és június 7- én Kátolyban -rendezik a nemzetiségi estet, ahol időszerű kérdésekről Ognyenovics Milán főtitkár, országgyűlési képviselő mond tájékoztatót. említett mértékben! Csak 4—5 centit tett ki ez a differencia, persze ez elég volt ahhoz, hogy felborítson mindent. A betont valóban fel kellett törni és újra betonozni, ez azonban csak az első épületnél volt így, a másik három fiaztatónál már kiküszöböltük ezeket a méretdifferenciákat. Szerintem nincs szó itt milliós kárról, inkább csak ezrekről, de a munkát valóban duplán kellett elvégezni. Bennünket ez nem érint hátrányosan, a differenciát nem mi fizetjük ki, hanem a fővállalkozó. Hogy laza homokra épültek és megsüllyedtek az épületek? Vagy, hogy nem megfelelők a nyílászárók, ehhez semmi közünk. Egyébként is mi a munkánkat befejeztük, e hó 31-én megszűnünk, mármint gépjavító lenni, és június 1-től már a Vízügyi Igazgatósághoz tartozunk. A szerelési munkák befejezés előtt állnak, június 5-én vagy 6-án lesz a műszaki átadás, s mi azt követően, mint alvállalkozók is megszűnünk működni. Tehát a gépjavító kiszáll, aki azonban marad, az a termelőszövetkezet, amely sokkal kevésbé nyugodt, mint az alvállalkozó, noha a dolgok ilyen alakulása a megrendelőt nem károsíthatja. Borbás József, a vajszlói Zöld Mező Tsz főkönyvelője az alábbi véleményének ad kifejezést. — Az épülő telep végül is a miénk lesz, ennyiben vagyunk érintettek. Tegnap itt járt az ügyben a MEZÖBER vezetősége is, s minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a kivitelező köteles díjtalanul kijavítani a hibát. A fennálló rendelet értelmében a kétszeres munkavég- i zést semmilyen címen nem lehet felszámolni a tsz-nek. Acs Vilmos, a Mezőgazda- sági Beruházási Iroda pécsi kirendeltségének vezetője: — A tervezési munkát mi végeztük, az építési terv alapján nemcsak Vajszlón, de a megye 19 termelőszövetkezetében épülnek a hizlaldák, Szalántán, Beremenden, Mohácson és Villányban sokkal előrehaladottabb már az építkezés, de a vajszlóihoz hasonló problémák még sehol sem voltak. A kutricákat a gépjavító szakembereivel közösen terveztük meg s legalább öt ízben ültünk le egyeztetni a terveket. Az aljazat betont valóban fel kellett vágni, mert rossz helyen voltak a lyukak. Kétszeres munkavégzés történt, a többlet bért a generál kivitelezőnek kell kifizetnie, hogy miből,, talán a nyereségrészesedésből? Balogh Károly, az Aknamélyítő Vállalat főmérnöke, a fővállalkozó képviseletében nem óhajtott részletesen nyilatkozni, pusztán annyit jegyzett meg, hogy tud a problémáról, s a generálkivitelező nem tud, de nem is akar kiKöxös ajánlatunk: Kézi formálással, valamint gyári öntéssel készült cserépkályha BEÉPÍTTETÉSÉRE RENDELÉST FELVESZÜNK. 9. SZ. VASBOLT, Pécs, Kossuth Lajos n. 9. Tel.: 20-67. 104. sz. EDÉNYBOLT, Komló, Kossuth L. u. 45. T.: 22-48. 201. sz. VASBOLT, Mohács, Szabadság u. 8. Tel.: 91. 302. sz. VASBOLT, Siklós, Felszabadulás u. 34. Tel.: 27. Tekintse meg boltjainkban felépített kályhákat és csempemintákat! Olcsó áru és minőség térni a felelősség alól, bármi is történt. Tehát ha kell, fizetnek, de azt, hogy mennyit és hogy miből, hogy valójában menynyi a kár összege, ezzel kapcsolatban Kiss Béla közgazdász, a Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa az alábbiakat jegyzi meg. — Alapos műszaki vizsgálat híján még a helyszíni bejárás során sem lehet megmondani a tényleges kárösz- -szeget, mert a vélemények igen ellentmondásosak. Ha a tsz-ék nem is károsulnak, népgazdasági szinten valahol jelentkezni kell a kárnak. Mindez a jobb’koordinációra kell hogy figyelmeztessen, hatékonyabb együttműködésre a fő- és alvállalkozók, tervezők és építők között, mert a kár bárhol is jelentkezzék, kár marad s mindnyájunkat érint. — Rné — A külfejtés kráterébe sáros, kacskaringós út vezet. Az északi fala 70—80 méteres, simára gyalult. A sárga, agyagos földbe fekete csíkokat rajzolt a természet. A másik oldalon kicsinek tűnő, kék és sárgatestű gépek marják a hegyoldalt. Mesz- sze hallatszik dübörgésük. — Szemben az úton dömperek kapaszkodnak. Előttem, Vasas felé, apró tavacska. Ez hát a külfejtés legmélyebb pontja. Körös-körül szén, kő, legfelül sárga föld. Védősáncnak építették a letakarított termőföldből. A robbantáskor szertehulló kövek és állandó zaj ellen. Mondják, hogy régebben 500 kiló robbanóanyagot i$ felhasználtak egy-egy robbantáskor. Egyszer eltalálta egy repülő kő egy ajtó kilincsét — kiszakadt tokjából az ajtó. Azóta kisebb mennyiséget töltenek be, azt is fokozatosan robbantják eL Az itt lakók — közvetlenül a földsánc mögött épületek állnak — már megszokták a tompa zajokat, amelyek inkább az akna felé szöknek ki a kráterből. Petőfi-akna tornya kilátóként magasodik a táj felett — a külfejtésben is csak az látszik a külvilágból. A sánc mögött élő embereket mégis minden gondolatuk ide láncolja a kráterhez. Lett volna idejük, hogy megszokják: a szén állandóan formálja, alakítja a tájat. Régi, megsárgult papírok tanúsága szerint Vasason már az 1780-as években megkezdődött a szén termelése a külszíni kibúvások nyomán. Ásóval könnyen lehet szenet kifordítani a kertekben. Több ház pincéje szénbe épült — néhány esztendeje volt aki nemcsak a saját tüzelőjét, de másokét is a pincéből bányászta. Most mégis többen izgatottan, nem kis félelemmel várják: merre húzódik majd a bánya? Nem kerül-e sor házuk kisajátítására? Fiszjter néni 60 éve él itt. Nehéz már a kerekes kutat hajtani, mégsem akarja elfogadni a kényelmes, komfortos lakást. — Nem elég kitűzni a kerítést: Itt külfejtés lesz! Az embereket lelkileg elő kell készíteni. Gergő György, Vasas-bánya főmérnöke adatokat sorol: mennyire megváltozik a táj, ilyen külszíni bányászkodás következtében. Az emberek életkedvében jóvátehetetlen törést okozhat, ha nem kellő magyarázattal kezdenek szülőföldjük képének átalakításához. Itt például közel 460 ezer tonna szén volt, amelyből 375 ezer tonna szén vár még kibányászásra. Ehhez csaknem 2 millió tonna meddőt kell megmozgatni. Ahol lyuk volt, most hegy nő — másutt, a hegyek helyén kráterek keletkeznek. A földben a Takarmány táp vérporból Porlasztó, szárító berendezés az élelmiszeribari hulladékok feldolgozására Űj lehetőséget teremt az élelmiszeripari hulladékok, valamint különböző termékek feldolgozásában a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei által konstruált porlasztó-szárító berendezés. Az alacsony nyomású meleg levegővel működj műszerhez sajátos eljárást dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a készített porok megtartják eredeti tulajdonságaikat. A kísérletek szerint ezzel a berendezéssel hasznosíthatják a vágóhida- kon keletkező nagymennyiségű hulladékvért, amely porlasztás után, magas fehérje tartalmával kiváló állati tápnak bizonyult. A készülékkel kiváló minőségű élesztőport is előállíthatnak. Az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat a sorozatgyártást még ebben az évben megkezdi. múlt században hajtott bányavágatokat is találtak. Még lejjebb több tízezer éves titkokat rejtő rétegekben, egy több tonnányi homokkőben a Dinosaurus lábanyomát fedezték fel — a Földtani Intézet nagy örömére. A Mátraaljai Szénbányászati Vállalat 3 kotrógépe, 2 dózerja, 2 buldózerja, 2 fúróberendezése, 90 munkása segédkezik a vasasiaknak szétbontani a hegyet. — Megéri? ... Igen — lehet az egyértelmű válasz. De a földsáncon túl lakó műszakiak — bár házukat nem fenyegeti a külfejtés — azért ezernyi gondolatukkal kötődnek a kráterhez, mint ahogy korábban is mondtam. Az itt termelt szén a 260.50 forintos mélybányaszattal szemben mindössze 218.91 forintért bányászható ki. A szám azonban egy kicsit csalóka, ugyanis az elmúlt télen a mátraaljaiak elmaradtak a meddőlehordással. Az egy tonna szénre tervezett 4.8 köbméter helyett mindössze 3.6-ot takarítottak le. Természetesen így a költségek sem jelentkeztek olyan mértékben. Most viszont éppen ez okozza a legtöbb problémát. A délelőtt szabaddá tett szenet délután kibányásszák. Az elmúlt hosszú télen a vasasiak ledolgozták az előnyt, amely szükséges, hogy a meddőletakarítók zavartalanul dolgozhassanak. A vasasi bányászok hóban, szélben, esőben is termeltek. Nem is akármilyen teljesítménnyel. Az első negyedévben például 24 600 kilogramm Jó ideje sok szó esik az olcsó árukról. Különösen azóta vált „témává” az olcsó áruk termeltetése és forgalmazása, amióta — immár többször is — elhangzott a párt és a kormány figyelmeztetése. Ezek a figyelmeztetések arra intették az ipari és kereskedelmi vállalatok vezetőit, hogy messzemenően elégítsék ki a szerényebb jövedelmű családok igényeit is. Az ptóbbi időben már láthattunk némi javulást, -r- Idén például több olcsó ruházati termék — így például a tavalyinál többféle, kedvező áron árusított nyári szandál és cipő — került az üzletekbe. A falusi boltokban megjelentek az igen olcsó, szabadban végzett munkához kitűnően használható pamutblúzok. S ismét kapható a karton, a kékfestő vászon, amiről egyesek tudni vélték, hogy korszerűtlen, divatjamúlt anyagok, holott a nagyon is kedvelt nyári kelmék közé tartoznak. Kétségtelen a javulás, a helyzet azonban még korántsem megfelelő. volt az egy műszakra eső teljesítmény. Ugyanakkor a föld alatt 2548 kilogramm. Persze: messze vannak, talán már el is felejtették, amikor 1952-.ben, az első külszíni fejtésekben kézzel bányászták a szenet — és öreg határokkal szállították - az aknára. Már annak is 9 éve, hogy a meddőt géppel takarítják le a szénről. Az elmúlt évben pedig a szén jö- vesztését is gépesítették. Műszakonként mindössze nyolcán dolgoznak — irányítják a jövesztőgépeket, szállító szalagokat. Legtöbbjük á föld alatti munkára már nem alkalmas, idős bányász. — Tehát megéri? ... — Minden a gépesítés fokától és minőségétől függ. Ha jó áron el tudjuk adni, csökkenteni tudjuk a meddő- letakarítás, bányászat és szállítás költségét, akkor meg kell az itt élő embereknek érteni, hogy érdemes átalakítani a környéket pár esztendőre — mondja a főmérnök. A jelenlegi feltárt terület két és fél esztendőre biztosítja a mostani termelést. Közel ljOO méterre lemennek majd az eredeti talajszint alá. Már most is nehezen tudom elképzelni, hogy évek múltán a meddővel feltöltik majd a krátert, termőföldet terítenek rá, s talán majd egyszer zöldellő erdő rejti a gödröt. Talán alig különbözik majd a régi vasasi tájtól. Legföljebb annyiban, hogy 500 ezer tonna szén ^íelyett kő lesz a mélyben. Lombosi Jenő Sok vita folyik mostanában az olcsó áru fogalmáról. Lassan kezd kikristályosodni, hogy mit kell értenünk olcsó címszó alatt. Olcsón vásárolok — hallottuk egy gyári munkástól — ha a fizetésemhez arányítva kedvező áron jutok hozzá ióminőségű áruhoz. — Jó vásárt csináltam — mondta egy tanár — ha azzal az érzéssel jöhetek ki az üzletből, hogy jó árut kaptam. — Hasonló a véleményem — csatlakozott hozzá egy előadó. — Nekem nem az az olcsó, ha mondjuk kétszázért kapok egy pár cipőt ami csak két hétig viselhető. Olcsóbb, ha háromszázba kerül a cipő, de tartós, s legalább egy évig hordhatom. A véleményekből leszűrhető, hogy az ár és a minőség egymástól elszakíthatatlan fogalmak. Az az olcsó áru, amely szolid ára mellett tartós, és ennélfogva megfelel a vevő igényeinek. A termelő vállalatoknak tehát arra kell törekedniük, hogy ilyen termékeket állítsanak elő, a kereskedelmi vállalatoknak ilyen áruk termeltetését kell szorgalmazniuk. Észrevehetjük, hogy időnként egy-egy árufajta rövidebb vagy huzamosabb időre eltűnik a boltokból. Ilyen például a bolyhos női fehérnemű, a habselyem férfi alsó, a pamutharisnya, pamutzokni. Az ellátásért felelősök gyakran azzal hárítják el a jogos bírálatot, hogy a vevők jobb minőségű, korszerűbb alapanyagból gyártott, rendeltetésében azonos árut keresnek, hogy ezek a hiánycikkek kimentek a divatból. A szerkesztőséghez érkezett levelek tanúsítják, hogy még mindig divatos lenne a bolyhos nadrág, a habselyem férfi alsó, a pamutzokrti — ha gyártaná ezeket az ipar és forgalomba hozná a kereskedelem! — Kétségtelen, hogy rendszerint az olcsó termékek válnak hiánycikkekké. Erre pedig nincs mentség, a vevőt nem elégíti ki a kimagyarázkodás. A vevő nem az olcsó, hanem a rossz árut utasítja vissza. Az olcsó konfekciós termék is lehet divatos, az olcsó bútor is megfelelne rendeltetésének, s az olcsó cipő is lehet tartós! A lényeg az, hogy legyenek olcsó cikkek, amelyek kedvező áruk mellett rendelkeznek még egy fontos tulajdonsággal: minőségben is megfelelők. Olyan termékek, amelyek olcsóságuk mellett a jóminőség jegyeit is magukon viselik. H. M. A legkorszerűbb bányákban is nélkülözhetetlen a faanyag a biztosításhoz. A pécsi István- aknán naponta 50—60 köbméter, mintegy 3 vagonnyi fenyőfát és lombos fákat használnak fel. A képen: a bánya fadepójára állandóan érkezik az utánpótlás, a folyamatos termelés biztosítására. Erb János felvétele A vasasi külfejtésben
