Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
% üutionttm napia 1970. március 8. Dombóvár második reneszánsza A pesti gyárak élénken érdeklődnek — A sásdi járás a fiatal város vonzáskörében A dombóvári Erzsébet utca ▼égén van egy téglagyár. A gyár még Tolnában van, anyagnyerő helye már Somogybán. Az Erzsébet utca túlsó fele pontosan Baranya határánál ér véget. Ez nem tréfa, hanem valóság. Magyarázatot ad arra, miért látogattunk Dombóvárra, melyet — 1970. április 1-i hatállyal — várossá nyilvánítottak. Járom a várost, melyet egyik baranyai várossal sem lehetne összehasonlitani, — álmos és dinamikus egyszerre. Ami az álmosságot illeti: rengeteg a tíz-harminc éves villaszerű ház, melyek nem elyan nagyok, mint a régi Világ hivalkodó „úri” villái voltak, de azért nagyobbak, mint az egykori parasztházak. Szolid vasutas-jólétről tanúskodik valamennyi. — Azért vasutasról, mert Dom- bóvárott alig van olyan család, amelyből ne dolgozna valaki a vasútnál. A városnak 17123 lakosa van (1970-es népszámlálás adata), a vasút pedig ötezer főt foglalkoztat Minden villácska be van kerítve, a legtöbb gondosan festett vaskerítéssel. A tanács szerint az átlagos ház 200— 800 négyszögölre épült még á belterületen is. Tegyük hozzá: szinte mind földszintes, hiszen a város 3618 lakóháza közül mindössze 62 emeletes. Ha az emeletes iskolákat intézményeket hozzáadjuk, még mindig csak 94, s ezek is szét vannak szórva a villák tengerében. Városközpont egyáltalán nincs. Nem Szigetvárhoz hasonló, még olyan sem, mint Siklóson látható. Villák, óriási telkek, alig van emeletes ház — így már érthető, miért olyan kicsi a népsűrűség. Pontosan 219,3 fő él Dombóvár minden négyzetkilométerén, kb. 100 fővel több, mint az országos átlag. Pedig az országos átlagban minden benne van: a szántóföldek, erdők, legelők Is. * Elég Is lesz az álmosságból, lássuk a dinamizmust! Végül is Dombóvárra ez a jellemző. Olyannyira, hogy az embernek néha az az érzése támad, hogy nem is az a valóság, amit ma lát, hanem ami holnap történik. Lássunk néhány számot! A város százmillió forintot kapott a kormánytól, száz hektárnyi „prérit” közművesíte- nek ezen a pénzen a város határában. A közművesítés — melyben a csatornázás is benne van — valószínű, még ebben az évben befejeződik. A pesti üzemek persze élénken érdeklődnek. Tárgyalnak a Láng Gépgyárral, Pátria Nyomdával, s még egy csomó vállalattal. A jelek szerint a IV. ötéves terv végére 3—4 ezer munkást foglalkoztatnak azon a 100 hektáron és környékén, mert újabb területekről is szó van. De maradjunk csak a 3—4 ezer főnél, s gondoljunk arra, micsoda láncreakciót indít el ez a fejlesztés egy tizenhétezer lakosú városban. Ez egy csomó üzlet, iskola, orvosi rendelő, szolgáltató ház és persze lakás megépítését teszi majd szükségessé. Azám, a lakás! Jelenleg mintegy 200 csatornázott lakás van a városban. Ebben az évben megépül 150. (Természetesen, csupa emeletes házakban!) Ha csak évi 150 lakással számolnánk, akkor is 1000 új csatornázott lakás lesz a városban 1975 végéig, de hát ki számol évi 150-nel, amikor a „préri” még üres, s máris ennyi épül? A város tízmilliót költ útépítésre ebben az évben,egynegyedét annak, mint Pécs költött az elmúlt esztendőben. S alakul a főtér is. Az idén, illetve lövőre adnak át egy szállodát, szövetkezeti áruházat, OTP irodaházat, egy szolgáltató, illetve társasházat, építkezik már a já- tanács is. Két kurta év programja és mind emeletes ház lesz. * Kevés annyira megfontolt, óvatos tanácstitkárral találkoztam még, mint amilyen dr. Németh József Dombóváron. A beszélgetés elején azt hallottam, hogy tárgyalnak a Láng Gépgyárral. Később kiderült, hogy a Láng Gépgyár már építkezik, sőt, az év végére talán már termel is a „prérin”. Egyelőre 400—500 fővel, melyből 1500 fő lesz a végén. Ez a megnyerőén szerény tanácstitkár fejezte ki úgy magát egy alkalommal, hogy Dombóvári a vasút emelte ki a többi község légiójából 1880-ban, s ami ma történik, csak avval az eseménnyel hasonlítható össze. Valóban, és ebben továbbra is kiemelkedő szerepe lesz a vasútnak, öt vasútvonal találkozik ebben a városban. Ha a fejlődés okait kutatjuk, ez a legdöntőbb. A másik: Szekszárd 65, Kaposvár 30, Pécs pedig 60 kilométerre fekszik Dombóvártól. Elég messze attól, hogy békében hagyják ifjú társukat A pécsi tervezőmérnökök 20 kilométer sugarú körben rajzolták meg Dombóvár „hatókörét”. Ez így általában igaz is. Részleteiben persze nem. Közigazgatási szempontból például zérus Baranya felé a vonzóerő, hiszen Dombóvár egy másik megyében van, a „túloldalon” Sásd volt és marad a járási székhely továbbra is. Ipari vonatkozásban már jóval nagyobb a szívóerő, hiszen Csikóstöttösön is alig találunk olyan családot, ahol ne volna legalább egy vasutas. Ami a kereskedelmet illeti: az ÁFÉSZ szerint 8—10 baranyai község lakói járnak át vásárolni. Iskolai vonatkozásban is legalább 8—10 községet kell megemlíteni. — Arról a vonatról, mely Pécsről indul, s reggel 7 óra néhány perckor ér Domóvár- ra, sűrű, tömött diáksorok indulnak be a városba. Ezek persze mai értékek, melyek különösen ipari és kereskedelmi vonatkozásban gyorsan növekszenek majd. Jó példa erre az egészségügy. A múlt év decemberében adták át a 450 ágyes dombóvári kórházat, s ma már a hetvehelyi orvosi körzet is Dombóvárhoz tartozik. 30—35 ezer baranyai lakos rendelőintézeti és kórházi ellátásáról gondoskodnak. Egészségügyi vonatkozásban tehát nagyon sokat jelent Dombóvár segítsége, hiszen gondoljunk csak arra, | milyen zsúfolt még így Is a Pécsi Városi Rendelőintézet. Nyilván, ugyanilyen jótékony hatást gyakorol majd Baranya északi részének életére Dombóvár iparának és kereskedelmi hálózatának fejlődése is. Magyar László Hétfőn fellép a Kalakshetra Amerikai, iráni, párizsi, berlini és budapesti sikerei után hétfőn Pécsett is bemutatkozik a Kalakshetra indiai táncegyüttes. A Kalakshetra Akadémiát 1936-ban alapították, hogy a klasszikus indiai táncokat megmentsék a feledéstől. de foglalkoznak itt zenei, festészeti és általános pedagógiai képzéssel is. A művésztelepen a világ különböző tájáról érkezett vendégek, köztük japán, német és szovjet fiatalok is tanulnak. A Pécsi Nemzeti Színházban március 9-én este 7 órakor bemutatkozó együttest az indiai kormány a legmagasabb kitüntetésben részesítette. Egy népviselet megújhodik? Berliner kendőket kötnek a szulimáni asszonyok Az ügy azzal kezdődött, hogy Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb-elnöke nemrég a szigetvári járás alig 500 lakosú kis községében, Szulimánban járt. Szó esett a község fejlődéséről — a közeli hetekben avatják művelődési házukat — és még sok egyébről. Beszélgetés közben az asszonyok szép berlinerkendőket mutattak az elnöknek. „Mi még viseljük ezeket a magunk kötötte kendőket, de ma már kinek kellenek?” — mondták. Örömhír a háziasszonyoknak ALUTEF edények a boltokban Zsír nélkül süthető a hús Nem kozmásodik az étel Valóban étvágyrontó a lakásban terjengő égett zsír, vagy a lekozmásodott étel nehéz szaga. Ez azonban csak az egyik kellemetlen velejárója a főzésnek. Diétázók, gyermekes családok, idős emberek, fogyókúrázók, — egyszóval sok sok ember gondja, hogyan lehet zsír nélkül ízletes ételt készíteni A hír, — hogy a csodaedénynek számító ALUTEF szeletsütő megjelenik a boltokban — már az elmúlt évben elterjedt Érthető türelmetlenséggel várta mindenki az új terméket, amely valóban forradalmasítja a főzést megkönnyíti a diétás ételek készítését. A hónapok óta ígért újdonság a napokban végre a pécsi és nagyobb baranyai szaküzletekbe Is megérkezett Mit is „tud” ez a látszatra jelentéktelen fémes színű edény, amellyel a vas-serpenyő, az alumínium és a zománcozott lábosok sem kelhetnek versenyre? Külsőre a palacsintasütőre hasonlít, hagyományos formájú nyeles edény. Az alumíniumot azonban Du Pont Teflonnal vonták be, amelytől különleges tulajdonságokat nyert. Az Alutef szeletsütőben zsír nélkül süthetők a különféle húsok, tükörtojás és egyéb ételek. Az edényt nem kell és nem is szabad súrolni, hiszen az étel nem ég le benne, megtartja eredeti színét és formáját . Különösen alkalmas maradék ételek újbóli felmelegítésére, mert nem kozmá- san leégő ételeknél sem kell félni, mint a tejberizs. Akkor sem történik baj, ha a háziasszony a tűzhelyen felejti. Mosogatása is igen egyszerű. Mivel a húsok nem sülnek. ragadnak rá az edény falára, a már kész étel köny- nyen kicsúszik belőle. A Teflon sütőt csupán kiöblíteni kell. A nagyszerű »tulajdonságokkal rendelkező bevonat karcolás álló. nem szükséges tehát fa vagy műanyag lapátkát használni. Ugyanakkor azonban nem szabad a sütőben szeletelni, azt szódával, durva szemcsés tisztítószerrel dörzsölni. A fentiek rövidítenék az élettartamát. Szinte örökéletű az edény, ha használat előtt növényi olajjal bekenjük a sütő belsejét. Biztosan érdekli olvasóinkat. hol kapható az 1970- es év edény-sztárja? Pécsett a Kossuth Lajos utcai, az Irányi Dániel valamint a Kórház téri és Regős utcai edényboltokban. — Űjmecsekalján a Mecsek Áruházban, vidéken pedig a nagyobb edényszaküzletek- ben. Az ALUTEF sütő korszerű termék, a jövő edénye. — Tessék kipróbálni! <-í Nemsokára megrendelést kaptak: készítsenek el egy mintadarabot. Néhány szulimáni asszony összeült és megkötötték a kendőt. A mintadarab elindult „vándorútra”. — Itt születtem Szulimánban, itt élt az apám, a nagyapám is — mondja Zen tál József, az általános iskola igazgató tanítója. — A nagyapám híres takács volt. De ebben a községben régen úgyszólván minden házban megtalálható volt a szövőszék. Maguk készítették kenderből az Inget, gatyát, aztán a zoknit és tutyit. A berlinerkendőket birkagyapjúból kötötték, maguk festették. A felszabadulás után az ipar mindjobban ellátta a lakosságot ruhaneművel, lassan kiment a divatból a szövés, fonás... Zentai József felesége részt vett a mintadarab kötésében. «— Már vagy húsz éve nem kötöttem berlinerkendőt — mondja. — De most talán ismét divat lesz. Előkeresi a Nők Lapja 1969. december 6-i számát, az abban megjelent képet mutatja: — A mi kendőnk is éppen ilyen — mondja. — De tudnánk kötni pelerinhez hasonló fazonú berlinerkendőt is. Állítólag a közeljövőben jelentős megrendelést kapunk. Farkas Vendelné is jól ismeri a kendők kötésének módját — Nagyon szívesen vállalnánk kötést. Szép, tetszetős ruhadarab. Az unokám mindig mondja1- nagymama mikor köt már nekem kendőt már a bálban is hordják ... Vagy 30 éve kötöttem utoljára. De nemcsak kendők kötését hanem úgynevezett tv- papucsok — tutyik — készítését is vállalnánk. Kényelmes otthoni viselet. Üzletnek sem lenne eldob- nlvaló ennek a népviseleti ruhadarabnak készítése. Soltész Lajosné. a Községi Tanács vb-elnöke mondja: — Tegnap reggel hét asz- szony keresett fel hívásomra: elmondottam, hogy ha vállalnák a folyamatos munkát, jelentős pénzkeresethez is jutnának. Ha megrendelést kapunk, még több hozzáértő kézre lesz szükségünk. Vállalták. A lehetőséget, a hozzáértést a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya sem akarja kihasználatlanul hagyni. — „Tárgyaltunk a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalattal és a B. m. Ruházati Kereskedelmi Vállalattal. — Tetszik az ötlet. Szinte biztos, hogy küldünk műszálfonalat. készítsenek abból egy mintadarabot. Ha szép lesz és kereslete is. több százra adunk megrendelést — mondták. A lehetőség tehát megcsillant. Valóraváltása nemcsak egy szén és hasznos népviselet felújítását, hanem a község asszonyainak pénzkereseti forrását is jelentené. G. F. Nyolcéves vereenvző Pécsi Rita még ágyban volt, amikor felkerestük. Délután jár iskolába, és nem szokott korán felkelni. A torkát is fájlalja, ezért anyukája sem vette rossz néven „lustálkodását”. Pedig nagy napra ébredt... Élete első jelentős szereplésére kerül sor délután a zeneiskolában, a dél-dunántúli zeneiskolák zongorista versenyén, amelynek 6 a legfiatalabb résztvevője. — Nem izgulsz? — Nem — válaszolja határozottan. Gyors öltözködés után máris a zongora előtt terem és fürge ujjai alatt hangok kelnek életre Bartók Mikrokozmoszából. Pillanatok alatt eljátssza versenyszámait Nem zavarja jelenlétünk és a fényképezőgép kattogása sem. — Melyik tetszik legjobban? *=» „A jiUzó gyermekek". — Miért? — Mert olyan, mintha óvodások énekelnének. Nemrég még 6 la óvodás volt Most in. osztályos. Amikor a házi versenyen továbbjutott, osztálytársai másnap tapssal köszöntötték. Tegnap csokoládét kapott a tanító nénijétől és pajtásaitól A zeneiskolában Pap Györgyné növendéke. Második éve tanul zongorázni A zene Iránti fogékonyságát bizonyára édesapjától, Pécsi Gézától, az 500-as Ipari tanul ó-Intézef énekkarvezető tanárától örökölte. Tőle kérdezte nemrégiben: „Ugye, azt az embert, aki bent van az újságban, meg kell becsülni?” Pécsi Rita nevével még sokszor szeretnénk találkozni (Várnát) Tizenötmillió forintért Csatornahálózat Szentlőrincen Szentlőrinc község fejlődésének legfőbb akadálya a megoldatlan szennyvízelvezetés. Enélkül az őszre elkészülő 33 négylakásos társasházat sem adhatják át rendeltetésének. A szennyvíz- derítés és csatornázás nemcsak az új lakótelep, de az egész község fő gondja jelenleg. A 15 millió forintot igénylő beruházás megvalósításához 2,5 millió forinttal járult hozzá a lakosság. Érre fordítja fejlesztési alapját a községi tanács és áldozatot vállalnak a különféle vállalatok, intézmények, a járási valamint a megyei tanács is. Az öt évre tervezett, többlépcsős beruházás a napokban kezdetét vette. A járási tanács által juttatott fél millió forintból a helyszínre szállították a csöveket és a községi tanács 30 fős kubikos brigádja hozzálátott a csatornák földmunkálataihoz. A tervek szerint 8—10 kilométer hosszú csatornarendszer hálózza majd be a községet. Az első kétezer lakó- egyenértékű berendezést még ez év őszén üzembe helyezik, és 1971-ben újabb Ilyen egységgel bővítik a telepet A teljes csatornázás és a szennyvízderítés kiépítése előreláthatólag 1975-re fejeződik be. LOTTO A Sportfogadási és Lottó- ígazgatóság közlése szerint a 10. játékhéten öttalálatos játékszelvény nem érkezett —• Négyes találatot 50 fogadó ért el, nyereményük egyenként 82 326 forint. Három találata 5354 fogadónak volt, nyereményük egyenként 384 forint. A kettő találatos szelvények száma 155 856 darab, ezekre egyenként 16 forintot fizetnek.
