Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

07C. március 3. Dtmßnttm napio A cél — ipari középüzemmé válni Tárgyalóasztalnál a Shell és a Sellyéi Agrokémia Uj gyártmányok sorával jelentkeznek idén a piacon Sellyén az Agrokémia Szö­vetkezetei — ez az új elneve­zése — 1964-ben központi pénzekből hozták létre, te­kintettel a környéken je­lentkező fölös munkaerőre. A szakember gárdát mindösz- ize egy mérnök jelentette. Az alapítás évében ráfizetés­sel zárt, az éves árbevétel még a 10 millió forintot sem érte el. Ezzel szemben ta­valyi árbevételük meghalad­ta a 84 millió forintot, és ez majdnem 15 millió forinttal több, mint 1968-ban. Emel­kedtek az átlagbérek, s a ta­valyi nyereségnek megfele­lően 57 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészese­dést, illetve osztalékot fizet­tek a tagoknak. És hogy ma Lány mérnök van? Két ve­gyészmérnök, két gépész- mérnök, jogász, közgaszdász, továbbá hat technikus. — A szövetkezet gyorsan fejlődik és útban van, hogy megte­remtse az ipari középüzem­mé válás feltételeit IS'em mindennapi beszámoló Lapozgatok a múlt év gaz­dasági munkájáról szóló be­számoló jelentésben. Nem hi­szem, hogy van még egy ilyen beszámoló a megyében. Tömör szöveges értékelés, a számok táblázatban, a jelen­tésben fényképes illusztráció, s ami a lényeg, ezt a beszá­molót még a mérlegzáró köz­gyűlés előtt megkapta a 230 tag. Mit jegyezhetünk fel a múlt évről? Megépült a 100' személyes ebédlő az iroda­házzal, is égy másik 'fóritös-’ szociális létesítmény: az öl­töző és mosdórzuhanyozó. — Műszaki fejlesztés egyetlen év alatt: növénjvédőszer for­mázó és nedvesítőszer gyártó üzemet, továbbá műanyag­üzemet hoztak létre, gépe­ket, berendezéseket vásárol­tak. Tavaly mint új termék került forgalomba az illato­sított törlőkendő, új dolog a fotóvegyszer export-bérmun­ka csomagolása, többet érté­kesítettek a PVC ragasztó­ból és a fagyálló folyadék­ból. Láthatatlan légyirtószer A vállalkozói kedvben nincs hiány a szövetkezetben és ez dicséretes. Keresik a más cégekkel való együttmű­ködés lehetőségét Kalocsai György, a szövetkezet elnöke még 1968-ban járt a Shell angliai ás hollandiai üzemei­ben. Az INTERAG RT-n ke­resztül együttműködési szer­ződést kötöttek. A kérdéses rovarirtószemek — amely eddig teljes egészében im­portból származott — most csak a hatóanyagát hozzuk be, az oldószert Sellyén ad­ják hozzá, ezáltal a népgaz­daság évente 150 ezer dol­lárt takarít meg. Az idei év több újdonságot, köztük meg­lepetést tartogat, és ez a Shellel való együttműködés gyümölcse. Piacra dobnak többek között egy olyan ro­varirtószert, amely „láthatat­lanul” dolgozik (párolog), nagy hasznát vehetik laká­sokban, irodákban, de a me­zőgazdaságban, az istállók­ban is. A mérget tartalmazó 30 centiméter hosszú szala­got díszes dobozban helyezik el, s ez, felakasztva egy 40 légköbméteres lakásban, négy hónapon keresztül irtja a ro­varokat, legyen az szúnyog vagy légy vagy moly. Az autósok érdeklődésére tarthat számot az epokithoz hasonló rendeltetésű univer­zális gépkocsi ragasztóanyag — üvegszövet és vaskitt. — Szinte pillanatok alatt szá­rad. Az ára 45—50 forint kö­zött lesz. Megszerezték a Gliko—Shell — fagyálló fo­lyadék — gyártási technoló­giáját. A Shell recept szerint készülő fagyálló folyadék a gépkocsi hűtőjébe téve télen még a mínusz 40 fokos hi­degben sem fagy meg és nem egy szezonra, hanem 5 év időtartamra szól. Az idén piacra hoznak egy új nö­vényvédőszer kombinációt, ennek a házikertekben, gyü­mölcsösökben, szőlőkben ve­hetik nagy hasznát A cso­magolása a legkorszerűbb lesz, nem kell méricskélni, egy-egy adag húsz literre ele­gendő, de az adagot- felező­hegesztéssel is ellátják, s ez .azt jelenti, hogy 10 liter per- metlé is készíthető. Az új üzem terve A lakóépületekkel körül­vett vegyiüzem jelenlegi he­lyén már nem képes terjesz­kedni. Erős mérgekkel dol­goznak, s a szennyvízelveze­tés rendkívüli körülményes. A szennyvizet szippantó ko­csikkal hordják el, ennek a költsége havonta 50 ezer fo­rint. Már eldöntötték, a ne­gyedik 5 éves tervben bőví­tik a sellyei vegyiüzemet A területet már ki is jelölték, innen íélkilométemyire van, körülbelül három holdnyi te­rületről van szó. Az építke­zést, illetve először a terep- rendezést 1971-ben kezdenék meg. Ehhez az kell, hogy el­készüljön a sósvertikei kö- vesút és megszüntessék a vasutat Ezt iparvágánynak használják. Az üzem négy év alatt épülne meg és 1975-ben már termelhetne. Itt a gyár­tás folyik majd, míg a régi üzemben a vegyítés. Olyan vegyicikk gyártására gondol­nak, amelyeket a nagyipar csak gazdaságtalanul gyárt­hatna, tekintve, hogy kis szériákról van szó. Figyelem­re méltó az a terv, hogy az új üzemben külföldről köl­csönkért, illetve bérelt gé­pekkel folyna majd a ter­melés. A beruházási költsé­gek 25 millió forintot tesz­nek ki, ebből saját fejlesz­tési alap 9 millió forint, a többi export- és hosszúlejá­ratú hitel. A létszám 40Ó— 450 főre futna fel, az árbe­vétel évi 200 millió forintra. A Sellyei Agrokémia Szövet­kezet szeretné elérni a közép­üzemi szintet Miklósvárl Zoltán A szakma kiváló tanulója Döntő márciushall Csaknem 150 000 fiatal kap­csolódott be a Szakma ki­váló tanulója versenybe. A vetélkedő első két fordulója, az intézeti verseny és á me- I gyei döntő már lényegében | mindenütt befejeződött. Már- ! cius második felében kerül i sor az országos döntőkre, i amelyen 69 szakma végzősei, I 1500—2000 fiatal vesz részt. Március 27-én és 28-án Buda­pesten és négy vidéki város- ! tan rendezik meg a díjki- : osztó ünnepségeket, am.elye- \ ken nemcsak a szakmai ver- ! seny első három helyezettje, j hanem a vetélkedő elméleti és gyakorlati tárgyaiban je­les osztályzatot elért fiatalok is jutalmat kapnak. Negyedszázad a számok tükrében Rádió, televízió, telefon Az ország vérkeringésében fontos szerepet betöltő táv­közlés a háború után úgy­szólván a semmiből teremtő­dött újjá. HamSr elérte a „békebeli” szintet, majd kor­szerűsödött, szolgáltatásai bő­vültek. színvonaluk is növe­kedett. A rádiókészülék tulajdo­nosok száma 1937-ben 384 000 volt. 1970 elején 2 502 000 elő­fizetőt számolt a posta. Idő­közben — 1950 és 1968 kö­zött — vezetékes rádióháló­zat is működött, ezt azon­ban a villamosítás, a növek­vő életszínvonal, s a tran­zisztoros rádiók elterjedése i feleslegessé tette A három éves tervben újjáépült laki­hegyi rádió adóállomást nagy­szabású rekonstrukció során korszerűsítették, a régi 137 kw-os adót két. egyenként Nyerstéglagyártő gépsor a görcsflnyl téglagyárban Két hét múlva begyújtják a gorcsonyi kemencét Tavasz a téglagyilrban A tizenöt centi széles sza­lagon sorakoznak a téglák. Kekibarna B 30-as típusúak. A présből még hosszú osz­lopként csúszik ki a nyers­anyag egy drót darabolja a szükséges méretre. Az auto­mata léceket helyez a szalag két oldalán a nyerstéglák alá. Amikor a hatodik darab is a léc fölé ér, az első ép­pen a fotócella optikája elé kerül és a lécek automatiku­san kiemelik a szalagról a téglákat, hogy a szárítóko­csira rakják. A gép mellett egy lány dolgozik kék lasztexnadrág- ban, lemberzsekben. Nyugod­tan beülhetne Pécsett akár­melyik presszóba, senki nem szólná meg téglagyári „-mun­kásruhája” miatt. Másfél évtizede egy iskolai szünetben Komárom megyé­ben a baji téglagyárban dol­goztam. Miért nevezik így a községet? — kérdeztem a gyárban. — Majd megtudod — mondták. Igazuk volt. Nagyizmú, félmeztelen fér­fiak dolgoztak a présnél. Percenként emeltek tíz tég­lát a kocsimra, amelyen ne­kem a tartóléceket kellett gyorsan elrendeznem. Min­den fordulónál baj volt ve­lem. Feltartottam az egész sort. S ha végre a több má­zsás csillével nekilódulhat­tam a 390 méternyi útnak, a szárító górékig, ahol ne­kem kellett lerakodnom ret­tegtem. hogy nem tudok a kocsizókkal együtt vissza­érni. Rövidesen a szénhordáshoz helyeztek. Itt csak az volt a követelmény, hogy műsza­konként 120 mázsa szenet feltalicskázzak a kemencék fölé. Hát ez volt a baj — Bajon. Február végén kezdődött a tavasz a görcsönyi téglagyár­ban. Először a gépsorok Elkészült az erkélyzsalu a tv-toronynál A pécsi épülő tévéioronynál Jelenleg a 95—135 méter közötti részben a belső födémezést vég­zik. Elkészült már a 23 méter átmérőjű, 60 tonna súlyú er- kéíyzsalu, amit a toronyközé­pen elhelyezett 12 konzolra erő­sített 24 géppel emelnek majd 83 méteres magasságra és felül­ről lefele csúsztatva építik majd be a négy 25 méter átmérőjű és a négy kisebb erkélygyűrűt, Az erkélyzsalu felhúzása és a mun­ka megkezdése már csak a mis­kolci építőkre vár. — A képen: • hatalmas erkélyzsalu . mellett miniatűrnek látszik a szintén nem kisméretű meteorológia! to- away, fat»: 1M próbajáratása történt, később agyaggal a „bejátszások” is megtörténtek. A hónap utol­só napján itt voltak az auto­matikus gépeket gyártó né­met cég szerelői — úgyhogy most 90 százalékos precizi­tással dolgoznak a gépek. — Természetesen még egv hó­nap rámegy, mire minden óramű pontossággal működik. Angster József, a Baranya- Tolna megyei Téglaipari Válr lalat főmérnöke és Kuhár Antal, a vállalat műszaki fejlesztési csoportjának veze­tője szinte mindennapos vendég Görcsönyben. — Eltörött egy műanyag fogaskerék, mit tegyünk? — Az új nem passzol a láncosztáshoz! Ezernyi apró. de fontos feladatot kell megoldani a vállalat és az ország egyik legkorszerűbb gyárában, ahol évi 48 millió kisméretű tég­lának megfelelő mennyiségű korszerű építőanyagot állíta­nak elő. Már ebben az esz­tendőben 28 millióval tud­nak hozzájárulni az egész országban hiányos építőanyag ellátáshoz. A vállalat egyébként ösz- szesen 210 millió tégla elő­állításához szükséges kapaci­tással rendelkezik, amelynél az ‘igények jóval nagyobbak. A fejlesztési tervben szere­pel az alsómocsoládi gyár részleges rekonstrukciója va­lamint Bátaszéken egy 110 millió tégla előállítására al­kalmas gyár építése 350 mil­lió forintos költséggel. A Tégla és Cserépipari Egyesülés 180 gyára az idén a népgazdasági tervben elő­irányzottnál gyorsabb ütem­ben növeli termelését. Az el­múlt évűnél mintegy 250 millióval több téglát gyárta­nak, így az országban, de fő­leg a hiányosan ellátott kör­zetekben javul majd az épí­tőanyag ellátás. Az idén 1200 millió tégla áll majd rendel­kezésre a lakosság építkezé­seihez. A szárítóban zseblámpával közlekedünk. Az első méte­reken 5, a végén száz mé­terrel távolabb 40 fok a hő­mérséklet. A szárítókocsik, amelyből már több mint százat megraktak a most gyártott nyerstéglával — öt házat lehetne építeni ekkora mennyiségből — sakktábla- szérűén vannak széttólva, hogy a levegő jobban tudjon cirkulálni. Két hét múlva begyújtják a 105 méter hosszúságú, olaj tüzelésű alagútkemencéket. amelyek felesleges hőener­giája a szárításban segít majd. Görcsönyben — úgy tűnik — a március eleji szeszélyes időjárástól függetlenül bekö­szöntött a tavasz a tégla­gyárba. Lombos! Jenő 150 kw-os berendezéssel cse­rélték fel. s ezzel ország­szerte javították a Kossuth rádió vételi lehetőségét. A budapesti szabadsághegyi televízió nagyadó 1958-ban kezdte működését. A máso­dik ötéves tervben kiépült az országos gerinchálózat, amely lehetővé tette, hogy az ország területének 76 száza­lékába eljusson a televízió műsora. 1968-ban megkezdték a szí­nes televíziózás műszaki kí­sérleteit. A rendszeres televízióadás első évéban 16 000 előfizető' volt. 1960-ban 104 000. 1964­ben félmillió, 1966-ban már több mint egymillió. Az év eleji adatok szerint jelenleg 1 596 000 televízió előfizetőt tartanak nyilván hazánkban. A háborúban elpusztult bu­dapesti telefonközpontok ál­lomásai közül óriási erőfe­szítések árán 54 900-at. az előfizető állomások közül 14 800-at már 1945-ben üzem­behelyeztek. A felszabadulás előtt csak Budapesten. Deb­recenben, Pécsett és Szege­den volt automata telefon­központ. 1967-től már vala­mennyi megyeszékhelyen és a többi nagyvárosokban is gének kapcsolják a hívásokat 1937 óta a telefonközpontok kapacitása megsokszorozódott, az előfizetői telefonok száma több mint hatszorosára emelkedett. Két éve kezdett akciót á oosta. hogy minden telepü­lésnek legven telefonja. Az­óta mintegy 500 telefonállo­mást helyeztek üzembe úgy­nevezett külterületi lakott helveken. az idén pedig 125 úiabb ilyen települést kap­csolnak be az országos hír­közlő hálózatba. Ezzel egy- Időben 1300 segélykérő tele­font is felszereltek, s ígv ma már minden községből éjjel­nappal lehet telefonálni. Pályázat a Tettye rendezésére 1970-ben, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium­mal karöltve országos és tit­kos pályázatot hirdetünk meg a Tettye illetve Havi hegy rendezésére — közöl­ték a Városi Tanács építési és közlekedési osztályán. A pályázat az Ady Endre utca, Marx út. Zsigmond ut­ca. erdő és Tettve utca által határolt területre szól majd, tehát magában foglalja a Havi hegyet is. Amint ej­mondották, azért van orszá­gos pályázatra szükség, mert egvrészt le kell majd bontani a Tettve legrégibb, mahol­nap életveszélyessé váló há­zait. másrészt viszont szeret­nék megőrizni a Tettye sa­játos arculatát, jellegét. Nyil­ván egész Pécs hasznára vá­lik. ha egv ilyen nehéz fel­adat megoldásában minél több építész vesz részt. Értesltjilk kedves megrendelőinket, ! hogy vállalatunk finommechanikai javító részlege 1970. MÁRCIUS 9-TÖL PÉCS, JÓZSEF A. U. 21. SZ. ALATTI 2. SZ. telephelyünkre költözik. Az új helyen is rövid határidőre vállalunk ÍRÓGÉP. SZORZÓGÉP, ÖSSZEADÓGÉP, PÉNZTÁRGÉP ÉS VARRÓGÉP JAVÍTÁSÁT, karbantartását. Pécsi Vegyesipari Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom