Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Ära: 80 fülei Világ lörolétárjal, egyesüljetek í Dunántúli napló xxvii.érfoiyom,6o.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja máre- *»•.«at5no,. A táplálómból \Dh— \SZK előkészítő tárgyalások (2 oldali Miért uém Baranyában Ca oldal) Határozott intézkedéseket a Megyei Pártbizottság ked­di ülése sokoldalúan és őszintén elemezte a me­gye gazdasági helyzetét. A tükröt az 1969-es év tar­totta elénk, s mindjárt mond­jak meg: nincs különösebb okunk a dicsekvésre. A gondok elsősorban ott kezdődnek, hogy a megye ipara 1969-ben mindössze két százalékkal ért el nagyobb teljesítményt, mint a meg­előző évben. Ezt csak bonyo­lítja az a tény, hogy a lét­szám viszont 3 százalékkal növekedett, végeredményben tehát a mérsékelt ipari ter­melési növekedést is létszám­ból valósítottuk meg. Ez a helyzet hosszú távon tartha­tatlan. Teljesen érthető, ha a pártbizottsági ülés felszó­lalói is többnyire a hatéko­nyabb, a termelékenyebb munka feltételeit elemezték, és a gazdálkodás tő kérdésé­nek tartották. Mert ugyan tagadhatatlan, hogy a gazda­sági életben van számos po­zitív tényező is, de azt sem­mivel sem lehet szépíteni, hogy a termelékenység az előző évhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent. Már ebben az évben meg kell fordítani ezt az egész­ségtelen tendenciát. Hogyan érhető el ez a cél? Semmi­képpen gern látszat eszközök­kel. Semmi szükség arra, hogy ismét növekedjen a rak­tárra való termelés, a ter­melékenységi problémát nem szabad készletproblémávé változtatni. Az sem lenne iá, ha a minisztériumok, a nagy­vállalatok közvetlenül be­avatkozva, esetleg valamilyen mutatót állapítanának meg, mert ezzel csorbítanák a vállalati önállóságot Marad a nehezebb út: mindenütt helyileg javítani a gazdasági szervezőmunkát, nagyobb ter­melés növekedést kell produ­kálni a keresett termékek­ből, a tényleges és a tartó­san felesleges létszámot le­építeni, erőteljesebben szor­galmazni a műszaki-techni­kai bázis fejlesztését. Az átlagbér-gazdálkodással kapcsolatos kormányintézke­dés remélhetőleg növeli a termelékenységi és csökkenti a foglalkoztatási érdekeltsé­get A kérdés azonban még­sem ilyen egyszerű. Máris hallani olyan véleményeket hogy az újonnan felvett dol­gozó bérének megadóztatása ellenére is megéri bővíteni a létszámot a nyereség bizo­nyos mértékű növeléséből majd kifizetik ezt az össze­get Az ipar számos terüle­tén valóban hiányzik a mun­káskéz, ilyen az építőipar, a bányászat az autóközlekedés, a vasút. Az itt előállott hely­zet nehezíti a tervszerű mun­kát, a szükséges fejlesztési célok megvalósítását, például a kulturált tömegközlekedést. A múlt évben rendkívül nagymértékű volt a munka­erő mozgása, esetenként már vándorlássá vált, országosan mintegy 1,6 millió esetben szűnt meg, illetve keletke­zett munkaviszony. Az új év első hónapjainak tapasztala­tai némi csökkenést mutat­nak, de még mindig elég ma­gas a kilépettek száma. És végül: a vállalatok jelenlegi eszközállománya, gépi felsze­reltsége, a fejlesztési alapok szűkössége túlzottan az ex- tenziv fejlesztésre kényszerí­tik a vállalatokat. Ma gyak- rati mondják, hogy a gépesí­tés költségesebb mint a lét­számbővítés. Ebben sok az igazság, a gépvásárlást ese­tenként valóban indokolatlan kötöttségek nehezítik. Az Indokolt állami intéz­kedések mellett, gondos mér­legelés után minden üzemben körültekintően kell megszab­ni a feladatokat. Abból kel­lene kiindulni,. hogy a való­ságban nem olyan magas a munkaerőhiány, mint amek­korának feltüntetik. Ezt a látszó tat elsősorban az okoz­za, hogy számos vállalatnál a kapun belül van a felesleg, ott is tartják, nem szabadít­ják fel más területek számá­ra. Hiányzik a reális önvizs­gálat, nem akarják észreven­ni, hogy emberek lézengenek tétlenül, s érdemleges munka nélkül vesznek fel bért. Mos­tanában szinte eretnekség fegyelemről beszélni, ha va­laki egy kicsit felemeli a hangját, keményebben szóvá teszi a „lébecolásf, azt mind­járt hajcsárnak kiáltják ki. Egyszerűen csak mosolygunk az olyan közhelyszámba me­nő jeleneteken, amikor vala­milyen munkahelyein egy em­ber dolgozik és öten nézik. Fel sem merül az a kérdés: meddig lehet ezt büntetlenül csinálni?! Hát valóban nincs ebben határ? Vagy az a szo­cialista humanizmus, amikor olyan embereket tartunk a vállalatnál, akik nem vesz­nek részt az új érték elő­állításában? Csak helyeselni lehet a tanácsoknak azt as elhatározását, hogy e. hozzá­juk tartozó vállalatoknál fe­lülvizsgálják a létszámot és felszabadítják t felesleges munkaerőt Mindenütt hasonló törek­vések vezessék a vállalato­kat, e. párt és társadalmi szervezeteket. Ennek érdeké­ben véget kell vetni a mun­kaerőért való licitálásnak, a magasabb bérrel, különleges munkafeltételekkel folyó csá­bításnak is. .4 pártszerveze­tek ellenőrzésével is biztosí­tani kell, hogy az újonnan felvett dolgozókat legfeljebb ugyanolyan juttatásban ré­szesítsék, mint a hasonló munkát végző törzsgárda ta­gokat. Azt sem árt megvizs­gálni, hogy az új felvételek­ben ténylegesen érdekelt-e az üzem, a kollektíva, vagy csak a, dolgok megoldásának könnyebbik oldalát keresik. Mert a bérek és jövedelmek célszerű differenciálásával a meglévő dolgozókat is jobb, hatékonyabb munkára lehet serkenteni. Ez mindenki szá­mára hasznosabb. A műszaki fejlesztés nem tart lépést az igények­kel. Kétségkívül indokolt, hogy könnyítsék meg a legjobban használható, leg­korszerűbb gépek beszerzé­sét. Megyei adatok szerint jelentősen csökkent az újí­tások száma, js gyakran még ezeket sem hasznosítják a termelő munkában. A beru­házások kivitelezésénél ma­gas az építés aránya a gépek rovására. Előfordul, hogy a megvalósítás stádiumában a technológián „keresik” meg az építkezési összegek növe­kedése miatt előállt többlet- költséget. Teljesen világos: a műszaki fejlesztés és a munkaerő jobb felhasználása az a két tényező, amely mai és jövőbeni gondjainkat eny­híti. Bőrűit a forradalmi ifjúsági napok programja Szombaton nyitón iinepség Hálást aj ét a, országos diákköri konferencia Tokió és Ljfjetre C? oldal) Repülőriporíer Pécsről (5. oldal) Ez évben negyedízben ke- ; rülnek megrendezésre a for- j radalmi ifjúsági napok. A rendezvénysorozat célja, hogy a történelmi hagyományaink ápolásával mai nemzeti cél­jaink és nemzetközi köteles­ségeink teljesítésére nevelje az ifjúságot. Ezen túlmenően — hiszen a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényeit három kiemelkedő évforduló fémjelzi — az ifjúsági szer­vezet lehetővé kívánja tenni, hogy e három jelentős törté­nelmi eseményünket, 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét és 1945. április 4-ét egymással összhangban, mél­tóképpen ünnepelhessék meg. A rendezvénysorozat jó al­kalmat nyújt az ifjúság va­lamennyi rétegének — mun­kás. paraszt, értelmiségi és tanulóifjúság számára, hogy biztosítsa: a célkitűzéseket magukénak vallják. Szinte valamennyi tevékenységi te­rület érdekelt a rendezvé­nyekben. A politikai de­monstrációkon kívül — me­lyeket a március 15-i ko­szorúzások, a Tanácsköztár­saság kikiáltásának évfordu­lójáról való megemlékezések, ünnepségek, és hazánk fel- szabadulásának negyedszáza­dos évfordulójának ünnepsé­gei jelentenek — számos más jellegű rendezvény. akció kapcsolódik a forradalmi If­júsági napok programjához, i ! Tanácskozások, találkozók, | kiállítások, kulturális jellegű rendezvények és sportrendez­vények teszik színesebbé és sokoldalúbbá ezt az idősza­kot. Kiemelkedő rendezvénye lesz ezeknek a napoknak a felszabadulási hálastaféta. — amely országos méretű. — Megyénkben kot lépcsőben bonyolítják le. Az elsőben a járások területén — a lehe­tőségeken belül — valameny- nyi községet érint ez a csil­lagstaféta, mely március 29- ig befejeződik. Pécs városá­ba április 1-én érkezik a já­rásokból a Köztársaság térre, 12.30-kor. A városi csillag­staféta is ide fut be. ahol az érdeklődők térzene hall­gatása közben nézhetik vé­gig az átadást. A rövid, ün­nepélyes kopjafa-átvétel után motoros-staféta indul el Tolna megye felé. A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvénysorozata ki­bővült. Március 26-án kezdő­dik a háromnapos Országos Diákköri Konferencia, mely­nek a Tanárképző Főiskola ad otthont. Az akcióban va­lamennyi járási és városi KISZ bizottság szerepel, de a rendezésben nagyrészt az alapszervezetek öntevékeny­ségére támaszkodnak. E ren­dezvénysorozat jó lehetőséget nyújt — különösen a falusi — az alapszervezeteknek l az öntevékenység fokozására. i í ELÜZEMEK I MÉV-n 1 Postánál á Mecseki Ércbánya- : " szati Vállalat szak- j szervezeti bizottsága meg- I tárgyalta a kollektív szer- j ződés módosítására be- j nyújtott javaslatokat és ! határozott az 1969. évi í eredmények alapján kifizet- | hető nyereségrészesedés i mértéltéről. A vállalat 1 eredményes munkájának j következtében idén 10,6 millió forint nyereségrésze­sedés kifizetésére kerül sor. Ez mintegy 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Vállalati szinten ez 12 napi bérnek felel meg. A nyere­ségből az egyes üzemek sa­ját eredménytervük teljesí­tése szerint részesednek. — Legnagyobb nyereséget — a korábbi évekhez hason- j lóan — az Ércdúsító üzem- j ben fizetnek, amely olyan I kimagasló eredményeket ért j el az elmúlt esztendőben, I hogy azzal kiérdemelte az ' Élüzem címet is. ! Á : elmúlt esztendőben a Pécsi Postaigazga­tóság területén 217 brigád, 1751 taggal versenyzett a szocialista címért. Közülük az elért kimagasló eredmé­nyek alapján 137 biúgád és 1024 brigádtag volt méltón kitüntető cím elnyerésére. 6—ö brigád ez alkalommal kapta meg hatodszor, illet­ve hetedszer a szocialista címet. A postás szakszer­vezet területi bizottsága ér­tékelte az Élüzam címért folytatott versenyben elért eredményeket is és úgy ta­lálta, hogy a hivatalok kö­zül valamennyi feltételnek megfelelt a Kaposvári 1-es, a Dombóvári 2-es, a szi­getvári, a zalaszentgróti, a lenti és a balatonboglári postahivatal, így ezek ered­ményeik alapján elnyerték az Élüzem címet. Ugyan­csak Élüzem lett a posta pécsi és Zala megyei táv­közlési üzeme is. Jubileumi mwifcarateiiT az építőiparban Kéiszáztizenhat lakással többet adnak át A gazdasági tervek eOcé- szításéval egyidőben a me­gyed építőipari vállalatoknál is elkészültek a hazánk fel- szabadulásának 25. évfordu­lója és a Lenin-centenárium tiszteletére kiírt munkaver- seny irányelvei. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál vállal­ták, hogy e kettős évforduló tiszteletére az 1970. júniusi terminus helyett április 4-én átadják az új pécsi egyete­mi városnegyedben az elmé­leti tömb egyik jelentős ré­szét Növelik négy százalék­kal a termelékenységet és 216 lakással többet adnak át az idén, mint 1969-ben. Vál­lalták a százférőhelyes har­kányi üdülő elkészítését — a munkásszállóikat ötvenmillió forintos beruházással, kétszáz férőhellyel bővítik. Külön kiemelendő a Sárosi brigád teljesítménye: a Szigeti úti építkezések kőművesmunkái­nak befejezését február 20- ra vállalták, ezzel biztosítva a vállalat I. negyedévi lakás- programjának teljesítését A Mohácsi Farostlemez­gyár I-es és Il-es üzeme el­határozta, hogy az év első hónapjaiban mutatkozott 150 ezer négyzetméter farostle­mez gyártásának kiesését pó­tolják és év végére húszezer négyzetméterrel többet ter­melnek, javítják a minősé­get: nyolcvan-kilencven szá­zalékban csak elsőosztályú árut állítanak elő. A Téglaipari Vállalat ter­vében szereplő 206 millió kisméretű tégla helyett 210 milliót gyárt idén: a többlet a lakossági igények jobb ki­elégítését segíti elő. A Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyár* jobb munkaszervezéssel és «. ju­1 bileutni munkavenseny haté­konyabb felhasználásával hu­szonkilenc százalékkal sze­retné növelni a termelékeny­séget. Egymillió forintos nye- reségi tervét hárommillió fo­rintra emelte A Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat fennállásának 20. évfordulóját az idén ün­nepli. A hármas évforduló jegyében elhatározták, hogy a vállalat irodaházát május elseje helyett április 4-re el­készítik. A szigetvári AKÖV- telep lakatosmunkáit ugyan­csak május 1. helyett április 1-re befejezik. As országos felhíváshoz ! | csatlakozva, Baranya megye- * ben a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségei, a MÉ­SZÖV, a Nőtanács megyei szervezete, valamint a Ba­romfiipari Országos Vállalat kaposvári gyáregysége, az előző évekhez hasonlóan ver­senyt hirdet a háztáji és ki­segítő gazdaságok, valamint az egyéni baromfi tenyésztés­sel és tartással foglalkozók között. A háztáji gazdaságok ter­melésének jelentősége a kö­vetkező években sem csök­ken, a család önellátásán és a község baromfiellátásán kí­vül számos mezőgazdasági termékből jelentős mennyi­séggel járul a központi áru­alap biztosításához. A háztáji termelésen be­lül igen fontos helyet foglal el a kisállattenyésztés. Or­szágosan például az étkezési tojás 48 százalékát, a hízott­liba 63 százalékát ma még a háztáji és kisegítő gazda­ságok adják. Az eddigi eredmények meg­tartása és továbbfejlesztés« érdekében az 1970. évi ver­senyt a nagyobb hozamok el­érése és a termelés gazdasá­gossága irányába fejlesszük. A verseny célja: BEKÖTŐÚT ÉPÜL ÁQRA Az útépítők megkezdték a tereprendezés! munkálatokat (Tudósítás az 5. oldalon.) — A hízottáru, elsősorban a hízottliba előállításának és értékesítésének fokozása. I Elsősorban a speciális l „májterületeken”, de ezen kí- ! vül is mindenütt, ahol lehet- i séges a májliba- hizlalása, a | hozamok emelése. Ehhez szükséges a legjobb j tümési módszerek, eljárások I elterjesztése. — A tojáshozamok növe- ! íése és az árualapok fejlesz- ! tése. i Az intenzív fajták terjesz- I tése mellett a vegyes hasz- ! nosítású baromfiállomány nö- ! vetése. A takarmányozási és tar­tási viszonyok javítása, az állategészségügyi és higiéniai követelmények betartása. — A húsnyúl tenyésztése, ■ az áruértékesítés fokozása ér- j dekében a nagyhozamú faj­ták terjesztése. Takarmányozási, állategész­ségügyi és tenyésztési köve­telmények betartása, kor­szerűsítése és javítása. A díjak 1970-ben is az el­múlt évihez hasonlók. X. díj 1500 forint, II. díj 1200 fo­rint, a III. díj 900 forint. Több tojás és hús a háztáji gazdaságokból Díjak a legjobbaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom