Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

Ate-; >6 fitter Világ proletárjai, egyesüljetek! xxvn.árfolyam,5?.«óm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. március 11., szerda Ülést tartott a Megyei Pártbizottság Józef Cyrankiewicz fogadta külügyminiszterünket Növeljük a munka hatékonyságát Tegnap Egri Gyula megyei első titkár elnökle­tével ülést tartott az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága. Napirenden szerepelt: 1. Az- 1969. évi gazdálkodás tapasztalatai és az 1970-es év több feladatai Baranya me­gyében. — Előadó: dr. Nagy József megyei titkár. 2. Tájékoztató a Megyei Pártbizottság kül­földi kapcsolatairól. — Előadó: Novics János megyei titkár. 3. A Megyei Pártbizottság és vb 1970. évi munkaprogramjának és az első félév üléster­vének jóváhagyása. 4. Az MSZMP Központi Bizottságának ha­tározata a párt X. kongresszusának össze­hívásáról. — Előadó: Egri Gyula első titkár. Máit éri gondok« eredmények Az 1969-es gazdasági év meglehetősen ellentmondásos képet mutat. Az exporttevé­kenység fokozódott, a termék­összetétel pozitív irányba változott, az értékesítési mun­ka rugalmasabb és hatéko­nyabb lett, a nyereségtömeg is szinte minden vállalatnál nőtt, mindezzel szemben > azonban ott állnak azok az ellenkező előjelű tények, me­lyek szerint az ipari terme­lés megyei szinten mindösz- sze 2 százalékkal nőtt, a ter­melékenységi mutató meg egyenesen romlott Mint azt dr. Nagy József szóbeli kiegészítőjében el­mondotta: a megye iparszer­kezetének aránya 1969-ben tovább változott. Míg 1968- ban a nehézipar 77 százalék­kal részesedett az ipari ter­melésből, tavaly már csak 70 volt ez a szám. A beruházási kedv egyébként minden terü­leten nőtt, sajnos ennek is megvolt az edenkeaö előjelű következménye: a beruházási feszültség fokozódott Az épí­tőipar százmilliós nagyság- rendű megrendeléseket volt kénytelen elutasítani, örven­detes tény: tavaly vala­mennyi területen csökkentek a felhalmozott készletek, a raktárak eszközállománya te­hát közeledik az ésszerű mennyiség felé. Az új gazda­sági mechanizmus közgazda­sági szabályzói tehát mind­azokon a területeken, ahol gyors siker egyáltalán vár­ható volt, meghozták a kívánt eredményeket. Nem így a munkaerőgazdálkodás front­ján. A fluktuáció, illetve a mun­kaerőhiány az elmúlt eszten­dőben aggasztó méreteket öl­tött. Az ipari foglalkoztatot­tak száma 1969-ben 2,8 száza­lékkal volt magasabb, mint az előző évben — s ez arra a tényre utal, hogy a terme­lés fentebb említett minimá­lis felfuttatása sem a mű­szaki fejlesztés, illetve mun­kaszervezés, hanem szinte ki­zárólag a létszámbővítés ered­ménye. Á fogyasztói árindex Ba­ranyában az országos átlag­nál jobban emelkedett — s ez aggasztó. Az átlagbérek az iparban S, az építőiparban 4 százalékkal voltak magasab­bak, mint 1969-ben —, de nemcsak & bérjellegű jutta­tások nőttek, s így éves szin­ten a lakosság pénzbevétele mintegy 7—8 százalékkal emelkedett Az áruvásárlásra fordított összegek tavaly 10,2 százalékkal voltak magasab­bak, mint az előző évben. A mezőgazdaság fejlődése, eredményei valamivel egyen­letesebbek az iparénál. Mint ismeretes, a növénytermesz­tési ágazat sohasem látott eredményeket ért el. Ke nyér­gabonából például 17,8 mázsa termett holdanként s ez nem­csak & kedvező időjárás ered­ménye. A korszerűbb mező­gazdasági szemlélet, a moder­nebb technológiák, & jobb fajták, a több vegyszer —• ezek a változások állnak a rekordok mögött Az állattenyésztés helyzete már több gondot okoz. Az állatállomány számbeli stag­nálása, illetve helyenkénti hanyatlása folytatódott sőt ma is folytatódik. Dr. Nagy József ezzel kapcsolatban le­szögezte: bár máról-holnapra nem változhat meg a hely­zet, a közelmúlt árjellegű in- tékedései, illetve beruházásai rövidesen éreztetni .fogják hatásukat A mezőgazdasági beruházásokra egyébként mindaz érvényes, ami az ipariakra: a kapacitás kicsi, az átfutás hosszú, az árak magasak. Tavaly, sajnos, még a gépbeszerzési terveket sem sikerült teljesíteni, így az­tán az idei év elé, mintegy 75 százalékosan elhasználó­dott, korszerűtlen gépparkkal néznek mezőgazdasági üze­meink. ;i—4 százalékos iermélésnöeekedén Az 1970-es, illetve az azt követő évek terveire a helyi és népgazdasági érdekek fo­kozottabb egybeesése jellem­ző. Az elképzeléseket szinte mindenütt termelési tanács­kozásokon, közgyűléseken — tehát a demokratizmus je­gyében —, alakították, illet- ve alakítják ki. Az eddig ren­delkezésre álló adatok szerint az ipari termelés idén 3—4 százalékkal fog emelkedni. Jelentősebb emelkedést — 0—9 százalék —, csak az épí­tőipar irányzott elő. A mező- gazdasági nagyüzemek elő­irányzatai lényegében megfe­lelnek az országos szintnek: a növénytermesztési ágazata tavalyi nívót, az állattenyész­tés 3—4 százalékkal többet kíván produkálni. Az elképzelések szerint az exporttevékenység tovább fo­kozódik. A Pécsi Kesztyű­gyár például 11, a Szigetvári Konzervgyár 43,5 százalék­kal kívánja tőkéskivitelét nö­velni. A Bőrgyár 130 millió forintnak megfelelő dollár- bevétellel számol, míg a Porcelángyár devizabevételé- »ek megkétszerezését tervezi. ] Beruházások. Az ezzel kap- ! esolaíos kép még meglehető- i sen vázlatos, az országos nagyvállalatok ugyanis még j nem munkálták ki pontos el- | képzeléseiket. A folyamatban lévő munkák közül idén be­fejeződik a mohácsi tégla­gyár bővítése, s a Mecseki Szénbányák több — kapaci­tástartó —, rekonstrukciója. Egyedi nagyberuházásként idén beindul a Mohácsi Fa­rostlemezgyár második lép- I csőjének építése, valamint j Vasas-bánya korszerűsítése. ; Ez utóbbira vállalati erőből j kerül sor. Tervezik a rostműbőrgyár, ' a kesztyűgyár és a Gázmű i csőhálózatának nagyarányú j bővítését, illetve rekonstruk- i dóját is. A mezőgazdasági j beruházások közül a szarvas- j marha- és sertéstelepek a j legjelentősebbek. Az állami támogatás csökkenése ellené- | re a beruházási kedv nagy — s az idei beruházási szint megközelíti majd a tavalyit. Az elmúlt esztendő egyik legnagyobb eredménye, hogy a termelő vállalatok jobban Odafigyeltek * piac igényei­re, mint korábban. Ez az egészséges tendencia a jelok szerint folytatódik. Számos vállalat tervezi űj termékek piacra dobását, s ugyancsak számos helyen tesznek erőfe­szítéseket a minőség további javítása érdekében. A szénbá­(Folytatás a 3. oldalon) \ tartalomból Ml NDK fővárosában fagy más városban? (2. oldal) Szőlőmetszési bemutató <3. oldal) Nővértanácskozás az orvoskaron (8. oldal) Motorvonat és vontató' karambolja (4. oldal) Gyorslista a békekölcsön* sorsolásról (5. oldai) Tízezer személygépkocsi Lengyelországból (6. oldal? Ma: nemzetközi labdarúgó- mérkőzés Pécsett (8 oldal) Péter János látomtása Wroclawban Józef Cyrankiewicz, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke kedden délelőtt fogadta a hivatalos látogatáson Varsóban tartóz­kodó Péter János külügymi­nisztert. A megbeszélésen részt vett Stefan Jedrychows- kl lengyel külügyminiszter, Némety Béla, hazánk varsói és Tadeusz Hanuszek, Len­gyelország budapesti nagy­követe. Józef Cyrankiewicz és Pé­ter János szívélyes megbe­szélése közel egy órán át tartott. A fogadást követően a ma­gyar külügyminiszter és kí­sérete koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírjá­nál. Kedd délután Péter János és kísérete Varsóból . külön- repülőgépen Wroclawba uta­zott, ahol egy napot tölt. A többi között megtekinti a vá­ros egyetemét és a Dolmel Mechanikai üzemet. Péter Jáúos külügyminiszterünk Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter társaságában A közel fel millió lakosú Wroclaw Lengyelország egyik legjelentősebb iparvárosa és i felsőoktatási központja. * A lengyel sajtó kedden ve' zető helyen foglalkozik Pé­ter János látogatásával. A Trybuna Ludu vezércikk helyén közölt háromhasábos jelentésének címe: „Baráti látogatás — Péter János mi­niszter Varsóba érkezett. — í Megkezdődtek a lengyel- magyar tárgyalások.” A Kurier Polski „Mágya- rok—lengyelek ...” című kommentárjában kiemeli, hogy a két ország hagyomá­nyos barátsága most különö­sen kedvező körülmények kő-. zött fejlődik. „Lengyelország számára a magyar állam és párt képviselőivel sorra ke­rülő találkozók — mint a magyar Péter János mostani varsói látogatása — mindig értékes tapasztalatcserét biz­tosítanak"' Épül Pét's új vúrosközpontju Üj székhazai kap a Megyei Tanács — Szálloda, garázs, irodaházak 1975-re készülnek el az első ütemmel MAKETTEK PÉCS ŰJ KÖZPONTJÁRÓL t oto: |)t. Sgfer új városközpont. Az Ifjúsági Házon kívül a Bajcsy-Zsi­linszky úton áruházkombi­nát, a Rákóczi úton tízszin­tes szálloda, garázstömb, a Szalai András utcában az új MHSZ-székház, az SZMT székhaza, a Beruházási Bank és a DÉDÁSZ irodaháza: épülnek. A Bajcsy-Zsilinszkj utca és Szalad András utca sarkán pedig előreláthatólag a város legmagasabb lakó­háza épül meg: az új lakó­tömb egyik szárnya huszon­egy szintes lesz: A városközpont építése azonban korántsem problé­ma nélküli. A legnagyobb gondot a Rákóczi út és Baj­csy-Zsilinszky utca alatt hú­zódó pincék jelenük — és ebben az esetben nem a be- oinlás, vagy a váratlan kölí- ségfelmerülés veszélye fenye­get — hanem a 1VIÉK rak­tárainak és az Állatni Pince­gazdaságnak, amelyek hasz­nálják ezeket a pincéket, megfelelő helyet keíl bizto­sítani. Tizenegyezer légköb­méter nagyságú helyiségről van szó. Hasznosítják a Rákóczi út és Szalai András utca közöt­ti hatméteres szintkülönbsé­get. Az Ifjúsági Ház előtti térről a gyalogosok számára lépcsőfeljárót létesítenek a magasabb szintű gyalogjáró­hoz. Az áruházukat, vala­mint a vendéglátókornbiná- tot áruval a gyalogjáró alatt, a Szalai András utca felől látják ed. Ez az „aluljáró” összeköttetésben lesz a Baj­csy-Zsilinszky utcával, a ko­csik itt hagyhatják tí a te­rületei. A Jókai utca a tel­jes beépülés után a Rákóczi út ej ott vakon végződik, zsákutca lesz. Mind a gya­logos közlekedés, mind a gépjárművek számára vala­mennyi középület megköze­líthető — de ez már a tel­jes beépüléssel egyidejű s az viszont csak egészen távoli időbe« realizálódik, ezer adagos konyha, étterem, eszpresszó —, melyet a Ba­ranya megyei Vendéglátó­ipari Vállalat üzemeltet. Az SZTK székháza mellett emel­kedik majd a KÖJÁL új épülete, amely mögött épül égy úgynevezett nagytermes irodaház, ez alkalmas lesz nagyszabású konferenciák, kongresszusok lebonyolításá­ra Az ügyészség épülete mellett, még a Jókai utcá­ban kap otthont a megyei bíróság is. Ebben az első fo­kozatban tehát beépül a Sza­badság űt és Jókai utca kö­zött Búzódó terület. Az első ütem második fo­kozatában más jellegű köz­épületekkel is gazdagodik az Milyen lesz az új város­központ? Sokakat foglalkoz­tat. ez a kérdés — egyelőre még á szakembereket is. Építését két nagy ütemben határozták eL Az első ütem­ben fokozatosan építik be a Szabadság utca—Rákóczi út —Bajcsy-Zsilinszky utca és Szalai András utca által ha­tárolt területet. A negyedik ötéves terv végére készülnek ei az első ütem első fokoza­tával. Már áll és átadták rendeltetésének az ügyészség és az SZTK új székházait. E fokozat nagy létesítménye lesz a Baranya megyei Ta­nára új otthona, amely mel­lett helyet kap egy vendég­látóipari kombinát — három-

Next

/
Oldalképek
Tartalom