Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
1973. óprifis 4. 5 BtmciTiTtm napin QAZDASÁQI FEJLŐDÉSÜNK 25 ÉVE A nagy évforduló ünnepi hangulatában nem csupán kötelességgel, hanem szívbéli örömmel tekintünk vissza arra az útra, amelyet 25 év alatt megtettünk. Az öröm érzését növeli bennünk az, hogy a mi generációnk részese és alkotója annak a fejlődésnek. amely joggal érdemelte ki a „történelmi” jelzőt. A gazdaság szerepe, fontossága ebben a vonatkozásban nem szorul külön bizonyításra, hiszen világosak, ismertek azok az összefüggéseik, egymásra hatások, amelyek a társadalmi, politikai és gazdasági fejlődés tekintetében kölcsönösen fennállnak, A dolgozó nép, a kezébe került politikai hatalommal 25 év alatt megváltoztatta az ország társadalmi helyzetét, amely a mi megyénk életének minden vonatkozásában, így a gazdaság átalakulásában is bizonyítható. HETVENEZER IPARI MUNKÁS A felszabadulás utáni elsó években a termelőeszközök társadalmi tuimidóiib» Hasonló fejlődés következett be az építőiparban is, amely mind mennyiségileg, mind minőségileg megnövelte termelését. A korszerű panel-technológiával épített lakások száma évenként már meghaladja az ezer darabot, a munka termelékenységét pedig több száz olyan gép segíti elő, amely ebben a szakmában 1945 előtt ismeretlen volt. Huszonöt év alatt az ipar termelőeszközeinek értéke többet növekedett, mint amennyi a felszabaduláskor a tőkés gazdasági rendtől örökölt teljes állóeszközállomány értéke volt. Abból a 30 milliárd forintból, amelyet a megyénkben ez alatt az idő alatt beruházásokra fordítottak, új üzemek egész sora jött létre, mint pl. a bányászat közismert büszkeségei; (Zobák- akna, István-akna, Szénmosó, Urán-bányaüzemek, Vegyi Dúsító) a Pécsi Hőerőmű, Mohácsi Farostlemezgyár, Panel- és Stázaüzem, Kost- műbőrgyár stb. Ugyanakkor a jelentős rekonstrukciós tevékenység következtében a hagyományos üzemeink is átformálódtak, új modem termelő berendezéseket kaptak Ma már nehezen lehetés 104 termelőszövetkezet gazdálkodik a megyében. A tulajdonviszonyok megváltoztatásával a mezőgazdaság anyagi-technikai viszonyai is átalakultak. A gépesítés előrehaladtával a gépi vonóerő aránya a háború előtti 3—4%-kal szemben jelenleg eléri a 80'Vo-ot — miközben a traktorok száma tízszeresére növekedett, — és ma a gabonabetakantási és talajművelési munkák már teljes egészében gépesítettek. A korszerű termelési módszerek bővülését bizonyítják a felhasznált műtrágyák növekvő mennyisége mellett a vegyszeres gyomirtás, az öntözéses gazdálkodás, nagyhozamú növényfajták, különböző takarmánytápok mind szélesebb körben történő alkalmazása. A modem technikával együttjárt a szakember ellátottság növekedése is. A megye termelőszövetkezeteiben jelenleg már közel 300 felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. A szocialista átszervezést követően kettős feladatot kellett megoldani mezőgazdaságunkban; a nagyüzemi gazdaságok megszilárdítását és a termelés növelését. Ma már nyugodtan állíthatjuk, sére, a tojás három és félszeresére emelkedett. Ma már nem annyira a termelés mennyiségi növekedése okoz gondot, hanem inkább a termékek tárolása, szállítása, raktározása és feldolgozása az a probléma, amelynek mielőbbi megoldásával számolni kell. Mindamellett, hogy a mezőgazdaságból származó állati termékek mennyisége főleg az. utóbbi évtizedben jelentősen nőtt, mégsem tekinthetjük kielégítőnek az állattenyésztés helyzetét, amely — a baromfi tartást kivéve — mind az igényekhez, mind a lehetőségekhez képest elmaradt a várt fejlődéstől. A tennivalókról mostanában gyakran esik szó és remélhető, hogy azok az új rendelkezések, amelyek a közös és háztáji állattartás elősegítése érdekében születtek, kellő ösztönzést adnak ezen a téren is. Mezőgazdaságunk szocialista átalakulása még a táj képét is átformálta. Eltűntek a felszabadulás előtti „kert- magyarország” romantikáját hirdető nadrágszíj-parcel iák, új majorok, gépműhelyek, istállók, magtárak százai színesítik a tájat. De megváltozott külsejében és tartalmában a magyar falu is és a mai paraszti életforma minden vonatkozásában más, előrehaladottabb mint a 25 év előtti. SZOCIALISTA KERESKEDELEM A főbb gazdasági ágazatok fejlődésével együtt korszerűsödött a közlekedés- és hírközlés is. A megyében lévő úthálózatból 1300 km (93%) pormentes. — de közben jelentős összegeket fordítottak bekötőutak, üzemi-gazdasági utak építésére is. A járműipar és az autóközlekedés új komplex telepet kapott. Épül az új pécsi távbeszélő automata központ és a Misináiétól televízió állomás. A vasút- és autóbuszközlekedés fejlődése lehetővé tette, hogy az egyre növekvő igényeknek kulturált módon tegyenek eleget. A lakosság életkörülményeinek változása hatására megnőtt a vásárlóerő, kielégítésében jelentős szerepe van a kereskedelemnek. Jelenleg a megye szocialista kereskedelmében 1476 bolt és 921 vendéglátóhely működik, amelynek felét a szövetkezeti hálózat egységei teszik ki. A legutóbbi 15 évben 40%-kal bővült a megye bolthálózata. Bár az igényekkel — különösen az új lakótelepeken — nem mindig tudtunk lépést tartani, mégis joggal lehetünk büszkék az olyan létesítményekre, mint az új Mecsek Áruház, amely az ország legnagyobb vidéki üzletháza, a Pécsett, Komlón, Mohácson épült ABC áruházakra, vagv a nagykereskedelem méreteiben is imponáló raktárbázisaira. A vendéglátóipar fejlődését A 25 esztendő útja nem volt mindig sima és zavartalan. Olyan buktatókat kellett leküzdenünk, mint a tőkés korszak örökségei, a második világháború pusztításai. az ötvenes évek gazdaságpolitikai hibái, az ellen- forradalom nyomai. És ha még ma nem is élünk a bőség társadalmában és lesznek még tennivalóink a következő évtizedekben is, emelt fővel tekinthetünk vissza a megtett útra. Dolgozó nénünk. önmagunk soksok erőfeszitését, munkáját tartalmazza ez a történelmi negyedszázad, amely múltjában egyúttal a jövő távlatait is kijelöli számunkra. Dr. Nagy József magyei titkár lével m termelési viszonyok megváltoztatásával megyénkben is megindult a szocialista ipar kialakulása. A minisztériumi és a tanácsokhoz tartozó vállalatok mellett létrejött a korábbi kisiparosokat magába tömörítő szövetkezeti ipar is, Az elmúlt negyedszázad alatt Baranya ipari jellegű megyévé vált, ami a lakosság átrétegeződé- sén keresztül is érzékelhető. A felszabadulás előtt a megyében kilenc ezren, ma már mintegy 70 ezren dolgoznak az iparban. A 624 ipari üzemben, telephelyen közel 10 milliárd Ft értékű terméket állítanak elő, több mint tízszeresét a felszabadulás előt- tinék. Megyénk legfontosabb iparága ma is a bányászat, amely húszezret jóval meghaladó számú munkást foglalkoztat. Bár az ismert okok folytán megyénkben a szénbányászat mennyiségi feladatai évek óta azonos szinten mozognak, a mecseki bányák a 25 év előtti 800 ezer tonnával szemben ma 4 200 000 tonna feketeszenet hoznak évente a felszínre. Az utóbbi másfél évtizedben fejlődött ki megyénkben a másik jelentős új ágazat az uránórcbányászat, amely az ipari fejlődésre és Pécs város fejlesztésére is további jelentős hatást gyakorolt. De közben az ipari termékek skálája is újabb színekkel gazdagodott. Üj termékként jelentek meg többek között a farostlemezek, rostműbőrök. élelmiszeripari gépsorok, előregyártott építési szerkezetek, porcelánszigetelők stb. Ma- az ország feketeszén, urán, farost, rostműbőr termelésének teljes egészét, más termékeknek, mint pl. porcelán, kesztyű, bőr, túlnyomó hányadát a megyében Sévő üzemek állítják elő. CJmeesekJtlJa ne összehasonlítani a Bőrgyárat, a Kesztyűgyárat, Sörgyárat, Szigetvári Cipőgyárat, Konzervgyárat és a többi nagyüzemet az államosítás előtti tőkés múltjukkal, hiszen létszámban, termelésben. a technika korszerűségében sokszorosát teszik ki elődjeiknek. Hirük — az exporttevékenység növekvő ütemű fejlődése folytán az országhatárokon túl is terjed. A gazdag eredményeket felmutató fejlődés ellenére megyénk ipari szerkezetét a különböző szakmákhoz tartozó üzemek sokasága és hagyományai mellett alapjában a nehézipar — ezen belül a bányászat jellemzi. Bár az utóbbi években főleg a köny- nyű- és élelmiszeripar gyorsabb ütemű fejlesztése eredményeként bizonyos arányváltozások következtek be, mégis a következő ötéves tervek során a lehetőségekhez képest további erőfeszítéseket kell tenni a megye ipari struktúrájának sokoldalúbbá tétele érdekében. NAQYÍ7ZEMI MEZŐQAZDASÁQ 1^45-ben a földreform végrehajtásával megnyílt az út mezőgazdaságunk szocialista átalakulása felé. Az elsőként 1948-ban Dunaszekcsőn megalakult termelőszövetkezetet — a mozgalom megélénkülésével — megyénkben 1952 végéig 229 követte. Az 1953 évi, majd az ellenforradalom alatti megrázkódtatások leküzdése után a nagyüzemi gazdaságok jelenlegi rendszere az 1960-as évek elején alakult ki, amelynek során 1962-ben a szántóterület 96,6%-a már a szocialista szektorhoz tartozott. Az utóbbi években bekövetkezett összevonások után ma 10 állami gaadaság hogy mindkét feladatnak sikerült eleget tenni. A szervezeti keretek rendezése mellett a mezőgazdaság fejlesztésére fordított jelentős anyagi, pénzügyi, szellemi erőfeszítések eredménnyel jártak, amely többek között a termelési érték növekedésével, a termésátlagok emelkedésével is bizonyítható. Pl. a felszabadulás előtti 8 mázsás holdankénti búza és 12 mázsa körüli kukorica-átlag a múlt évben már 17,8, illetve 25,3 mázsára növekedett megyénkben. A termelés bővülésével együtt nőtt a mezőgazdasági üzemek értékesítési tevékenysége is. 1969-ben háromszor több vágómarhát, négyszer annyi sertést adott a megye mezőgazdasága mint az 50-es évek közepén. A tej felvásárlás két és félszereTÖRTÉNELMI N EQ Y ED SZÁZ AD Komló, Lenin tér pedig azok az országosan is ismert objektumok jelzik, mint pl. az Olympia étterem, Fenyves-szálló, a harkányi szállodák, campingek stb. Az elmúlt 25 év alatt mintegy ötszörösére nőtt a kereskedelmi forgalom, amely megyénkben a múlt évben már meghaladta az 1800 millió forintot. De a mennyiség növelése mellett lényeges minőségi változások következtek be. Egyre nagyobb a tartós fogyasztási cikkek forgalma, de a ruházati és élelmiszer-igények is a magasabb értékű, korszerűbb termékek vásárlására irányulnak. MAQASABB ÉLETSZÍNVONAL Az 1945 után bekövetkezett politikai és társadalmi változások hatására gyökeresen megváltozott hazánk gazdasági struktúrája és ezek során Baranya megye és Pécs város 15—20 év alatt az ország egyik fejlett ipari területe lett. amelynek intenzitását szerencsésen egészítik ki mezőgazdaságunk ismert eredményei. A fejlődés során — amely nagyfokú társadalmi átrétegeződéssel járt, (nőtt az ipari, csökkent a mezőgazdasági keresők aránya) munkaerőtartalékok újabb és újabb ezreit vették igénybe és a háború előtti munkanélküliséget ma már az állandó jellegű munkaerőkereslet váltotta fel. Az utóbbi évek — de a felszabadulás utáni negyedszázad egyik legnagyobb vívmánya a foglalkoztatottság jelenlegi szintje, amely az alig számottevő női munkaerő tartalék mellett a férfi munkaerők tekintetében csaknem teljeskörű. Ez a helyzet néhány szakmában az országos átlagot is meghaladó személyi jövedelmeket, átlagkereseteket eredményezett. A jövedelemnövekedés folytán csökkent az egyes rétegek és területek közötti különbség, javult s parasztság jövedelmi helyzete. A magasabb életszínvonalat nemcsak a takarékbetétek emelkedése, az áruvásárlásokra és szolgáltatásokra fordított kiadások növekedése mutatja, hanem több olyan, a kulturált életkörülményeket jellemző tényező is mint pl. a rádiók, televíziók, hűtőgépek. mosógépek, motorbiciklik, autók száma stb. Ezekből a tárgyakból pedig egyre több található megyénkben mind a városi, mind a falusi otthonokban. Az életszínvonal emelkedésének azonban az egyik legnagyobb eredménye — még ha e téren is van a legtöbb tennivalónk — hogy a felszabadulás óta megyénkben mintegy 40 ezer új lakás épült, számos kommunális létesítménnyel együtt. Lehetne még oldalakon keresztül sorolni . szocialista rendszerünk kulturális, egészségügyi, szociális ellátás terén elért eredményeit is, amelyek méltán egészítik ld gazdasági fejlődésünké*, azonban egy ilyen eredményekben gazdag negyedszázad tekintetében még a megközelítő teljességre való törekvés is szerénytelenségnek tűnne. \ A p4eal Hőetömű
