Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

6 1970. április 25. Dunäintmt namo ORSZÄQOS SZABÁSZ­VALLANAK A RAJZOK Süssünk, főzzünk otthon VERSENY Kilencezer kisbeteg a Gyermekgondozóban — Magatartás-zavarokkal és tanulási nehézségekkel jönnek a legtöbben Virágok a lakásban Szaporítás dugványozással 2—3 cm vastagon és erre te­rítjük a homokot 5—6 cm-es rétegben. Dugványozáskor a homok ne legyen túl száraz, de túl vizes sem. A hajtásdugványokról sza­porítható növényeinknek a hajtások felső 7—10 cm hosz- szú részét vágjuk le dugvány­nak. A legalsó levél alatt kb. 1—2 mm-el a szárat éles kés­sel átvágjuk. Az alsó egy vagy két levelet levágjuk és ha könnyen lankadó nagyobb levelű a növény, a többi le­velet is kb. felére visszavág­juk. A kész dugványokat egy hegyesre faragott fácska se­gítségével a már előre elké­szített homokra tűzdeljük. A homokba kb. 2 cm mély lyu­kat szúrunk, belehelyezzük a dugvány alsó végét és hozzá­nyomkodjuk a fácskával a homokot. Utána óvatosan permetezve megöntözzük. A homokot állandóan tartsuk nedvesen, de ezt figyelemmel végezzük, mert túlöntözés, vagy a homok kiszáradása a dugványok pusztulását okozhatja. Dugványainkat ne hagyjuk meglankadni, ha szükséges, naponta egyszer- kétszer állott vízzel perme­tezzük is, de éjszakára ne legyen víz a leveleken. Ön­tözés után ne tegyük néhány percig vissza az üvegtetőt. Ha mégis penészedés lépne fel, adjunk kissé több levegőt. A dugványokon rendszerint 2—4 hét alatt kifejlődnek a gyö­kerek. Ekkor a homokból egy lapos fácska segítségével emeljük ki őket és a növény igényének megfelelő földbe, kisebb cserepekbe ültessük el. Győri Miklós Alkalmi nadrágruha csipkekön­tössel Sólyom Gézáné munkája (Miskolci Kuházati Ktsz). Sertésborda hentes módra Mai ebédünket a szalántai Marica kisvendéglő konyha­főnöke, Háger Mártonná ál­lította össze, figyelembevéve a tavasz csalhatatlan hírnö­keit, a friss kalarábét, salá- ! tát is. 1. Kalarábéleves. 2. Sertésborda hentes módra. 3. Vargabéles vagy túrósbéle*. | Q Sertésborda hentes mód­ra: hozzávalók: % kiló ser­tésborda, 3 deka só, 7 deka liszt, 15 deka füstölt szalon­na, 10 deka ecetes uborka, 5 deka paradicsompüré, bors. A húst felszeleteljük, meg­mossuk, megsózzuk, mindkét oldalát borssal meghintjük, lisztben megforgatjuk, majd forró zsírban elősütjük. Ez­után a szeleteket megfelelő nagyságú lábasban egymás mellé rakjuk, letakarjuk. A zsírjából kevés liszttel, para­dicsompürével jó pecsenyelét készítünk, amit a húsra rá­szűrünk és fedő alatt párol­juk. Közben a szalonnát és uborkát vékony csíkokra vágjuk, egy serpenyőben többszöri keverés közben fé­lig megpirítjuk, de csak any- nyira, hogy ne legyen szá­raz. Ha kész, a pecsenyelé­ből hozzáteszünk kicsit, bors­sal megszórjuk és ha szük­séges, még egy kevés sót is hintünk rá, végül beletesz- szük a finomra vágott zöld­petrezselymet és egyenlően a hússzeletekre öntjük. Mérsé­kelt tűzön az egészet együtt készre pároljuk. Nem kever­jük, hanem ha szükséges, kis­sé megrázzuk az edényt. Ha túlságosan besűrűsödne, csont­lével feleresztjük, mustárral ízesíthetjük. Zsírban sült bur­gonyával és fejessalátával tá­laljuk. © Vargabéles: hozzávalók: 1 kiló túró, 8 tojás, 23 deka zsír, 3 deci tejfel, 30 deka porcukor, negyed vaníliarúd, fél citrom héja, 5 deka ma­zsola, 60 deka liszt, kevés só. A 30 deka lisztből és két tojásból kevés sóval a szo­kásos módon gyúrttésztát ké­szítünk, metéltre vágjuk és kifőzzük. Majd tésztaszűrőre tesszük, hogy a víz jól le­csurogjon. Ezután kevés zsír­ral megzsírozzuk, hogy a tészta ne ragadjon össze és félre tesszük. A másik 30 deka lisztből 1 tojással rétestésztát készí­tünk, amit kinyújtunk és két lapot a hideg zsírral kikent tepsi aljára, kettőt a töltelék tetejére teszünk úgy, hogy a lapokat egymásra helyezés előtt olvasztott zsírral meg­locsoljuk. Ezt megelőzően az egy kiló túrót szitán áttör­jük és elkeverjük a 3 deci tejfellel, a 30 deka vaníliás cukorral, az 5 tojás sárgájá­val, 5 deka megtisztított ma­zsolával, fél citrom reszelt héjával. Ehhez hozzákever­jük a kifőtt tésztát és végül óvatosan az öt tojás felvert habját. (Figyeljünk, hogy a massza ne legyen túl ke­mény, mert ha megsül, szá­raz lesz. Tejfel hozzáadásá­val hígíthatjuk.) Ezt a tölte­léket egyenletesen rákenjük a tepsibe tett két réteslapra és ennek a tetejére helyez­zük a másik két lapot. Kö­zépmeleg sütőben lassan szép pirosra sütjük, vigyázva, hogy a közepe is átsüljön. — Ha megsült, 15—20 percig állni hagyjuk, hogy könnyebben szeletelhessük. Vaníliáscukor­ral szórjuk meg. © Túrósbéles: hozzávalók: rétestészta, fél kiló túró, 5 tojás. 5 deka mazsola, 15—20 deka porcukor. Rétestésztát készítünk és két részre osztjuk. Az első részt vékonyra nyújtjuk, ol­vasztott zsírral meghintjük és kellőleg összehajtogatva jól kikent tepsibe tesszük. Erre rákenjük a túrótölteléket, amit fél kiló átpasszírozott túróból. ízlés szerinti 15—20 deka cukorból, 5 tojássárgá­ból. 5 deka mazsolából és végül az 5 tojás keményre vert habjából kevertünk. A másik rész rétestésztát is ki­nyújtjuk, ezt is összehajto­gatjuk és a túró tetejére tesz- szük. Megkenjük tojással, megsütjük és téglaalakú da­rabokra szeleteljük. dozó csak az orvostudományi egyetemekkel rendelkező vá­rosokban, valamint Győrött, Szombathelyen és Miskolcon van. A vizsgáltak 30 száza­léka magatartás-zavarokkal, további 30 százaléka tanulási nehézségekkel fordul hoz­zánk, illetve értelmi fogyaté­kos. hét százalék epilepsziás, két-három százalék mozgás­zavarokra, a többi pszicho­szomatikus zavarokra, tehát fejfájásra, hasfájásra, ájulás­ra panaszkodik avagy tisztán ideggyógyászati eset. Ezek a panaszok általában ötvöződ­nek is. A vékony falakkal elvá­lasztott vizsgálati fülkékből beszéd szűrődik be. — Ham, ham és bekapta — hallatszik egy kislány hangja. Éppen azt játszotta el. miért fél otthon egyedül. Egy zöld posztóból készült kígyót mozgat, amely meg­támadta a családot. Korán! — Ezért örülünk az új épü­letnek — mondja dr. Farkas Gábor. — Rendkívül fontos az olyan miliő, amelyben a vizsgálandó és a vizsgált kö­zött megfelelő kapcsolat, lég­kör alakulhat ki. S itt erre csekély lehetőség van. De már nem tart sokáig a kényelmetlen állapot. A Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tálya a rendelőintézet udva­rán lévő volt nyugdíjintéze­tet jelölte ki a Gyermek­ideggondozó helyéül. — Az új helyen több lehe­tőségünk lesz a körzeti gyer­mekgyógyásszal együttmő- ködve felkutatni a kóros ál­lapotban lévő gyermekeket, j A mozgászavaroknál nagyon fontos, hogy idejében felis­merjük a bajt, mert időben elkezdett kezeléssel elérhet­jük, hogy a gyerek esetleg csak ügyetlen lesz, de ha el­hanyagoljuk, bénulás állhat elő. Eddig a zsúfoltság aka­dályozta, hogy csecsemőket rendeljünk be, ennyi ember között ugyanis fennállhat a fertőzés veszélye. A másik, ugyancsak fontos feladatunk lesz a neurózisok korai felis­merése. Az iskolák általában elküldik hozzánk a nyugta­lan gyerekeket, akik zavar­ják a tanulást. Ugyanakkor sok túlzottan nyugodt, félénk gyerek van elkönyvelve, mint jó gyerek. Holott ezek a tanulók általában neuroti- kusak, akiknek képességeik kibontakozását nehezíti a gát­lásosság. Tehát nem azért ; produkálnak kevesebbet, [ mert buták, hanem, mert nem tudják képességeiket kifej­leszteni. Korán kezelésbe kell venni őket, a tünetek enyhítése csakhamar önbizal­mat ad nekik. Ez a két fel­adat vár ránk az elkövet­kező években. Világteszi — Az új helyen ezenkívül mód nyílik arra. hogy meg­lévő eszközeink, módszereink közül azokat, amelyeket itt j nem tudunk alkalmazni, ké- j nyelmes. megfelelő környe­zetben használjunk. Ilyenek í a bábteszt, a világteszt. Je­lenleg általában eszközt nem igénylő módszereket kell al­kalmaznunk. Ott alkalmunk lesz pontosabb képet kap­nunk a kezeltek lelki álla­potának fejlődéséről, jobb le­hetőség nyílik a pszicho­terápiára. Marafkó László Szobanövényeink jelentős részét szaporíthatjuk dugvá­nyozással. Jó eredményt ter­mészetesen csak akkor érünk el, ha ismerjük és helyesen végezzük el a szükséges mun­kákat. A dugványoknak megfelelő helyet kell biztosítani, ne ér­je őket tűző nap, de elegen­dő fényt kapjanak. A levegő párás legyen a gyökeresedé- sig, mert különben meglan­kadnak, vagy el is pusztul­nak. Ezért célszerű egy üres akváriumot felhasználni, melybe a dugványokat bele­helyezzük, az akváriumot üveglappal lefedjük, így a lakás száraz levegőjétől füg­getlen páratelt mikroklímát biztosítunk. Ha nincs akvá­riumunk, egyszerűen széle­sebb szájú befőttes üvegeket használunk, melyekkel a dug­ványokat lefedjük. A dugványokat kissé szem­csés, jól kimosott kvarcho­mokba tűzdeljük, mert az át­ültetéshez használt virágföld dugványaink pusztulását okozhatja a gyökeresedési időszakban. A kvarchomok (folyami homok, dunai ho­mok) mosását úgy végezzük el, hogy edénybe kisebb mennyiségű homokot teszünk, majd bőven vizet öntünk rá, a homokot megkeverjük, utá­na a zavaros vizet leöntjük. Ezt a műveletet 5—10-szer megismételjük, miután a ho­mokot felhasználhatjuk. Ha az akváriumba mint szobai szaporítószekrénybe követle­nül akarunk dugványozni, akkor jól kimossuk, az al­jára mosott kavicsot teszünk A rendelőintézetek váró­csarnokában síró kisgyerek, sajnos mindennapi látvány. Ebben az intézetben viszont nem kell félni. A kisebbek játékokat, bábokat kapnak, a nagyobbak rajzolhatnak és beszélgetnek az orvossal, pszichológussal. Pálcika-kislány — Rajzolj egy családot! — mondja a pszichológus egy kislánynak. A ceruza meg­indul a papíron, a göcsörtös vonalakból összeáll egy férfi, mellette egy hosszúhajú né­ni, s közöttük, kettőjük ke­zét fogva egy „pálcika kis­lány”. A pszichológus mire gondol ilyenkor? A szülők bizonyára válni akarnak, de mindegyikük magánál szeret­né tartani a kislányt, ezért „húzzák” egymás kezéből. A beszélgetés során azután ki­derül. hogy a szülők már ré­gen külön élnek, s a kislány, a nagymamánál van. de azt szeretné, ha anyu és apu összebékülne — ezért fogja a kezüket, közöttük állva, összekapcsolva őket. A Kulich Gyula utcában, szűk helyiségekben működik a Pécsi Gyermekideggondozó Intézet, a Gyógypedagógiai Nevelőintézettel egy épület­ben, ezért sokan nem is tud­ják, hogy két külön intéz­mény mindegyik. 1957. március 1-én létesült az intézet, akkor még neve­lési tanácsadóként. Csakha­mar ideggondozóvá alakult, kezdetben két orvossal vala­mint két fő- és mellékállású pszichológussal működött. Az első évben 1400 gyermek for­dult meg itt, a második év­ben számuk 3000-re emelke­dett, jelenleg a forgalom el­éri a 8—9 ezer főt, akiket hét pszichológus és öt orvos lát eL Miért fél? Dr. Farkas Gábor főorvos kezdettől az intézet vezetője. — Elvben csecsemőkortól 18 éves korig fogadunk vizs- gálandókat. Hozzánk az isko­laorvos vagy a körzeti orvos beutalójával kerülnek. De vannak olyan 25 évesek is, akik visszajárnak hozzánk, mert előtte hosszabb ideig kezeltük őket. megszoktak minket. Néha külföldről is érkeznek páciensek, egy ju­goszláv egyetemista hozzánk járt beszédterápiára. — A több ezres forgalom kikből tevődik össze? — 50—5l százaléka Pécsről jön, a többi a megyéből. Az utóbbiba bele kell érteni Za­la megyét és Somogy déli részét is, ahol nincs hasonló intézmény. Gyermekideggon­fflis György, debreceni Minőségi Szűcs Ktsz A női francia első helyezettje. Mészáros Istvánné, veszprémi Vegyesipari Ktaa, A budapesti EKISZ modellje, a női angol ruhák első díjasa. A bőrruhák élén Hencsi János, a budapesti Minőségi Szűcs Ktsz munkája. A IX. országos szabászversenyt Pécsett tartották. A modellekről a* alábbiakban nyújtunk ízelí­tőt. A három első helyezett férfi ruha. Keller Miklós, Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz. Kuplcza Andor, budapesti EKISZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom